Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

egylet megalakulásakor egy nagyobb pénzösszeg fölvételét mint jótállók lehetségessé tették s ez által az egylet megalakulhatása körül a leghathatósabh segélyt nyújtották — jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

Önk. tűzoltó.

Az 1886. évi XXII-ik t.-cz. értelmében minden olyan község, mely beligazgatási kiadásai fedezetére önerejéből nem képes — tehát ennek köuuyebb elviselése végett más községgel egyesül — kisközség.

Ily egyesülés abból áll, hogy két, vagy több községnek egy jegyzője, egy közgyámja és egy községi orvosa van; ezeket az egyesült községek képviselőtestületeinek egyeteme választja, fizetésüket is az határozza meg.

Bonyhád — 500 házon felül — hatezernél több lelket számláló község, mindig s mindenütt nagy- ! községnek tekintetik, egészen a törvény világos sza- j vaival ellenkezőleg; mert Bonyhádtól a B 8 órai távolságban van Börsöny-puszta, melynek adózói egy községnek jellegével bírni, de ennek terheit viselni nem akarván, — daezára annak, hogy mindig csak Bonyhádhoz tartozó pusztának tekintetett — községi jelleget vett fel, saját elöljáróságát választja, de jegyzője egyszersmind a bonyhádi jegyző, ide Bonyhádhoz csatoltatott a nélkül, hogy utóbbi nagyközség jellegéről lemondott volna. Egyszerűen kötelezve lett Bouy- hád község jegyzője, hogy egyszersmind a Börsöny községre vonatkozó teendőket elvégezni tartozik és ezért Börsöny évi 100 forintot fizet a bonyhádi jegyzőnek ; s ha jól tudom, ez Bonyhád község meghallgatása nélkül, annak akarata ellenére történt igy s csak az azon időben volt elöljáróság hai yagsága, értelmetlensége, indolentiája folytán töretett mindez- ideig igy.

Vagy egyesült e két község közös megegyezés folytán? — akkor szabálytalan volt a most alkalmazott itteni, nemrég választott jegyző választása, mert abban Börsöny község kópviselő-testülete — daczára, hogy ahhoz törvényes joga van — részt nem vett, de erről előre értesítve sem lett; vagy nem egyesült ? akkor hogy jut Bonyhád azon szerencséhez, hogy Börsönynek is jegyzőt tartson ? De — miután tényleg igy van — Börsöny is, de Bonyhád is kisközség.

Bonyháduak nincs tiz adózója, kik az egyesülésbe beleegyezni, a nagyközség jellegéről lemondani, jogai- s kát mással megosztani hajlandók volnának, még néhány börsön-pusztai lakos kedvéért sem, hogy azoknak tör- | vényszabta községi kiadásaik csekélyebbek legyenek és nyomorult évi 100 forintot fizessenek a mi jegyzőnknek, tőlünk pedig az első, legjobban fizetett községi hivatalnokunktól elvegye az általunk annyira nól- külözhetlen idejét.

Ezen rend- s törvényellenes állapot megszüntetése, Bonyhád adózóinak egy rég ápolt óhajtása; tudomásunk szerint most folyik ez ügyben a hatósá i tárgyalás s igy reméljük, hogy ez rendezve is fog lenn. Nem hisszük, hogy a bonyhádi képviselő-testület — még pressio gyakorlása esetén is — le fog mondani a község jellegéről, hogy egyesülni fog Börsöny- nyel, mely igen czélszerüen — mint puszta — csatla- kozhatik Bonyhádhoz. Igaz, ez esetben a börsönyiek talán valamivel több pótadót fizetnének Bonyhád község pénztárába, de ez korántsem volna tulterhes; a rendes teher alól — más rovására — ily olcsón kibújni — mint az eddig történt — nem lehet, de nem is jogos kivánalom.

Ezen utón is figyelmeztetjük községi képviselőinket, hogy ez ügyet figyelemmel kisérve, iparkodjanak, hogy ezen törvénytelen állapot mely már hosszú idő óta fennáll — községünk érdekében meg- szttn tettessék.

A bonyhádi adózók.

TANÜGY.

Meghívó.

A „Szegzárd-központi tanitó-egylet“ 1890. évi október hó 23-án Szegzárdon a polg. iskola egyik tantermében rendes közgyűlést tart, melyre az egylet t. tagjai és a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó.

2. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése.

3. Könyvtárnok választása.

4. Paedagógiai tételek kitűzése.

5. Jelentés a IV. egyetemes tanitó-gyülós lefolyásáról, Előadó : Schuler József.

6. Nits István szőlészeti és borászati tanár felolvasása, esetleg gyakorlati előadás.

7. Iuditványok.

Szegzárdon, 1890. október 2-án,

Horváth Ignácz, Holub János,

í. jegyző. egyl. elnök.

__EGYLETEK TÁRSULATOK, j

Je

gyzőkönyv.

Felvéve Szegzárdon a Szegzárd-bátai Dunavédgát tár- j sulat választmányának 1890. évi szeptember hó 15-én | tartott üléséből.

Jelen voltak. Az állami felügyelet gyakor- 1 ásával felruházott Hehler Károly királyi mérnök, — ministeri megbízott. A társulat részéről: dr. | Szigeth Gábor elnök, Kelecséuyi Ambró igazgató, j Mittvégh Henrik, dr. Kramolin Emil, Szőke lstváu, , Szél P. István, Papp János, Sörös István és Balázs j István választmányi tagok, úgy Tóth Károly társulati mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alolirott ügyvezető mint jegyző.

Dr. Szigeth Gábor társulati elnök a ministeri j megbízott urat és a megjelent választmányi tagokat i szívélyesen üdvözölvén a tanácskozmányt megnyitott- nak s határozat képesnek kijelentvén.

22. szám olvastatott Tóth Károly társulati mérnök jelentése, melyben előterjeszti hogy azon rendkívüli esőzések, melyek a múlt hetek alatt Schvájcz Tirol, Ausztria és Csehország minden vidékét meglátogatták és kiszámithatlan elemi károkat okoztak, annyira felduzzasztották a Dunát, hogy ma már a „keselyüsi“ vizmércze 6*90 ct. mutat 0 fölött, ami megfelel az 1876-iki árvíz magasságának. A társulat árterülete körül levő kissebbszerü védtöltéseket tegnap éjjel törte át az ár, Rezótet és Bogyiszlót veszélyeztetve. Társulatunknál azonban a viszonyok teljesen megnyugtatók. Védtöltósünk 8‘75 cm. magas lévén, még majdnem egy öl van szárazon és a még várható egy láb áradás aggályra nem ad okot, s a mi legfőbb, az egész 41 és fél kilométer hosszú vonal sehol meg se csurgott, holott ugyanily magas vízállás mellett 1876-ik és I883-ik évben száz és száz helyen folyt a töltés. Egyetlen csurgást észlelt tegnap „Lankócz“ foka mellett a töltés parkáján az ez előtt annyira veszélyes lankóczi szakaszon. — Később a töltés átázása folytán lesznek ugyan átszü- renkedések, de az ezelőttiekhez viszonyítva, védtöl- téseink biztonsága alig hasonlítható össze. Ily vízállásnál 1876 és 1883-ban a társulat ezereket költött védekezésre : ma 33 ember és az 5 gátőr van kiállítva főként az éjjeli őrködés végett. A tegnapelőtti széllel a töltésen volt egy kis habverés, jelentő mérnök az ellen dolgoztatott. A töltés padkázat csaknem teljesen kész, főkóp ennek köszönhetők megnyugtató védelmi viszonyaink. Még a fakadó vizek sem mutatkoznak oly mérvben mint ezelőtti években. Az egész hiány a mi még a padkázatból befejezetlen, nem megy többre 150 köbméternél. Miután pedig a a nagy áradás kérdésessé tette azt, hogy az idén csak egy talicska földet is lehessen az anyaggödrökből nyerni: jelentő mérnök annak kieszközlését kéri, hogy a szegzárdi tanulmányi alapitv. uradalom által engedtessék meg ezen csekély földanyagnak a régi u. n. podolyai töltés némely fenmaradt dombjaiból meghordása, melyek elegyengetésével az (irodalomra csak haszon háromolhat.

Hátra van még a két uradalom birtokain kiaknázott területek felmérése, melyet a folytonos áradások miatt elöntött anyaggödrökben még nem végezhetett. Erre vonatkozó kártalanítás kifizetésével együtt a töltés padkázat építésére előirányzott ösz- szeg mintegy 4000 írttal lesz túllépve; mely túl költekezés főkép abban találja indokolását, — mivel az építkezést minden erőmegfeszitéssel kellett biztosítani, mely sürgős munka többe került ugyan, de a inai védekezésnél a társulat megbecsülhetlen előnyeit élvezi. A túlköltekezés miatt felmentvény megadását kéri, mérlegelvén azon körülményt is, hogy ugyanazon erősítési munkálat első részét képező, töltésmagasításnál 6513 frt 14 kr. takarittatottt meg; tehát az előirányzat tulajdonkép nem lépetett túl. — A folyó munkálatokra előirányzott összegek tekintetében túl költekezés mutatkozik: 1. a Sárvíz part biztosításánál 185 frt 77 kreál. — Éhez — minthogy a mostani vizáradás ismét károkat okozott, melyek még az őszön pótlandók — 200 írtig kér engedélyt a sarkantyúk kiigazítására. 2., a töltés tömörítés és föntartás czimén túlköltekezés 143 frt 46 kreál. 3.,

I az őrházak és eszközök föutartásánál 288 frt 93 kr- ral, — minthogy Borréven elkerülhetlen volt egy raktár építése. — Az őrházak tetőzetét is el kellett I távolítani és újonnan emelni, sőt — miután némely

rósz ajtó és ablak kicserélése elmaradhatlan : még 50 frt költség szükségeltetik. — 4., Tartalék föld anyag raktározására fenmaradt 156 frt 97 krou túl e czimeu mintegy 200 frt szükségeltetvén, 43 frt tulkiadás leernl. — Ezen — a viszonyok által kívánt túllépéseket jelentő mérnök elvben helyeselni és engedélyezni kéri. Végül felemliti, hogy a társulat készletében levő 3010 drb, vízvédelmi zsák 8 óv óta immár igen rósz karba jutván, legczélszerübb lenne azok eladása, j mint hogy a megőrzés az őrházak padlásán egerek és patkányok ellen csaknem lehetetlen, különben is budapestiből tapasztalat szerint minden vízvédelemre 24 óra alatt bármily menyiség- ben olcsóu szerezhetők be ebbeli szükségletek. Ministeri megbízott ur a zsák készlet kijavítását és fentartását véli mint hogy rögtöni szükség esetén védekezésnél jó szolgálatot tehet. Mindezek folytán

Határ oztatott:

A vízállás és vízvédelmi viszonyokra vonatkozó mérnöki jelentés megnyugtató tudomásul vétetik, — a vízvédelmi zsák készlet kijavíttatni és továbbá is fenntartatni rendeltetik; társulati igazgató pedig meg- bizatik, hogy a szegzárdi királyi alapítványi uradalom birtokán levő u. n. régi podolyai töltés fennmaradt dombjaiból a szükséges földanyag raeghordásá- I nak engedélyezése iránt az alapítványi uradalom tisztségéhez megkeresést intézzen. — Az építkezésekre és javításokra nézve társulati igazgató és mérnök által tett intézkedések a választmány részéről helyeseltetvén, — tekintve, hogy a töltés padkázat építésére fordított és a két uradalom birtokán kiaknázott területek kártalanítására még felmerülendő és az előirányzatot - meghaladó mintegy 4000 frt túl költekezés, — a töltés felmagasitási munkálatoknál megtakarított 6513 frt 14 krnyi összegben találja fedezetét s igy a túl költekezés csak látszólagos; tekintve továbbá, hogy a folyó munkálatokra felmerült s a jelentés 1—4. pontjában foglalt túlköltekezések a folyó évi vízvédelemre előirányzott s nagy részben fennmaradt összegből fedezhetők: mindkét rendbeli túlköltekezés tudomásulvétele s e tekintetben társulati igazgató és mérnök részére felmentvőny megadása véleményeztetik.

23. sz. Olvastatott a társulat pénztári állapotáról beterjesztett jelentés, melyszerint a folyó 1890. évi január l-től a mai napig az Összes bevétel 46032 frt 40 kr., az összes kiadás 45503 frt 71 kr. ekként a pénztári maradvány 528 frt 69 kr.

Eme maradványon túl a Takarék- és hitelbank részvénytársaságnál gyttmölcsözés végett elhelyezve van „tartalék alap“ czimén, melynek évi kamatai a rendelkezési alapot illetik 51500 frt.

Ugyanazon hitelbanknál „rendelkezési“ alap czi- mén 11728 frt 62 kr pénztári maradványban ős elhelyezett tehát összesen 63757 frt 31 krt.

A társulatnak egyes ártéri birtokosoknál hátralékos követelése tőkében és kamatokban 1890-ik évi január hó 1-én volt 41107 frt 60 kr.

Erre a) a magy. kir. pénzügyigazgatóság által j egyes községektől behajtatott tőkében és kamatokban 1129 frt 59 kr b) közvetlen a társulat pénztáránál befizettetett ez óv folyamán 715 frt 32 kr, ösz- szeseu 1845 frt 1 kr, melyet levonva a fenti 41107 j frt 60 krból, mutatkozik hátralék 39262 frt 59 kr. Mely jelentés a választmány részéről tudomásul vétetik.

24. sz. Társulati igazgató és mérnök által ter- I vezet kép egybeállitott 1891-ik évi társulati költség I előirányzat egyes tételei felolvastatván, annak IX, b) folyó szám a) pontjára társulati igazgató felhívja a választmány figyelmét. — Ugyanis azon tétel foglalja magában a bátai zsilipek terméskő fedlapokkal ellátásával ős fatetőzetónek kovácsolt vaslemezekkel kicserélésével felmerülendő költséget. Habár eddig a zsilip falazata czement ínésszel vakoltatott be, mégis esőzések és a téli fagy a vakolatot lehámlitják, mi által külalakja eléktelenittetik ős az építményen évről évre javításokat kell eszközölni, sőt a vakolat lehámlása folytán esővíz az építmény testébe hatolván, a zsilip épségét is veszélyeztetik; a fatetőzet pedig korhadásnak vau kitéve. Ajánlja tehát a zsilip fedlapjainak terméskő fedlapokkal ellátását ős fate- I főzetének kovácsolt vaslemezekkel kicserélését. A I költségelőirányzat IV. 1. folyószám alatti tételéhez I indítványozza, hogy a Telefon hálózat Pörbölytői Bá- táig kiterjesztessék. A használatba vett távbeszélő Pörbölyig már eddig is megbecsülhette» szolgálatot I tett, anuak haszna azonban csak akkor válik teljessé, ha mind az öt gátőr állomást érinti. — Melegen ajánlja tehát a telefon-hálózatnak a bátai őrházig való kiépítését, annál is inkább, mivel költségei az.