Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

lóp'jktől erkölcsi bizonyítvány kívántatik. A tandíj 3 frt, mely összeget a beiratás alkalmával kell lefizetni. A beiratások folyó évi szeptember hó 20. napján kezdődnek s október 1. napjáig tartatnak. A felvételre jelentkező munkások tartoznak munkakönyveiket előmutatui, azok akik munkában állanak, a munkakönyv helyett a munkaadótól hozhatnak bizonyitváuyt arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak.

TÖRVÉNYHATÓSÁG KÖRÉBŐL.

Tolnavármegye alispánjától.^ 13.493. ez. • _ ",

aiispT Í89ÖT Hirdetmény.

A törvényhatóságnak 1891. évi költségvetése, az 188fi. évi XXI. t.-cz. 17. §-a értelmében, a pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével együtt a vármegye levéltári helyiségében f. é. szeptember hó 27-től október hó 10-ig bezárólag közszemlére fogván kitétetni, ez oly figyelmeztetéssel hozatik köztudomásra, miszerint a költségvetésre vonatkozó netáni Írásbeli észrevételek folyó évi október hó 10-ig bezárólag, az állandó választmányhoz czímezve nyújtandók be.

Szegzárd, 1890. szeptember 21.

Simontsits, alispán.

KÜLÖNFÉLÉK.

Előléptetés. A magy. kir. pénzügyminiszter Laky Sándor póuzügyministcri II. oszt. számtisztet I. oszt. számtisztté nevezte ki. Őszintén gratulálunk földink előléptetéséhez.

— A Szegzárd-kerületi róm. lcath. papság folyó hó 23-án tartotta Faddon őszi rendes tanácskozmá- nyát. A szép számban egybegyűltek délelőtt 10 órakor misét hallgattak. Ennek végeztével a plébániára térve, a Szentlélek segítségül hívása után, Pécsy József prépost és esperes sikerült beszéddel üdvözölte a jelenlevőket. A gyűlés érdekes pontjai közt a legérdekesebb az egyházközségi szervezet feletti vita volt. A pécsi püspök ugyanis ínég ez óv elején felhívta a kerületeket, hogy az 18G9-ben kiadott s manap már egyes részekben túlhaladott, a hitközségek szervezetét körüliró elaboratumra tegyék meg észrevételeiket, hogy ezeket figyelembe véve, uj, megfelelőbb egyházközségi szervezeti tervezet dolgoztassák ki. ~± A szegzárdi kerület, tavaszi gyűlésén Hanny apát elnöklete alatt bizottságot küldött ki, mely az 1869-iki elaboratumot átvizsgálja s kész javaslattal lépjen a gyűlés elé. E bizottsági javaslat egy óráig tartó érdekes vitát keltett, a melyben a gyűlésnek majd minden tagja rósztvett. A kerület a javaslatot részben helybenhagyta, részben módosította. A komoly dolgok tárgyalásában kifáradt gyülekezet Zányi György plébános vendégszerető asztalánál talált üdülést.

— A néhai Szluha György volt szegzárdi apát- plébános arczkópének lefestetóse és a városház nagytermében leendő elhelyezése tárgyában alakult bizottság ma, vasárnap délután 2 órakor a városház kis termében gyűlést tart. Ez alkalommal felhívjuk a t. bizottság figyelmét a városunkban időző Kegyes József jeles arczképfestőre, ki ismert tehetségénél fogva a megbízatásnak méltókóp meg fog felelni.

— A szegzárdi rom. kath. hitközség és iskolaszék folyó hó 21-én gyűlést tartott, melynek legfőbb tárgyát a belvárosi templom megrepedt nagy harangjának újra öntetése képezte. A hitközségi elnök e tárgyban összeköttetésbe lépett több hazai harangöntő czóggel, s I Ruprecht testvérek pécsi harangöntő ezóg képviselője személyesen is jelen volt a gyülóseu, kivel a hitközség a harangok újraöntése tárgyában megállapodásra is jutott, amennyiben a ezóg képviselője 1 frt 40 krórt a harangok kilogram- ját újra önti s a régi harangokat klgrmonként 1 írtért veszi be. A nagy harang 15 métermázsás lesz s az ujraöntendő négy harang összhangja d.-dur lesz. Elhatároztatott továbbá, hogy a tanítói lakásokban az érdekeltek kívánsága szerinti kályhák állíttatnak s az' átalakított iskolaépület egészen körül csatornázva lesz. Az ajtók és ablakok festését Friedman Mór vállalta 143 frt 40 krórt, Erb György asztalosnak 170 frt 40 kr ajánlata ellenében. Iskolaszolgául évi 120 frt díjazással és szabadlakás élvezetével Yidats Antal helybeli szabó választatott meg. Fölhívjuk e helyen ismételten a hitközség s különösen az építési bizottság becses figyelmét arra, hogy a történt építkezést, tanítói lakások átalakítását megvizsgálja, mert tudomásunk van arról, hogy a tanítói lakások némely része még nincs befejezve, egy konyha betetőzve, a padlás nincs besározva s még több aprólékos munka vár bevégzésre.

— A Szegzárd-báttaszéki teróziánumi k. Ügyészség a ministerium által folyó hó végével beszüntettetek a helyettességgel dr. Beöthy Károly szegzárdi ügyvéd nyug. alügyész bízatott meg. Ennek folytán Nogáll Károly kir. ügyész hason minőségben Kassára Székely Ferenc/, ügyészségi írnok a budapesti magy. kir. közalapítványi Ugyigazgatósághoz helyeztetett át.

— Adakozások. Özv. Ékes Gyulánó 1 drb vánkost, 1 áthuzatot, Untermüller Alajosnó 1 frtot a rom. kath. ovoda és gyennekmenhely javára adományoztak.

— A szegzárdi népbank választmánya múlt vasárnap igen élénk gyűlést tartott, melyen néhány tag Adler Ferenc/, eddigi pénztáros helyett, hosszas betegeskedóse miatt, uj pénztárost akart választani. Azonban a tagok többsége már emberbaráti szempontból is a régi pénztáros mellett foglalt állást s a betegségéből javuló pénztárost állásában meghagyta oly megjegyzéssel, hogy állását október hó 1-vel köteles elfoglalni.

— Adomány. Rozmayer Ferencz ur a szegzárdi tűzoltóságnak 25 frtot adományozott, mely nagylelkű adományért lapunk utján mond köszönetét a parancsnokság.

— A szegzárdi alapítványi urodalom tulajdonát képező vámház és vámszedósi jog örök .áron el lesz adva. A múlt napokban jött le az ez iránti intézkedés a vallásügyi ministeriumtól a szegzárdi számtartósághoz s mint halljuk a kikiáltási ár 35 ezer frt lesz. íme ismét egy bő jövedelmi forrás kínálkozik a pénzes embereknek; mi azonban jobb körülmények között a vámháznak s a vele járó jogoknak megszerzését a községnek óhajtanánk.- A pécsi keresk. és iparkamara közleménye.

A kereskedelmi m. kir. minisztériumtól vett értesülés szerint az orosz kormány megengedte, hogy a szőlő az Osztrák-Magyar Monarchiából Granica és Rndziwilow vámhivatalokon át Oroszországba azon feltétel mellett bevitethessék, ha az annak csomago’ására nézve fennálló szabályok megtartatnak, illetve, ha szőlőlevelek e czélra fel nem használtatnak.

— Névmagyarosítás. Kőim József kiskorú si- montornyai lakos vezetéknevét „Kónyi-ra“, — Kohn Izrael duna-földvári illetőségű bajai lakos pedig „Kelemen “-re változtatta belügyministeri engedélylyel.

— Gyógyszertár renoválás. Bátor y Elek helybeli gyógyszerész ur „Béla( király “-hoz czímzett, a Főutczában levő, vidéken is előnyösen ismert gyógyszertárát, költséget nem kiméivé újonnan átalakította. Az átalakítás oly gonddal és jó ízléssel történt, hogy valóban leköti az ember figyelmét és bátran elmondhatni, hogy ezen minden tekintetben dűsan felszerelt gyógyszertár még a fővárosban is ritkítja párját.

— A szüret Szegzárdon befejezéséhez közéig s az eredmény minden egyéb csak nem kielégítő. A nagy szárazság folytán a fürtök úgy összeasztak, hogy általában a gazdák alterméssel kénytelenek beérni. A minőség azonban jó s igy alkalmas lesz a csorbát némileg kiköszörülni. Az eszközlött mérések ugyan is megállapították, hogy a must 211/2 fok ezu- kor tartalommal bir, s igy bizonyos, hogy a folyó évben kitűnő bor fog szüretni.

— Vasúti baleset. Folyó hó 18-án a dombóvári pályaudvaron tolatás alkalmával teherrel megrakott három kocsi oly erővel meut neki az ott álló személyvonatnak, hogy négy kocsi megsérült s egy kiszállóban levő uias súlyosabb sérülést szenvedett. Nagyobb baj azért nem történt, mert az utasok már többnyire kiszállottak.

— A Duna apadása végre valahára bekövetkezett s most inár rendes medrében folyik; az okozott károkat tulajdonképen csak most láthatni, mert oly iszapot hagyott hátra maga után, hogy a künn maradt kukoricza és krumpli termést tökéletesen elborította.

— A szt. Mihály napi hurczolkodás az izraelitáknak ép e napra eső ünnepe miatt szeptember

29-ről október hó 1-re halasztatott, mit a hatóság dobszó utján hozott a lakhelyt változtatók tudomására.

— Nagy népcsődületet okozott múlt pénteken este két szüretelő polgár a Széchenyi utczában, valószínűleg az erős uj bor hatása folytán. Az egyik ugyauis állítólag a másiknak anyját meglökte, miből elkeseredett szóváltás s később szelíd taszigálás és utoljára hatalmas ütlegek osztogatása nőtte ki magát. Százakra ment a dulakodókat néző közönség az utczán, annélkül, hogy valaki beavatkozott volna, mignem a felek kifáradva, egymás megütlegelése után az épületes látványnak maguk véget vetettek.

— A lövöldözés. A szegzárdi népnek szüretkor I I legkedvesebb mulatságát a lövöldözős képezi. Csak I

úgy zeng a hegy a pufogatás zajától. Ez magában véve ártatlan mulatság volna, ha gyakran nem társulna hozzá a gondatlanság, mely aztán nem egy szerencsétlenségnek volt már okozója. így múlt csütörtökön egyik nagyobb szöllős gazda présházában történt szerencsétlenség egy véletlenül elsült fegyver folytán. A puska csak porral volt töltve, de a fuj tás egy közel álló kocsisnak oly mélyen nyomult karjába, hogy orvosi segély nyújtása végett a városba kellett szállítani.

— Örült vasúti alkalmazott. Hölczl János tolnai születésű, kezdetben a tolnai állomáson, később kölesdi felvigyázó hoszszas betegsége után felgyógyulva Sárbogárdra helyeztetett át. Itt a legutóbbi időig híven és pontosan teljesítette kötelességét, mignem utóbbi időben őrülési tünetek mutatkoztak rajta. Ugyauis ő gróf Hölczl Jánosnak képzelvén, magát és mint vasúti minister, minden jó ismerősét ős barátját magas hivatalokba nevezte ki; akire haragudott, azt szolgálatából rögtön elbocsájtotta. A sárbogárdi állomásfőnököt miniszteri titkává nevezte ki. Utóbb az állomáson lármázni kezdett, hogy. nem hajtják végre az ő rendeletéit. A szerencsétlent a napokban Budapestre szállították.

IPAR ÉS KERESKEDELEM.

Az aradi orsz. ipartestületi közgyűlésről.*)

(Vége.) ■

Azonban igen t. Elöljáróság az orsz. ipart, közgyűlés sokkal messzebb ment, sokkal hatásosabb és a hazai kisiparosok ügyének fejlődésére sokkal jótékonyabb módosításokat is kimondott ős fogadott el, melyeknek jóváhagyását az alább előadandó értelemben a nagymit. minister úrhoz felterjeszteni határozta.

Ilyenek közé sorolandó első sorban azon határozat, melyben a takácsok, fazekasok, üvegesek szita- és rostakészitők, továbbá a molnárok szintén a képesítéshez kötött iparosok közé sorolandók. Kimondatott továbbá, miszerint az ipariskolák kizárólag a kereskedelmi minister hatáskörébe tartozik, hogy minden községben, hol legalább 20 iparos tanoncz van, ipariskola létesittessók.

A vásárügy rendezésére vonatkozólag kimondatott, hogy addig, míg az országos vásárok ügye tör- vényhozásilag rendeztetik, uj vásárjog engedélyezése csakis ott adassők, hol ennek kiváló Szüksége forog fenn és hogy a törvényhatóságok, illetve vásárjoggal felruházott községek oly vásári rendszabályok alkotására kötelezhessenek, melyekben tüzetesen megálla- pittassék az iparosok helyfoglalásának sorrendje iparcsoportonként s amaz időtartamra való tekintettel, amióta kiki az iparát Űzi, valamint az idegen községekbe, vagy vármegyékbe tartozó iparosoknak illetőségük szerint való sorakoztatása a kirakodás és árulás kezdetének órája stb. Ott, a hol az országos vásár több napig tart, a kirakodó vásár egy napra szorittassék.

Igen fontos határozatot hozott a gyűlés a fe- gycncz-ipar üzésének korlátozására; mert tapasztalati tény, hogy a fegyencz-ipar üzőse a lehető legkárosabban hat a kisiparos megélhetési viszonyaira, mert az általuk űzött verseny lehetetlenné teszi a szabadon űzött ipar fejlődését. Kétségtelen dolog, hogy a fegyenczeket munkával foglalkoztatni úgy erkölcsi, mint államháztartási szempontból szükséges ugyan, de a szabadon űzött ipar jogosan megköveteli, miszerint a fegyenezmunka oly módon szereztessék, hogy az ország iparosaival szemben versenyt ne támaszszon. Ép ezen indokból Madary Gábor or- szághirü asztalos mesternek igen szépen megokolt indítványára kimondta az országos iparos gyűlés, hogy a fegyencz munkaerejének bérbeadása mellőzendő. Mert általánosan igen t. Elöljáróság az a szokás dívik, hogy egyes nagyobb kerületi börtönök fe- gyenczei vállalkozók által ki vannak bérelve az államtól s a vállalkozó olcsó munkaerővel tetemes mennyiségű iparczikket produkálhat. így pl. utamban megtekintettem a szegedi börtönt s ott láttam, hogy körülbelül 40—50 czipész fegyencz egy vállalkozó részére készíti egy munkavezető mellett a lábbelieket s azokat az illető a városban árusítja. Nagyon természetesen sokkal olcsóbban adhathatja el az illető áruezikbét, mint a kisiparos, aki drágán fizeti meg a munkaerőt.

Szükséges tehát az illető szakminiszternek a kisiparosok védelme szempontjából oda hátúi, hogy a fegyenczek munkával foglalkoztatása csak fólké- szitményekre szorittassék és házilag kezeltessék; továbbá szükséges, hogy a fegyenczek munkaköre oly

*) Jelentése Kálmán Károly szegzárdi ipart jegyzőnek.