Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
kor álljon elő minden esetben; akkor is, ha izmos karjait nem önkormányzati jogok ösz- szemorzsolására, hanem áldás terjesztésére kell használnia. így talán majd teremt az állami minden- hatóságnak olyan talajt, mely beveszi ez újkori fogalmat, vagy ha nem is, legalább tűri. Mig ellenben, hacsak a hatalomra tör, annélkül, hogy segítséget is nynjtana, hacsak büntet és nem jutalmaz, hacsak pusziit, de nem épit, — akkor a legközelebbi forgószél bizonyára romokká változtatja az oly nagy kedvteléssel felépített állami mindenhatóságot. b. A szegzárdi róm. kath. kisdedóvó és gyer- mek-menhely felavatása és megnyitása. Múlt vasárnap délelőtt ritka ünnepségnek volt szemtanúja Szegzárd városa. E napon történt ugyanis a némelyek által meg nem értett, de városunk legnagyobb része által várva-vártós örömmel üdvözölt, sz. Vincze- nénikék vezetése alatti kisdedóvó és gyermekmenhely Unnepies felavatása ős megnyitása. Ez ünnepségről akarunk lapunk olvasóinak a következőkben, a történtekhez hiven beszámolni. Szombaton délután, a 4 órai vonattal jött meg a két óvó-nónike: Erdélyi Pulcheria és Bognár Ludo- vika. A pályaházban többen várták őket a kisdedóvót s gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmányi tagjai közül. Ugyancsak szombaton érkezett meg Troli Ferencz pápai praelatus és kanonok ur ő méltósága, kit Hanny apát szerencsés volt megnyerhetni az óvó és menhely felavatására, Rónay Sándor mohácsi prépost-plébános kíséretében. 0 méltósága megérkezése után rögtön több látogatást tett s megszemlélte a kisdedóvót, a mely felett teljes elismerését fejezte ki. Ezen elismerés az egyesület áldozatkészségén kívül főkép Udvardy pénztáros ős gondnok ur érdeme. Az ő fáradtságot nem ismerő buzgólkodásának köszönhető, hogy az intézet a megnyitás idejére teljesen elkészült. A ki csak pár nappal ezelőtt ez intézet belsejét látta, gondolkodásba esett: vájjon készen lesz-e ? Ámde a szeretet varázs-hatalommal bír; az intézőt pedig ez vezette. Vasárnap 10 órakor Troli praelatus ur a belvárosi papság segédkezése mellett pontiíicalis misét mondott. Majd szószékre lépett s meglepő erővel és szónoki hévvel beszédet tartott az egybegyült hívekhez. Irigylésre méltónak mondá Szegzárd városát, mert e naptól kezdve falai közt bírja a szeretet megtestesült angyalait, a keresztény szeretet leányait, kik elhagyva szülőiket, rokonaikat, lemondva minden örömről, melyet a világ kínál, messze földről eljöttek ide, hogy itt a szülők szivének legdrágább kincseit, I apró gyermekeiket oktassák, tanítsák, neveljék; erre szenteljék fiatalságukat, testi s lelki erőiket; a kisdedek iránti szeretetből fölemészszék magukat,'mint az oltáron égő gyertya fölemésztődik. Köszönetét mondott I a nőegyletnek s mindazoknak, kik az intézet létrehozásában fáradoztak. Végül a helybeli lelkész gond- ! jaiba ajánlotta a még most kicsiny mustármagot, de a í mely, reményű, rövid idő múlva terebélyes fává fog | fejlődni s árnyékában valláskülönbség nélkül, egész Szegzárd kisdedei anyai oltalmat, gondozást, vallás- I erkölcsös nevelést fognak találni. Szent beszéd után a zászlók elülvitele mellett megindult a körmenet a kisdedóvóhoz. Elöl a fehérbe öltözött Mária-leányok mentek, utánok előkelő úrnők által vezetve a nénikék, ezek után jött a papság. Öméltósága teljes ornátusban, körül a hívek nagy tömege. Mire a menet az óvóhoz ért, azt annyira ellepte a nép, hogy a papság csak nagy nehezen tudott bemenni. 0 méltósága a Miserere zsoltár imádkozása mellett beszentelte az egész házat. A felavatás után a kisdedek termébe térve, rövid beszédet intézett a nénikékhez, hogy ápolják, tanítsák, neveljék a rájok bízott gyermekeket s ha kell, áldozzák fel értők óletöket, s felhívta az óvót fentartó egyesület elnökét, hogy adja át a ház kulcsait a néni- kéknek. Ekkor előlépett az elnök, Simontsits Béláné ő nagysága s meghatottságtól elfogódott hangon mondott szép szavakban köszönetét ő méltóságának, hogy a felavatás s megnyitás terhes funkczióját magára vállalni s elvégezni kegyes volt, egyszersmind további kegyébe ajánlotta a zsenge intézetet. Erre ő méltósága örömének adott kifejezést, hogy e szép ünnepség végzésének megtisztelő bizalma őt érte s az óvó iránti jó indulata jeléül az azt fentartó egyesület alapitó tagjai közé lépett — 1000 írttal. E valóban főpapi bőkezűség lelkes éljenre ragadta a jelenlevőket. Ezek után egyházi énekek zeugedezése közt a kör- menet visszatért a templomba, hol Te Deum tartatott. Déli 1 órakor szűk körű ebéd volt a plébánián. Ő méltóságán, Rónay préposton kivül jelen voltak: Simontsits Béla alispán, Boda Vilmos képviselő, De- zseőffy Géza törv. elnök, s a helybeli papság. A praelatus ur az esti hajóval utazott Pécsre. Nem mulaszthatjuk el, hogy, bár szavunk odáig el nem ér, legmelegebb, legforróbb hálás köszönetét ne mondjunk ő méltóságának úgy városunk közönsége, mint a magunk nevében. 0 méltósága jótéteményeinél fogva nemcsak a pécsi egyházmegye szűk határai közt, hanem egész Magyarországban, sőt azon túl is messze ismeretes s valódi disze és büszkesége a pécsi káptalannak. Kisdedóvónk iránti páratlan nagylelkűsége ismét egy gyöngy érdemei hoszszu sorában. Mi ámulattal eltelve s örök hálára kötelezve ez óhajba összpontosítjuk összes jó kivánatunkat: tartsa Isten, óvja Isten ő méltóságát, a minden nemes ügynek lelkes pártfogóját az emberi kor legvégsőbb határáig. Elismerés és hála illeti meg azokat is, kik a sz. ügyért nemcsak sokat fáradoztak, de keresztény lélekkel gyanúsítást, rágalmat, piszkot is tűrtek; ama nemes szivüeket, a kik a nővérek szükségleteire ajándékoztak, még pedig oly mértékben, hogy azok a legapróbb konyhadolgokig mindennel bőven el vannak látva. Nem iijuk ki nevöket, mert a mit ők tettek, azt bizonyára nem az emberek dicséretéért tették. * * # Hosszas, nehéz küzdelmek után végre tehát áll a szegzárdi rom. kath. kisdedóvó és gyermek-men- hely. Mostantól kezdve maga az intézet lesz a leg- csattanósabb czáfolat az ellenkező véleményekre — a mint már is az. A megnyitáskor alig volt beírva 25 gyermek: máig e szám megháromszorozódott. Van ott gyermek minden társadalmi osztályból valláskü- lönbség nélkül. Öröm látni az apróságokat, a mint majd játszanak, majd vidáman dalolnak majd meg nagy igyekezettel mondanak gyermek-versikéket a jó néniké után. Adja Isten, hogy Troli praelatus ur kívánsága miharabb teljesüljön: hogy e piczi mag terebélyes fává legyen Szegzárd javára. Adja Isten, hogy most már megszűnjön minden visszavonás, mely ez ügy miatt támadt s mind egyesüljünk ezen oly áldásos kulturális intézet támogatására; csak a mi hasznunk lesz az. A kik ellenkező nézeten voltak, ne vonuljanak félre, ne emésszék magokat üdvtelen kri- tizálásokkal, hanem fogjanak kezet a többiekkel s győzzék le azokat a kisdedóvó felvirágoztatásának nemes versenyében. E győzelem édes lesz úgy a győzők-, mint a győzőiteknek. Adja Isten! Hirdetés. Magyar királyi államvasutak igazgatóságától. Tudomására hozzuk a t. utazóközönségnek, hogy eltérőleg azon eddigi gyakorlattól, mely szerint szomszédos forgalmú és szelvényes ü r- j egyek lebélyegzet lenül voltak használhatók, folyó évi szeptember hó 16-tól kezdve azon intézkedést léptettük életbe, hogy említett jegyek a vonatra való felszállás, illetőleg a pályaudvarra való belépés előtt hátoldalukon lebélyegeztessenek, mivégből azok, ha már előzőleg váltattak volna, lebélyegzés végett a jegypénztárnál bemu- tatandók. Ezen intézkedésünk álól egyedül csak a magánosok vagy postahivatalok által eladott távolsági forgalmú szelvényes ürjegyek képeznek kivételt, melyek tehát a jegypénztárnál bemutatásra nem kötelezvék. Értesítjük ennélfogva a t. utazó-közönséget, hogy a vonatoknál levő kalauzaink azon utasokat, kik le nem bélyegzet szomszédos forgalmú avagy nem magánosok és postahivatalok által eladottlcnem bélyegzett szelvényesül1 jegyeket fognak utazási igazolvány gyanánt felmutatni, érvénytelen jegygyei utazóknak fogják — De papám — szólt pityeregve Örzsike: — ifjabb, szóltam már neki, de tudni se akar felőle. Azt mondja: nem azért neveltelek fel és takarékoskodtam annyira, hogy ilyen „stanierli hős„-nek adjalak, hanem igenis, hogy tisztességes parthiet csinálj. Csak ne sírj édesem, tudod hogy végtelenül szeretlek, meg azt is hogy Lajost is szívelhetem, jó gyerek, mondhatom. S ha egymáséi akartok lenni, ne félj majd kiviszem én, ha a mama nem is akarja. Most csak eredj a boltba és segíts Lajosnak szolgálni, nekem el kell mennem valahová, sürgős dolgom van. Pedig dehogy volt sürgős dolga I ? Ha csak a torka nem sürgette ? ? Mert teendője akadt a boltban. Örzsikének is kellett segíteni szolgálni, a mit ő szívesen tett Lajos kedvéért, ki szintén csinos fiatal ember volt. Inas korából fogva ott volt a boltban sőt, úgy látszik, nem annyira a gazda jósága, mint kedves leányához érzett gyengéd szerelme tartá vissza és serkenté a jó magaviseletre. Különben is derék gyerek vol 1 az igaz 1 Bízott is rája az öreg Galambos bácsi mindent. — Az, az! sürgős dolgom van. Elment a „czinkotai itczéhez“ és útközben el-el- gondolkozott, hogy miként bírhatná rá feleségét arra, hogy a leánya Lajossal való házasságába beleegyezzék. Már három deczit meg is ivott volt anélkül, hogy eredményhez jutott volna, hanem a második három deczinél hál’ Istennek megjött a mentő gondolat, mit nem volt képes teljesen elrejteni, mert egy jóizü hangos kaczajban kifejezést nyert az, úgy hogy a többi vendégek, már sajnálkozni is kezdtek úgy titokban | Galambos bácsi felett, de ő ezzel nem sokat törődött,! hanem oda dobva a hat deczi árát, sietett eredeti ötletét rögtön ki is vinni és e czélból mosolyogva baktatott hazafelé I Hazaérve először a boltba ment egy kicsit körülnézni, s aztán: azt mondá : jól van gyerekek, jól van — csak legyetek mindig ilyennek, összeboronállak én titeket. Örzsike atyja keblére borult és Lajos is hálaérzetét akará kifejezni, de az öreg nem engedte. — Nem kell komédiázni, mert előbb én komé- diázok. Hol a mama különben ? — Bent a szobában — mondá Örzsike. Galambos kimenve a boltból a lakszobafelé tartott egyik ajtót jobban csapkodva be, mint a másikat. S mikor feleségét meglátta olyan dühös arczot vágott; . . . hogy ő maga is megijedt volna tőle, ha tükörben láthatja. Kalapját a felesége orra előtt úgy dobta az asztalra, hogy csak úgy porzott. — No mi bajod ? — kérdé Galambos mama. — Mi bajom ? kérded még, mintha nem te volnál az oka. — Minek vagyok én oka — kérdé a mama kíváncsian. — Hogy olyan ferdén nevelted Örzsikét. .— Talán ferdén látod te már megint. Hiszen olyan egyenes a dereka ...... — Nem a derekát értem, de azt, hogy ferde nézeteket cseppegtettél beléje. Hát gondold csak, azt mondja, hogy egyezzem én abba, hogy elvehesse Lajost férjnek. Majdnem hogy szépséges arczát nem I érintettem annak a bolondos leánynak! Ilyent csak gondolni is, azután még ki is mondta. Hát azért for- | ditottunk mi annyit nevelésedre és azért fáradtunk, és édes anyád éretted, hogy aztán boltoshoz menj feleségnek? — Kérdém dühösen tőle. Ez elég volt, hogy Galambosné asszonyomat elfussa a méreg. — Hát te is fáradtál valamit ? — tört nagy peczkesen 1 — Nos talán nem. De akár fáradtam, akár nem, ebből ugyan nem lesz semmi. — Mit, mondá a mama — és te talán őrökre szerencsétlenné akarod tenni gyermekemet makacsságoddal ? — Hát nem lesz-e boldogabb, ha hivatalnokot vesz el férjnek, mint kereskedőt ? Nincs-e nagyobb tekintélye, ha irnokné lesz is: — Mit, hát te azt hiszed, hogy én nem tartom magamat nagyobb asszonynak, mint akármelyik hiva- talnokné? A jóravaló nő abban találja boldogságát, ha férjét szereti, vele meg van elégedve, és otthon a ház körül sürög-foroghat, nem pedig az utczán ténfereg. Galambos bácsi jól kezdte. Be is látta őmaga, azért maradt is ebben a hangban. — Nem szégyenled magad, hogy egy modernül nevelt leány kereskedőt kapjon férjül? folytatta Galambos dühösen. — Oh te vén ..........d, — tört ki ujjolag a ma ma — menj pokolba a modern neveléseddel. Hát azt hiszed, hogy a modern nevelésnek az a czélja, hogy hiú bábokat neveljen, kik csak a szegény férj életét keserítik meg? Tudjon az főzni, sütni, mosni, vasalni, legyen első sorban gondos, vallá80S