Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

Kinek a szive ne örült volna, mikor láttata városunk | legszebb pontjain büszkén emelkedni az Adler- és pirnitzer-féle uj házakat, mondhatnék szép palotá- j kát -! • • • Kívánatos és örvendetes volt ez már csak | városunk szópülése szempontjából is, hátha még itteni lakásviszonyok sokat hangoztatott mostohaságát vettük szemügyre |! — -------S ime e paloták egyike,

a p

irnitzer-ház, hány házra hozott most gyászt és keserűséget ? . .. Mert hát a napokban sok arany bulla (vagyis pénzt sürgető levél) repült szót a szélrózsa minden irányában a szegény kontósokhoz, téli I dermesztő hidegséggel, szűk szavú zordonsággal csak ennyit mondva: „adós fizess!“ S ki nem adós pirnitzeróknek ?! . . . Szégyelje magát, ki még ennyire I sem vitte!. .. En részemről büszkén bevallom, hogy még sohasem voltam 20 óv óta abban a szánandó helyzetben, hogy nekik ne tartóztam volna. De tartozom annak beismerésével is, hogy irányomban mindig kiválólag gavallóros hosszú várakozás lovagias becsületessége jellemzó őket. S reményiem mos is, hogy e nyilvános beismerésem jj mint hatalmas és I sikeres reklám fejében az az arany bulla, vagy intő czédula, irányomban el fogja veszteni fenyegető zordonságát s a nemes czóg más időre halasztja adott szava beváltását, mert hisz ilyen hideg időben nem czikáznak az ég villámai, hát az emberi elógedet- I leúség haragos, vósztjósló fellegeinek is szépen el kell simulniok! Avagy nem megirta-e bölcs Salamon már ezelőtt vagy 4 ezer évvel: „a ki házat ép it, számlálja meg az ő pénzét!“ Azt nem irta, hogy számlálja meg az adósait, ő csak a kész pénzről beszélt!! Nos, hát ne a mi pénzünkből, hanem a magukéból építsenek a Pirnitzer urak; nekünk jó lett volna úgyis, ha a régi helyiségében maradnak! j ... Különben határozati javaslatom ez: „tessék megtartani előbb a h a u s-u u d 1 i t, vagyis a szép uj palotát egy általam tartandó alkalmi beszéddel felszen- | teltetni, az ádósokat mind — a palota nagyszerűségéhez képest — urilag megvendégelni és csak azután bo- I csátani ki az arany bullát, e czimen: a vendégek I kiettek, tehát fizessetek! | — Ezt aláírom ón is, helyesli mindenki; Réthynéuek is haszua lesz belőle I a házi mulatság után. Ellenkezőleg a kibocsátott intelmeket nyílttól*ileg visszaszivni kérem! . ..

„Bús az idő . . . ..“ Biz az, mondják a tanárok ! és — kiváltképpen — a tanulók. Lejárt a drága vakáczió aranyos ideje. Megkezdődött a nehéz munka: 10 álló hónapig megint tanítani és tanulni! . . . Me- ! lyik nehezebb? . . . Mindenkinek a magáé. A tanuló már tanár szeretne lenni, — a tanár pedig szeretné megtanulni annak a módját: miként lehetne — legalább is dupla fizetéssel — örök vakácziót élvezni! I Már hiszen nekem is mindenkor az volt legforróbb j óhajom: vajha az összes minisztériumok nyugdíjasa lehetnék fiatal erővel, teljes egészséggel és egész fizetéssel. De hát nem lehet. Nyugodjatok meg azért sorsotokon kedves tanár urak urbi et orbi szintigy ti is kedves tanuló barátim! — tanuljatok, dolgozzatok jó kedvvel, tudván, hogy nehezebb iga a szegény szülők igája, kiknek ilyenkor, sőt az egész tanévben zsebje ürül, szeme — a távozó gyermek után — könynyel, lelke aggodalommal, szive fájdalommal telik meg !... .

„Bús az idő

.........1 de se baj, — még nem

emószté meg gonosz filloxera minden szőlőinket, jön az örvendetes szüret, — sőt elég gazda van már, ki csipős bajor-lével űzheti el kisasszony napján őszi sokféle aggodalmainak szürke fellegót; rajta hát mulassunk kisasszonyaink egyetemes névnapján, koczint- sunk jó murczival az ő egészségükre, kíváncsian, hogy a közelgő farsang szele minden pártát tova hordjon. Sokáig éljenek — mint menyecskék minden kisasszonyaink!!!

Palást.

T A N Ü G Y.

Felhívás megrendelésre.

Négy éve már, hogy az „Általános Népiskolai Földrajz“ czimíi kis munkánkat megírtuk és iskolai használatra bocsátottuk ; ezen idő alatt szerény könyvecskénk első kiadása több ezer példányban elfogyott,

ami kétségtelenül a tankönyv jósága mellett tanúskodik.

Kitűzött czólunk elérése tekintetéből nagyon megnyugtató reánk nézve, hogy a tanügyi hatóságok és tanitótársaink közül számosán belátták, illetve felismerték az „Általános Népiskolai Földrajz“ czólsze- vüségót, használhatóságát és más népiskolai földrajz felletti előnyeit, a mennyiben iskoláikban meghonosították. Midőn ezért köszönetét mondanánk újból felhívjuk becses figyelműket a második kiadásra, mely a paedagogiai követelményeknek megfelelőleg tetemesen át lett dolgozva s igy nyugodtan bocsátjuk a szakkörök és a tankönyv-bizottság elé.

Az „Általános Népiskolai Földrajz“ a mellett, hogy megismerteti drága szülőföldünket, kedves Tolna vármegyénket, magában foglalja még a miniszteri tanterv szemelőtt tartásával azon földrajzi tananyagot is, melyet a népiskola IV., V. és VI. osztályaiban kell tanítani. így tehát e kis tankönyv pon- tosau kijelöli külöu-külöu a III. osztálytól kezdve az egyes osztályokra előirt földrajzi tananyagot, e szerint négy iskolai éven keresztül használhatja a népiskolai tanuló, s ezáltal a t. szülők is meg vannak mentve az óvenkinti uj tankönyv vásárlástól.

Ismételve bizalommal fordulunk az iskolai hatóságokhoz, hogy munkánkat a jövőben is úgy, mint a múltban becses pártfogásukban részesíteni szíveskedjenek. Felkérjük egyúttal t. kartársainkat, hogy tankönyvünk hiányait velünk jóakarólag közölni ne terheltessenek.

A kiadási jogot Krammer "Vilmos általánosan jóhirnóvnek örvendő szegzárdi könyvkereskedő vállalta el, ki a könyv ízléses kiállításáról gondoskodik ős a ki ismert előzékenységével és pontosságával iparkodni fog a nagyérdemű közönségnek s a t. kartársaknak szolgálatára lenni.

A tankönyv megjelenésekor approbálás végett • rögtön felterjesztetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez.

A tankönyv kiadója Krammer Vilmos.

Mély tisztelettel

Horváth Ignácz és Kálmán Károly,

szegzárdi tanítók s az »Általános Népiskolai Földrajz« szerzői.

EGYLETEK TÁRSULATOK._

Jegyzököny.

Fölvétetett Dombovárott, 1890. aug. 19-én a Kapósvizet levezető társulat rendes közgyűléséről.

Jelenvoltak: Elnök: Dőry József, jegyző: Mak- falvay Géza, Francsics József alelnök, Dobrovszky Kálmán mérnök, Leimetzer Lajos pénztárnok s a következő társulati tagok:

I. A személyes részvételre jogosítottak részéről: hg. Eszterházy képviseletében Dőry József 10, Paál József 30, Bobics Antal 30, Dőry Jenő 10, Krasznay Jenő 30, Francsics József 20, Hónig Mór 20, Reisz- perger István 9, Heinrichfy Ádám 5, Deutsch Zsig- mond 20, Altstätter József 15, összesen 199 szavazattal, Kund Bólánó részéről Makfalvay Géza 2, gróf Pergen Antal részéről ugyanaz 4. Gaál Dénes részéről ugyanaz 2 szavazattal, a Kegyes tanitórend részéről Bertalan Alajos 6 szavazattal, gróf Festetics Dénes részéről, dr. Bernáth Béla 9, gróf Hunyady László és Kálmán részéről ugyanaz 3 Szavazattal, a mágocsi közalapítványi uradalom részéről Toszt Gyula 14 szavazattal, a magyar királyi allamvasutak részéről Kaufman Sándor 3 szavazattal, összesen 242 sza- I vazattal.

II. A szövetkezés utján szavazattal birók részéről : Szabadi község képviseletében Szemelmóth Já- nos 2, Kis István 1 szavazattal, Taszár község képviseletében Egerszegi Ferencz 3 szavazattal, összesen 6 szavazattal.

Minthogy pedig a társulatnak összesen 398 szavazata van, s az alapszabályok 13. §-a szerint a közgyűlés határozatképességéhez a szavazatok egy negyedrészének jelenléte szükséges, ennélfogva te- | kintve, hogy 248 szavazat volt jelen a közgyűlésen — ennek határozatképessége megállapittatott.

Ezután a következő tárgyak tárgyaltattak és intéztettek el:

1. Az 1889. évi számadások az 1888. évi augusztusi közgyűlésen megválasztott számvizsgálók,, úgymint Reiszperger István, Kaufman Sándor és Altstädter József által megvizsgáltatván és helyesnek találtatván.

Egyhangúlag hatázoztatott:

Az 1889. évi számadások tekintetében, melyek szerint:

a) a bevételek . I . . . 8816 írt 26 krt

b) a kiadások .... . 6939 írt 83 krt

s igy maradvány . 1876 frt 43 krt

tesznek, pőnztárnoknak a felmentvóny megadatik.

2. Előterjesztetett az 1891. évi költségelőirányzat a választmány javaslatával, minek folytán

Egyhangúlag határoztatott:

Az 1891. évi költségelőirányzat a választmány javaslata értelmében következőleg állapittatik meg

I. Bevételek:

a) remélhető pénztári maradvány ez előző évről . . .

b) künn levő régi hátralékból

c) rendkívüli bevételekből . .

d) az 1881. XLII. t.-cz. 15. § értelmében a védművek évi fen- tartási költségének visszatérítése fejében megállapított összeg_

Összesen .

1846 frt 43 kr. 56 frt 78 ki- 10 frt — kr.

6887 frt 04 kr. 8830 frt 25 kr.

II. Kiadások:

a) tisztviselők évi fizetése .

b) 3 felügyelő és 24 béres fizetése

c) napszámosok

..........................

d) utazási költségek, napidijak, nyomtatványok, postadijak stb.

Összesen .

Ezek szerint a társulat kiadásait a bevételek bőven fedezvén: 1891. évre fentartási költség nem vettetik ki.

A tényleg mutatkozandó felesleg tekintetében az 1891. óv befejeztével fog intézkedés történni.

1600 frt — kr. 4300 frt — kr. 1000 frt —- kr.

220 frt 07 kr. 7120 frt 07 kr.

TÖRVÉNYHATÓSÁG KÖRÉBŐL.

Hirdetmény.

A törvényhatósági közutak építési, kezelési stb. fentartási kiadásairól s másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1891—92. évekre készített s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfogadott költségvetés az 1890. évi I. t. ez. 22. §-a értelmében, a vármegye levéltári helyiségében tolyó évi szeptember hó 10-től ugyanazon hó 24-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni.

Egyesek az előirányzat ellen, a kitételi időtartamának lejárta napjáig, vagyis szeptőmber hó 24-ig bezárólag a törvény értelmében írásban felszólalhatnak.

A felszólalások az alispánhoz nyújtandók be.

Szegzárdon, 1890. augusztus hó 25.

az alispán szabadságon:

Madarász Elemér,

főjegyző.

Tolna vármegye igazoló választmánga a legtöbb adót fizető vármegyebizottsági tagok 1891. évre szóló névjegyzékének kiigazítása czéljából folyó szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor ülést tart.

Vármegyénk központi választmánya az ország- j gyűlési képviselőválasztók 1891. évre kiigazított névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlások elintézése I czéljából folyó évi szeptember hó 11-én délután 4 órakor ülésezni fog.

KÜLÖNFÉLÉK.- A szegzárd-baranyavári vasút építési ugye legközelebb ismét napirendre fog kerülni. Az ideiglenes engedélyesek ugyanis a vonal kijelölésével elkészültek s legközelebb egy emlékiratot fognak közzétenni, mely az uj vasútvonal fontosságát kiemeli. Sok függ azonban attól, hogy Albrecht főherczeg, kinek nagy kiterjedésű urodalmait fogja a vasút átszelni, minő magatartást fog a vonal kiépítéssel szemben tanúsítani.

— Tüzrendöri intézkedés. A vámház melletti nagy tűzifa raktár égése napirendre hozta a városban, a házak közt létező tűzifa telepek kérdését. Több szegzárdi lakos panasza folytán Döry László szolgabiró ugyanis múlt kedden tárgyalta egy ily fatelep ügyét, mely nádas házak között az urodalmi kertben létezik. A tulajdonos záros határidő alatt a fakészlet eltávolítására utasitatott.

— Szondy István gyógyszerész ur 3 frt 40 krt adományozott a szegzárdi önk. tűzoltó-egylet pénztára javára.

— Esküvő. Múlt kedden délután volt Lem- bergcr Rezső bajai kereskedőnek esküvője Leopold Eszti kisasszonynyal a helybeli izraelita imaházban. Esküvő után a násznép Leopold Sándor ur házánál lakomára gyűlt egybe, mely után a táncz a hajnali órákig tartott.

— Az első iparvasut Tolnamegyében. Augusz-* M 29-Őn Nagy-Mányok község nagy ünnepélyesség-] nek volt színhelye, mely az egész megyére dicsőség-] ként háramló vállalatnak szerencsés kezdetét jelezte. Riegel Antal geniális bányász az, ki ezen vállalat-' nak az élén áll s ki Tolnamegye déli részét virág-1 zóbbá akarja tenni azáltal, hogy magyarországnak egy újabb szénbányát szolgáltat ezen a vidéken. — A megnyitó félben lévő bányából a szénbánya tár*

I sulat Riegel Antal vezetése alatt egy szárnyvonatat

_I___

Illául lévé