Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-24 / 34. szám
T A N Ü G Y. Iskolai értesítés. A szegzárdi polgári fiú- és felső leányiskolában a jövő aza/. 1890 91-iki tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó első három napján délelőtt 8 — 12 óráig történik az igazgatósági irodában. Ugyanazon napok délutánjain tartatnak a fölvételi-, javító- ős pótvizsgálatok. Ezen határidőn túl 15-ig az igazgató csak a késedelmes igazoló alapos ok mellett veheti j föl a tanulókat. A rendes tanítás szeptember 5-őn veszi kezdetét. A polgári iskola I. osztályába fölvétetnek az elemi népiskola 4 osztályát végzett tanulók; A felső leányiskola I. osztályába pedig azon növendékek, kik az elemi népiskola 6 osztályának végzéséről nyilvános, vagy nyilvánosság jogaival felruházott tanintézet bizonyítványát bírják. Említett bizonyítványok nélkül csak fölvételi vizsgálat mellet vétetnek föl a növendékek. Első fölvételre a tanulók szülőikkel vagy azok helyetteseivel jelenjenek meg az igazgatóság irodájában, mely alkalommal az iskolai bizonyítványon kivül a keresztelési ős újra oltási bizonyítvány is bemutatandó. Tandíjmentességre csakis oly tanulónak lehet kilátása, aki jó magaviseletü s ki az előző tanévről legalább jó, azaz oly bizonyitványnyal bir, melyben a szépírást, éneket, testgyakorlatot nem számítva — egynél több elégséges osztályzata nem foglaltatik. A kérvény a nagyméltóságu vallás- ős közoktatásügyi m. kir. rainisterhez czimzendő s mindjárt a beírás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó; az iskolai bizonyítvány s egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány. Tanítók és tanárok valamint állami tisztviselők ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A kérvény és mellékletei bélyegmentesek, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal vannak ellátva; ellenkező esetben a fennálló szabályok szerinti bélyeggel látandók el. Tankönyvekben s egyéb tanszerekben a szegény tanulók segélyt nyerhetnek. Figyelmeztetnek a vidéki szülők miszerint gyermekeik szálláshelye megválasztásában az igazgatóság kellő utmütatássaf szolgál. Az igazgatóság. Értesítés. A szegzárdi Májer-Árlow-féle tan- és nevelőintézetben az 1890/91. tanév szept. 3-án kezdődik. A beiratások aug. 31, szept. 1. és 2. történnek. A havi tandíj I. és II. oszt. 2 frt 50 kr, III. ős IY. oszt. 3 frt, V. és VI. oszt. 3.50 frt, franczianyelv tanításáért 1 frt. Beiratási dij 1 frt. Benlakó növendékek felvétele felől levélbeli megkeresésekre bővebb felvilágosítással szívesen szolgálnak a tan- és nevelőintézet tulajdonosok. Iskolai értesítés. A s o p r o n i m. k i r. á 1 la m i fe lső b b leányiskolában az 1890/91. iskolai év folyó évi szeptember 1-én. kezdődik. Beiratási napok: szeptember 1—5-ig. Az állami felsőbb leány iskolai első osztályába legalább 10 éves oly leányok vétetnek fel, kik az elemi iskola 4 osztályát jó sikerrel végezték, vagy megfelelő képzettségüket felvételi vizsgálaton igazolják. A soproni m. kir, állami felsőbb leányiskolával ugyancsak az állam által fentartott interuatus is van kapcsolatban. Az internatus ellátási dija egész évre 300 frt. Bővebb felvilágosításokkal mindenkor szívesen szolgál Az igazgatóság. EGYLETEK TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv, felvéve Szegzárdon 1890. évi junius hó 12-én a »Tolnamegyei községi s körjegyzők egylete“ által tartott rendes közgyűlésben. (Vége.) Az elnöki jelentés elfogadása s tudomásul vétele után egyhangúlag határoztatik: Vágó Perencz és Scriba György kartársaink elhunyta felleti sajnálkozásnak kifejezést adva, az jegyzőkönyvbe igtatandó. 2. Kovács Gyula egyleti I. jegyzőnek ezen állásáról való indokolatlan lemondása a választmány ajánlata folytán — távozása feletti sajnálkozás és rövid, de egész odaadással párosult működéséért elismerés nyilvánítása mellett elfogad- tatik. — Az igy megürült I. jegyzői állásra titkos szavazás rendeltetvén el — beadatott 28 szavazat, melyből Erdős Gábor 8. Klein Endre 14, Purt Adolf 5, Várkonyi Iván 1 szavazatot nyert, ennélfogva Klein Endre gyönki jegyző általános szótöbbséggel megválasztottnak kimondatik. Klein Endre a bizalomnak helyét azonnal elfoglalja. 3. A hőgyészi tánczvigalom alkalmából az egylet ellen folyamatba tett jövedéki kihágási ügy tárgyábani elnöki jelentés a választmány javaslatához képest — tudomásul vétetik és a mennyiben az elnök által, beadott ujabbi kérvénynek hely nem adatnék, a marasztalási összeg az egylet pénztárából kifizetendő. 4. Elnök a jegyzők részére egyl. gyűlések alkalmával a községek által, díjtalanul kiszolgáltatandó elöfogatok kiállítása tárgyában henyujtott kérvény elintézését tárgyazó kedvező törvényhatósági határozatra vonatkozó jelentése a választmány megállapodásához képest — tudomásul vétetik. 5. A jegyzői nyugdíj alap tőke mikénti gyümölcsöztetése tárgyában hozott felügyelő választmányi határozat, mely szerint az egylet javaslata elfogadtatott és az alap kezelési naplók és főkönyvek készítése végett bizottság küldetett ki a választmány javaslatához képest — tudomásul vétetik. 6. Az országos központi jegyzői egylet által véleményezés végett leküldött a községi közigazgatás» államosítása és a községi jegyzők kinevezését tárgyazó emlékirat tervezet a választmány javaslata alapján — tekintettel arra, hogy a szóbahozott közigazgatási reform keresztülvitele, a kormány intentiója, illetve terve ismeretlen, de nem is ismerhető, mert az még nyivánosságra hozva nem lett, az emlékiratban foglalt reform javaslatok tárgyalása idő előttinek leiratik, s azokra — ezúttal — általánosságban sem vélemény nem nyilvánittatik. Az emlékiratban kifejezett azon óhaj azonban, hogy a községi jegyző a kormány által neveztessék ki, nemcsak hogy nem pártoltatik, de az ellen az egylet már most is tiltakozik s e részben felügyelő álláspontot kíván elfoglalni. 7. Baranya megye jegyzői egyletének, a jegyzői képesítési bizonyítványok országos együvé emelése tárgybani indítványa a. választmány véleménye alapján — pótlásra ajánltatik. 8. Szatmár vármegye jegyzői egyletének a vagyontalanul elhalt községi és körjegyzők tisztességes eltemettetése czéljából egy országos jegyzői temetkezési alap létesítése tárgyában indítványa a válasz mán y javaslatához képest — pártfogásban nem részesittetik. 9. Ugyanazon vármegye jegyzői egyletének indítványa a községi és körjegyzők állami adójának a választások a szavazások alapjául szolgáló összeírásoknál kétszeresen való számítása tárgyában — választmány indokolt véleménye alapján — érvényre emeltetni nem javasoltatik. 10. Az 1888. évi egyleti pénztárnoki számadás a felülvizsgáló bizottság véleménye alapján — 358 frt 53 kr bevétel, 316 frt 96 kr kiádás, 42 frt 57 kr pénztári maradvány és 427 frt 51 kr követeléssel helyesnek és jónak találtatván, számadó pénztárnok részére a felmentvény szokásos óvások fentartása mellett megadatik. 11. A bemutatott 1889. évi pénztárnoki számadás — Reisner Béla, Csukly Ignácz és Bereczk István egyleti tagokból alakíttatott számvizsgáló-bizottságnak adandó ki, jelentése a legközelebbi közgyűlésre elváratik. 12. Az 1890. évi költségvetés válászmány előterjesztése alapján — 340 frt bevétel oá SiS'frt kiadással jónak találtatván, a folyó évre kivetendő tagsági dij 2 frt 50 krban állapittatik meg. 13. A folyó évben tartandó országos központi jegyzői egyleti közgyűlésre képviselökül a választmány javaslatához képest — egyleti elnök s I. jegyző küldetnek ki 14. Erdei tánczvigalomból s miként leendő megtartása tárgyában előterjesztett választmányi javaslat közhelyesléssel találkozván — a jegyzői árvaház javára ez évben is rendezendő erdei mulatság helyéül Tamási, idejéül folyó évi julius hó vége, vagy augusztus hó eleje tűzetik ki; a rendezendő bizottság alakításával egyleti elnök bizatik meg; a beléptidij a múlt évi szerint állapittatik meg. 15. A járási jegyzői egyletnek szakbizottságokba való beosztása tárgyában a legközelebbi közgyűlésben 6. szám alatt hozott határozatra vonatkozólag elnök, illetve választmánynak azon előterjesztése, hogy ezen beosztás — miután a központi járásban még most sem alakult meg az egylet — nem eszközölhető — tudomásul vétetik. 16. Klein Endre választmányi tag megválasztott 1. jegyző helyébe választmányi tagul — Linde Gyula varsádi jegyző választatott meg. 17. Egyleti tagul jelentkezett Széptóth János tápéi és Matzon Béla szegzárdi jegyző, az egylet rendes tagjai közé felvétetnek. Több tárgy nem lévén a gyűlés elnök által befejezettnek nyilváníttatván, szétoszlott. Klein Endre. egyleti I. jegyző. TÖRVÉNYHATÓSÁG KÖRÉBŐL. Hirdetmény. Tolnavármegye igazoló választmánya folyó évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órától déli 12 óráig és délután 3 órától 5 óráig nyilvánosan tartandó üléseiben fogja összeállítani, illetőleg kiigazítani a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagoknak 1891. évre érvénynyel leírandó névjegyzékét és ugyanazon ülések tartama alatt intőzendi el az 1886. évi XXI. t. ez. 25. §-a értelmében a folyó évi 11604./alisp. szám alatt egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint Lőrinczy József vármegyei alszáravevő urnái ez évi szeptember hó 2-tól 10-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlásokat is. Azok, a kik adójuk kétszeres számításának kedvezményét a már idézett t. ez. 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések fenn kitett tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni. A ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ezen egy alkalomra elesik. A fentebb már érintett 11604/alisp. számú hirdetmény szeriut folyó évi szeptember hó 1^-án közszemlére kiteendő, illetve kifüggesztendő névjegyzék ellen általában a kifüggesztéstől, a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig a kézbesítéstől számitott 15 nap alatt a bíráló választmányhoz intézhető fellebezések az igazoló választmánynál nyújtandók be. Kelt Szegzárdon 1890. augasztus 13-án. Döry Dénes, igazoló választmányi elnök Hirdetmény. A legtöbb adót-fizető vármegye bizottsági tagok 1891. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatkozólag a következők tétetnek közhírré. I. A névjegyzék kiigazításánál alapul szolgáló adó- kimutatások az 1886. XXI. t. ez. 25. §-ának rendelkezéséhez képest folyó évi szeptember hó 2-tól 10- ig Lőrinczy József vármegyei alszámvevő hivatalos helyiségében lesznek kitéve és azok a hivatalos órák alatt betekinthetők azon czélból, hogy a felszólamlások ezen kimutatások ellen szeptember hó 2-tól kezdve az igazoló választmánynak szeptember hó 11- ére kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz, mint az igazoló választmány előadójához, az ülések tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz benyujtathassanak. II. Azok részéről, akik 1891-ben először lesznek az adókimutatásokban a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül intézendő beadványban folyó szeptember hó 11-ig igazolandó lesz, hogy az 1886. évi XXI. t. ez. 23. §-a e) pontjának inegfelelőleg a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek. III. Az igazoló választmány által egybeállitandó névjegyzék az 1886. évi XXI. t. ez. 28. §-a értelmében folyó évi szeptember hó 13-án fog a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kitétetni és a vármegye székházának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni. Szegzárdon, 1890. évi augusztus 13-án. Simont8Ít8 Béla, alispán. KÜLÖNFÉLÉK. — Ö felsége a király múlt hétfőn bekövetkezett 60-ik születés napja alkalmából a székváros középületei fel voltak lobogózva. Délelőtt 10 órakor a a belvárosi rom. kath. templomban Hanny Gábor apát-plébános nagyszámú segédlettel misét mondott, melyen a megyei és állami tisztviselők, úgy a városi elöljáróság testületileg jelentek meg. Délután 1 órakor Széchenyi Sándor gróf megyei főispánunk ebédet adott, melyen a hivatalos világ és a különböző társadalmi osztályok voltak képviselve. Az ünnepély fénypontját képezte a főispán ur emelkedett szellemű s nagy hatást előidézett felköszöntője, melyet itt egész terjedelmében közlünk: „Felséges urunk és királyunk születés napjá- jának hatvanadik évfordulójára bár alattvalók módjára megünneplendő, ősi szokáshoz képest lakomára gyűltünk itt egybe. Scepticusok azt szokták mondani, hogy az úgynevezett hivatalos ünneplések, csak üres formaság. A társadalom nagy életrendje igaz, bizonyos formaságokat nem nélkülözhet s ezeknek túlzott puritanismusból való kiküszöbölése szerintem semmi körülmények között nem is lehetséges, de a speciális esetre vonatkoztatva, tiltakoznék az ellen a magyar nemzet Geniusa is; mert a magyar szivet hála Istennek, a „magas civilisatió“ rideg rea- lismusa még nem hatotta át annyira, hogy ne tudna lángra gyűlni, midőn koronás királya személye mellett tüutetni van alkalma. Nem üres formaság az, me'y ma annyi millió magyar szivet gyorsabb lüktetésre késztet, hanem azon benső és hódolatteljes szeretet feltartóztathatatlan kifolyása, mely ezt a nemzetet, a Monarchia kötelékben élő összes népekkel együtt Uralkodójához fűzi. Feleslegesnek látszik ugyan, hogy ezen mindannyiunk szivében honoló hódolatteljes ragaszkodást bővében indokoljam, — de tán nem vétek az illem szabályai ellen, ha ezen ünnepélyes alkalommal szivem hő érzelmeinek szabad folyást engedek s ezen érzelmeket kifejezésre jut-
