Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-24 / 34. szám
Előfizetési ára: Egész évre . tj jj . . 6 frt t- kr. Félévre ..................3 „ — „ Ne gyedévre ... . 1 „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.---:--------------:--4i__. 1 _____ H--------Me gjelen: hetenkint egyszer, vasárnap.-+ Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolna- megyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek s a : Nyiittér 3 h&s&bös petitsor 10 kr. tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. 1 Hirdetések jutányosán számíttatnak. S2EBKBSZTÖSÉG: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. * ■K IAlEOHXV^.TA.Ij : Széchényi utcza 176. sz, alatt, hová előfizetések, hirdetések és felszólamlások küldendők. Bírálat és ellenőrzés. Az alkotmányosság alapelve, hogy a hatalom a két hivatott tényező: nemzet és fejedelem közt megoszlassék oly módon, hogy egyik a másik jogkörét soha el ne sajátíthassa. Az önkormányzat fogalma pedig az: hogy a nemzet polgárai önmagukat kormányozzák; az általuk választott tisztviselők eljárását ellenőrizzék ; működésüket bírálják s felettük a fegyelmi hatóságot gyakorolják. Van-e ennél szebb, van-e magasztosa bb dolog, mint nem lenni abban a helyzetben, hogy még a házi ügyek intézésébe is oly férfiak folyjanak be, kik. a közvélemény helyébe saját egyéni akaratukat állítják; kik a nemzet összesége helyett a hatalmat az állam, vagy a mi körülbelül egy: a kormány nevében gyakorolják. Kétségkívül a haladó kor egyik legnagyobb eszménye, az egyéni szabadság legfőbb biztosítéka az önkormányzat, ha erre a nemzet érett s ha benne akarat van, azt gyakorolni is. Örömmel constatáljuk, hogy minél inkább I közeledik az idő, mely e két ellentétes eszme j feletti harczot napirendre tűzi, annál nagyobb mérvben előtérbe nyomul az akarat, hogy az Önkormányzat tényleg gyakoroltassék is. így a székváros képviselő-testülete, mely | eddig személyi ügyeken kívül érdeklődést alig mutatott valami ügy iránt, múlt csütörtöki ülésében fényes tanujelét szolgáltatta annak, hogy önkormányzati jogát megbecsüli s I annak tényleges gyakorlására el van hatá- ! rozva. Volt felszóllalás a város elhanyagolt ut- 1 czáinak rendbehozatala tárgyában; volt in- j terpellatió a hulladékok eltávolítására vonat- j kozólag s mindenek felett volt beható bi- rálát a községi számadások készítési mód- ! jára nézve. Ez természetesen csak úgy történhetik meg, ha a közöny érdeklődésnek, a kényelem szeretet tettvágynak s a felületesség alapos tanulmányozásnak enged helyet. Mindenek felett pedig szükségesek az úgynevezett szakemberek, vagy legalább olyanok, kik a közigazgatás valamely szakmájával előszeretettel foglalkoznak. Azért a jövőben, ha önkormányzatot akarunk, mely nemcsak névleg, hanem tényleg I is az legyen, a képviselő testület Össze alko- tásáráTfigyelmet kell forditariUiik. A törvény rendelkezései értelmében a községi képviselő-testületekben helyt foglalnak és pedig feles számban a legtöbb adót fizetők; arra tehát-váljon a virilisták minő erőket szolgáltatnak az önkormányzatnak, a legkisebb befolyásunk sincs; de igen is van befolyásunk arra, hogy kik jussanak bele, mint választott tagok. Eddig szelíd természet, tisztes múlt s ennek folytán meglevő népszerűség elég volt arra, hogy valaki a képviselő-testületbe be- választassék; jövőre ezeken kívül figyelemmel kell lennünk arra is, hogy abban a tisztes múlttal bíró népszerű egyénben van-e képesség, van-e akarat? hogy hivatásának a szó szoros értelmében megfeleljen. Így kell, egy lehetőség szerint kifogástalan testület alakításával s az önkormányzat előnyeinek bemutatásával a harcz terepét e!ő- I készíteni. Azután mindazoknak, kik az önkormány- I zatnak hivei szükséges csoportosulni s nem szabad visszariadni az önfeláldozó munkától sem, ha elveiket nemcsak szolgálni, hanem diadalra juttatni is óhajtják. A mai kor férfi nemzedékének már volt alkalma gyakorlatban ismerni meg az állami közigazgatás hátrányait, mely a jövőben a | községek önkormányzatát is fenyegeti; volt az alkotmányos önkormányzatban is része, ( líasoiiDitsa a kellőt össze; azt ’hisszük nem l nehéz lesz a választás. A Bach korszak 20 éven át a legszélsőbb jogkörű állami közigazgatást hozta be s agyonkormányozta az országot; azért e gyászos múlt emléke elég arra, hogy az államosítástól visszariadjunk még akkor is, ha ez az alkotmányosság keretében, saját véreink czége alatt jelenik is meg. b. T A R C Z A. Keleti kaszinóban. — Némely vidéki kaszinó figyelmébe ajánlva. — — Keleti kaszinóban? —- kérdi a buzgó olvasó — nq ez ugyan hatalmas irói bombaszt. Azt hiszi a tárcza iró ur, mert. messziről jött, hát mindent elhi- szünk neki . . . Hát biz én, kedves olvasó, nem is igen jártam be a ragyogó kelet bűbájos vidékét, de azért mégis átéltem — ha nem is ébren, de legalább Morfeusz karjai közt — ezt a szép mesét, melyet neked igen szívesen elmondok . . . Hogy is kezdjem csak ? Meg van! Az utazásnál, mert ne felejtsd el, én kedves olvasóm, hogy valóságos utazási mániában szenvedek. Nem rég tettem meg egy hatalmas utat a regényes Alpesek között s a gyönyörű vidék fenséges volta annyira megragadott, hogy még most is egyre utazom, már t. i. a képzeletben vagy — a mikor ilyen forró nyári ebédutáno- kon elnyom a szent buzgóság — álomban. S mondhatom, az álomban való utazás igen kényelmes. Az ember hűvös szobában, hűvös divánon kezében hírlappal, szájában valami égő kanóczczal beszáll a kupéba, pillanatok alatt országokat jár be, tengereken fut keresztül s egyszerre csak ott van, ahol akar. No hát, én Stambulban akartam lenni, a karcsú minaretek és piszkos fabódék hazájában, megnézni mit csinál ott a nálunk agyonnyomorgatott czivilizáczió. Reggel érkeztem meg. Ki Írja le meglepetésemet, midőn a perronon megláttam Sánczél Gazsi barátomat, ki néhány évvel ezelőtt „politikai“ okok miatt j kivándorolt Magyarországból. Felszólított, hogy vendége legyek; a felesége úgy is fürdőzni van (ott is graszszál ez a betegség) s igy nyugodtan ürithetünk pár pohárkát a padisah egészségére. Eleinte az ottani társadalmi viszonyokról kezdtünk beszélgetni azután ittunk s ezt variálgattuk az ebéd idejéig. A keleties ebéd után Gazsi barátom igy fordult hozzám : — Menjünk a kaszinóba . . . — Kaszinó? — kérdém csodálkozva —- hát itt is ismerik az olyan nyugoti egyleteket, melyeket a társadalom azért emel, hogy a kártyaművészet minél magasabb tökélyre jusson? Vagy tán kávéházat I I gondolsz ? — Nem, határozottan kaszinót, mely nyugoti mintára készült, hogy a stambuli állítólagos intelli- gentiának szórakozási helyül szolgáljon. Néhány sikátoron áthaladva egy térre jutottunk, hol a nagy porfelhőben csak körvonalait láttuk egy . vakolatát veszített, nagy háznak. A kapu alá érve díszes lépcsőház tárult elénk, mely vakító keleti pompájával élénken emlékeztetett a padisah újonnan épült „adedi-aghnam“ palotájára. Az üveggel fedett folyosón néhány czivilizált mozlim ült valóságos nyugoti fürdőkosztümben, kártyázva, csibukozva. Bent a teremben alacsony asztalkáknál, melyeken csája, boza és fekete kávé kínálkozott, vig ifjonczok vetették meg a napi eseményeket. Egy sarokban valami borotvált fejű I muzulmán próbálkozott meg a művelt nyugat billiárd- I nak nevezett asztalán, melyet rozzantsága után önkénytelenül is „uraságoktól levetett“ holminak kellett tartanom. A nagy füst miatt egyebet nem láttam s ez dicséretére legyen a keleti ventillácziónak. A „gyönyörök otthonáéból — igy hivják e termet — az olvasó szobába léptünk. Az első pillantásra kellemesen leptek meg a magas üvegszekrények, melyekben nagy csodálatomra a magyarországi szent társulatok összes kiadott és kiadatlan műveivel találkoztam. Oly jól esett a viszontlátás; szinte elmerengtem rajta. Mélázásomból erős orkánszerü hangok vertek föl. Körülnézve divánokat pillanték meg a falak hosz- szában, melyeken jámbor hívők pihentek édes melódiákat horkolva egészen úgy, mint nálunk. Csak egyet nem láttam, az ifjúságnak t. i. azt a részét, melyet czivilizált országokban tanulóknak neveznek. Gazsi barátom ezt is megmagyarázta. Valami potrohos kapidcshi (seraljői) — ezek viszik itt a főszerepet — fejében szülemlett meg ez a rendelet, mely a tanulóifjakat a kávéházakra utalja, mert a kaszinóban nincs helyük ; és az assas-baschinak, aki különben az egylet vezetője, nem volt elég ereje, hogy e furcsa rendelettől beleegyezését megvonja. Megunva a középkori seté.tséggel megrakott dohos levegőt, csodálkozással fordultam Gazsihoz: — S te itt szórakozást találsz? — Hát azt hiszi d, hogy csak ezt nyújtja a kaszinó, azért a 6 piaszter tagsági díjért ? Csalódol; itt lesznek megvitatva a politikai események, a kongó pénzügyei a Yddiz-kioszk bűvös rejtelmei és egyéb városi pletykák. Ezek mind élő jegyzőkönyvekre találnak a „gyönyörök otthona“-iban. Most épen — folytatá Gazsi — egy a kaszinóban lefolyt botrány
