Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-20 / 29. szám
Vonatkozólag a szakértő iparosokhoz fordul, I * # mint a kereskedelem terén, nemcsak az izraeliták ünnepnapján keresi fel a keresztény kereskedőknek üzleteit kiváló külön tárgyak, ugymind keztyü, gallér és kézelő, vagy más luxus áruczikkek, beszerzésére hanem másnapokon is, és ha a jó közönség nem hagyja magát egészben az élelmesség által félrevezettetni, amely élelmesség, ha nem is mindég, de igen sok alkalmakkor egy kis svindlivel is van egybekötve, szóval, ha még némileg a becsületes munkát és szolid kiszolgáltatást is tekintetbe veszi, úgy határozottan merem állítani, hogy az ipar és kereskedelem általában véve nálunk is a jó közönség igényeit képes leend kielégíteni. Nagyon természetes, hogy salakja van mindennek, és mindég fog egy két semmit érő iparos és talán kereskedő is találkozni a községben, csakhogy azok miatt j nem lesz szükség nyilvánosság előtt észrevételeket tenni! Végül csak azt akarom megjegyezni, hogy | távol van tőlem az a gondolat, mintha én is az antiszemitizmushoz tartoznék, vagy hogy ! a t. czikk iró úrral elennézet tekintetében i vagdalózni óhajtanék, de azt be fogja látni bárki is a t. olvasó közönség közül, hogy az ipar és kereskedelem belső bajait általában csakis egy iparos vagy kereskedő képes legjobban felfogni. Azért csak foglalkozzunk ez ügygyei a | jövőben is, mert az embernek a régi közmondásként mindég a lehetetlent kell követelni akkor, mikor a lehetségesét akarja elérni. Egy iparos. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi julius hó 8-án tartott ülésről adjuk a következő jelentéseket: .(Vége.), Klr. tanfelügyelő félévi jelentése. A közigazgatási-bizottság ezen fél év alatt a tanügyi szakba eső 71 darab különféle ügyet intézett el. A kir. tanfelügyelői hivatalhoz pedig a csomagba gyüjtötteken kivül 1007 ügyirat érkezett be, tehát 184 darabbal több, mint az 1889. év hasonló időszaka alatt. Ezen ügyiratokból feldolgoztatott 870, elintézetlenül maradt 137 darab. A postakönyv tanúsága szerint a kir. tanfelügyelői irodából hatóságokhoz és egyesekhez kiadatott 964 különféle rendelet, körözvóny, értesítés ős felhívás. Ha most már ezen összeghez hozzáadjuk az előző évről visszamaradt, de a folyó esztendőben elintézett 124 darab ügyiratot, kitűnik, hogy a kir. tanfelügyelősógi iratforgalom a letűnt félév alatt 2095 darabot tett ki. Ezen kivül meg lett látogatva 61 iskola 121 tanteremmel ős tanítóval, melynek eredménye a tek. bizottsággal annak idején kőzöltetett. Meg kell azonban ezekhez jegyeznem azt, hogy a feltüntetett munkakörben a közigazgatási, fegyelmi, jegyző-szigorló ős rabfelügyelő bizottsági ülések ős a hivatalban megjenő felek kihallgatására fordított ténykedések nincsenek és nem is lehetnek beszámítva, melyek szinte tetemes időt ős erőt vesznek igénybe s melyek kiválóan csakis reám, mint a hivatal főnökére háramolnak. Ezeket azért tartom szükségesnek felemliteni, hogy lássa és ítélje meg a tek. bizottság azt, minő munkaterhét kellett elviselnem és teljesítenem akkor, mikor Element Ferencz kir. segéd tanfelügyelő, az idei ügyiratokból, 10 iskola meglátogatása mellett, csak 167 darabot intézett el, melyekből csupán 96 kívánt kisebb-nagyobb levőlbeli intézkedést, mig 71 darab tudomásvétellel volt elvégezhető; de mégis azon megjegyzéssel, hogy a hivatali iktatót ős a póstakönyvet, igen csekély rósz kivételével, szinte magam vezettem. Ami ezekután a megye tanügyi állapotát illeti, általában az adott viszonyok között, folyvást emelkedőnek és annyira kielégítőnek kell nyilvánítanom, hogy az a versenyt az ország bármely törvényhatósága népnevelési állapotával bátran kiállhatja. Ezzel nem azt állítom, hogy itt vagy ott nincs kisebb-nagyobb fogyatkozás, melyet orvosolni ős kijavítani kell; hanem csak azt, hogy az eddig meghozott tetemes anyagi áldozatok, iskola tanterem, tanítói állomás szaporítások, uj építkezések, a közszellem erőteljes kifejlődése, a hitfelekezeti, községi hatóságok ős a tanítók legnagyobb részének szakavatott, hazafias buz.gósága, közreműködése, támogatva, serkentve és vezetve a kir. tanfelügyelőség által, az utolsó tizennégy óv alatt nemcsak megvetették az alapot a vármegye lakossága erkölcsi és anyagi fejlődésének, hanem készen fogja találni megyénket amaz idő is, a mikor hazai összes közoktatási szerve- ^ zettínk, kibontakozva ÖT sok tapogatásból, a demokrata elvei szerint újra és véglegesen reformáltatni s az a nagy átalakító munka, melynek gróf Széchenyi István volt a kezdeményezője s annyi nagy férfiú a halálig és számkivetósig önfeláldozó munkása — törvényhozási intézkedés által teljesen befejeztetni fog. K. pőnzügyigazgatóság félévi jelentése. Az 1890. év I-ső felében megállapított állami követelés tesz összesen ..................... 866271 frt 07 kr me lyre ugyancsak az óv I-ső felében befolyt............................... 648898 frt 82 kr és igy folyó évi junius hó végével 217372 frt 25 kr egyenes adó hátralék maradt fenn. A folyó 1890. I. félévi befizetési eredmény az 1889 hason félévi befizetési eredménynyel szemben kedvezőtlenebb 20450 frttal, mely kedvezőtlenebb eredmény a múlt évi silány termésnek tulajdonítandó. A folyó 1890. óv I-ső felében az 1883. évi LXIV. t. ez. 81. §-ában foglalt felelősség az e vármegye területén fekvő községek elöljárói ellen alkalmazva nem lett. Igaz ugyan, hogy számtalan községek az adók behajtása körül hátramaradtak, mely hátramaradás pótlása általam folyton szorgalmaztatott, mindamellett szigorúbb rendszabályok alkalmazása mellett sem lehetett nagyobb eredményt elérni, mint a mily el- éretett, az adózó közönség kimerültségénél fogva. Az adókivetést illetőleg: folyó óv január hóban a föld, valamint házbór, és házosztály, továbbá az I. II. oszt. kér. adó, — február hóban a IV. oszt. ke- reseti adó, — márczius hóban a tőkekamataós járadék adó — május hóban a föld és házadó utáni általános jövedelmi pótadó kivetése befejeztetett és az e feletti lajstromok érvényesítve a községi elöljáróknak kiadattak. A III. oszt. kereseti adó azon oknál fogva nem volt még kivethető, mert a községi elöljárók az ezen adó nemekre vonatkozó adatokat hiányosan beadták és igy eme pótlandók voltak. A földadó nyilvántartások a községek által vezettetnek ; lényeges hiányok vagy nagyobb mulasztások nem tapasztaltattak, ős tekintve, hogy az adók behajtása körüli ellenőrzések a legközelebbi időben megkezdődnek, ennélfogva ez alkalommal a nyilvántartási munkálatok is a helyszínén megbiráltatni és a netán mutatkozó hiányok helyrepótoltatni fognak. Kir. ügyészség félévi jelentőse. Létszám. A letartóztatott egyének létszáma 1889. évi deczember 31-ón 112 főre terjedt, — a mely létszám a folyó évi I. felében 320 egyénnel szaporodott. Ezek közül: fogházra ítélt volt . . 16 egyén börtönre „ „ . . 53 „ fogházra „ „ . . 139 „ elzárásra „ „ . . 22 „ vizsgálati fogoly volt . 90 „ _____ —-- összesen ~ r 320 «gyón. A fönnebbi adatok szerint a fogházi létszám az elmúlt az elmúlt évben normális volt, — tultö- möttség nem mutatkozott. Egészségi állapot: A fogházi kórházban összesen 88 egyén gyógy- kezeltetett, — kik közül meggyógyult 68 egyén, meghalt 2 egyén, további kezelés alatt maradt 15 egyén. Rab munka: A kosárkötési iparágnak üzleti eredménye a következő volt: az 1889. óv II. feléről maradt 1010 drb kosár, az 1890. óv I. felében előállittatott 2575 drb kosár, összesen . 3585 drb kosár. Hantos bácsitól, hogy nagy népvándorlás van készülőben házaikhoz, de a terv el nem áruitatott. Akkoriban a vendégszeretet nemes erénye nem volt még oly sokféle illem- és egyéb szabályok által megnyirbálva. A családiasság nagyobb körökben, mint a 1 ulajdonképeni rokonság, el volt terjedve és bizonyos közvetlenség uralkodott a társaságokban, mely a kebleket közelebb hozta egymáshoz. Fel volt található minden magyar házban és csak az lett volna csodálatos, ha valahol hiányzott volna. II. A kijelölt napon megindult a csolnakos karaván ***-felé és vígan, mint kik a legérdekesebb tanulmány- I útra — a nőszivek tanulmányozására — indulnak, eveztek czéljuk irányában. Legvigabb volt köztük Kalász Menyhért, ki örökös mókáival csöndes nyugtalanságban tartotta társait. — Ejh 1 Menyus! Menyus, — szól hozzá egyik barátja, Bató, te alighanem vesztedet érzed, hogy oly jó kedved van. — Barátom I — válaszolá Kalász, — nézd meg e sziklát itt balfelől, amint az nem indul meg a Balaton felé, úgy nem hajlok én lány felé. — De biz indul az, sőt már régen megindult, nézd csak hogy merül a Balatonba és hogy reszket az a hatalmas szikla a Balaton kéjesen ringató tükrén, mintha csak szerelmeskednék a Titán a nymphával. Nézd, hogy csobban a kékes hullám a szikla aljához, hogy veszi körül habcsókjaival, hogy törik meg miatta és mégis csak feléje csapkodja fürtös hullámait és fogja körül fodros habjaival. A szikla pedig ott reng a kebelén és folyton beljebb és beljebb látszik hatolni a Balaton titokteljes kellő közepébe mintha csak véghetetlen vágyát akarná jelképezni. — Oh ez csak jelképezi, ez csak költői ábránd, de én ... ? — De te meg fogod valósítani a költői ábrándot. Kalász Menyhért nem válaszolt. Szemöldeit gondokba merülten függeszté a mosolygó távolra. De szemei nem a táj ragyogó szépségein merültek el, lelke elvonódott a való világtól és a képzelet honáI ban kutatta a jövő esélyeit. Szellemalakok jelentek meg ábrándozó lelki szemei előtt. Rámosolyogtak, majd meg eltűntek. Ez alakok közt keresett egyet, kinek megvalósulandó egyénisége hivatva volna nyújtani neki az élet azon kielégültségét, mely boldoggá teszi a halandót. Társaival az ut tartama alatt tovább nem beszélt. Egybevetette múltja történetét a jövő esélyeivel és mennél tovább gondolkodott, annál természetesebbnek tűnt fel a házasság eszméje előtte, annál mélyebben érlelődött meg benne az elhatározás, hogy leveti a legényélet hányt-vetett köpenyét, ezt az útlevelet, mely minden eladó lánynyal megáldott családnál biztos bemenetét szerez; ezt az utolsó kártyát, melylyel ha roszszul találjuk kiadni, életünk boldogságát jászthatjuk el; az aranyos pillangót, melyet az iljuság költői bája kiszínez és mely virágról-virágra addig röpköd, mig egyiknek mézétől végkép megittasul és mámorosán hull kelyhére, honnan fel sem ébred soha. Az utazás zavartalanul folyt le. A Balaton bárányszeliden viselte magát. Nem látszott derűs ezüstös vonalain, hogy sötét és haragtól borús is tud lenni. Menyhért révedező tekintettel szemlélgette a gyönyörű változatosságban előtte föltáruló tájképeket és lassan-lassan feledni kezdé előbbi gondolatait, melyek lelkére oly vegyes hatást gyakoroltak, hogy nehezen vethetett számot velők. Szerette nőtlen állapotát. Sajnálta volna egyhamar elveszteni és jól eső hangulat vett rajta erőt, mikor ezen elméjében önkénytelenül feltolakodott gondolatok úgy amint jöttek, el is távoznak. A társaság ez alatt elérte a *** -i partot és kiszállott. A Hantos bácsi tanácsára egyenes Görörnbö- lyiék házához szálltak. Itt a szellős tornáczon találták az idősb Görömbölyit és nejét, kik kitörő szívességgel fogadták Hantost, mint régi ismerőst és nyájasan üdvözölték a fiatal vendégeket. Kalász legutolsónak maradt köztük. Dobogó szívvel közeledett, mintha félt volna valamitől és mégis mintegy ösztönszerüleg hatolt előre, mintha csak érezte vollna, hogy lépése egy ismeretlen, de szép jövőhöz hozza közelebb. Lassan vett erőt elfogultságán, mely arcza férfias komolyságához nem illett. Görömbölyiéknél volt alkalmuk a titkos lány- nézőknek 7, mond szóval hét lánytestvér szépségében gyönyörködni. Legszebbik volt köztük a harmadik, a harmatos arczu Irma, kit ha fiatalember egyszer meglátott, még öregapa korában sem felejtette el, oly ka póan édes volt a páratlan jelenésre visszemlékezöi. Nem a szépsége volt egyedül, mi Irma egyéniségét oly vonzóvá tévé, hanem egy kimondhatlan báj.
