Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-13 / 28. szám
Métát meljbe a három Üveg Bort meg azt a kis pá- lyin Kát a fehir peosinyóvel meg a szallOnával küldték megKaptam és az őr Mester urom pölős Kéji el is óvasta a levelük mását és megkóstulla jaz pályin- kát és a bort és aszouta jaz örmes Tér ur hogy tartsa idesapám olyan becsületes embernek hogy az borbul egy akót a pályinkából meg egy fertályósal föl ha kend a pénteki Hetivás Árra, meg szeretni aznak a kolbásznak az sunkáját is látnyi Hogy föl Vane füstölve amelyiknek még nem kóstuta Meg az oldalasát. Hej idesanyám egész más Világ van ere Mind izsákon még az vörzsóli szivar sem ujan jó ere mind othun a mózes Zsidónál amiből szinte ne felej Csók el idesanyám vagy Húszat mellé pakonyi és az ör Mester urAm pölös Keji aszonta hogy e ne törjik az vörzsóli jó lesz ha idesaNyám egypár pöngölösbe bele csavargatya ükEt. ene Felejcse Ke míg Melle pakonyó azt a pruszli alsómat amit Akko vettünk a túri vásáron, mikor azokat a banyaiakat adtuk e a Gostejn zsidOnak a meljeket idesapám Vöröshajmu helött Tivedósbütett a ta Risznyába akitó miliő az fiskrtRicsunkná votunk a Svarz zsidó búk Szája miatt amelyőst idesapám úgy tanát kü az mo Ritz Ifijur zsebjibül viletlcnségbül it Küld Öm a csőn Ka vicza levelét — mindég irogat de nem kőse tes tömnek se leikömnek mutassák mög A treszkának. ezel Bezárom levelemet ki Vánom az jisten Töl hogy fris jó egis- siget kívánok Mind anyijokuknak ón Hála jaz Isten Nek sem Mi ba jóm nincs — már két lo Vat va karok őrségre járok szogálatba jó csíz Mát kap Tam a köpü Nyegem avitas tisztölöm a s/.etyó mi Hál csőszbátyámat jaz csobak pa Ni ángyomat a káCsa Ferkó kenyEres pajtásOm meg a bacsó Tresz Ka szeretőmet inondgyák neki ne ríjon a lóstrázsák meg sántitoták a lovam Iá Bát reporton kaptak két Napot most azt a nagy szürkét a Vércsét lovagulom nem jól ugrik kalupba meg karórÁgo is egy pár fehir Ruhát küdjik ketelc mer ez el kopot esik a lio most is nagyon hideg van a rejcsolba mos meglehetős a menázsi a kenyir pénz hat krajezár a bornyut hozzák ketek be itt nagyon drága — hát a disznók az Átreszom igy írják Bugyi Mihál 4 ilc század harmadik ezuk 7-ik huszár ezred Kecskeméten Rudolf laktanya sürgős. KÖZGAZDASÁG. ____ Pe ronospora viticolk. * (Vége.) Felmerül a kérdés, hogy a szerelést az év mely szakában kell alkalmazni és hányszor. Miután még megközelítőleg sem csinálhatunk magunknak diagno- i sist, melyből a baj fölléppósót jó eleve megállapit- hatuók, — más részről a védekezés akkor, midőn már az infektiók mutatkoznak ép oly nagy mérvben j megnehezittetik, mint midőn a fillokszera jelenléte a j mutatkozó nagy foltokból constatáltatik, — ennélfogva nem lehet eléggé ajánlani a praeventiv eljárást akként, hogy május végén vagy juuius elején minden esetre meghozzuk az áldozatot egy permetezésre, kisórletkóp pár sor tőkét befecskendezetlenül hagyva. Ha később ezeken észleljük a peronospora jelenlétét, akkor körülbelül 5 — 6 hétre az első permetezés után foganatosítjuk a másodikat és utánna körülbelül any- nyi idő múlva a harmadikat. Ha pedig a kisérletkép fertőzetlenül azaz fecskendezetlenül hagyott tőkéken 5—6 hétig nem veszünk semmi változást észre, melyből a peronospora jelenlétére következtethetnénk, — úgy minden további szerelés elmaradhat. Szerzett tapasztalatok alapján szőlővirágzáskor is permetezhetünk bátran, miutáu a fecskendezós a szőlővirágzást legkevésbé befolyásolja kártékonyán. Ami pedig a védekezési költségeket illeti, azt könnyen kiszámíthatja kiki magának, ha a gépet kö- rülbelüi 18—22 írtba, a rózgáliCzott kilogrammként 40 krba, a szódát klgrkint 8 krba, egy liter amon- sziakot 40 krba s kataszt. holdaukint kissé szorgalmas munka mellett egy-egy napszámot számítunk. Ha a meszet is számításba vesszük, azt alig vehetjük többre klgkint 2 kruál. Mindenesetre kitüuik e. { számításból, hogy a szerelési költségek sokkal szerényebbek és igénytelenebbek, mintsem biztosság végett s tekintve az immiuens kárt, mit a perouospora okozhat, — a csekély pár forintot meg nem reski- roznunk okunk lehetne. Magára a fecskendezós megejtósi módjára nézve | szolgáljon zsinórmértékül az aranymondat: „ne nyújtózkodjál tovább takaródnál“. Szegény ember, kinek nincs* nagyobb terjedelmű szőleje vagy módosabb is, de ki legföljebb kertjében bir néhány lúgossal vagy j tőkével, végezheti a műveletet a legolcsóbb szüret- I len bordeauxi mószvizzel egy czirokseprü igénybevő- 1 tele mellett. Ellenben terjedelmesb szőlőtelepnél, hol I mint a napszám, mint pedig az anyagmegtakaritás tekintetbe jő, csakis e czólra szerkesztett permetező gépek működésével teljesíthetjük ebbeli föladatunkat. Megjegyzendő az is, hogy a permetezést a tőkesor mindkét oldaláról kell foganatosítani. A permetező gép, valamint a keverékekhez szükséges szerek beszerzését illetőleg érdemleges próbaverseny megejtóseig egyelői’e utasítom a jámbor olvasót a nm. magy. kir. földinivelési ministerium által ajánlott Szávoszt Alfons ezéghez — Budapest, Arany Jáuos-utcza 11. sz. — Feleslegesnek tartván a géppel való bánást illetőleg, untatólag értekezni, - miután az egy mutatással vagy figyelmes szemlélettel könnyebben megtanulható a hosszas leírásnál. * Midőn épen jelen értekezésem leirásáuál a befejező határkőhöz elérkeztem, s a szereléshez szükségelt gép és anyagok megszerzése végett intézkedést tettem, vidékünkön eddig nem tapasztalt nagy mérvű jégverés nemcsak egész termésemet tette ez évre tönkre, hanem a vesszőket is összevagdalta, s a leveleket foszlánynyá aprította. Részemre tehát a Peronospora elleni védekezés ez évre fölöslegessé vált. Már pedig ez történt akkor, midőn a fillokszera ellen alkalmazásba vett gyérítéssel nagy részben készen voltam, s igy két tűz közé kerülvén, tán jogosan följajdulhatnék; — a panaszt azonban férfias önérzetem, a csüggedést vallásom és állásom tiltván, — annál hatványozotabban ösztökél emberszeretetem, hogy kik e tekintetben még kedvezőbb körülményekkel dicsekedhetnek, — a legnagyobb készséggel engedjek a fölhívásnak, s bocsássam rendelkezésökre csekély tudományom készletéből merített ismereteimet és éleményeimet, hogy mit szőlőtermelő társaim számára az ég kegyelme megtartott, — de tán más részről veszélylyel fenyeget, — értem a szőlőragyát - tetterős igyekezettel megmenthessék azt, a mi sikeresen megmenthető: — s vegyék tőlem oly őszinte jó szivei a komoly és nyomatékos figyelmeztetést és útmutatást, mint milyennel én azt jelen alkalommal tettem és soraimat irtain. Bár nem palástolhatom el, hogy korunk jellemző főbűne a hitetlenség a nálunk oly gyakran fölburjánzó közönbössóggel karöltve, — sokaktól erős akadályokat fognak gördíteni jóakaratu igyekezetem elé, — mint a fillok- szerával is történt, sokakat majd csak a bekövetkezett szomorú valónak keilend kételyeikből és hitetlenségeikből kiábrándítani. Ugyanazért teljes bizalommal fordulok a m. t. tolnamegye gazdasági egylethez, mely mint fényto- rony a tengeren hivatva van a tájékozatlanság homályában tévelyöknek elővilágitani, — a veszélyben forgókat biztos menhelyre kalauzolni, — miszerint a bortermelő közönség léteiét fenyegető veszély tizenegyedik órájában hivatásához híven minden lehető eszköz és befolyása igénybevételével oda hatni kegyeskedjék, hogy azoknak, kik tetterős akarattal ős igyekezettel bírnak a baj elhárításáért sikraszállni, ez részükre megkönnyittessék. Jelesül: az ő tisztje gondoskodni, úgy megyénk határa között mint azon tül, sőt a magas kormány utján a konsulatusok igéuybe vételével is biztos tudomást szerezni a peronospora jelentkezéséről, — megejteudő kísérletek alapján részrehajlatlanul megállapítani, hogy melyik permetező gép állja ki legsikeresebben a tüzpróbát, mert e tekintetben annyiféle ezég ajánlata fekszik előttünk, mely közül a saját gyártmányát égig magasztalva, a másét pedig sárba rántva, a nagyközönség kiokosodni nem képes, experimentálásra pedig a legtöbben közülünk elegendő pónzmaggal nem rendelkeznek ; — az ő tisztje legyen a szereléshez szűk- I séges anyagok megbízható helyről eszközlendő tömeges megrendelésével valamint vám és szállitmányi | kedvezmények kieszközlésével azokat oly jutányos árra szabályoztatok hogy azok beszerzése a szegényebb szőlőtermelőkre nézve is lehetővé tétessék. T. H.! Világrészünkben a franczia kormány után magas kormányunk tesz legtöbbet a szőlőtermelők érdekei megóvására, — de a kormány magára hagyatva legyen az még oly ügybuzgó, még oly tevékeny, — mindent nem tehet, — ép azért fordulunk most midőn a íillokszerán kívül egy újabb gonosz ellenségtől fenyegettetünk s veszélyes kereszttűzbe kerültünk azokhoz, kiknek szerénység megsértése nélkül legyen mondva hazafias szent kötelességük rajtunk segíteni, sürgős és már majd a kőlsőg- beesós hangján, szivrepesztő hangon kérve őket az irás szavaival: segíts rajtunk — Uram, mert elveszünk !! A szénkénegezés szükségessége.*) A phylloxeraügy, mint életbe vágó kérdés, kell hogy minden hazája sorsát szivén viselő honpolgárnak éber figyelem tárgyát képezze. Ezen szempontból kiindulva nem mulaszthatom el én is, hogy ez ügyről t. szerkesztő ur engedelmével, becses lapja hasábjain a legutóbbi napokban tett megfigyelés folytáni ta- pasztalataimait közzé ne tegyem. A mult 1 éten néhány napig Budapesten tartózkodván, mint közvetlen érdekelt nem mulaszthatám el a phylloxera által végkép tönkre tett budai és vidéke szőlőhegyek megtekintését sem, melynek láttára szülővárosom jövendőbeli siralmas sorsát varázsolta lelki szemeim elé. De ezen gyászos képnek figyelme- tesb és behatóbb megfigyelése után kétszeresen jól esett, Kerkápolyi volt miniszter Öméltósága jószág- igazgatójának azon határozott kijelentése, hogy a phyl- loxerás szőlőket a szénkénegezés csak megbízható lelkiismeretes és pontos végzéssel termőképességükben fentieket tartani, melyről saját szemeimmel is volt szerencsém meggyőződni, midőn ugyanis a következő napon fent nevezet jószág-igazgató ur, szives volt kalauzolása mellett méltóságos Kerkápolyi urnák, a budai hegyek három különböző részén fekvő szőlőterületeit mutatni, melyeknek láttára nagyon megörültem s azon biztos meggyőződést keltette bennem, hogy szőlőhegyeinkéi hasonló kezelés mellett mi is termő- képességükben fenttarthatjuk. Mert mig a fent említett szőlőterületek körül a tőkék már évekkel ezelőtt teljesen kipusztultak, addig a fent említett urnák, szőlőjei az idén is a legkielégi- tőbb terméssel kecsegtetnek. A szőlővesszők méteresnél magasabbak, a sző- 'őfürtök oly kifejlődöttek, hogy szebbeket ez időtájra várni nem is lehehet. Nevezett jószág-igazgató ur a > zénkénegezést saját felügyelete alatt és folytonos jelenlétében csakis ügyes és lelkiismeretes munkásokkal végezteti..................1 Ezen tapasztalatom után bátor vagyok én is nagyobb szőlőbirtokos társaimnak ajánlani, hogy a szén- kéneget (víznélkülit!) s a hozzá szükséges gépeket beszerezvén, a szénkénegezést közvetlen felügyeletük alatt csakis megbízható munl-ásókkal végeztessék, mert csak ez esetben várhatják annak kellő sikerét. A szénkénegezés módja — azt hiszem már any- nyira elterjedt, hogy annak mikéntjéről szólani felesleges ; maradok mély tiszteletem nyilvánításával a t. szerkesztő urnák alázatos szolgája: Kaczenbach Vincze, szegzárdi szőlőbirtokos. *) Figyelmébe ajánlom minden felebarátaimnak, mert amit irtani, az valóság és igaz : aki pedig ezt kétségbe vonná, annak ama bizonyos szőlőtelepek a valóságot felmutatják. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilvános köszönet. A feloszlandó tolnai vadásztársulat alap tőkéjéből a tolnai kisdedovodai nőegyesület javára 10 frtot adományozott. Ezenkívül Ábel Adolf brassói kir. pénzügyéri főbiztos ur, most tolnai látogatása alkalmával mint egykori buzgó tagja egyletünknek 5 frtot ajándékozott. Vegyék a tisztelt adományozók ezennel egyletünk hálás köszönetét. Tolna, 1890. julius 8. Özv. Geisz Józsefné, elnök. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK. G. M. Regöly. — Azokat az apróságokat mi nem használhatjuk ; valamelyik fővárosi politikai napilap szívesen venné. B. E. Paks. — Csinos; hozzuk is. Különben már Obnet egyik regényének is az az alapeszméje, hogyha az egyiket feledni akarjuk, kell, hogy egy másik megragadjon bennünket. Mi is örülnénk, ha ilyen másik akadna. Egyébként reméljük, megvan velünk elégedve. L. M. Bonyhád. Sajnáljuk, de személyes érdekekek nem szolgálunk. K. S. Bugapest. Forduljon a Segitség-Album szerkesztőségéhez Dunaföldvárra, ott majd majd megkapja® kívánt felvilágosítást. Ganymed. Fürdői leveleit szívesen hozzuk, ha azok elég érdekesek s egyébb igényeinknek is megfetelnek. B. J. Dunaföldvár. Csak ebben a zsánerben folytassa. A költeményt legközelebb. Üdvözlet! S. K. Pálfa. Figyelmét köszönjük s hasonlóval fogjad viszonozni. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS.
