Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-13 / 28. szám
XV111. évfolyam. 23. szám. Szegzárd, 1890. július 13. Ü KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI +“ Előfizetési ára: I FéfévreVre. . 3 f,^ — országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnaNegyedévre ... 1 „ so „ megyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek s a | 8gAm. a kiadóhivatalban 12 kr. | tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. HETILAP. "K — Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilltér 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. + + SZEEEESZTŐSÉG: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. j Széchényi k: utcza 176. sz. alatt, hová előfizetések, hirdetések és felszólamlások küldendők. Megnyitó beszéd.*) Teljes készséggel és őszinte örömmel engedtem a szegzárdi ipariskola-bizottság meghívásának, hogy a tanoncz-munkakiállítást megnyissam; — teljes készséggel és őszinte örömmer azért, mert az iparos tanonczok gyakorlati képzettségét igazoló ezen munkakiállításban az ipartörvény üdvös intenczióinak érvényre emelkedését látom éppen Szegzárdon, mely tőrőlmetszett magyar jellege s vármegyei központot képező minőségénél fogva kétszeresen hivatott ez irányban is jó példával előlmenni. A nyugot-európai államok kultúrájára vetett egy pillantás elég, hogy egész jelentősége és horderejével álljon előttünk, mily kiszámít- hatlan előnyt nyújt az egyesnek és mily meg- mérhetlen erőt kölcsönöz a nemzeteknek az ipar fejlettsége s virágzó állapota; — ott van, hogy többel ne említsek Francziaország, Ang- | lia, Németország. Belgium s a velünk állam- | közösségben élő Ausztria példája, melyeknek a népek * családja körében jutott mai helyét elfoglalhatni, nagyrészben fejlett, megizmosodott iparuk virágzó volta tette lehetővé. Egy nemzet életében bizonyára rövidnek mondható az a két évtizedet alig valamivel meghaladó idő, mely alkotmányos életünk újra ébredése óta lefolyt, s mégis ez alatt a rövid *)■ Elmondotta Simontsits Béla Tolna varmegye alispánja a folyó évi tanoncz munka-kiállítás megnyitása alkalmával. idő alatt is, minden téren és irányban oly nagy fejlődést mutathat fel a magyar állam, a mely századok munkájának is elismerésre méltó érdeme lehetne. Ennek a haladásnak, ennek a nemzeti fejlődésnek egyik félreismerhetlen jele az ipar hatalmának és becsének felismerése is és ennek következménye az, hogy mig 25 év előtt a magyar ipar mint ilyen a nemzetek értékének mérlegén súlylyal nem bírt, majdnem teljesen ismeretlen voU, addig ma a magyar iparnak világ versenyképességét hirdetik a nemzetközi kiállítások, és tényezőjévé vált az a magyar állam éleiének, a melylyel nemcsak számot vetni, de a melyre építeni is kell mindazoknak, a kik ezer éves nemzeti létünk jövő boldogulásán komolyan munkálni akarnak. Ez a meggyőződés vezette törvényhozásunkat az iparügyeket tárgyazó 1884 évi XVII. t.-cz. megalkotásánál, mely egyfelől szabályozza az iparral szoros összefüggésben lévő kérdéseket,- másfelől az ipát-“szakszerű Arfiödésének I törvényes garancziáit megadva, az iparos tanon- i czok oktatásának rendezésével lehetővé lette, hogy Magyarország, egy e korszinvonalán álló, öntudatos, értelmileg is fejlett iparos osztály szorgalmas munkájával, a fellendült magyar ipar állandó virágzását biztosítsa. Hazafias örömmel jelentem ki megnyitotl- nak a szegzárdi iparos tanoncz munka-kiállítást I azon benső óhajomnak adok kifejezést, | hogy Szegzárd község, mind jobban fejlődő ipa- | rában és iparos osztályának komoly törekvésében is egyik biztos zálogát találja jövendője életképességének és haladásának. Az iparos oktatás Szegzárdon. A szegzárdi alsófoku ipariskola értesilője elhagyta a sajtót. A múlt tanévben 1H0 tanoncz nyert az iskolában oktatást E szám mutatja meg nekünk leghatározottabban Szegzárd fejlődését a jövőben. Épen ezért el nem mulaszthatjuk újra meg ujrá felhívni a lakosság figyelmét az iparra. Fejlesszük Szegzárd iparát, mert ha ezt megtesszük, csak akkor lépünk azon ösvényre, a mely a gazdagodáshoz vezet. Szegzárd iparának a fejlesztését nagyban előmozdítja az iparos oktatás. Sajnos, hogy a mostani esti oktatásnak sok hátránya van. Kívánatos, hogy jövőben ez ne legyen. Felhívjuk az iparosok és az első fokú iparhatóság figyelmét az értesítőben közzétett czikkre, amely az esti oktatás hátrányait sorolja elő. A czikket egész terjedelmében közöljük. Azt hisszük szolgálatot teszünk ezzel az iparos oktatásnak s elő segítjük vele iparunk fejlődését. Este vagy nappal tanítsunk. Az ipartörvény rendelkezései eddig az ország majd minden városában keresztülvitettek. Az említett törvény rendelkezései közül kivitelben legkésőbben került a sor az ipartestületekre. A testűTAECZA. Epigrammok. Vatta helyett a szegényke Baconból tett a fülébe : így filozófus lön, mert feje már nem üres. Molnár ur Halléban szerzé sok tudományát: Lőcsei naptárunk annyira terjede el. Széki Ákos. Gondolatok. — Margitka emlékkönyvébe. — A remény oly mindennapi kenyér, a melyből mindenki törhet, de vele éhét senki se csillapíthatja. * A tenger legdrágább kincse : a gyöngy, a léleké : a köny. Mily gyakran hamisak a gyöngyök s mily sokszor hazudnak a könyek. * Azok, kik a realismust mindenben, mint életelvet — követendőnek hiszik, azok kihagyják számításaikból a szivet. A szerelem vallása: az idealismus. * Az a hely, hol az idealismus temploma épült* a melyen nem fognak erőt venni a realismus ördögei soha: a szív. * A női szív, egymagában csak zérus, melyet, számítson: össze kell kapcsolni egy határozóit számmal: egy férfi szivével. * A szív olyan, mint egy kis kunyhó; ha belsejében fog tüzet: el nem oltható többé. A jellem legtisztább tükre: a múlt. Vaszary Mihály. Egy játszma sakk. — Karczolat. — Az öreg Cseresnyés Gábor izgatottan tekintget ki az ablakon és néz végig a városka néptelen ut- czáján. Az ellenfelét, a vele egykorú Varga Jánost várja, a ki szinte olyan szenvedélyes sakkozó, mint ő. Összeillenek nagyon. Ha ugyan beszélnek, vitatkoznak és kritizálják egymás. Aki látja és hallja őket ilyenkor, azt hiszi, hogy örökre összevesznek és ráadásul meg is gyilkolják egymást. Pedig mindakettő szive szinarany és egymásért megtenne mindent. Csak a játék alatt látszanak retteneteseknek. Ott egyik sem akar engedni a másiknak, abban nem ismeri el egyik sem a másik tudományát. hogy visszaadja neki a tegnapi vereséget, hirtelen kinyílik az.ajtó s unokája, egy fővárosi nevelőintézetből csak pár hete visszakerült, gyönyörűséges Ilonka lép be: Egy pirosképü, csókolni való gyerek, tarka napernyővel kezében, kalappal, kimenőre öltözve. Az öreg meglepetve néz kis unokájára és kérdi: — Oha! kis baba, hova indulsz? — A Mari nénit látogatom meg; megígértem neki s ő már bizonyára türelmetlenül várakozik. A nagyapának kissé éles nyelve van : — A Mari néni csak várakozzék; ebbe már ő beleszokott. 36 éve türelmetlenül vár egy férjre és eredménytelenül. Téged is várhat egy napig. Ma kis baba nem fogod meglátogatni. — De hát nagyapa miért ? — Ej, ej kis lány, ezt nem szeretem. Mondtam már neked, hogy a Varga sógor unokaöcscse tegnap jött haza Budapestről, mint kész doktor és ma idejön a sógorral. Megfogtok ismerkedni és mulattatni fogod. Nem szeretem, ha egy harmadik belekotnyeleskedik a játékba. — De én, édes nagyapa, nem akarok megismerkedni azzal az úrfival. Elmegyek a nénihez. Nem akarok unatkozni egy pesti urfi mellett. A kis lány ezt nagy daczczal mondja. De hát keveset használ. A nagyapa, a ki elborzadt arra a gondolatra, hogy Varga öcscse a háta mögé áll és beleszól a játékba, nagyot dobbant lábával és erőteljesen mondja: — Itthon maradsz és punktum. A kalapot, napernyőt leteszed és házi- ruhát öltesz magadra. Érted ? Ezt akarom. A heves hangra Ilonka elpityeredik és megadó- lag mondja: — Jól van nagyapa, itthon maradok. Mire a hirtelen nyájassá változó nagyapa hama- I rosan elkapja a leányka selyemhaju fejét és arczát, a I helyreállt béke jeléül összecsókolja.
