Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-15 / 24. szám
Szótalanul tűrni a fájdalmat, S rejtve tart’ni a szív mólyiben, Ez az egy, mely még nyugalmat adhat, Ezenkívül semmi, semmisem I Hasztalan is panaszkodik ajkunk, Hasztalan is sírunk szüntelen, Sebeinkre irt úgy sem kaphatunk; Arra balzsam itt lenn nem terem! Mórt mondjam hát, hogy mi bánt engemet, Mért könyesek mindig szemeim ? Jobb, ha magam siratom éltemet, S tűnődöm el szenvedésein! Kéry Gyula. Minek a bor? Minek a bor? Hogy a gondtól Szabaduljon meg a fej. Add ide hát Kedves barát: Hadd forogjon a kehely. Ha kiürül, öntsük tele, Ne gondoljunk semmit vele Ha sok is: Szoktak néha benyakalni, Rája egyet-kettőt falni Mások is. Öntsd szinültig, Idd fenékig Azt az öblös poharat. Bor melegje Ád szemedbe Igaz örömsugarat. Istenemre tőle látod Rózsaszínbe’ a világot. E ne’kül Férfi szív a szent hazáért, Testvér, koma, jó barátért Nem hévül. Ebben ázik És csírázik Szépen ki a szerelem. . Ettől kap fényt, Hogyha sötét A legénynek a verem. Ez öleltet, ez csókoltat; Magyarosan ez, mi forgat Lakomán. Hús-, kolbászra ez csúszik csak Három mázsás nagy disznónak A során. Fogd meg azért Barát, szomszéd S hajtsd fel ezt a poharat. Ne félj tőle, Hogy belőle A piros bor kiapad. Tele pince, tele hordó, Tele sajtár, tele hordó: Csak igyál. Hogyha egyszer véged, aztán Nem kinálgat házi gazdád: A halál. Tóth István. EGYLETEK TÁRSULATOK. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1890-ik évi augusztus hó 16— 20-ik napján Nagyváradon tartandó XXV-ik Vándorgyűlésével kapcsolatos kirándulásoknak rendje. I. A kirándulások szervezése és iránya. A magyar orvosok és termószetvizsgálóknak 1890-ik évi augusztus hó 16—20-ik napján Nagyváradon tartandó XXV-ik vándor gyűlése alkalmából alakított városi „kirándulási-bizottság“ egyesülve a „Bihari Kárpát-egyesület“-tel Biharvánnegye közönségének szives gyámolitása mellett több napra terjedő kirándulásokat rendez Bihnrvármegye legérdekesebb, tanulságos és kies vidékeire. — A kirándulások két irányban történnek: a) Élesd, b) Belényes vidékére. II. A kirándulások időtartama és beosztása. A kirándulások kezdete mindkét irányban 1890. évi augusztus hó 21-ik napja; az őlesd-vidéki kirándulás 1890. augusztus hó 25-ik, —§| belényes-vidéki ugyanazon hó 26-ik napján oszlik fel. a) Élesd-vidéki kirándulás. Az élesd-vidéki kirándulók Nagyváradról 1890. augusztus 2l-én indulnak a reggeli (11 óra 5 perez) vasúti vonattal Mezőtelegdre. Innét rövid pihenés után kocsikon Tatarosra az aszfalt telepek megte- j kiütésére. Estére visszautazás Mezőteledre, — itt hálás. Augusztus 22-ón reggel 7 órakor indulás kocsikon, — mennyiben a jelentkezők száma megengedi, külön vonaton — Mezőtelegdről Élesdre; innét, esetleg az útban eső Sólyomkői vár megszemlélese után Feketeerdőre. Délután a feketeerdői üveggyárnak és szép vidékének megtekintése. Augusztus 23-án reggel 6 órakor indulás szekereken Feketeerdőről Felső-Dernára (Felső-Ternyő). Itt az aszfalt telepek megszemléléso. Délután vissza Feketeerdőre, — itt meghálás. Augusztus 24-én reggel 8 órakor indulás Feketeerdőről Élesdre innét rövid pihenés után (12 óra 4 perez a rendes vasúti vonattal, — esetleg külön vonaton — indulás Élesdről a sötétvölgyi (jádvölgyi) ipnrvasut állomásig. Megérkezés ide d. u. 2 óra 16 perez. Innét a gyönyörű sötófvölgyön (Jádvölgy) Remetére (Remez) az ottani fa’partelep és szép vidék megtekintésére. Esetleg kirándulás a Forrás-völgybe (Iszvor). Itt meghálás Augusztus 25-én reggel a vidék megtekintésének folytatása; azután visszaindulás a sötétvölgyi (Jádvölgyi) állomásig csatlakozással a Kolozsvárról Nagyvárad (tetszés szerint vagy d. e. 11 óra., vagy este 8 óra 59 pezczkor) közlekedő vasúti vonathoz, mely után ezen kirándulás feloszlik. b) A belényes vidéki kirándulás. Augusztus 21-ón reggel (6 óra 10 perczkor) a belényes-vaskohi vasút rendes vonatával. — Esetleg ha a jelentkezők száma megengedi külön vonattal, — indulás Nagyváradról Belényesbe. Érkezés Belé- nyesbe déli tizenkét óratájban. Rövid pihenés után kocsikon Bondoraszón (Budorásza) keresztül Bihar- füredre (Stina de Yale) Dólutáu Biharfüred kies vidékének, gyönyörű völgykatlanának mogszemlólése. Itt meghálás. Augusztus 22-ón reggel Biharfüred szép vidéke megkintésének folytatása. Délután indulás vissza Belényesbe ; Belónyesben meghálás. Augusztus 23-án reggel 7 órakor külön vonattal indulás Belényesből Lunkásig (Lunka), innét kocsikon a kisszegyesdi (szegyestyeli) völgyön a páratlan szépségű József főherczeg csepkőbarlangig. Estére Kis-Szegyesd (Szegyestyel), Alsó-Felső-Mezős (Kimpány) Fenóháza (Fonácza) községek érintésével Rézbányára. Itt meghálás. Augusztus 22-ón reggel 10 órakor a „Bihari- Kárpát-egyesülel“ nyári közgyűlése Rézbányán. Ezen időn kívül a dólelőttet és délutánt a Biharkapu, Köröseredete, fonóházai (fonáczai) barlang, bányatelepek, a bányászati muzeum és Rézbánya szép vidékének sat. megszemlélésére fordítja a kiránduló-társaság. Ezen időzós közelebbi és részletes beosztása útközben fog a kirándulókkal közöltetui. Augusztus 25 ón reggel 6 órakor indulás Rézbányáról lóháton a Nagy-Biharra, honnót egész Bi- vármegye és az Alföld látható. Itt tábori ebéd. Délután leereszkedés Köröröstur (Kristyór) felé Vaskókra. Itt meghálás. Augusztus 26-án reggel Vaskóknak, vidékének (zádorfai — szohodoli — üveg sat.) és egyéb nevezetességeinek megtekintése. Dólutáu — esetleg külön vonattal — utazás Nagyváradra, hol a kirándulás feloszlik. II. Jelentkezés. A magyar orvosok és termószetvizsgálók vándorgyűlésének mélyen tisztelt tagjai, kiknek tiszteletére ezen tanulságos és szórakoztató kirándulások kiválóan rendeztetnek, bejelentéseiket egyidejűleg a gyűlésre való beiratással ngos dr. Gerlóczy Gyula urnái (Budapest műegyetem) mint a vándorgyűlés pónztárnokánál megtehetik. Egyébiránt a kirándulásokra való bejelentések — azok részéről, kik a vándorgyűlésnek nem tagjai — kivétel nélkül alólirott I kirándulási-bizottság elnökénél történnek. (Nagyvárad, Szentjános-utcza 333. sz.) A vándorgyűlés tagjai a kirándulásban való részvételre jelentkezésüket azon h a t á r i d ő a 1 a 11, mely avándorgyülósre nézve kitüzetett tehetik meg. A „Bihari-Kárpát egyesület“ tagjai, valamint a szívesen látott vendégek, kik a kirándulások valamelyikéhez csatlakozni kívánnak és a kirándulási bizott- ság által uyujtott kedvezményeket igénylik, részvételüket folyó évi augusztus hó 10-ig jelentik be. A bejelentésben világosan megnevezendő a kirándulás, melyben a jelentkező részt vesz; továbbá a név, polgári állás és lakhely, mely alatt j és a hova a további értesítések küldendők. Egy bejelentés több személyre is szólhat; minthogy azonban a résztvevő nőket illetőleg kiváló előnyöket kell úgy az utazásnál, mint az elszállásolásnál biztosítani, a nők nevei bejelentésnél szintén kiteendők. A rendező-bizottság mindent elkövet, hogy úgy a vasút és egyéb utazásra, mint az ellátásra, elszállásolásra nézve lehető kedvezményeket eszközöljön ki. Magától értetik azonban, hogy azok kik a vándorgyűlésnek nem tagjai ezen előnyöket és kedvezményeket csakis Nagyváradtól akirándulások tartamára igényelhetik. Különben a kirándulásokhoz csatlakozni lehet: Nagyváradon, a Nagyvár a d-vaskohi, a Nagyvár ad i-ólesdi vasút vonal minden állomásán és azon helyeken hol a kiránduló társaság megállapodik. III. Ellátás. Fuvarról, elszállásolásról s a társas élelmezésről a kirándulási, illetve a kirándulási helyeken szervezett helyi bizottságok rendelkeznek. A rendező-bizottság egész buzgalommal igyekezni fog, hogy oly előnyöket és kedvezményeket eszközöljön ki, melyek mellett egy nap lehetőleg kei vésbe kerüljön, s átlag egy napi kiadás egy személy után mindent beleértve 5 írtnál semmi esetre sem emelkedjék felebb így tehát az élesd-vidéki kirándulás (5 napi) legfelebb 25, — a belényes- vidéki (6 napi) legfelebb 30 frtot igényelne. A részvételi dijakat ehez képest pontos felszámítással a kirándulás megkezdése előtt a résztvevőknek tudomására hozzuk. Minden résztvevő bejelentéskor 5 frt felvételi dijt fizet a rendező-bizottság pénztárába, mely a részvételi díjba beszámittatik. A részvételi dijak utazás megkezdése előtt az utazási, elszállásolási, fuvarozási stb. jegyek átvétele alkalmával befizetendők. A vándorgyűlés tagjai a kirándulási felvételi dijat a tagsági bejelentéssel egyidejűleg lefizethetik. IV. Értesítések. A kirándulási bizottság a kirándulásra vonatkozó minden további megállapodásokat ős intézkedéseket a jelentkezőknek idejekorán tudomására juttatja : addig is minden e tárgyban hozzá intézendő megkeresésre azonnal és a legnagyobb készséggel a szükséges választ és felvilágosítást haladéktalanul meg fogja adni. Az ily megkeresések akár a kirándulási-bizottság alólirott elnökéhez (Nagyvárad Szent-János-utcza 333. sz.) akár a „Bihari-Kárpát-Egyesület“ elnökségéhez (szintén Nagyvárad) intézhetők. Kelt Nagyváradon, a magyar orvosok és termószetvizsgálók XXV-ik vándorgyűlése alkalmával alakított kirándulási helyi bizottság 1890. május hó 24-ón tartott ülésében. Körffy Lajos, Sipos Orbán, jegyző. * elnök. KÜLÖNFÉLÉK. — A szegzárdi rom. kath. elemi iskola építési ügye uj stádiumba lépett. Tudvalevőleg a hitközségi tanács elhatározta, hogy a márczius 25-kének terén álló iskola épületet, mely az egész szép tért elókte- leniti, tetemes költséggel átalakitatja; mely alkalmat mindazok, kik az épületnek eltávolítását tartották szükségesnek, felhasználták arra, hogy az iskolának más helyen történendő ópitósót szorgalmazzák. Hozzájött még azon bonyadalom, hogy az átalakítás bejelentve nem lévén, a főszolgabíró az építés megkezdését betiltotta. Kétségtelen dolog egyrészt, hogy az iskolaépület eltávolítása Szegzárd főterének szépítése érdekében nagyon kívánatos volna, de másrészt az is, hogy az eltávolítás oly költségtöbbletet eredményezne, melyet sem a hitközség, sem a politikai község a maga részéről, saját erejéből fedezni nem képes; most újabban azon mentő eszme került felszínre, hogy ha ki lehetne eszközölni, hogy a közoktatási miniszter az uradalmi magtár épületét díjtalanul vagy nagyon csekély vételárért az iskola czóljaira átengedné, akkor a magtárból lehetne tanítói lakot, a tanítói lakásokból pedig iskolát építeni. De erre is a hitközség által már fel ajánlott 18000 írton felül még 14000 írtra volna szükség. Ebből fedezhetne 3000 frtot a vármegye, 3000 frtot a politikai község, 3000 frtot a Garay szobor alap és 5000 frtot az Augusz-féle iskola alapítvány. Ha az itt felemlített minden tényező áldozatkészsége ezen fedezési módot elfogadja, akkor lesz szép tér, ha nem, — akkor a legnagyobb valószínűség szerint marad minden a régiben.
