Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-08 / 23. szám
pöki kar által megengedett modus vivendit, mig | Róma nem határoz, hogy átküldik a más vallás lelkészéhez a keresztelésről ős anyakölvelésrőt szóló | bizonylatot, vagy pedig azt megtagadják. Egyhan- I guan elhatározta, hogy más kerületek példájaként ! képviselője által peticziót intéz az országgyűléshez, hogy | hivatolt 1868-iki trvcz. paragraphusa megvál- toztathassék s a szülők örök természeti törvényen J alapuló s ekként senki által el nem vehető joga gyermekeik vallásainak megválasztására visszaállittassék. A kerület óhajtja, hogy | kérvényt nemcsak a lel- j készek Írják alá, hanem világiak is, főkép a kér ! szülők, mert a törvény épen az ő természetes jogaikat támadja meg, az ő lelkiismereti szabaddá- ! gokba markol s a rendelet papjaikat azért sújtja büntetéssel, mert az ő jogaikat védik. Reményük, hogy, ha az ideje eljön, egyetlen kér. szülő sem les/, ki aláírásával nem követelné, szülői jogának visszaállítását. A gyűlésnek egy más, hasonlókép fontos, de sokkal örvendetesebb tárgya is volt. A pécsi püspök ő excellentiája ugyanis felszólította a kerületeket, hogy az 1869-ben kiadott s a hitközségek szervezéséről szóló elaboratumot tanulmányozzák, vitassák meg, tegyék meg rá észrevételeiket, hogy azok figyelembe vételével más, a változott viszonyoknak megfelelőbb szabályzat szerkesztessők. Hogy ezen igen üdvös és eléggé nem méltányolható püspöki felhívásnak eleget tegyen, a kerület szükebb bizottságot választott, mely javaslatát az őszi gyűlésen fogja előterjeszteni. — A községi iskolaszék Űrnapján d. u. gyüléot tartott s elfogadta a tanári karnak a polgári fiu- ós felső-leányiskolában megtartandó zárvizsgálatokra vonatkozó javaslatát. — Halálozás. Lapunk zártakor értesülünk, hogy megyénk- s különösen a központi járásban általánosan ismert és közbecsülésben részesült férfiú S z 1 u h a Benedek volt országgyűlési képviselő tegnap meghalt. — Báttaszék község bírája Májor István, ki ez állásáról leköszönt, állásától felmentetett. Egy idő óta nagyon gyakori a biróváltozás Báttaszéken. — Gyászhir. Tamási község szeretett plébánosa j S'issovics János, rövid szenvedés után múlt hó 31-én elhunyt. Temetése mély részvéttel ment végbe. Nyugodjék az Urban. — Párbaj vivátott Tolnán egy hónap előtt két úri ember közt, mely alkalommal az-egyik vi-vó fék csekély sebet kapott, úgy, hogy 1—2 hét alatt föl- i épült. Mindeddig titokban maradt az eset s csak most szivárognak ki a részletek. Okot állítólag az „Influenza“ aláirásu czikk szolgáltatott, mely a „Sz. V.“-ben jelent meg. — Magánvizsgák a szegzárdi felső-leányiskolában e hó 22, 23 24 és 25-én fognak megtartatni. — Nyári mulatság. A magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének fiókja javára Pakson a Kovács-féle kertihelyiségben 1890. juuius 9-én tánczestélyt rendeznek; Börzsönyi József, Bún Lajos, Kováts Zoltán, Orosz Endre, Oszoly Ferencz. Kezdete 8 órakor. Személyjegy 1 frt. Családjegy 3 írt. Kedvezőtlen idő esetén junius 13-én tartatik meg. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. —? Fecskendő próba. A báttaszéki tűzoltó-egylet, mely életképességének több Ízben már oly kitűnő jeleit szolgáltatta, a község áldozatkészségéből, a Geitner és Ráusch-féle budapesti czógtől 1000 frt vételárért egy uj tűzi fecskendőt hozatott, melynek kipróbálása a fenti czég gyári igazgatójának jelenlétében jövő vasárnap, folyó hó 8-án fog a vasúti induló háznál eszközöltetni; a báttaszéki tűzoltóság a próbára meghívta a szomszédos hasonló egyletek tagjait is. — A tolnai ipariskola évi zárvizsgáját folyó óv junius 15-én délelőtt tartja meg. — Üzlethelyiség változtatás. A már jó régen fennálló jónevü Pirnitzer József és fiai czég üzletét a Mayer-fóle házból saját palotaszcrü házába helyezte át, melyben az üzletet a fővárosi hasonló üzletekkel vetélkedő ízléssel és dúsan rendezte be. — Dobolás éjjel. Űrnapján éjjel 10—11 között dobolás riasztotta fel a Bezerédj-utcza alvó lakosait. Többen kirohantak az utczára és kétségbeesetten keresték szemeikkel a szerencsótleuség helyét, — a tüzet — mivelhogy nálunk kivált éjjel „a tüzet“ szokták dobszóval jelezni. A békés polgárok megzavart nyugalmát a városi dobos egykedvű fejbóüntása, hamiskás nevetése, csakhamar helyre állította. Amire azután nekünk az a megjegyzésünk, hogy talán mégsem lakunk annyira messze a czivilizácziótól, hogy éjjel 11 órakor hirdetésekért dobszóval kelljen a lakosságot nyugalmából felzavarni. Talán elég volna ®ste 9 és fél óráig verni a dobot? — Öngyilkosság. Szegzárdon a Ferencz közkórházban e hó 7-re virradó éjjel Ulákovits András lapunk volt kihordója elvágta a nyakat s miután tettét csak későn vették észre, elvérzés következtében meghalt. IRODALOM. A közmondásokról. teljesíteni, a midőn Sirisaka Andor pécsi tanítónak a »Magyar Közmondások Könyve» ez. munkáját lapunk előfizetőinek, olvasóinak s minden barátjának szives figyelmébe és pártfogásába ajánljuk. Levelezéseknél, illetőleg póstautalványon való megrendeléseknél elegendő ily czimezés: Sirisaka Andor, Pécs. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Akik a lapok irodalmi rovatát figyelemmel szók- j ták kisérni, azok előtt valószínűleg már többször föl- j tűnt az a sok ismertetés, bírálat s több efféle kurtább, hosszibb közlemény, mely Sirisaka Andor pécsi tanítónak munkáiról szólt. Azelőtt »A babonáról» szóló népkönyvével vonta magára a figyelmet, később az »Anyósok Könyve« czimü élezés munkájával tréfáltatta meg a szegény anyósokat. Legújabban pedig oly nagy szabású népirodalmi, I illetőleg nyelvszaki munkával állt elő, a melyhez ha- | sonló a hatvanas évek eleje óta nem látott napvilá- I got s a mely munkájával valószínűleg az akadémia j nyelvészeti szakosztálya is fog foglalkozni. Ezen — valóban figyelemre és pártolásra érdemes — terjedelmes munkájának czíme : „A Magyar I Közmondások Könyve.“ Tartalma : Előszó. Tanulmány j a közmondásokról. Szvorényi, Ballagi, Erdélyi s mások után. Bevezetés. A közmondás fogalma, eredete és j fejlődése, különböző elnevezései, haszna, kiterjedése, módja és modora; jelviség (symbolismus) a közmondásokban. Nyelvsajátság, nyelvvirágok. A közmondás rokontársai, irodalma, életrajzok. A közmondások betűrendben s legvégül — tiz: régebben élt közmon- | dásgyüjtő után — szemelvények. Szerző már közel tiz év óta szorgalmasan gyűjtögette a közmondásokat s mikor már jó pár ezeret látott összegyűjtve, közel háromszáz magánlevelet irt egyesekhez — többnyire tanitó .kartársaihoz — az ország minden vidékére, fölkérvén őket fáradozásában való szellemi támagatásra. Később a lapok utján felszólította a nagy közönséget, hogy a magyar közmondások s példabeszédek összegyűjtése és beküldése által tökélyesbitsék munkáját. A több rendbeli felszólításnak meg is lett a maga | fényes eredménye, erkölcsi haszna szerző művére, melyben a közmondásokról irt jeles tanulmányán kívül mintegy io,ooo magyar közmondást, példabeszédet és szólásmódot gyűjtött össze betűrendben. Könyvének szerkezetére vonatkozólag maga a szerző igy ir: „Sok közmondás-féle könyvet lapoztam már végig s nem egyet tanulmányoztam is. De szerintem a közmondás gyűjtők eddig nem tudták oly rendszerbe foglalni gyűjtésüket, mely a közmondást kereső olvasót könnyen útba igazítsa. Az egyik pl. minden rend és összefüggés nélkül közli a közmondásokat. Ilyen Kovács Pál, Kis-Viczay Péter s még mások könyve. A másik szakaszokba osztja, mint Dugonics, de oly különös alczimekkel, hogy ember legyen a talpán, ki egy általa ismert közmondást Dugonicsnál föl tud keresni. A harmadik betűrendes alapszó szerint halad, mint Ballagi és Erdélyi. A negyedik ábécze rendben csoportositja a közmondásokat a mondat első szava szerint, mint Pelkó.« Sirisaka is ezt a módot tartotta leghelyesebbnek, azzal a különbséggel, hogy nem untatja az olvasót oly hiába való, hosszas s unalmas magyarázatokkal. Itt- ott ő is magyaráz ugyan, sőt némely helyen alkalomszerű anekdotákat is beleszőt munkájába, de mindezzel csínján bánt el, czélja lévén az oktatva mulatta- tás és mulattatva oktatás. Könyvének terjedelme oly bő s tartalma oly tanulságos és vonzó, hogy valóban nem sokalhatják a könyv 2 forintnyi árát mindazok, kik a komoly s tisztességes magyar irodalmi termékeket magyar hazafiakhoz méltóan pártolni és terjesz- tani szokták. Sem nekünk, sem a szerzőnek nem az a czélunk, hogy a reklám nagy dobjával a könyvkiadók szokásos hűhóval lépre csalassék a közönség — s kap egy minden kritikán aluli férezmüvet. Sirisaka könyve nem szorul mesterségesen gyártott reklám czikkekre, mert „Jó bornak nein kell ezégér. “ Minden reklámnál többet nyom a latban azon egy körülmény - s ez bizonyítja legjobban, hogy szerző jól fölfogta tárgyát — miszerint szerény tanítói fizetéséből szerző kerek ezer forint kiadásba verte magát, azon biztos hiszemben, hogy az irodalom nevében hozott anyagi áldozatát méltánylandók, fáradozását elismerendők : könyvét a t. közönség pártolni fogja. Különösen a hitszónokok, tanárok, tanítók, nép-, if,u- sági- s egyesületi (kaszinók) könyvtárak pártfogására számit. Mi is hisszük, hogy szerző e reményében nem I fog csalódni. Éppen azért csak Írói kötelességet vélünk Tisztelt szerkesztő ur! A tolnai „Köregylot“ választmánya becses lapjának 20. számában nyilvánosságra hozta azon határozatát, miszerint a „Szekszárd Vidéke“ czimü hetilap „Influenza“ név alá bujt levelezője a „küregyletből kizártnak tekintessék“ ama több rendbeli sértegetés miatt, melyeket az illető az egyleti elnök és tagok ellen álnév alatt elkövetett. Miután pedig a „Szekszárd Vidéke“ t. szerkesztője lapja május 22-ki számában a választmány határozata felett élczelődni s az „Influenza“ sértegető és tisztességtelen ir modorát helyeselni jónak látta, ez által a vele való teljes egyetértést beigazolta. Ebből kifolyólag a tolnai köregylet választmánya folyó évi junius ii. tartott ülésében, a Geiger Gyula szerkesztése alatt levő „Szekszárd Vidéke“ czimü heti lapot az egylet helyiségeiből egyhangúlag hozott határozatával kitiltotta. Tolna, 1890. junius 5-én. A választmány elnök, jegyző, pénztáros, Part) A., Matejka K.. Vittiuger S., Eisenbart Gy., Gömbös L. nevében. Nyilvános köszönet. A tolnai önkéntes tüzoltó-egyesületuek püspök ur 0 excellentiája — itt léte alkalmával — 50 frt, azaz ötven forintot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Melyért van szerencsénk — az egyesület nevében — ezennel hálás köszönetünket nyilvánítani. Tolnán, 1890. junius 6. Kelecsényi Rezső, Pécsy József s. k. egyes, titkár. egyes, elnök. ; Wittinger Sándor, egyesületi főparancsnok. ___ NYILTTÉR._____ Se . Üzlethelyiség-változtatás. Van szerencsénk értesiteni a nagyérdemű közönséget, hogy üzletünket Máyer János ur házából Garay-téren épült saját házunkba helyeztük át. Uj üzlethelyiségünk szives megtekintésére a mélyen tisztelt közönséget felkérve, maradunk alázatos szolgái PIRNITZER JÓZSEF és FIAI, Ásványvíz-árjegyzék. Borszéki savanyuviz .... 6/io lit. 1 lit. 16/l0 üt. 2 lit. 18 24 28 34 kr. Bilini savanyuviz .. . ................................7/io Üt. 26 kr. Car lsbadi örvénykuti........................................1 lit. 40 kr. Car lsbadi malom kuli.......................... 1 lit. 40 kr. Car lsbadi várkuti ........... 1 lit. 40 kr. Gieshübü savanyuviz .... 6/io üt. 7/io üt. 1 üt. l*/g lit. 20 26 30 36 kr. Gleichenbergi const, forrás...........................1 pint 38 kr. Krón dorfi savanyu viz.......................B/10 lit. 1 üt. l'Vio üt. 20 24 30 kr. Korytniczai ásványvíz.......................... . ,/t0 lit. 24 kr. Luh i Margit gyógyforrás . ...........................s/i» üt. 1 lit. 16 22 kr. Lipiki iblany forrás . .. ...........................7/10 lit. 36 kr. Mo hai Ágnes forrás .............. 6/io üt. 1 lit. 1 */» üt. 2 lit. 15 20 24 28 kr. Mohai Stefánia forrás ..... 6/10 lit. 1 lit. 1 B/»o lib 13 18 22 kr. Marienbádi keresztkuti...................... 1 lit. 40 kr. Pa rádi kénes forrás...................... . B/io üt. 3j& lit. 1 lit. 15 20 24 kr. Rohitsi savanyu viz..................1 pint 1 rekesz 25 pint 20 4’50 kr. Regedei savanyu viz..................1 pint 1 rekesz 25 pint 20 4-50 kr. Salvator forrás...................................................7/,„ lit. 1 lit. 26 30 kr. Selters viz ............. 6/,0 lit. 1 lit. 28 38 kr. Budai keserüviz források..................1 palalaczk 24 kr. Ka phatók: SALAMON TESTVÉREK i fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea kereskedésében. Szegzárdon, Gerenday-féle ház. I Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS,.
