Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

báttaszéki bir. alapitv. uradalmak részéről: Mittvégh társulati péuztáros és Steinsdörfer József ellenőr fe- Henrik báttaszéki alapitv. uradalmi főtiszt 136 és lelőség terhe alól szokott óvás mellett felmentendők. Steinecker Ferenc/, szegzárdi kir. alapitv. uradalmi Ennek kapcsán olvastatott azon választmányi javas­tiszttartó 54 szavazati joggal. A többi ártéri képvi- lat, mely szerint az előző évekről meggazdálkodott s selők számbavételével jelen volt 38 ártéri képviselő különböző czimletek alatt számadásilag czéltalanul 180 szavazattal a két uradalmával együtt összesen vezetett maradványok leírásba hozatala; a társulati 375 szavazati joggal. E szerint a közgyűlés az ősz- pénztár készletéből már fedezett túlköltekezések tu- szes 644 szavazatból 375 szavazattal volt képviselve, domásul vétele és egyes ártéri birtokosoktól 1890. A társulat részéről jelen voltak: Dr. S/.igeth Gábor óv folyamán végrehajtás utján behajtott 10 frt 87 elnök, Kelecaéuyi Ainbró igazgató, Tóth Károly mór- kr. tőke 14 frt 85 kr. kamat mint tartozatlanul fize- nök, Steinsdörfer József ellenőr és alólirott ügyve- tett összegek visszautalványozása véleményeztetik, zető, mint jegyző. I Mely javaslatok közgyűlés részéről határozat Dr. Szigeth Gabor társulati elnök a ministen erejére emeltetvén, a számadási testmáslatban — megbízott urat és a megjelent ártéri képviselőket — mellékletek nélkül Hekler Károly kir. mérnök szívélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak s az alapszabályok 29-ik §-a alapján határozat képesnek kijelentvén — a 3 óv leteltével, melyro a közgyűlés­től mándátumot nyert: e megbízatást saját, úgy az elnök helyettes s a választmányi, valamint a szám- vizsgáló bizottsági tagok nevében — a bennök he­lyezett bizalomért őszinte köszönetének nyilvánitása mellett — a közgyűlés rendelkezésére bocsátja, s in­tézkedést kér választási elnök kinevezésére és a vá­lasztások megejtésére. Dr. Kramolin Emil ártéri képviselő a választá­sok inegejtésénél nem ragaszkodik titkos szavazáshoz és indítványozza hogy a közgyűlés ugyanazokat, kik a lefolyt 3 óv alatt a társulat ügyeit oly erélyesen és tapintatosan vezotték, közfelkiáltás utján megvá­lasztaná. Steinecker Ferencz ártéri képviselő mindenben osztja előtte szólott ártéri képviselő indítványát, azonban visszapillantást vetve a lefolyt 3 évre, mely­nek folyamán Dr. Szigeth Gábor ur elnöksége alatt a társulatra nézve oly üdvös intézkedések léptettek életbe: úgy hiszi közóhajnak felel meg, midőn indít­ványozza, hogy el lök urnák a lefolyt 3 óv alatt ta­núsított önzetlen erélyes és tapintatos működéséért jegyzőkönyvi elismerés szavaztassák. Ezek után felolvastatott a múlt 3 év alatt működött választmányi és számvizsgáló bizottsági ta­gok névsora. Utóbbiakra nézve társulati elnök meg­jegyzi, mikép Fertig Sándor számvizsgáló bizottsági tag időközben elhalálozáán, Haypál Sándor póttag működött közre a számadások megvizsgálásánál, utób­bit rendes tagul, helyette pedig Háry Ede urat pót­tagul ajánlja. Ennek folytán: az előterjesztett indítványok a közgyűlés részéről egyhangúlag elfogadtatván Dr. Szi­geth Gábor urunk a társulati ügyek vezetése körül tanúsított önzetlen, erélyes és tapintatos eddigi mű­ködésével szerzett érdemei jegyzőkönyvileg megörö- kitetnek. Egyszersmind társulati elnökül Dr. Szi­geth Gábor — elnök helyettesül Dr. Kramolin Emil, — választmányi rendes tagokul: Steinecker Ferencz (Szegzárd) Mittvégh Henrik (Báttaszók) dr. Kramolin Emil (Szegzárd), ICelecsényi Ambró (Szegzárd), Balázs István (Dees) Rull János (Báttaszók), Szól P. István (Dees) Papp János (Alsó- Nyék), Sörös István (Őcsóny) Kis G. Péter (Báta). Szőke István (Pilis), G. Deák János (Őcsóny,) Választmányi póttagokul: Dr. Heidekker Béla (Szegzárd), Mester János (Decs) Horváth Pál (Őcsóny), Kopácsek Aurel (Báta.) Számvizsgáló bizottsági rendes tagokul. Ujfulmy Imre (Szegzárd), Bencsik Kálmán (Szegzárd), Haypál Sándor (Szegzárd) (3) három évre megválasz­tottnak a közgyűlés részéről nyilváníttattak. Megválasztatott elnök a megtisztelő bizalomért, melylyel személye iránt táplált ragaszkodás megújult nyilvánítását látja, kifejezi hálás köszönetét kijelent­vén, mikép újólag oda fog törekedni, hogy feladatá­nak lelkiismeretesen megfeleljen. Viszont feltételezi, hogy az ártéri érdekeltség közjavának előmozdítására irányuló törekvésében az ártéri képviselők készséges támogatásával fog talákozni. Mely elnöki kijelentés a közgyűlés részéről lel­kes éljenzéssel fogadtatott. 2. sz. Kelecsényi Ambró társulati igazgató ál­tal a társulat múlt évi igazgatási ügyeiről s pénz­ügyi helyzetének állásáról, valamint a múlt évben eszközölt műszaki munkáltatásokig előterjesztett je­lentés : A közgyűlés részéről tudomásul vétetett. 3. sz. Végelbirálás alá vétetett az 1889. év, pénztári számadás, illetve felolvnstatott az e tárgy­ban folyó -évi 11. szám alatt közölt választmányi ja­vaslat, mely szerint a számvizsgáló bizottság által lényegében helyesnek talált s a választmány részé­ről felülvizsgált ama számadásra nézve Nagy József I ministen megbízott urnák — a Nagyinéit, földmi- velésügyi m. kir. Ministeriumhoz leendő felterjesztés végett :— beküldetni rendeltetik. 4. sz. A társulat védelmi eszközeiről egybeálli- tott, a társulat számvizsgáló bizottságok által megvizs­gált s a választmány részéről felülbírált 1889-ik évi leltári számadásra 12/1890. sz. a. hozott ama választ­mányi javaslat, mely szerint a helyesnek talált szám­adásra nézve Tóth Károly társulati mérnök — fele­lőség terhe alól — szokott óvás mellett felmen­tendő : A közgyűlés részéről határozat erejére emel­tetvén, a számadási testokirat gyűjteménybe helyez­tetni rendeltetik. 5. sz. A társulat által Szegzárd tói a társulat hivatalos helyiségétől, a borrévi, keselyüsi és lankó- czi őrházakon át a pörbölyi őrházig 29,200 folyó méter hosszban tervezett távbeszélő készülék építőse tárgyában vállalkozó Deckcrt és Homolko budapesti czég részére kötelezett 3000 frt vállalati összegből s a társulat által oszlopokra és fuvarozásokra külön viselendő 1100 frt szükségletből — az előirányzott 2500 írton túl még hiányzó 1600 frt költségtöbb­letnek „vízvédelem“ c/imén előirányzott összegek 3857 frt 49 krnyi maradványából leendő fedezése iránt folyó évi 14. szám alatt hozott választmányi javaslat: A közgyűlés részéről határozat erejére emeltetik. 6. sz. Tóth Károly társulati mérnök által mű­szaki építkezések haladásáról előterjesztett ama je­lentés, mely szerint a Duna kedvező vízállását épít­kezésre használta fel, /az anyaggödrök legnagyobb része száraz lévén, a földmunkálat már február hó­ban meg volt kezdhető, különösen a lankóczi sza­kaszt forcirozta, minden erőt oda fordítván, hogy azt bevógezhesse. E végből társulati igazgatóval egyetértve e szakasz befejezését biztosítandó: az egy­ségi árakat kocsisoknak egy köb in. föld beépítésé­ért 40 krra, gyalogosoknak 30—32 krra felemelte, mely felemeléssel a padkázat építésére előirányzott összeg keretében minden megtakarítás ugyan kérdé­sessé vált, sőt előreláthatólag — valamely csekély összeggel túl is fog lépetni, de a czólt elérte — mi­után „Lankócz“ teljesen kész, és „Szilágy“ is pár nap alatt befejeztetik, annyira, hogy az egész elő­irányzott építkezésből egyedül a borrévi felső szaka­szon maradt mintegy 400 folyó méter padkázat be­építetlenül, melynek elkezdését — minthogy a szé­pen mutatkozó fűtermóst elgázoltatni hátrányosnak tartotta a fűtermés eladása utáni időre halasztotta mégis a kicsi munka anyaggödreivel magas helyén fekvő „borrévi“ csekély szakasznak ez óv őszén be­fejezése bármily esetben biztosítottnak mondható. Jelentő mérnök végül megérinti, hogy ez óv folya­mán padkázat építésre kiadatott 15698 frt 75 kr. és maradt még a pénztári kimutatás szerint elköltetlen 1453 frt 73 kr., mely összeg a még hiányzó építke­zés költségeit nem fedezendi, — a túllépés azonban bőven fedezetet talál a töltés fölmagasitására elő­irányzott összegből az 1888. év végén történt leszá­molás szerint megtakarított s a múlt évi 2 sz. közgy. határozattal építkezési czélra átutalt 6513 frt 14 kr. maradványban. Mely mérnöki jelentés a közgyűlés részéről ör­vendetes tudomásul vétetett. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén — miután e jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Kramolin Emil és ilj. Dúzs Dániel ártéri képviselők felkérettek, — a gyűlés elnök éljenzésével véget ért d. e. 11 órakor. Kmft. Fenti megbízatás folytán e jegyzőkönyv 1 számig hitelesíttetik. Dr. Kramolin Emil sk. ártéri képviselő. Ifj. Duzs Dániel sk. ártéri képviselő. Hol­lós Alajos sk. társul, ügyvezető, mint jegyző. Jelen másolat hiteléül: Szegzárd, 1890. évi május 11-ón. Hollós Alajos, társul, ügyvezető. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közleménye. A kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett be­adványok bélyegkötelezettsége tárgyában a kereske­delmi és a pénzügyi m. kir. miniszterek egyetértőig következő rendeletet bocsájtottak ki: A kamarákhoz intézett beadványok közül csak azok esnek bélyegkötelezettség alá, melyek hatósági jellegű elintézést igényelnek, ellenben azon beadványok, melyek a kereskedő vagy iparososztaly általános érde­keit illetik, valamint oly levelek, melyekben magán­felek a kamarák által hozzájuk intézett megkeresésekre vagy felszólításokra válaszolnak — bélyegmentesek. Ilyenek nevezetesen olyan beadványok, melyek­ben felvilágosítás kéretik törvények és rendeletek intéz­kedései, ezek értelmezése vagy végrehajtása, közleke­dési vállalatok szállítási feltételéi, díjszabásai, bel- és külföldi ezégek, szállítások, vásárok, kiállítások stb. iránt. KÜLÖNFÉLÉK. — Dr. Dulánszky Nándor megyés püspökünk megérkezése folyó hó 24-óii, ma szombaton délután 5 órakor lesz; fogadására már előre megtótettek a kellő intézkedések. Gerenday Lajos járási főszolga­bíró már pénteken délelőtt elébe utazott, hogy a közpönti járás legdélibb határán is üdvözlő beszéddel fogadhassa; ő fogja kísérni Öméltóságát Bátától egész Szegzárdig; a főpapot Simontsits Béla megyei alis­pán a Balogh-fánál fogadja, mig a város végén a községi elöljáróság nevében Hirling Ádátn városi fő­jegyző üdvözli. — Tolnamegye selyemipara. E czimet lehetne adni azon 30 lapra terjedő kis füzetnek, a melyet Bezerédj Pál újabban „Magyarország selyemiparának fejlődése 1889-ben különös tekintettel Tolna várme­gyére“ czim alatt kiadott. A kis füzet 9 pontban ismerteti Tolna vármegye selyemtenyésztését, kiter­jeszkedik a legapróbb részletekre is elannyira, hogy nóvszerint felsorolja azon községeket, a me­lyekben selyemhernyó tenyésztetik s megnevezi ott a hiányokat és előnyöket is. A kis füzetre még visz- szatérünk. — A belvárosi iskolák és tanítói lakások át­alakítási munkálata e hó 27-én, azaz kedden veszi kezdetét: a hitközségi pénztárhelyisége ideiglenesen az építés folyama alatt a városház egyik földszinti termében lesz. — Tűzoltók gyakorlata. D u n a f ö 1 d v á r lakos­ságát — írja levelezőnk — kétszer hetenkint rith- mikus zene és hangos dobpergés költi fel édes reg­geli álmából. Azt hinnők, hogy valami katonaezred indul zeneszóval táborba, pedig csak derék tűzoltó­ságunk szorgalmas kis csapata vonul ki az alsó-révbe gyakorlatot tartani. A gyakorlatoknál tapasztalt ka­tonai rend és fegyelmezettség valóban meglepő, nem kevósbbó az ügyesség és szakképzettség. A szivattyúk le- és feszerelóséhez alig kell három perezük s pár pillanat alatt három szivattyú adhat hatalmas viz- sugarat, mig a tetőn valóságos bravúrral ügyeskednek a mászók. Igazán sajnálatos, hogy e testület a közön­ség részéről nem részesül abban a meleg pártfogás­ban, melyet jól betöltött hivatásánál fogva bizonyára megérdemelne. Az önkónytesekből álló egylet jelen­leg 101 tagot számlál s a ritka Ugybuzgalmu Reít- ter József, főparancsnok és Bekker Antal helyettes-parancsnok vezetése alatt áll. — A püspök megérkezése ma délután 5 órakor lesz; eléje lovas bandérium megy, a menet a Szó- chényi-utczán Garay-téren át jön a nagy templom elé, hol az iskolás növendékek sorfalat képeznek. A Ferdinánd-fóle ház és várkert között tiszteletére díszkapu van felállítva. — A szegzárdi általános ipartestület békéltető- bizottsága folyó hó 18-án tartotta a városház nagy­termében Pápé Sándor iparhatósági biztos elnöklete alatt alakuló gyűlését, melyen a segédek részéről beválasztandó 20 rendes és 10 póttag lett megvá­lasztva s a felolvasott békéltető-bizottsági alapsza­bályok egész terjedelmükben elfogadtattak s jóváha­gyás végett felterjesztetni határoztattak. Az iparha­tósági biztos igen i\)kalomszerU terjedelmes megnyitó beszédet tartott s különösen a munkásmozgalom al­kalmával nyilvánult munkások követelését tüntette fel némi tekintetben jogtalanoknak; fejtegette az iparügy fontosságát, szólt az iparos osztály társadalmi állásáról; s az általa követett Joktalan politikáról; fel­tüntette az ipartestületek czélját és hasznosságát, mely tulajdonképeu a »-égi ezéhrendszeren alapul,

Next

/
Thumbnails
Contents