Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-05-18 / 20. szám
nem érte itt őket. Menybe mentek-e tőlünk, vagy a purgatóriumba, avagy a kénköves lángoktól lobogó irtózatos pokolba: azt csak pár hét múlva fogja megmondhatni kihizott, vagy aszkórba esendő bugyellá- risuk I . . . Mi az elsőt óhajtjuk nekik, megérdemlik, derék társulat volt I . . . * A fagyos szentek szokott következetességgel ez idén is berukkoltak. Nem hoztak ugyan ránk országos nagy szabású fagyot, czigány-harmatot (dér), — de azért kimutatták foguk fehérét most is; a sok helyütt, nálunk is potyogatott, Szegedet jól elpaskolt jégesővel. Denique ők grasszálnak, gorombáskodnak minden évben Nálunk nagyobb kár eddig még nem észlelhető. Kovács Dávid ur — lapunk munkatársánák — házi szőlejében okozott jelentéktelen kárt a három fagyos szent, küldvén neki a gólya által, vásári ajándokul két kis apró szentet egyszerre; no de ez, mondom, nem nagy kár, sőt méltó apai büszkeség, a mellett — tekintettel a keresztelési dupla stólára — még bizonyos haszon is a papnak!... Isten éltesse az uj szülötteket, a szülőkkel együtt, legyenek erős, igazi vasgyuró kovácsok! . . . * Visszatérve a fagyos szentekhez, nem tehetem, hogy ide ne iktassam az e hó 13-án — elkeseredésemben — Írott legújabb verses zengeményemet: M á j u s h 0 z. Májusi mosalogj, — napod ragyogjon, Legyen folyvást derült eged, Ne tűrd, hogy hüs szél háborogjon Hajtván didergő felleget. Nyíló virágid illatával Telitett lég langyos legyen, Kicsiny madár bájos dalával Mulattason völgyön s hegyen! A duzzogás hozzád nem illik, Megszégyenít a dér, a fagy, Hónapjaink közt tudniillik Azt tartják: a legszebb te vagy I . . . Hát légy is az, — s kemény parancscsal Durrants fagyos szentidre, hogy Ne bántsanak minden tavaszszal, Mert már a nép türelme fogy! . . . Nem szégyen-e, hogy a „majális“ Ma már divatból is kiment S helyette grasszál „j u n i á 1 i su ? . . . Felelj rá három fráncza szent I Május vigyázz, mert még megéred: Nem lesz ünnep első napod ?. . . Nem örvendhetsz hajnal-zenének Ha napod jól nem forgatod I Munkás-gyűlés, kéj-rándulások, Erdő-mulatság s több ilyen Át lesz helyezve — majd meglátod ? Mind júniusra iziben! . . . . Tehát még egyszer — május — intlek, Becsüld meg eztán jól magad! — Parancsolj fagyos szentjeidnek S minden miként volt úgy marad! Kapsz szép zenét elsőd korányán, Majálist majd minden napon, Költő rólad zeng égi hárfán S még a pap is rólad papol! Tessék rá vigyázni, hogy e költői megintés üdvös eredménye már a jövő évben tapasztalható lesz; mert ha nem: akkor még gorombább leszek s nem eszem több május hurkát sem. De én bízom versem hatásában 1 Palást. ________T ANÜGY.______ A n épiskolai tanterv módosítása, tekiutettel az osztott ős osztatlan népiskolákra. Édes hazánk culturális fejlődésének hajnala az alkotmány visszaállításával állott be. Nemes intentió vezette a magyar törvényhozó testületet, különösen a halhatl&n emlékű Br. Eötvös József vallás- és köz- oktatásügyi minisztert, midőn az ő lángesze megalkotta az 1868. évi 38. t. cz.-et. Ezen törvény állapítja meg többek között a népiskolában előadandó tantárgyakat, valamint általánosságban meghatározza azt is, hogy mily terjedelemben adassanak elő. Felteszem, de okvetlenül fel is kell tennünk a I nemes törekvést mindazok részéről, akik a törvény megalkotásában, a népiskolai tauterv szerkesztéső- bén részt vettek hogy egy mindenben kifogástalan egységes népiskolai tantervet akartak teremteni. Huszonkét évi tapasztalás bizonysága szerint a szándé- I költ czél nem éretett el; mert a népiskolai tantervnek sarkalatos hibája, hogy nincs tekintettel a mi iskolai viszonyainkra; nem veszi figyelembe azon akadályokat, körülményeket, a melyekkel a népiskolának küzdenie kell; nem számolt le a különböző népiskolákkal, a mennyiben egyforma mértékkel szabja elő a tananyagot, mindenféle népiskolára legyeu az városi vagy falusi, osztatlan vagy osztott. Törvény értelmében a városi iskolákban a szorgalmi idő 9—10 hónap, holott a falusi iskolákban 8, illetve még ennél is kevesebb, mert a 38. t. ez. 53. §-a a földműveléssel foglalkozó községekben a 10 éven felüli gyermekeket csak 6 hónapi szorgalomidőre kötelezi ; továbbá az egy tanítóval biró népiskolára éppen annyi tantárgyat és tananyagot jelöl ki, mint azon iskolára, a melyen 6 tanerő működik. E szerint a népiskolai tanterv lehetetlenségeket követel, midőn azt kívánja, bogy a falusi tanító többbnyire egymaga annyit végezzen 6—8 hónap alatt. A tanterv czélszerütlenségét, keresztülvihetlen- ségét édes mindnyájan érezzük, sarkalatos hibáit ismerjük és ismerték derék kartársaink már a múltban is; ennek kifejezést adtak még 1874-ben tartott I országos egyetemes tanitó-gyülésben, melyből kifolyólag a népiskolai tanterv revízióját sürgető kérelemmel és kidolgozott javaslattal járultak a magas kormány elé, itt azonban meghallgatásra nem találtak és igy maradt minden változatlanul a mai napig. Azóta szép idő tűnt el a semmiség tengerébe ; a viszonyok és körülmények is kedvezően változtak; azért erősen hiszem, hogy most, midőn a vallás- és köz- oktatásügyi tárczát oly kiváló tehetségű férfiú tölti be, aki a népnevelésügy javítását és felvirágoztatását tűzte ki egyik feladatául, hogy nem fogja mellőzni a IV. egyetemes tanitó-gyülésben hozandó határozatainkat : Mondja ki tehát a „Szegzárd-központi tanitó- egylet: hogy tekintve azt, miszerint az 1868. évi 1 XXXVIII. t. ez. által előirt népiskolai tanterv nem tesz különbséget a városi és falusi, illetve osztott és osztatlan iskolák között; tekintve, hogy a nevezett törvény 53. §-a a földmiveléssel foglalkozó községekben a népiskolai tanulókat 8, illetve 6 hónapi szorgalom időre kötelezi, mig városokban a törvény 9—10 hónapot szab elő; tekintve, hogy e szerint a szorgalom idő a városokban több, mint faluhelyeken, hol többnyire az iskola osztatlan, mig városokban osztott és igy faluhelyeken egy tanítónak kell azt rövidebb idő alatt elvégeznie, amit városokban 4—6 tanitó végez el aránylag sokkal több idő alatt; tekintve, hogy a miniszteriális törvény az osztatlan iskolában is előírja a 6 osztály vezetését, mi által a tanidő negyedórákra lesz forgácsolva és a tanitó a legjobb igyekezet mellett sem érheti el a kitűzött tanczélt; tekintve, hogy a tantervben foglalt tananyag még az osztott iskolákban is túlterheli a zsenge iskolás gyermekeket; tekintve, hogy a tanterv általánosságban állapítja meg a tananyagot s igy minden tanitó saját belátása szerint egyik helyen nagyon is sokat, másik helyen nagyon is keveset tanított: Azért mindezoknél fogva a népiskolai tanterv oly képpen volna módositandó, hogy abban meg legyen különböztetve a városi és falusi, illetve osztott és osztatlan népiskolák tanterve, a melyhez képest a tananyag oly csoportosítást nyerjen, hogy az osztott népiskolák tanulóiuak elég módot nyújtson a netán tovább folytatandó iskolázás alapos előkészítésére; másrészt ellenben az osztatlan népiskolák tananyaga a beosztásban legyen tekintettel inkább a falusi népélet gyakorlati ismereteinek kiváuatos szükségeire, — mindkét esetben, mégis a szorgalom idő tartandó szem előtt. Horváth Ignácz. KÜLÖNFÉLÉK. — Konfirmáczió. — A helybeli ev. reform, val- lásu 12 éves gyermekeket, számszerint 44-et, május 15-én Áldozó csütörtökön délután konfirmálta, vagyis vette be a reform, gyülekezet felnőtt tagjai közé megható ünnepélyes szertartással s áldotta meg egyenként, kézrátétellel, bibliai áldó-szavak kíséretében, Borzsák Endre helybeli reform, lelkész. A felvétel előtt, lelkész a növendékekhez hitben erősitő, vallásos buzgóságra serkentő hosszabb beszédet tartott; majd a felvételi nyilvános vizsga, az egész gyülekezetnek a gyermekekért mondott imája s egyébb szokásos szertartások következtek, mi közben a jelenvolt szülők és rokonok közül nem egynek a szemében a valódi szent örömnek méltó könnye ragyogott fel. Egyszerű, de szép ünnepély ez a protestánsoknál, mi nagyban fokozza a vallásos buzgóságot. A kis leányok többnyire az ő ártátlanságukat oly szépen jelképező tiszta fehér ruhában voltak s igy járulnak pünkösdkor az első úrvacsorához is. A konfirmáltak nagy számát a helybeli elemi- ős polgári iskola, a felső leányiskola ős a Mayer-Arlow-féle intézet szolgáltatta. — A Segitsóg-Album. A múlt hetekben lapunkban közzétett felhívás már is eredményre vezetett, a mennyiben már is akadt egy élelmes kiadó Schwarz Manó, dunaföldvár jónevü nyomdatulajdonos személyében, aki gondoskodni fog az Album ízléses kiállításáról, mely bizonyára nem csekély összeggel fogja a szegény némád i i tüzkárosultakat fölsegélni. Amint értesülünk, a kiadó Lévai Dezsőt, lapuuk belmunkatársát nyerte meg az Album szerkesztőjének. Az előfizetési felhívásokat, melyek a megye minden részébe fognak küldetni, a napokban bocsátják I ki. E helyütt megemlítjük még, hogy akik ez ügyben bővebb felvilágosítást akarnak, forduljanak csak Lévai Dezsőhöz Dunaföldvárra. — A szegzárdi „Ferencz'1 közkórháznál elhalálozás folytán megürült irnoki állásra, melylyel 600 frt évi fizetés jár, Tolnavármegye alispánja által pályázat van hirdétve. — A szegzárdi általános ipartestület békéltető bizottságának megalakítása czéljából Pápé Sándor iparhatósági biztos folyó hó 18-ára, azaz vasárnap délután 4 órára összehívta a képesítéshez kötött iparos segédeket a városház nagytermében tartandó gyűlésre, melyen ezek az ő elnöklete alatt megválasztják a kebelükből választandó 20 rendes és 10 póttagot. Felhívjuk e helyen az ipartestület elöljárósági tagjait, hogy az azonnali megalakulhatás czéljából a gyűlésen szintén megjelenni szíveskedjenek. — Gyakorlati méhészeti előadást tart a szegzárdi méhészeti egyesület méhes kertjében Dömötör László méhészeti vándor tanár s egyesületi igazgató folyó hó 28-án, délután 4 órakor, mely előadásra az érdeklődők szívesen láttatnak. — Halálozás. Özv. K. Deák Péternő szül. Bálint Sára mint hitves társ mélyen szomorodott szívvel jelenti feledhetlen férjének K. Deák Péternek 52 éves korában folyó hó 11-én reggel 7 órakor történt gyászos kimultát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 13-án délelőtt 9 órakor fognak az őcsényi ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Őpsóny 18a0. május 12. Áldott legyen emléke! — Nyári mulatságok. A báttaszőki önkéntes tűzoltó egylet 1890. évi május hó 26-án a vasúti vendéglő nagytermében zártkörű táuczYjgálmát rendez. Családjegy 1 frt bO kr. Személyjegy 70 kr. Kezdete 8 órakor. Ki tévedésből meghívót nem kapott ős erre igényt tart, e végett legyen szives az egylet főparancsnokságánál jelentkezni. Á. meghívó másra át nem ruházható. — A báttaszőki dalárda 1890. évi május hó 31-ón a vasúthoz cziinzett vendéglőben D a 1 e s t é 1 y t tart. Belépti dij: Személyenként 80 kr. Családjegy 2 frt, Kezdete 8 órakor. — A múlt heti vásár Szegzárdon nem igen volt látogatott; különösen kevés volt a vásárló közönség, kik bevásárlásaikat lehetőleg ruhanemüek-, kalapok-, ernyők- és czipőkből elégítették ki. Ebből is nagyon meglátszott, hogy megyénkben a folyó és jövő héten bérmálás lesz s ez alkalomra még a legszegényebb is tisztességes gúnyát vesz, a püspök elé járuló gyermekének. Az idei fagyos szentek mégis megbecsülték kissé magukat, mert nem annyira fagyot, mint inkább kánikulába illő nyári vihart hoztak reánk. Ugyanis kedden, Szervácz napján a délutáni órákban °ly jégverést rögtönzött az egyik fagyos szent, hogy méltán megirigyelhette egyik júliusi rémünk. De azért, úgy halljuk, minden nagyobb kár nélkül ment végbe, csak a levegőt hütötte le egy kissé. Elgázolás. Úgy látszik állandó rovatot kell már nyitni e czimen lapjainkban, oly gyakori szerencsétlenségek merülnek fel a sebes hajtás következtében. Alig pár napja Holub János polg. isk. tanár kis fiacskáját gázolta el egy sebesen hajtó kocsis, hála isten minden nagyobb szerencsétlenség nélkül, most meg 16-án, pénteken reggel fél hót órakor gázolta el valami Király nevezetű bravúros-