Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

felülvizsgált 1889-ik évi pénztár számadás vógelbi- rálás végett oly javaslattal rendeltetik közgyűlés elé terjesztetni, miszerint Nagy József pénztáros és Stein- dörfer József ellenőr az 1889-ik évi pénztári számadás tekintetében — felelősség terhe alól szokott óvás mellett felmentendők.

Az előző évekről meggazdálkodott s számadá- silag vezetett összegek leírásba hozatala iránt a társulat pénztári hivatalának előterjesztése — a vizvő- delmező előirányzott összegből megnzdálkodott 3875 frt 49 kr és tartalék földanyag raktározása czimén fenlevő 275 frt maradvány kivételével — melyekből még ez év folyamán költségek fodezendők: minthogy ama fel nem használt maradványok számadásilag czóltalanul vezettetnek a közgyűlés általi elfogadásra ajánl tátik; a pénztár készletéből már fedezett túlköltekezések pedig tudomásul vételre; valamint egyes ártéri birtosoktól 1889 ik folyamán 10 frt 87 kr költség járulóki tőke és 4 frt 85 kr kamat mint tartozatlan fizetett összegek a társulat pénztárából visszautalványozásra véleményeztetnek.

A társulat számvizsgáló-bizottsága által megvizsgált s a választmány részéről felülbírált 1889-ik évi leltári számadás helyesnek találtatván:

Számadó Tóth Károly társulati mérnöknek felelősség terhe alól szokott óvás melletti felmentese véleményeztetik és a .számadás vógelbirálásra közgyűlés elé terjesztetik.

A 11. és 12 sz. alatt letárgyalt 1890-ik évi pénztári és leltári számadások megvizsgálása közül a társulat számvizgáló bizottság megbízását teljesítvén.

Mindkét számadás megvizsgálása után Ujfalusy Imre, Bencsik Kálmán ős Haypál Sándor számvizsgáló bizottsági tagok részére — tiszteletdij fejében — egyenként (50) ötven forint és az Írásbeli dolgozatokért jegyzői külön dij fejében (20) húsz forint, | összesen (170) egy száz hetven forint a társulat I pénzéből kifizetésre utalványoztatik. Miről Ujfalusy Imre mint a számvizsgáló-bizottság elnöke hivatalosan értesítendő.

A társulat által Szegzárdtól a társulat hivatalos helyiségétől a borróvi, keselyüsi ős lankóczi Őrházakon át a pörbölyi őrházig 29 200 folyó méter hosz- ban tervezett távbeszélő készülék felállítása iránt Deckert ős Iiomolka budapesti c/óggel 1890-ik évi febr. hó 19-ón kötött vállalati szerződés:

A választmány részéről jóváhagyatik és a jóváhagyási záradék mindkét példányra reávezettetni rendeltetik.

Mivel pedig a 300 forint vállalati összeg, úgy a távbeszélő készülők oszlopaira ős fuvarozásokra a társulat által külön viselendő 1100 forintnyi költségek a távbeszélőre irányzott 2500 irtot 1600 írttal túlhaladják: e többletnek „vízvédelem“ czimén előirányzott összegek 3875 frt 49 kr maradványából javnltatik. Egyszersmind miután a távbeszélő létesítése csak a vállalati szerződős jóváhagyása folytán tekintendő végleg elhatározódnak: az ideiglenes engedély okiratra vonatkozó összes iratok — végleges engedély — okirat elnyerése végett a Nagyméltóságu földmivelősügyi magy. kir. Minisztériumhoz felterjesztetnek.

A lankóczi töltés-szakaszon bevégzett erődítési munkálatokról és Szilágyfoki szakaszon 60—70 kocsi erővel s 150 gyalogmunkással folyamatban levő építkezésről Tóth Károly társulati mérnök által előterjesztett jelentős:

A választmány részéről tudomásul vétetik.

A TÖRVÉNYSZÉK KÖRÉBŐL.

Folyó hó 1-én tartatott meg a vógtárgyalás a szegzárdi kir. Törvényszék büntető osztálya által Kovács igazabban Sárközi Gregor ős Kolompár József nevű czigányok ellen, kik az üldözés közben vizbe fűlt társukkal: Kolompár Jánossal folyó évi január hó 6-án Turcsik István tolnai paprika-árust, a ki agárdról Tolna-felé haladt megtámadták, ásóval és karóval különösen a fejére mért csapásokkal addig ütlegelték, inig eszméletét vesztve összerogyott ekkor előre megbeszélt tervük szerint tarisznyájától ős kabátjának felszakitása után pénzétől megfosztották. Turcsik a szenvedett sérülések daczára még haza vánszoroghatott ugyan, de még azon éjjel meghalt. A czigányok a rablott tarisznyában talált kenyeret és szalonnát megettük, a bort megitták s azután a tarisznya ős az üveg hátrahagyásával tovább haladtak, miközben a rablott pénzen is megosztoztak I a pénztárczát a hóba eldobták. Ezután egy a tolnai I országúton haladó kocsiról a kötél levágásával egy bugyor ágyneműt loptak, melyben dunyhán kívül 3 yáukos volt. Ezt is szétosztották maguk között s a |

vasúti töltésen Szegzárd-felé tartottak. Mentükben a földeken levő egyik gazdasági épületbe is betekintettek, de ott lövés durranván el, a vánkosok hátrahagyásával elmenekültek s nagy kerülő utakon hazamentek Agárdra sátoraikba. A csendőrsóg a rablás tetteseit kutatván, az Agárdou bőven költő czigá- nyokra is kiterjesztette a nyomozást, mely azután eredményre is vezetett, bár az egyik tettes: Kolompár János a csendőrök elöl való menekülés közben a Sióba fűlt. A gyanúba vett czigányok csakhamar beismerték tettüket s a kir. ügyész s két községi elöljáró közbenjötte mellett megejtett vizsgáló biró általi kihallgatásuk alkalmával a legapróbb részletességgel elmondották a tettet mindketten teljesen egybehangzó pontossággal, minek folytán helyszínén megtaláltatott a tarisznya ős az üveg, Kovács Sárközi Gregor megmutatta a helyet, hol a pénztárczát eldobták sőt a pénztárczát ő maga azonnal ki is kereste a hó alul s megmutatták a helyet is, hol az ágynemű egy részét hátrahagyták (a hol az a tett elkövetése utánni reggel csakugyan találtatott is.)

A tényállás ekként teljesen igazolást nyervén, a végtárgyalás megtartandó volt.

A kir. Tövényszék Dezseőffy Géza elnök ur el- nökölése me'lett Ágoston István ős Závody Albin birákból alakult meg a jegyzőkönyvet Módly Béla vezette a közvádat dr. Kardos Kálmán alügyősz képviselte, ki uj állásában e napon működött először ily minőségben. I. r. vádlott részére Tóth Ödön, II. r. vádlott részére dr. Steiner Lajos rendeltettek ki védő ügyvédül.

Letartóztatva levő vádlottak bevezettetvén, a kísérő börtönőr jelentette a Törvényszéknek, hogy

I. r. vádlott a folyosón a beidézett czigány tanúhoz s vádlott társához czigányul beszélt, — mire ez azonnal rákezdett a később mindig hangoztatott „Ártatlan, büntelen szenvedek“ kifejezésre.

I. r. vádlott elnök kérdésére Kovács Gregornak nevezi s korábbi vallomásától eltérőleg 17. évesnek mondja magát. Elnök erre a beszerzett anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy 22 éves. Különben „országvilágban tartózkodó“ fúró-csináló r. k. vallásu gyanús előéletű vagyontalan kóbor czigány. Előadja, hogy ő „ártatlan büntelen szenved“ — ő az egész tettről nem tud semmit, nála semmit sem találtak, ő akkor nem volt Agáid, Mözs és Tolna-felé, hanem Szálkán járt lovat cserélni, meg szénát venni. Elnök azon figyelmeztetésére, hogy hiszen a vizsgálat alatt bevallotta a lettét, azzal válaszol, hogy a csendőrök által rajta elkövetett „nagy gyilkolás miatt“ vallott csupán, ő bizony ártatlan, büntelen.

II. r. vádlott Kolompár József 17 éves pápista büntetlen előéletű kóbor czigány szintén visszavonja a vizsgálat alatti beismerő vallomását s mindent tagad.

Károsok t. i. özvegy Turcsik Istvánná 300 frt kártérítést kiván a megölt család fentartóőrt s a megkerült tárgyak és pénz kiadását.

Koffler József a kocsiról lelopott bugyorból 5 frt értékű vánkost visszakapván szenvedett kárát 31 írtban számítja fel.

Id. Turcsik István az elhunyt atyja szerint fiánál 45 frt volt az nap.

Id. Kolompár József kóbor czigány vallomása nagyon felháborította az I. r. vádlottat. Tanú ugyanis azt vallotta, hogy ő rablás napján d. u. 2 óra után látta, midőn a két vádlott ős elhalt társuk együtt Agárdról elindultak.

Elnök erre I. r. vádlottat figyelmezteti, a ki tagadja, hogy ő az nap Agárdon lett volna s azt mondja „ha nem liisi a tekintetes törvényszék, hogy igazsat mondok, hát sülyed- jen el a — tekintetes törvényszék!“ Elnök erre rendre utasítja vádlottat.

Id. Kolompár József tanú azt is igazolja, hogy

I. r. vádlottnál látta akkor a bűnjelként szeieplő ásót is. — Szembesittetvón tanú a vádlottal, szemébe mondja tapasztalatát, mire a vádlott színéből kikelve a fegyveresőrök közül tanúhoz ugrik s azt arczon üti. Elnök a vádlott meg- lánczoltatását rendelő el. Mire vádlott kijelenti, hogy „izsten majd Ítél még más törvényszék is.“

Pruzsina Ádám tanú látta a vádlott 3 czigányt a tett elkövetése napján d. u. fél 3 óra tájban a kajmád-féle vezető útnál álló vörös keresztnél.

Tálas Mihályué pedig 3 óra után beszélt vőlük a vasúti sorompónál.

Ezután a felolvasások következtek, melyeknek sorát a megölt egyénről felvett bonczjegyzőkönyv nyitotta meg Vádlottaknak a vizsgálat alatt tett vallomásai is felolvastatván, mindegyik vádlott figyelmeztetett védője által az igazság megmondására; ők azonba.i tagadásuk mellett továbbra is megmaradtak.

— Ezután a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv, a tarisznyának, üveguek, pénzes tárczának, a vádlottak vallomásában megjelelt helyen való megtalálásáról, s a talált vánkos eldobása helyének constatálá- sáról, mely a nóvszerint is megjelölt tanuk jelenlétében vétetett fel — felolvasása ismét kifakadásra birta I. r. vádlott azt mondván:

„Sok tanút fogadtak az urak; azok mind pénzért fogadott tanuk, mert ón czigány vagyok.“ Ezért ismét rendre utasittatott.

Felolvastatott végre az országos müvegyősz véleménye az I. r. vádlott által magáénak ismert ingen látható vórfoltot illetőleg.

Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvőu dr. Kardos Kálmán alaposan egybeállitott tárgyilagos s jogi érvekkel gazdag vádbesződben vádlottakat szándékos emberöléssel párosult rablás és lopás bűntettében kéri bűnösökül kimondani s őket a legszigorúbban megbüntettetni.

Tóth Ödön védő ügyvéd bár lelkében meg van győződve vódencze bűnéről s annak már magaviseleté még fel is háborította, de kötelességének azért megfelelni óhajt s ezt egy alkalomszerű, hangulatteljes szép beszéddel teljesítette is, arra kérve a kir. Törvényszéket, hogy vegye figyelembe a vádlott faji jellegét, mely őt öntudatlanul is ösztönszerüleg hajtja az erkölcsi romlásba és bűnbe.

Dr. Steiner Lajos csatlakozván védő társa előadásához arra kéri a Törvényszéket, hogy a büntetés kiszabásánál vegye figyelembe vódencze fiatal korát, büntelen előéletét, tudatlanságát.

A kir. Törvényszék vádlottakat a btk. 349. §. utolsó bekezdésébe és a 333. §-ba ütköző szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás büntette ős lopás vétségében bűnösöknek mondotta ki s ezért I. r. vádlott Kovács (Sárközi) Gregort életfogytig tartó, II. r. vádlott Kolompár Józsefet pedig 15 évi fegyházra, 10 évi hivatal vesztésre a kár megtérítésére s az eljárási és rabtartási költségek megfizetésére Ítélte.

Ezen ítélet ellen vádlottak felebbezőst jelentettek be, kir. ügyész megnyugodott.

X.

KÜLÖNFÉLÉK. — Jön a püspök! Nagybku folynak a készülődései^ a szegzárdi róm. kath. plébánia hivatalokban a megyés püspök fogadására. A közönség körében is nagy az érdeklődés a bérmálás iránt, mert immár tizenkettedik esztendeje, hogy nem volt Szegzárdon bérmálás; a kisebb iskolás gyermekek meg épen alig várják a pünkösdi szent ünnepeket, hogy felvehessék a Szentlélek eljövetelének ünnepén a bérmálás szentségét. Örömmel jöhet tehát Ő méltósága Szegzárdra s némi büszkeséggel fogadhatja Hanny apát ur, mert a templomot kicsinosítva, jó orgonával mutathatja be; a Szentháromság szobrot is a napokban veszi átalakítás alá a pócsváradi szobrász. Elismeréssel kell a hívőknek is adózniok apát urnák, mert ez újítások nagyrészt az ő érdemei.

— Karg Károly czimzetes pénzügyi tanácsos szegzárdi pőnzügyigazgató valóságos pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Karg ur még csak az őszszel lesz egy éve, hogy városunkban a pőnzügyigazgató- ság vezetője, főnöke s hivatalos eljárásai alkalmával tanúsított igazság szeretete, már eddig is elismerését és tiszteletét vívta ki azoknak, a kiknek vele ügyes-bajos dolguk akadt.

— A közigazgatási bizottsági ülés e hó 12-én fog megtartatni.

— A szegzárd-baranyavári vasút ügyében Mohácson megtartandó tanácskozmány nem e hó 5-őn, hanem e hó 12-én fog megtartatni.

— Kinevezés. A magy. kir. pénzügyminiszter Papp László szegzárdi pónzügyigazgatósági I. osztálu fogalmazót ugyancsak ezen igazgatósághoz pénzügyi titkárrá nevezte ki. Örömmel értesültünk e kinevezésről, mert tudomásunk van arról, hogy a nevezett fogalmazó, most már pénzügyi titkár, a szeg- zárdi pénzügyigazgatóságnak kiváló szorgalmú és munkásságu tiszviselője, főnökének osztatlan bizalmát, hivatalnok társainak szeretetőt ős tiszteletét munkássága által kiérdemelte ős bírja is. A közönség elismerését is kiérdemelte azzal a ritka hivatalnoki erónynyel, a mit igazságnak neveznek. Már régen adóreferens a felszólamlási bizottságban és igazságos ős méltányos ténykedése a nagyközönség elismerését, helyeslését vonta maga után, a mi pénzügyi tisztviselői állásban a mai terhes adózási viszonyok között

— bizony nem csekély dolog. Papp László kollégáját