Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

azokra nézve, kiknek szellemi művelő­dése az elemi iskolával befejeztetik, még nagyobb fontossággal, nagyobb ki­hatással bir az életre, mint maga a min­dennapos iskola, mert az előbbeni az elemi is­kolában szerzett ismereteket megmenti és megszilár­dítja, holott ismétlő tanitás nélkül az elemi iskoláz­tatás eredményei nagy részben elmaradnak, elvesznek | s alig marad belőlük valami az életnek. Sőt nemcsak megmenti és megszilárdítja a gyer­mek lelkében a már szerzett ismereteket, hanem mód szeres tanitás mellett ki is bővíti. S ebben fekszik az ismétlő tanításnak első és nagy fontossága. A második még ennél is nagyobb fontossága abban áll, hogy a gyermek erkölcsi és ke- dólyi életének mérvadó irányt adhat. Tudjuk, hogy az ismeretszerzés és az ősznek kimű­velése az embert még nem teszi jóvá, sem jellemessé; ellenkezőleg, szabálylyá alakulni látjuk, hogy a czi- vilizáczió terjesztésével az erkölcsök romlása is szem­látomást terjed. Az ismétlő tanításban nagy erő rej­lik ennek ha nem is teljes megakadályozására, de mégis hathatós meggátlására. A 12 évet betöltött gyermek elemi iskolából történt kilépése után nem tekinti magát többé gyer­meknek és mint nép gyermek, valóban nem is az többé; önállóságra kezd törekedni, bizonyos önérzet támad benne, jövőjére gondol, életpályát választ — és az iskola ős szüleiház eddigi fegyelmi szabályai alól már emánczipáltnak érzi magát. További megfelelő vezetés nélkül természete mindinkább szilajjá válik s inkább roszra mint jóra lévén hajlandó, igen gyakran a „tilos“-ba csap át: a fiú iszik szeszes italokat, pipa után nyúl, megtanul kártyázni, keres társaságot, sokkal gyakrabban rosszat mint jót. Minderre bő al­kalma nyílik az egyhangú falusi és kisvárosi életben. Ezen időszak (forduló pont az élet jövő irányára nézve. Ekkor és különösen ekkor, az élet ezen időszakában történik az, hogy az ifjúság tetemes része eltévesz­tett ős rósz utón indul a jövő felé. Nagy és szent feladata a lelkésznek, a tanítónak, hogy a nevelés nagy munkáját az ifjúság ezen életpontján egész ko­molysággal kezébe vegye, és szent hivatásánál fogva lelki tehetségeinek egész erejével úgy vezesse, úgy irányítsa, hogy ifjúságunknak ismeretkörével ős ér­telmi képességével teljes összhangba jöjjön a kedély és szív élete. ­V.. -'Nehéz'és-komoly'feladat az; Ha a tanító félti- ! letesen végzi kötelességét, a tanításra kitűzött órák­ban pontosan nem jelenik meg, a tanítási időt lelki- j ismeretesen meg nem tartja, a tananyagot tervszerű­ig be nem osztja, és fel nem dolgozza, a leczkére | elő nem készül, előadása unalmas és össze nem függő, fegyelemtartásánál csak feddést és büntetést tud al­kalmazni: akkor nemcsak hogy meg nem oldotta a feladatot, hanem a fiatalságot vészt hozó befolyások örvényébe kergeti. De a mely tanító feladatának tel­jes tudatában van, a rendtartásban példaképül szol­gál, előadásai vonzók, folyékonyak és az ifjúság élet­viszonyaihoz szabvák, tanítási ideje a tananyaghoz viszonyítva tervszerűig be van osztva, fegyelemtar­tását az ifjúság iránti szeretet szabja meg, tekinté­lyét szellemi fölény ős higgadtság által tudja gyako­rolni ős képes volt az ifjúságot meggyőzni arról, hogy amit tesz, tanít és akar, az az ifjúságra nézve üdvös: olyan tanító - becsülettel töltötte be helyét és megol­dotta embermentő feladatát. S ha emellett növendékeiben az olvasási v.ágy a t igfelköltötteés i f j usá gi és népkönyv­tárt alapit, melynek czéljára a község úgyis köte­lezve van egy bizonyos összeget felvenni az évi költ­ségvetésbe: törekvéseinek sikerét jövőre is bizto­sította. Mindezekből látszik, mily fontos és üdvös lehet s ellenkező esetben mily visszahatóvá válhatik a ta­nítónak működése a társadalomra nézve, s mily kö­zel áll e kettő egymáshoz: mint ok és okozat, látszik azonban az is, mily nagy horderővel bir az, ismétlő iskola népünk életében, nemzeti emelkedé­sünkben s azért mindenesetre sokkal nagyobb figye­lemre érdemes, mint a minőben részesül. Legfőbb hátránya volt eddig az ismétlő iskolák fejlődésének az, hogy nem volt alkalmas, czélszerüen használható olvasókönyv. Mert a mindennapi isko­lákban használt tankönyvek közül egy sem felel meg a kivánalmaknak. Az újabb időben, megjelent Gyer- tyánffy-Radó-Kis-féle olvasókönyv nem a falusi is­métlő iskolások számára való, hanem a sokkal fej­lettebb észtehetsőgü, művelt fővárosi szülők gyerme­keinek ; ilyen a Nemzeti Olvasókönyv is. E bajon némileg segíteni akarván, irta Kálmán Károly szegzárdi tanító „Ismeretterjesztő Olvasóköny­vét“, mely ép most van sajtó alatt s a jövő hóna- | ban meg fog jelenni. Ez olvasókönyv tisztán a kis városi ős falusi ismétlő iskolások számára lett irva s benfoglaltatik mindazon elemi tudomány, a mennyit a mai életben a legegyszerűbb földmivestől is megkívánhatunk. Ismerjük a kéziratból ez olvasókönyvet, s bát­ran merjük állítani, hogy méltán foglalhat helyet ez olvasókönyv azon helyen, melyre szánva lett. Ennél alkalmasabb, czőlszerübb olvasókönyvet a kisvárosi és falusi ismótlőiskolák számára nem ismerünk. A könyv Báter János szegzárdi könyvnyomdájából kerül ki s kapható lesz Kálmán Károly szerzőnél. Ára 50 kr. lesz. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetés. Említettük, hogy O Felsége a Király, Bezedits Lajos báttaszéki urod. tisztartót hosszas szolgálatai jutalmául arany érdem-kereszttel tüntette ki, melynek felfűzését gróf Széchényi Sán­dor főispánunk folyó hó 17-őn Báttaszéken szemé­lyesen eszközölte. — Nővándorlás volt a múlt hót szerdáján a központi szolgabiróság hivatalos helyiségéhez, mely napon Gerenday Lajos főszolgabíró hallgatta ki a miniszter utasítása folytán a Szegzárd-Tolnamegyei nőegylet tagjait a kath. ovoda ügyében köztük fel­merült eléggé ismeretes differencziak miatt. — A szegzárd-tolnamegyei rabsegélyzö egylet ma, ápril 19-én, a szegzárdi kir. törvényszék polgári tanácstermében választmányi ülést tart, melyen a többi között a rabok tanításában behozandó esetle­ges reformok, különösen a tanügyi szakosztály által előterjesztendő tananyag fog megbeszélteim. —- Halálozás. Egy tisztességben és közbecsü- lésbe megőszült öreg urat kísértünk csütörtökön dé­lután örök nyugalomra, az öreg Bogyai Vincze bá­csit, ki 20 éven át volt a helybeli Ferencz-közkórház- nak hivatalnoka. Elhalálozásáról kiadott gyászjelentés igy szól: Várbogyai Bogyay Karolin úgy a maga, mint nagynénéje özv. Szép Györgyné szül. várbogyai Bogyay Julianna ős nagyszámú rokonsága nevében megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett édes- atyja, illetőleg fivére ős rokonuk várbogyai Bo­gyay Vincze a Ferencz-közkórháznak 20 éven át volt hivatalnoka, oki. ügyvéd s Tolnavármegye egy­kori t. aiügyésze folyó évi április hó 15-én délelőtt j 11 órakor 82 éves éves korának súlya alatt az Urban csendesen elhunyt. A drága halott lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat folyó hé 16-én reggeli 7 ős fél órakor fog a belvárosi róm. kath. plébánia templomban a mindenek Urának bemutattatni, hült teteme pedig ugyanazon napon délután 5 órakor fog a róm. kath. egyház áldása mellett az alsó-sír- kertben elhelyeztetni. Szegzárdon, 1890. évi április hó 15-én. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 — A húsvéti első szent áldozást a belvárosi, úgy az újvárosi templomban Fehőrvasárnapon végez­ték az iskolás növendékek. Mindkét helyen szép al­kalmi beszédet tartottak a gyermekeknek az áldo­zást végző lelkészek, ős mise után minden növendék az első áldozás emlékéül szent képet kapott; az új­városban azonkívül még a plébános az idén is, mint az előző években, megvendégelte őket. — Az uj kávéházat .a Pirnitzer-féle uj házban, mely „Korona“ névre kérész teltetett, ózvT Réthynó csütörtökön este nyittatta meg. Elmondhatjuk, hogy az uj kávőház berendezése igen jó benyomást tett reánk s beillenék bármely fővárosba. A tulajdonosnő, ki ez alkalommal is két uj billiárdot állított kávéházába, méltán megérdemli a közönség párt­fogását. — Az újvárosi plébánián folyó hó 11-őn papi- gyűlést tartottak, melyen különösen megbeszélték nyugdíjügyüket s a Pécsett megtartott szükebb- körü gyűlésbe képviselőkül Péchy József kerületi esperes és Mikó György újvárosi plébános küldettek ki. Gyűlés után a házigazda kedélyesen elköltött ebéddel vendégelte meg paptársait. — Halálozások.. Tóth Gyula nagyvendéglőst és nejét nagy csapás érte, egyetlen, szeretett kis fiuk elhalálozása által. Ugyancsak a múlt héten hunyt el hosszas szenvedés után Herdlein László III. éves ta­nítójelölt is. Mindkét temetés igen szép számú gyá­szoló közönség kíséretében ment véghez. Nyugodja­nak békével a korán elköltözöttek. — A bonyhádi takarékpénztár nyugdíjaztatok I könyvelője helyére Kakas Béla 42 éves, családos, — a „Hátszeghi“ takarékpénztárnál 9 óv óta alkalma- zott tisztviselőt választotta meg, — ki azonban csak I 3 havi felmondás után tehát csak folyó évi julius 15 után foglalhatja el hivatalát. — Állítólag a „hát­szeghi oláhok“ viselkedése kónyszeritette ide ezen urat. — A szegzárdi polg. olvasókör folyó hó 12-óu választmánynihm irrrtulT, rTOlyetríolyó ügyek intéz­teitek el és egyleti tagokul felvétettek a követke­zők: Dömötör László, Kornstein Henrik, Stift Fe- rencz, Escker Béla, Hrádek Gusztáv, Krisztonics Sándor, Zalay Imre, Goldstein Lajos, ifj. Tóth Fe- rencz, Breinick Ignácz és dr. Záry József. Az egyleti tagok száma ezekkel most már jóval meghaladja az 500-at. — Házvétel. Gál Kálmán polg. isk. latinnyelv* tanár megvette Barakovics Ferencz molnár pándzsó- utczai házát. — Magyarosodunk — ránk fór Tolnamegyében. Mözsöu igen szépen mutatkozik Kaszler János, Trei­ber János és Fodor Ferencz tanítóknak a magyaro­sodás ügyében tett fáradságuk eredménye; úgy, hogy e német és tót ajkú községben az iskolás gyermekek utczahosszant magyarnyelven köszöntik a járókelőket; sok ily derék tanítókat kívánunk a hazának. így ír­ják azt nekünk Mözsről. — Nyilvános köszönet. A Szegzárdon felállí­tandó r. k. kisdedóvó ős gyermekmenhely javára legújabban adakoztak ; Paksról: Mádi Kovács Jánosnó úrnő 3 frt, Frida Arthur 3 frt, Előszállásáról: Vajda Ödön jószágkormányzó ur 5 frt, Gruber György lel­kész ur 1 frt, Dunaföldvárról: ifj. Bencze István apát pléb. ur 5 frt, Rátkay László ur 1 frt, dr. Sántha Ferencz ur 3 frt, id. Záry Józsefné úrnő 2 frt, Záry Elemér 1 frt, összeseen 25 frt. A nagylelkű adakozóknak kegy. adományaikért hálás köszönetét mond, Hanny Gábor pléb. — Szegzárd nagyközség III. jegyzőjének vá­lasztása április hó 21-én, azaz hétfőn délelőtt 9 óra­kor kezdődik. Ez állásra eddig hárman pályáztak, kik közül legtöbb kilátása van az állás elnyerésére Matzon Béla központi szolgabirósági Írnoknak, kit mi is, mint szorgalmas és igen ügyes, munkás fiatal embert ez állásra legjobban ajánlunk. — Eljegyzés. Schubert Ferencz, magy. kir. 20. gyalogezredbeli honvédszázados e hó 10-őn váltott jegyet Nagy-Kanizsán tubolyszeghi Tuboly Aranka kisasszonyuyal, Tuboly Viktor ügyvéd ős ismert nevű iró leányával. — A szegzárdi rom. kath. iskolánál megürült két tanítónői állásra a választást a hitközségi tanács ma, vasárnap délután 4 órakor fogja megejteni. — Párbaj. Mint egyik fővárosi lapban olvassuk, H. J. tartalékos hadnagy és L. D. szigorló orvos közt a napokban pisztolypárbaj folyt le a régi lóver­senytér közelében. A párbajnál egyik fél sem sérült I meg. Az összekoczczanásra a kecskeméti botrány fö­lötti összeszólalkozás adott okot. — Gyászhir. Dicenty Ignáczot a bonyhádi iparosok I egy kiváló tisztes alakját, a szeretett, kedves Náczi bá­csit, — József nevű derék kereskedő fiának folyó hó 13-án tüdő vészben történt elhalálozásával nagy csapás érte. — Az e hó 15-én végbement temetésen, a lakosságnak tömeges megjelenése által nyilványult általános részvét — enyhítse a jó szülők s testvé­rek fájdalmát. — A szegzárd-vidéki rom. kath. tanító-egylet folyó óv április hó 13-án főtiszt. Mikó György el­nöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen kü­lönösen a legközelebb tartandó rendes közgyűlés tárgysorozatába felveendő tanügyi tételek beszéltet­tek meg. Egyhangúlag elfogadta a választmány a III. egyetemes tanitógyülós végrehajtó-bizottságának fel­hívásában közölt tételeket, melyek országos fontos­ságúak s a tanitóikar összeségét érdeklik. A tételek megküldetuek az egyesület tagjainak azon felhívás­sal, hogy behatóan foglalkozzanak az azokban meg­pendített eszmékkel ős annak idején e tárgyban ké­szített dolgozataikat az elnökséghez május 15-ig küldjék be. A közgyűlés junius hó 26-án Tolnán lesz megtartva. Az elnökség utján a tolnai kartársak fél­köreinek, hogy a közgyűlésbe egy szabadon válasz­tott tanügyi előadást tartsanak. Várkonyi Sándornak a választmány köszönetét mondott az egylet könyv­tárának felajánlott 5 drb Hitelemzés-i könyvért. A Népiskolai Tanügy czimü lapon kívül az egylet ré­szére megrendeltetett még a Magyar Szemle is. — Gyilkosság hire terjedt el a hét elején vá­rosunkban. Ugyanis Rácz István helybeli lakost a csatári torokban levő kerekes kutban találták meg­halva s a halántékán levő sebről először gyilkosságra gondoltak; a vizsgálat azonban kiderítette, hogy a szerencsétlen a vóletlensőg áldozata lett. Meghívó. A rom. kath. hitközségi tanács és iskolaszék folyó évi április hó 20-áu délután 4 óra-

Next

/
Thumbnails
Contents