Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-13 / 15. szám
éneklésben gyönyörködtünk husvótnapján a 8 órai mise alatt, midőn Plllmann Anna k. a. egy gyönyörű szép betétet „Ave Máriát“ énekelte. — Tolnán Schelly József volt földbirtokos, az Oberländer Józsefné-féle könyv-, papirkereskedést, könyvnyomdát és könyvkötészetét átvette. — Felhívjuk e helyen az illetékes hatóság figyelmét arra, hogy a halpiaczon, a polgári iskola tőszomszédságában tegnap előtt, pénteken oly rothadt halat árultak, hogy undorral lehetett csak a közön keresztül jönni. Első sorban úgy hisszük a községi orvosunknak kötelessége a közegészség szempontjából az ily halak árulását eltiltani. Ez ép úgy hivatalos kötelessége, mint a visum repertumok Írása. — Tűzvészek. Nómediben márczius 31-én Dutka Istvánnak egyik melléképülete, állítólag kis gyermekek vigyázatlansága miatt, kigyulladt s rövid egy negyed óra alatt 32 lakház állott lángban. Az épületek többnyire biztosítva voltak különböző biztosító társaságoknál mintegy 5690 frt erejéig, ámde az ( összes kár 10815 frtra rúg, tehát több mint fele fe- j dezetlen s a jó szivü emberbarátok magasztos feladata lesz a szerencsétleneken segíteni s kik közül ■ igen sokan koldusbotra jutottak, amúgy is a legszegényebbek közé tartozván a károsultak, mit legjobban bizonyít az, hogy a 32 leégett házban 56 család lakott, tehát a legtöbben két család bírt otthont. — Medinán is két ház esett a múlt hó 25-én a Tomboló elem áldozatául, melyek közül az egyik Katona József bíróé volt. — Megemlítjük még, hogy a -némedii veszedelemnél a simontornyai, pinczehelyi és ozorai tűzoltók mindvégig kitartóan működtek s táu egy-két ház esett volna a lángok martalékul, ha Némediben is volna tüzoltó-egyesület. De ember- sőt állatélet még sem esett áldozatul a tüzoltó-egye- sület hiánya daczára sem. — Baptista hittérítő tette próbára husvétkor a gyönkiek állhatatosságát, azonban siker nélkül, bár maga Majer a budapesti lelkész (?) vállalta magára a feladatot. — Az egészséges vérnek nagy jelentőségét az ember testére nézve a közönség még igen csekély mértékben méltányolja. Nem fogják fel, hogy igen sok bajnak a rósz, a nem kellően képződött vér az oka. Azoknak, a kik vérszegénység, vértorlódás (szédülés) szívdobogás, szemszikrázás, sápkór, bőrkiütések ^stb miatt panaszkodnak, arról kellene gondos- kodniok, hogy rendes emésztés s táplálkozás által véröket erősbitsók. Ily esetekben, köztudomás szerint Brandt Richard gyógyszerész svájezi labdacsai, melyek a gyógyszertárakban 70 kr. kaphatók, nagybecsű szolgálatot tesznek, s különösen a nők is kellemes hatásuk miatt, minden más szernél többre becsülik. De mindig különösen a kereszt névre ügyelve kell kérni a brandt Richard gyógyszerész-féle svajezi labdacsokat. Szorosan ahoz tartsa magát a vevő: hogy minden valódi doboz czimlapján jelzésül I fehér kereszt vörös mezőben, s az elnevezés: „Brandt Richard gyógyszerész svájezi labdacsai“ található. Minden más fajta dobozt vissza kell utasítani. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tolna, 1890. április 11. Tisztelt szerkesztő url Az Oroszországból édes hazánkba sőt még Tolna községünkbe is betolakodott gyalázatos nyavalyának az influenza minden lázai és symtomái gyötörték a „Szekszárd Vidéke“ lapjának nyájas influenza czimü referensét, midőn folyó évi ápril 3-iki Tolna felirat alatti czikkében hamis prófétai ihletséggel fantáziái és nevetségessé teszi önmagát, compromitálja ama lap hírét, nevét, ama lapot kofa-lapnak tekintő ir- modorával, melybe ily rósz élczeket tálal fel és társadalmi illemről és műveltségről nyomorult bizonyítványt hoz napfényre. Ot sokféle bántja az influenza irogatásaiban, mert úgy látszik nem bir kigyógyulni e betegségből, melyben már vagy 4—5 ízben rángatódzásai vannak, melyek folytán ő muzsikusokat lát Tolnára jönni az timausz estélyre hangversenyt adni, a mely czimzése a magyar hazánk fővárosában működő nemzeti con- servatorium tagjainak épen úgy hangzik, mintha megyénk székhelyén a budapesti nemzeti színház művész tagjaiból három-négyen jönnének jótékony czélra színdarabot játszani és valami influenzás értesítő czikkjében elkurjantaná magát: jönnek a pesti komédiások, a kik közt, hogyha kis köztiszteletben álló művésznő ala Blaha Luiza és ala Márkus Emilia is yolna és ezekről azt Írná: hogy csókolni való kis eziezuskák és ezáltal kificzamodott eszével összezavarná e művésznők országos tiszteletben álló jőté- | | konyságot gyakorló úri hölgyeket holmi szobaleányokkal, saffelcontesekkel. Szánandó influenzás nyavalyában sínylődő uram! I Láttam én már önmagukat festészeknek vagy szobrászoknak vagy másféle művészeknek, tudósoknak kiadó álzsenieket, a kik e tekintetben épen oly művészek voltak az említett szakmájukban, mint a tolnai influenzás czikkirók. Kapát és kaszát a kezükbe. De nehogy az influenzásnak aggodalna legyen, hogy ama hangverseny őtet talán megszomoritó vagy talán éppen megörvendeztető deficzittel végződött, megsúgom neki azt amit egész Tolna tud, hogy az szellemileg általános élvezetet nyújtó volt, jövedelmező tekintetben pedig, daczára a fényes és Ízléses felszerelésnek, 100 frtot megközelítő hasznot a kitűzött jótékony czélra hozott, a miről ős a felülfizetők nagylelkű honfiakról, legközelebbi számban nyugtai számot adni kötelmének tartandja az elnökség. ______S Z I KÉSZET.______ Hu svótvasárnap óta városunk némi őlénkebb szint öltött a Pesti Iliász Lajos és Dobó Sándor színigazgatók társulata által, mely nevezett napon kezdette meg előadásainak sorozatát. Az első előadás Folinus Aurél 100 aranynyal jutalmazott énekes népszínműé volt telt ház előtt. És az érdeklődést, mely a társulat bemutató iránt nyilvánult, a társulat egybevágó játéka által igazolta is. Szigethy Mari a czimszerep vivője (Kreuzer) (Náni) az első felvonásban még bizonyos elfogultsággal játszott és játéka csak a 2-ik felvonásban érte el azt a biztonságot, melyről azóta többször volt alkalmunk meggyőződni. Hangja nem terjedelmes ugyan, de modulatioi és a képesség, melylyel fölötte uralkodik a rontinirozott színésznőt árulják el. Kiemelendők ezen előadásból még Dobó Sándor (Kreuzer. Michel) Viola (Molnár Józsi) kinek baritontenorját a közönség elismeréssel tapsolta meg, Kiss Sándor (Bugaczi Sándor) és Tukoray (Szilárd) Ha az adott tényezőkkel számolunk, úgy lehetetlen elismeréssel nem adóznunk a társulat szép törekvései iránt, melylyel közönségünk magasabb igényeit kielégíteni törekszik. A következő előadás hétfőn a „Nebántsvi- rág“ czimü operette volt, szerdán az „Ideges nők“ vígjáték, és csütörtökön a „Pepita“ czimü jeles vig operette került színre. Hétfőn volt Mátrai Margit primadonna debűt-je, Mátrai (Denise) erőteljes althangjával itt volt alkalmunk először megismerkedni. Mátrai, ki — primadonnaként — először Szegzárdon lépett föl, bizonyos tekintetben átmeneti szakát éli a coloratur énekesnőnek az önálló énekművésznő egyénisége felé. Az előadás tetszésben részesült. Az „Ideges nők“-ben egy kiváló alakítással találkoztunk, mely kétségkívül egyike a legsikerültebbeknek. Ez a Dobó Chapeloux-ja. Ennek pen- dantja a Nagy Vilma Gebaultnőja. Kár, hogy utóbbi felfogásában néha túlzó, jobbadán azonban átértette szerepét, a válási jelenetben pedig Chapeloux- val remekelt. A további szerepek közül Tukoray (Chamoisel) Kiss Sándor (Pontgibeaud) Szigethy (Antonie) és Csókánó (Elvira) emelendők ki. „Pepita“ (csütörtökön a négy eddigi előadások közül a legjobban sikerült. Daczára az egész napi esőzésnek a közönség a szegzárdi ismert viszonyok közt ritka önmegtagadássaJ az előbbi esténél türhe- tőbb számban jelent meg. „Pepita“ (Mátrai Margit) kifogástalan ver- ve-vel játszott. Nem hisszük még se, mintha a Pepitánál nagyon természetes élénkség annyi gesztust kívánna meg. Bízvást: kevesebb jobban megfelelt volna. Éneke szép tapsot aratott. San Lucar (Tukoray) az etiquette szigorú főmestere nyílt jelenetben kitartó tapsot nyert. Don Fredro (Viola) és a királyné (Nagy Vilma) hatásosan játszottak. Leghálásabb szerepe volt Don Gáspárnak (Dobó), ki oly és annyi tetszésben részesült a közönség részéről, hogy e derék comicus játékának commentárra egyáltalán nincs szüksége. Kár, hogy a közönség egy kis eső által nagyon engedi magát befolyásoltatni, pedig a pártolás a Pesti ős Dobó színtársulata annál inkább megérdemli, mert jó erőkből van összeválogatva. IRODALOM. ______ * Értesítés. Van szerencsém a „Kátéima- könyv“ iránt érdeklődőknek becses tudomására hozni miszerint a művecske Vi«-°d »Jakban, körülbelül u2 oldalnyi terjedelemben a napokban elhagyta a sajtót. Semmi fáradtságot és költséget sem kíméltem, csakhogy a mű lehető legszebb kiállításban lépjen a nagy- közönség elé. Vászonkötés, vaknyomás, elöl díszes arannyomásu kereszt, belül 17—18 réz-lenyomatu ké- pecske díszítik a kis imakönyvet. Ama meggyőződés vezérelt, hogy a külső díszes s mégis jutányos kiállítás elősegíteni fogja az eszmének szélesebb körben elterjedését s a nép által való felkarolását! Bátor vagyok kérni tehát különösen : szeretve tisztelt Kartársaim s a néptanító urak szives közvetítését! Esedezem, ha érdeii’.esnek ítélik e munkát, azt mentül hamarabb s tömegesebb megrendeléssel szíveskedjenek kitüntetni I így rögtön létrejöhet a második kiadás is, mely nagyobb számú megrendelések esetéban — ugyanazon ár mellett tetemesen bővíttetni fog 150—-200 oldalig, a melyre vonatkozólag t. Kartársaim megjegyzéseit, s a helyi énekek közlését bárkitől is hálás köszönettel veszem s a körülmények szerint felhasználom. A megjelent „K á t é i m a k ö n y v-nek egy példánya 25 kr. 30 példánytól á 20 kr. portómentesen; az ötven és száz példányú megrendelések előlegesen hirdetett árkedvezményét — tekintve az igen díszes kiállítást s a kezdet nehézségeit ;— ezentúl nyújtanom nem lehetséges. Díszpéldány aranymetszéssel á 50 kr. A szerény, de hitünk szent tanitmányait terjeszteni s különösen a nép szivében megerősíteni czé'zó művecskét a nagyérdemű közönség szives pártolásába ajánlva vagyok Baranya-Jánosi, 1890. évi márczius hó 30. legmélyebb tisztelettel Jozgits J á- n o s, plébános. * Arany János a ponyván. A következő nagyhorderejű felhívás érkezett hozzánk? Mélyen tisztelt szerkesztőség! Arany László urnák régi óhajtása, hogy boldogult atyja legnépszerűbb művei valóban a nép olvasmányává váljanak, tehát az úgynevezett ponyva-irodalomban helyet foglaljanak. Óhajtásának megfelelve, oly kiállításban, alakban, nyomtatásban, a minő a Rózsa ur és neje által kiadott Tatár Péter- féle népies gyűjtemény, de mégis oly képekkel, melyek, megtartva a nép által megszokott modort, a jobb Ízlésnek is megfelelnek, meg fognak nálam jelenni : Arany János. Toldi. Bolti ára csak 8 kr. I Arany János. Szent László füve. Bolti ára csak 4 kr.! Arany János. Első lopás. Bolti ára csak 4 kr.! Arany Arany János. Jóka ördöge. Bolti ára csak 4 kr. ! Kérem szívesen: a culturális egyletek, népköröket, földesurakat, tisztartókat, körjegyzőket, szolgabirákat stb. ezen minden anyagi hasznot kizáró vállalatra, a halhatatlan művek potom árára és arra figyelmeztetni, hogy valóban jót tesznek a néppel, cselédséggel, ha hatáskörükben terjesztik, hisz először történik, hogy magyar classikus a ponyvára kerül. A füzeteket szerencsém lesz megjelenésük után beküldeni. Budapest, // 1890. április hóban. Őszinte tisztelettel Ráth Mór könyvkiadása Budapest, Haas-palota. — Úgy hisszük felesleges e hazafias vállalatot olvasóinknak meg külön ajánlani. * „A Hét“ ünnepi száma. Kezdjük ezúttal a borítékon. Gallyon függő madárfészek négy aranyos madárral van oda pingálva. Csak a fejüket, nyakukat dugdossák fel a csipegő jószágok, de minő fejek ezek I A színi iskola végzett növendékei, mind megannyi szépség I Meszlényi Adrienne, Székely Kornélia, Keczeri Irén, Maróthy Margit. Most hagyják oda a közös fészket, mely szárnyaikat növelte és indulnak a dicsőség elé. Költői idea pompás kivitelben. A szövegről mit mondjunk? Nincs magyar lap, mely czikkei, közleményei megválogatásában olyan finnyás volna, mint „A Hét.“ Ennek a lapnak scrupulositásig menő gondosságáról egész mesék és adomák keringenek. E szám körül is a fényes nevek egész koszorúja fűződik, hogy tanúságot tegyen arról, hogy milyen fényesen váltotta be Kiss József a közönségnek tett ígéretét. Váradi Antal, Dóczy Lajos, Tóth Béla, Ágai, Kozma Andor, Ambrus Zoltán tündökölnek e számban: Tóth Béla, a legszebb török históriával, melyet valaha olvastunk; Dóczi Lajos egy finomul irt részlettel legújabb, három felvonásos drámájából: a „Vera grófnődből: Kozma Andor az Akadémiánál pályadijat nyert költeményével : „A magyar paraszt “-tál. Daudet Alfonse egy pompás kis novellája és egy burlesk heti tárcza fejezi be a gazdág tartalmú füzetet. A legműveltebb magyar heti lapot csak a legmelegebben ajánlhatjuk közönségünk pártolásába. Konyha reczeptek nincsenek ugyan benne ; nem is legyezget ez semmiféle hiúságot, de becsületére válik a magyar időszaki sajtónak. Előfizetési ára egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek „A Hét“ kiadóhivatalához czimezendők, Magyar Tudományos Akadémia-palota, Budapesten.
