Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-06-17 / 25. szám
tök j ellenben a tavasziak szinte nem a legkedvezőbb kilátásokat nyújtóknak jeleztetnek. Fegyelmi eljárás al kalmazásba vételének szüksége e hóban nem forgott fenn, ngy összeütkőzési eset sem adta magát elő. Az árvaszéki elnöki jelentés kiemeli, hogy a megyei árvaszék felügyelete alatt álló árvák létszáma folyó évi april hő végével volt 13,950; májas hóban gyámság alá került 184; felszabadult a gyámság alól 78 és igy a le folyt hó végével gyámság alatt maradt 14,056 árva. A gyámság alól felszabadultak közül 38 teljes koruság, 26 féijhezmenetel folytán lett önjoguvá, 1 korengedélyt nyert, 13 pedig elhalt. A gondnokság alatt állók száma a lefolyt hóban kettővel szaporodott és igy azok száma jelenleg. 275. Az adófelügyelö jelentése főbb részeiben a követ kező : az adóbefizetési eredmény folyó évi május hóban a múlt évi május havihoz képest 277 frt 27 krral folyó évi január—april hónapokban pedig a múlt év hasonló időszakához képest 58,328 frt 35 * */a krral kedvezőbb. Hogy az adóbefizetési eredmény folyó évi május hóban a múlt évi május havihoz képest csak ily csekély ösz- szeggel nagyobb, annak okát abban véli a múlt évi kedvező termési viszonyok mellett feltalálhaténak, hogy az 1883. évi IX. t. ez. 5. §-a folytán, melyszerint az 1883. évi hadmentességi dij már folyó évi október hó 1-én esedékessé válik, a hadmentességi dij hátralékok, továbbá a némileg felszaporodott illeték tartozások be hajtására is szorgalmazásai folytán a községekben na gyobb gond fordittatott, igazolja ezt magában a folyó évi január—april hónapokban hadmentességi dijban 10,387 írt 43 krral és a május havi 622 frt 82 kr ke- veseblet levonásával, folyó évi január—május hónapok ban, a .mólt év hason időszakához képest hadmentességi dijban 9,764 írt 61 krral elért kedvezőbb befizetési ered mény, melynélfogva hadmentességi dijban már csak 26Ys°/o Tan kint, a múlt évi 46% irányában az egész megyében, de adóban — a tartozást folyó évi junius hó végéig számítván, — sem ér el a hátralék jelenleg 36%-ot a múlt évi 47%-ot túlhaladó hátralék irányá ban. Minthogy folyó hó 1-én 5359. szám alatt saját ha táskörében már intézkedett az iránt, hogy tekintettel a repeze termésre és az értékesítendő gyapjúra, a kincs tári követelések behajtása azoknál, kik tartozásaiknak az aratás előtt is eleget tenni képesek, kellően eszközöltes sék, a tekintetes közigazgatási bizottságnak az adóbe hajtás szorgalmazására vonatkozó intézkedését kikérni, most időszerűnek nem tartja, csupán arranézve kéri a tekintetes közigazgatási bizottságot, hogy miután a több nyire jobbmódu közvetlen fizetőknél kint levő bélyeg és jogilletékek hátralékainak behajtása iránt, úgy a nagy méltósága m. kir. pénzőgyministerium, mint a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság szorgalmazásai folytán is, a járási szolgabiró urakhoz több Ízben Létért felhívá sai ajnegkivánandó eredményhez nem reU'ek, / kát ^felhívni méftóztatnék, miszerint a továbt ‘ ' pések kikerülése végett végrehajtójukat e*i > . óhajtására erélyesen utasítsák és azok eljárása: figyelemmel kisérjék. A főorvos jelentésében előadja; hogy uralkodó be tegség még mindig a tüdő hurutos gyuladásos állapota, azonban ez is fogyatékban. A váltóláz fellépte azonban gyakrabban figyeltetett meg. — Járvány egyedül a köz ponti járás két községében: Tolnán a kanyaró s Pilisen a vörheny mutatkozott; s mig itt teljesen, amott szünő- félben levőnek és mind két helyen enyhe jellegűnek je lezhető. Egyéb ragályos betegség a difterítisz elszórt esetein kívül, nem figyeltetett. A védoltás megyeszerte folyamatban van s annyival inkább, miután a d.-földvári járás két megüresedett köre, ugyanis a böleskei dr. Pa tak Mór, a faddi dr. Klieber Mihály személyével betöl tetvén, az fennakadást nem szenvedhet; mig a megürült decsi körben a járás orvosa teljesiti azt. Orvos-rendőri s törvényszéki bonczolat 5 esetben teljesittetett; 8 ön gyilkos, 1 véletlen s 1 erőszakos halál miatt. — A közkórházban 156 ápolt közül gyógyult 57, javult 15, elhalt 11, ápolás alatt van 73. Járvány nem figyeltetett. — K.-Mányokon a csordás ápril havában dühös eb ál tal megmaratva, május utolján a rajta jelentkező dühje lek fejlődése folyton néhány napra elhalt. A megye ke leti hosszán épülőben levő számyvasutvonal munkásai nak elhelyezése, élelmezése, nem különben betegedés esetén ápolása a viszonyoknak kifogástalanul megfelelő a mennyiben azok számára, kik nearsajátjukból élelme zik magukat, helyenként'árubódék vannak felállítva, hol mérsékelt^ árárfr étel-itallal elláttatnak, vagy pedig min den nehézmény nélkül a termelőtől közvetlenül szerzik azt be. A könnyebb betegedések a vonalon fenálló ba rátokban, a súlyosabb esetek a közkórházban orvosoltat- nak a munkaadó által díjazott orvosok általjst'SZÜaÍ költségén. Az állat,egészsjg.JaffigKjlH'egyes korlátolt -tap&uéMMrtSgedásI, kielégítő. földmunkák általi helyreállítás a legtöbb másod és har madrendű vonalon folyamatban volt. Az építés alatti műtárgyak közül a simontornyai Sió-kaposhid balhidfője teljesen elkészült s a jobb hidfő a közép vizszin magas ságát meghaladta ; a szegzárdi vámhidnál a czölöpözési munkák, egy járom s az egyik külön álló jégtörő kivé telével befejeztettek. A tanfelügyelő jelenti, hogy az iskolalátogató urak által hozzá beterjesztett jelentések folytán tudomás vé gett, van szerencséje jelenteni, miként a következő nép iskolák lettek meglátogatva u. m, Arndt János tanár nr, a bonyhádi kisdedovodát s a rom. kath. leányiskolát, Kutor Ferencz plébános ur, az ozorai, felső-nyéki, für- gedi, tót keszi rom. kath. és ref. iskolákat, Gajdosaik János plébános ur, a harczi, agárdi, szedresi, alsó-apáti pusztai, mözsi és tolnai iskolákat, Érmei Gyula ur az apáti, alsó-nánai és mórágyi iskolákat, Holndonner Fe rencz plébános ur a bátai, bátaszéki, várdombi iskolákat meglátogatván, úgy a tanítási eredményeket, mint a többi tanügyi állapotokat általában kielégítők és kedve zőknek jelentik. Végre a kir. ügyész a felügyelete alatt álló köz ponti fogházra vonatkozólag előterjeszti, hogy a rablét szám volt május 31-én 164. Ebből jogérvényesen elitéit 70, fellebbezés alatti vizsgálati fogoly 52, ítéletien vizs gálati fogoly 42. A rab kórházban betegen volt foglyok és rabok 8. A rabok és foglyok élelmezése ellen panasz nem tétetett. Egészségi állapot kedvező volt, halálozási eset nem volt. A rabok és foglyokkali foglalkoztatás a fogházi rendszabályoknak megfelelő. Fegyelmi eset nem fordult elő. Mint nem szorosan az előadott hivatalos tárgyak keretébe illő, de feljegyzésre méltó eseménynek jelez hetjük, hogy főispán ur ez alkalommal a bizottsági ta goknak adott lakomát arra használta fel, hogy azt b u- csuebédnek jelentette ki. Mi részünkről azonban nem osztozunk a főispán ur kissé tán sötétlátásában s szívből kívánjuk, hogy még sokáig láthassuk mindig szép, férfias, patriarchá lis, bár a betegség által kissé meghajlított alakját azon a téren mozogni, melynek ő már 1876. óta tisztelt és megszokott tényezője! B. V. kém a személye iránti ellenszenvre semmi okom sem volt, addig ő belőle világosan a boszu, a harag beszél, mert eljárásom nem volt ínyére. . A mi az én megszokott komoly modoromra vonat kozó megjegyzését illeti, arra válaszom nincsen. De igenis van ama másik ellenem szatirikus modorban fel hozott nyilatkozatára, a melyben engem egy állítólag helytelenül használt szó által nevetségessé akar tenni. Erre vonatkozólag már méltóztassék Arvay József mérnök urnák megjegyezni, hogy ha még eddig nem is, de hasonló eset előfordulása esetére minden szemé lyemet jogtalanul sértegető egyént kedvem kerekedhet nék megtánczoltatni, még pedig hegedű és fuvola - szó nélkül. Végül, a fentebbi vád igazolására megjegyzem, hogy én Árvái József mérnök urnák nem kottát, hangjegyet, ha nem (cota) alkalmazását hoztam indítványba, mely műszó alatt minden technikus egy bizonyos meghatározott mé retet számokban kifejezve ért. Szegzárd, 1883. évi junius hó 9-én. Ozibur Vilmos, kir. mérnök. T A N Ü G Y. Az építészeti hivatal havi előterjesztésében kiemeli hogy kiépített utak, úgy az államiak, mint a megyeiek az egész hó folyamán jó karban voltak; az utfentartási munkák csak uj árkok metszése, a régi árkok tisztítása s a bankettek rendezésére szorítkoztak. Az építés alatt álló útszakaszok munkája, a mennyire az összetorlódott különféle építési és mezei munkálatok engedték, kellő előhaladást tett; igy nevezetesen befejeztetett a simon tornyai átkeleti szakasz az építés alatt álló Sió híddal érintkező rövid vonal kivételével, a kóty-hőgyészi vonal nál a kőalap befejezése a mai napra van kilátásba he lyezve s a kavicsolásnál hiányzó munkák a közelebbi 8—10 nap alatt elkészülnek. A hőgyész-szakályi vona lon a földmunkák készek s a kőszállitás megindult; a jelentéktelen földmunka kivételével hasonló stádiumban áll az államutnak a decsi szőlők alatt reconstructió alá vett szakasza is. A helyi viszonyok által lehetővé tett erólylyel folyik továbbá az útépítés a gyönk-hidegkuti és I kölesdi szakaszon s a legközelebbi napokban meg indul a dombóvár tüskei s a németkéri szakaszon is, A Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Folyó évi 23-ik számú lapjában ezen czim alatt: „Mennyire haladtak elő az ut szabályozási munkálatok“ Arvay József magánmérnök ur által irt s személyemet is érintő czikkére válaszomat becses lapjába felvenni szíveskedjék. A Tolnamegye tek. bizottságának 1883. évi 202. számú határozata folytán a községi, valamint a megyei utak szélességének kitűzése magán mérnökökre bízatott -’’.al a kötelezettséggel, hogy minden határban hitele- : ''képek alapján eszközöltessék a kitűzés. Ezen • úthálózatra oly térképek készítessenek, ; íc: a*i. an a régi útvonal s annak szélességei küiv,.' 1:; minden változatával, valamint azon termé szetes fiz p.utok feltalálhatok legyenek, a melyek sze rint a kitűzés eszközöltetett. Arvay József mérnök ur a völgység! járásban több község. határában felvállalta az utak kitűzését s megkivántató térképek elkészítését. Ezen munkálat be fejezése után a völgységi járás t. szolgabirája a tolna megyei m. kir. államépitészeti hivatalt kérte fel, hogy az Arvay József magánmérnök ur által befejezett mun kálatok hitelesítésére egy szakközeget küldjön ki. Ezen munkálatnak hitelesítésével a m. kir. építé szeti hivatal részéről megbizatván, április hó 21-én Apar községben a kitűzött határnapon a völgységi já rás t. szolgabirójával délelőtti 9 órára megjelentem s miután a magánmérnök ur által készített községi úthá lózati vázlatrajz a tek. szolgabiró ur kezeinél volt, ón be nem várhattam a vállalkozó magánmérnök ur meg érkezését, az apari határ úthálózati vázlat rajzát k<v dm* hez vettem s azt áttekintve azonnal belátta, hogy az a Tolnamegye tek. bizottsága folyó-é«—ÍÍ02. számú ha tározatának nem felel meg - minden tekintetben, mert abban az utak irányai egyszerűen állítólag hitelesitett térképek BÍSffján — kisebbített lépték szerint voltak ki tüntetve. E szerint az utak kitűzéséhez szükséges a ter mészetben található és a hitelesitett térképen meglévő fix pontok kitüntetése mellőztetett. Ezek után én azon nal kijelentettem a t. szolgabiró urnák, hogy eme váz latrajz után a hitelesités meg nem ejthető. Végrő l ctStV- utáni órákban megérkezett sueügsEffioriíöli: ur, elmond- tam neki észvételeimet s egyszersmind kérdést intéz tem hozzá, hogy az utak kitűzésénél milyen fix pontok ból indult ki? erre egyszerűen azt a választ nyertem: hogy ahhoz a hitelesítő mérnöknek semmi köze. Tehát tulajdonképen akkor mit hitelesítsek? Azt, hogy a váz lat rajzban beirt szélesség meg van-e a természetben, még magában nem elégséges, mivel abból ki nem tű nik, hogy az ut jogosult helyen van-e? Foglalás által jobbra vagy balra nem helyeztetett- e át. A szélesség csak is az utak helyes irányának kitűzése után jelöl hető meg. A helyszínén felvett jegyzőkönyvben a fent emlí tett észrevételeimet kifejtvén, egyszersmind kinyilatkoz tattam, hogy az utaknak a kataszteri nem hitelesitett tér képek alapján való kitűzését el nem fogadhatom, a mennyiben az a tolnamegyei tek. bizottság fentemlitett számú határozatával világosan ellenkezik. Hogy a dolog ekkénti lefolyásával az illető mér nök ur megelégedve nem lehetett, természetesnek talá lom, de nem értem, hogy ha eljárásomat személyére nézve sérelmesnek találta, miért nem adott fellebbezést be ellenem, miért vitte az ügyet a nagy közönség elé, ha csak nem boszuból, vagy ellenszenvből. Ez utóbbi dologgal ugyan engem vádol a mérnök ur, de mig ne- Az olvasmányok művelő hatásáról. (Értekezés.) Minden tudományos szempontból való olvasásnak az a ezélja, hogy a szellem azon anyagát, mely az em beriség legnemesebb műveiben van lerakva, az ifjúság eleven tulajdonává tegye. De ez kettős munkálkodás ál tal érhető el: az első valamely becses tartalomnak az ifjú által befogadása, vagy megértése, a második pedig a fölvett anyagnak bizonyos alkalmas szempontok sze rint való feldolgozása és visszaállítása által történik; mert igazi tudomány és műveltség, csak e kettőnek egyesüléséből áll elé. A tudás csak akkor lesz igazán eleven, ha sokoldalú gyakorlati olvasmányok által szi lárdságot, világosságot nyert. A képesség is csak úgy lesz szellemivé, ha magát a közönséges közműveltségtől megkülönbözteti és ala pos tudáson nyugszik. Mert bizonyos, hogy a ki jelest utánoz, maga is jelessé lesz, mondja egy remekíró. Eb ből tehát az következik, hogy a ki jeles olvasmányok által magát folyton képezi, ezen jó tulajdonságot szo kásává teszi. De itt is, mint mindenhol, vannak bizonyos út mutatások és szabályok, melyek szerint haladni üdvös s néha elkerülhetetlenül szükséges. Ide tartozik az anyag megválasztása. Hgy az anyagnak a tanuló fejlettségével arányos nak, kedélyét megragadónak és örökbecsűnek kell len nie, azt a tanítás általános elvei követelik. Anyagul a természeti tünemények és a polgári életviszonyok is szolgáltatnak ugyan, de ez nem ele gendő arra nézve még, hanem szükséges más értéktel jes szellemi anyag, melynek felvételével a szellem tár háza jelentékeny tömöttséget s bőséget legyen képes felmutatni: mert a komoly tárgyak foglalkozásával a tar tós s több oldalú olvasottság igen műveli az ifjút, ki- 1 fejti érzékét, úgy szintén logikai erejét, alaposságát és a mi fő: irályi ügyességét. Tehát ilyen anyagul túlnyomóan a nemzeti mű remekeket kell használni, nemcsak azért, mivel a honi irály megszerzésének főeszköze maga a honi irály, me lyet a remekírók buzgó tanulmányozása által érünk el, hanem azért is, mert a nemzeti érzelemre, nemzeti és polgári kötelességekre, józan politikára hasonlithatlan mintákat állítanak elénk az ó-kor remekei. De szüksé ges is az ifjúságnak saját uemzeíe, népe- szellemébe be hatni : mi a nemzeti műremekek állal történik hathatósan. Az anyagot igen gyakran az óremekekből kell vá lasztani, mert nemcsak azoknak tartalmi és alaki utól- érhetlensége s igy anyanyelvűnk művelésére nagyhatású, hanem egyszersmind maguknak a görög és latin - Írók nak kellő megértése végett is szükséges ezt tenni. Mert e remekekbe való beavatásra nem elegendő az egyszerű forditás, a nyelvtani és szótári alapos ismerés, hanem azoknak összes képzési tartalmuk csak ngy lesz eleven tulajdonukká, ha azokat a legnagyobb figyelemmé! átol vasva, különféle szempontokból jelesem átdolgozzuk és helyesen kikerekitve visszaállítjuk; mert akkor nemcsak magunknak -fzefzünk ár szellemi téren hathatós művelt séget, de édes magyar hazánknak is nagy szolgálatot teszünk. Mert hiszen e kevesektől ápolt s beszélt nyel vet egykor Európa tudományos színvonalára kell, hogy állítsuk s Toldiként szóljunk: „A magyarnyelv arra van alkotva, hogy egykor első rangú prózát fejtsen ki: de ezt egyedül a klassikai példányok szakadatlan forgatása mellett foghatja.“ Nem megyek messze, ha utalok az angolokra. Ott nem is képzelhető államférfiu, parlamenti szónok, nép képviselő, tudományos férfiú, ki nem volna jártas a gö rög és latin klassikusokban. És igen sokszor megtörté nik, hogy az angol parlamentben a szónok görögül czi- tál s a legnagyobb rész megérti. Latinul meg plane mindnyájan tudnak. De menjünk tovább. Az olvasmányok kellő meg választása által is jelentékeny szellemi művelődés jön létre, mert itt is alkalmazható ama régi közmondás „többet észszel, mint erővel“, azaz az olvasmányoknak észszerű megválasztása többet ér, mint a nagy erőfe szítéssel áttanulmányozott sok mindenféle. így, ha uta lunk a remekírókra, még itt is szükséges a finom meg választás, a mely nem a mennyiségre, mint inkább a minőségre utal. Még hozzá lehet adni a föntebbi állításokhoz, hogy az olvasmány megválasztása bizonyos sorrendben tör ténjék, mert az olvasmányok művelő hatása csak ezen a módon érhető el bizonyos haszonnal. Ámbár határo zott szabályokat itt sem lehet fölállítani. így előbb a prózai termékeket vegyük elő és csak azután a költői műveket. Mert ha alapos műveltségre akarunk szert tenni, úgy azt csak a klassikus nyelvekkel érhetjük el, ha azo kat kiváló gonddal ápoljuk. Az óremekekből szerzett s merített műveltség az emberi élet ténykedésére, mély és alapos gondolkodására nézve megbecsülhetetlenek. Ezen dissertatióban csakis az ókori remekművekre, mint tudományunk bölcsőjére támaszkodtam annyival is inkább, mert szellemi, társadalmi, politikai és reális éle tünk alapját innét merítettük I ezáltal vetettük meg. Mert jobbat, szebbet, becsesebbet még eddigelé egy nemzet sem mutatott föl olvasmányul: mint a régi gö rögök és latinok. Várkonyi Sándor. Az iskolaszékekről. A tanító után ítéljük az iskolát, bár sokszor nem éppen helyesen, mivel figyelmen kívül hagyjuk ama kö rülményeket, mik a tanító működését előmozdítják vagy hátráltatják. Mint minden közegnek, úgy a tanító mű ködése terének is megvan a maga határa, melyen túl terjeszkednie nem lehet. De a tanító működési köre nem öleli föl népművelődésünk előmozdítására szolgáló minden intézkedést, mivel a tanító inkább csak az is kola szellemi felvirágoztatására fordítja erejét, mig an nak anyagi gondozását más illetékesebb közegnek en gedi. E közeg az iskolaszék. Ha valakiről ezt mondjuk: él, természetes következéskép a lélek és a test műkö dését gondoljuk oda. Ha valamely iskoláról elmondhat juk, hogy az él, bizonyosak lehetünk arról is, miszerint ott a tanító és az iskolaszék saját hatáskörükben mű ködnek. I minél tevékenyebb s öszhangzatosabb műkö désük annyival életképesebb iskolájuk. Az iskolaszék csak igy működhetik sikerrel, ha tudatával bir hivatása fontosságának, vagyis ha úgy jo gait mint kötelességeit ismeri. Sok iskolaszék meddő sége a most említettek nem ismeréséből ered, pedig úgy a községiek, mint a felekezetiek világos és határo zottan körvonalazott szabályrendeletekkel és utasítások kal vannak ellátva. Szerintem minden tagnak tanulmá nyoznia kellene ez utasításokat, mert csak ezeknek szor galmas olvasgatása által válhatik hasznára ama ügynek, melynek élére állíttatott, mivel ezekben feltalálja jogait s kötelességeit, felismeri az irányt, mely felé működé sét irányoznia kell. A munkának eredménye a felügyelet mikénti al kalmazásától függ. Az iskolaszék működése is az elnök ügyszeretetétől s tapintatos vezetésétől függ, mivel az elnöknek az ügy iránti lelkesültsége éppen úgy hozza | tevékenységbe az egyes tagokat, mint vétkes hanyag sága zsibbadásba ejti azokat. Az elnök feladata tehát első sorban az egyes ta- gokban az ügy iránti érdekeltséget felkölteni, mint leg- ‘ inkább a negyedévi gyűlések megtartása alkalmával tehet. Sajnos bár, de igaz ama tény, miszerint az elnök urak ez alkalmat nem használják, mivel üléseket nagy ritkán, — vagy éppen nem is tartanak, okul adván a tárgy hiányát. Pedig csak körültekinteniük kellene egy kis jó akarattal s annyi tárgyat találnának az elin tézésre, hogy a negyedévi gyűlések ugyancsak hosszú ra nyúlnának. Mert ha a gondozásukra bízott iskola fel szerelés és berendezés tekintetében csakugyan nem nyújt elintézésre való tárgyat, ott van az iskola taneredmé nyének negyedévenkénti -megfigyelése, az egyes tagok látogatása alkalmával tapasztaltak előadása, az iskoláz tatás fölötti felügyelet, a szegény sorsú tankötelesek is- 1 koláztatásáróli gondoskodás, a közművelődésnek egész : községben való mikénti terjesztése, a faiskola, a házi- ipar és sok egyébb tárgy, melyet részint az elősoroltak körüli intézkedések maguk után vonnak, részint pedig melyek a község körülményei s helyi viszonyaiból ered nek. Egy szóval a lelkiismeretes, ügybuzgó b a népmű- velődés fontosságától áthatott elnök minden alkalommal talál tárgyat a gyűlés megtartására. J A felsőbb tanhatóságok bírnak azon hatáskörrel hogy alattas közegeiket a törvény tiszteletben tartására S a rendeletek végrehajtására szorítsák. A törvény meg sértése van a gyűlésnek mellőzésében, oda kell hát hat- niok, hogy e törvényellenes állapot megszűnjék, mit a gyűlés jegyzőkönyveinek bekivánása által lehetne elérni, miért is az iskolaszék, illetve az elnök a negyedévi gyűlésről készített jegyzőkönyvet a felekezeti iskoláknál a kerületi esperesnek’, dékánnak ez pedig egy kivonatos jelentésben az egyházmegyei tanfelügyelőnek terjessze föl, a községiek pedig közvetlenül a kir. tanfelügyelő séget értesítsék gyűléseikről. így meglenne á kellő el lenőrködés és a gyűlések is pontosan megtartatnának s ezzel iskoláinkat egy lépéssel előbbre vinnők. Brück Adolf. Yidéki levelek. Fáczánkert, 1883. junius 10. Tisztelt szerkesztő url Egy ritka szép tanügyi eseményről vagyok bátor a t. szerkesztő urat értesíteni, azon reményem kifejezése mellett, hogy becses lapja hasábjain azt a nyilvános ságra hozni méltónak, sőt szükségesnek tartja. A tolnai uradalomhoz tartozó Fáczánkert és Kaj- mád nevű puszták elemi iskolájának jelen évi- zárvizs gálatai igen szép ünnepélylyel tartattak meg az utóbb kitett helyen. Az ünnepély díszét a szép számú közön ségen kívül különösen emelte a tolnai uradalom egyik tulajdonosának, méltóságos báró Berg Vilmos ur és ked ves neje ó méltóságának szives megjelenése, kik a tol nai prépost ó nagysága elnöklete alatt tartott vizsgálato-
