Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-05-20 / 21. szám
egylet alakitassék, melynek minden tanító köteles tag jává lenni. Ezután következtek az előadások: A légsnlyméröröl Buti Jánosné, a felső-leányiskola tanítónője, tartott egy sikerült előadást. Bevezetésül el mondotta. illetőleg felsorolta azon egyszerű eszközöket, melyek segélyével a népiskolai tanító legsikeresebben megmagyarázhatja és megértetheti a tanulókkal a lég- sulymérót. Állítását egy vékony üvegcsővel tett prak tikus kísérletek által valóban be is igazolta. Ennek végeztével Reiner Róza szegzárdi tanítónő tartott gyakorlati előadást az összetett kamatszámolás ból, különös tekintettel az első kamatositási tábla ismer tetésére, a polg. leányiskola IV. osztályában. Előadását nagy figyelemmel és érdekkel hallgatta a közgyűlés, mert tárgyát szép szakismerettel, kellő könnyedséggel oldotta meg. Végre Engel Mór báttaszéki néptanító „A bot az iskolában“ czimű korszerű értekezését köztetszés között olvasta fel. Ezután | szorgalmas előadóknak elismerésül, jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Következtek most az indítványok: Először is Bati Jánosné indítványozta, hogy ez után állapíttassák még a hozzászólás mikéntje; mert az eszmék csak a kölcsönös taglalgatás által tisztulhatnak. Ehhez hozzászóltak Gál Kálmán, Kovács Dávid és Hor vath Ignácz s végül elhatároztatott, hogy a gyakorlati előadások jövőben a közgyűlés elejére tétessenek és igy mindenkinek legyen elég alkalma és ideje bírálatát el mondani. Abaffy József alelnök felhívására a közgyűlés 3 frt. szavazott meg az egylet pénztárából az „Orley- alap“ javára. Ezzel a tárgysorozat kimerittetett és a gyűlés d. u. I1/, órakor feloszlott. A közgyűlést társasebéd követte a polgári olvasó- egylet helyiségében, melyet Mezey Gyula faddi kánkor tanító rendezett collégáival, melyből még a pezsgő sem hiányzott. Az ebéd alatt több lelkes pohárköszöntőt is hallottunk. Itt eszünkbe jut egyik faddi szellemes collégánk megjegyzése: Faddot ne hadd, hanem kapd 1 Horváth Ignácz, i jegyző. f T A N Ü G Y. A bot az iskolában. (Felolvastatott a Faddon tartott tanítói gyűlésen május 15-én.) Úgy a tanügyi szaklapok, mint a nagyobb poli tikai napisajtó, nemkülönben iskolahatóságok is a testi büntetésről a népiskolában szólván, sok pro és contra érveket hallattak. Ami különösen itt szólásra ösztönöz azon körülmény, hogy különben tudós férfiak is a bot nak a népiskolából való kizárása mellett törtek lándzsát. Mindenkor készséggel meghajtok a tudomány-férfiai né=- zete előtt, de ez alkalommal mégis kétségbe vonom a jelzett tudósok nézeteinek tarthatóságát és kézséggel csatlakozom Gyertyánffy István igazgató komoly, a prak tikus életből merített érveléséhez a bot a népiskolában való megtartása mellett. A philantropok hamis ember- szeretetet tanúsítanak, melyet a társadalomból a népis kolába visznek. Humánus elveik megtiltják a tanítónak, hogy a testi büntetést alkalmazza. Helyesen volna ez, de nem egészen ám 1 mert számosak azon esetek, hogy a gyermeken csakis a szigorú testi fenyítés segít; kér dem a tudós férfiakat, mi lesz akkor, ha a tanitó keze meg van kötve? Menjünk tovább és hasonlítsuk össze a legtöbb család nevelési eljárását az iskoláéval. A gyermek pél dául egy ablakot tör be, poharat tör el, mely nagy vét ségért ki nem kerülheti: a vesszőt vagy néhány arczul- csapást, pedig itt a gyermek olyasmiért lesz büntetve, mi legtöbb esetben nem az ő akaratának kifolyása, jó zanul tehát a testi büntetést meg nem érdemli 1 De a gyermek veszekedő, verekedő, hazudik, nem engedelmeskedik, durczáskodik, önfejű, rest stb., mind ezzel sok szülő mit sem gondol, mindezért nem bün teti meg kedves magzatját. És az iskola ? a tanító ? A régi „Prügelsystem“ szószólója nem vagyok, sőt örülök, hogy nem a baknlus az iskola jogara többé, de viszont nem tagadhatom, hogy a testi büntetésnek az iskolából való teljes kitiltását sehogysem helyesel hetem. Szeretném fölkérni ezen philantropökat, hogy lép jenek be egyszer egy igazi népies iskolába, vállalják el ott egy héten át a tanitó szerepét s meg vagyok győ ződve, hogy igazat fognak nekem adni, miszerint a vessző ép oly szükséges mint a mindennapi kenyér. Innen elvezetem a tisztelt tudós urakat a fényes királyi palotába, hozzák onnan a példát elő 1 A kis walesi herczeg — a mai angol trónörökös — királyi nyaralója egyik szobájának ablakánál állott, melynek üvegtáblái, mint az ily épületeknél szokás, egé szen le a padlóig értek. Leczkéjét kellett volna tanul nia, de ő kinézett az ablakon a kertbe és ujjaival az üvegtáblákon dobolt. Nevelőnője a — keresztényileg komoly Hilliárd kisasszony — ezt észrevevé és nyája san kéré, hogy feladata megtanulására gondoljon. „Nem akarok 1“ volt a válasz. „Akkor kénytelen leszek — válaszolá a kisasszony — önt a sarokba állítani.“ „Én — mondá a kis herczeg daczosan — én nem akarok tanulni s nekem nem kell a sarokban állani, mert én a walesi herczeg vagyok 1“ Mialatt ezeket mondá, lábával egy üvegtáblát lökött ki a kertbe. Ekkor Hilliárd kisasszony székéről felállt és 'mondá; „Sire, önnek tanulni kell, vagy a sarokba kell önt állítanom.“ „Nem akarok“ viszonzá a gyermek és egy másik üveg táblát tört ki lábával. A kisasszony csengetett, a komornyik jön i ezzel megüzeni a kis herczeg atyjának, Albert herczegnek, hogy kéreti, miszerint ö fensége fáradjon hozzá, mert fia sürgős ügyében kell vele beszélni. Az atya nem késik s mindent elbeszéltet magá nak, a mi az imént történt, azután fiához fordult s mi alatt egy kis zsámolyra mutatott, mondá: „Ülj le ide s maradj mig visszatérek“; azután pedig bibliát hoz szobájából; „Hallgasd meg most — igy szólt a kis walesi herczeghez — mit mond neked és hozzád ha sonló gyermekeknek Pál apostol“. Ezután olvasá: „De én azt mondom, hogy mig az örökös: gyermek, addig közte és a szolga között nincsen különbség, noha minden javaknak ő az ura, hanem alá van vetve gyám jainak és ápolóinak az atyja által meghatározott időig. „Igaz — tévé hozzá az apa —' te a walesi herczeg vagy és ha jól viséled magad, úgy előkelő ember lehet belőled, anyád halála után, akit az Isten még sokáig tartson meg nekünk, Angolország királya lehetsz. De most még csak gyermek vagy a kinek kell, hogy taní tójának és ápolójának, engedelmeskedjék. Még tudomásodra akarom hozni, hogy mit mond bölcs Salamon. „Aki vesszőjét kíméli: az fiát gyűlöli; aki pedig fiát szereti, az ezt idején meg is fenyiti.“ Erre Albert herczeg vesszőt véve a hatalmas birodalom jövendő ki rályát érzékenyen megbünteté, sarokba állitá, szólván: „Itt maradsz addig állva, mig Hilliárd kisasszony meg engedi, hogy előjöhess. De ne feledkezzél meg többé arról, hogy most tanitó és gyám, jövőre pedig országos törvény alatt fogsz állni 1“ Minden további magyarázat nélkül is megérthet jük a nevelés ezen módjának helyességét és azt is, hogy a ki gyermekét valóban szereti, az a nevelésben való szigortól nem fog irtózni és hálásan fog kőzet szorítani azzal, a ki gyermekét, ha kell — vesszővel is az erény útjára tereli; persze a kinek fejét a hamis emberszere tet elkábilotta, akinek szemére a hamis emberszeretet vastag hályogot vont, ki majomszeretettel viseltetik gyermeke iránt, az nem képes minket megérteni. Különfélék. — A bonyhádi ev. esp. algymnasium ifjúsága fo lyó hó 28-án majálist rendez, a melyre az ifjúság ba rátait szívesen látja. Az ünnepély az intézet beltelké- ben tartatik meg s ha rósz idő állna be, másnapra ha- lasztatik. — Tanítói értekezlet. A sió-vidéki ág. hitv. evang. tanítói kör ez évben éri értekezletét Udvariban tar- tandja meg, midőn annak idejéül í. é. juuius hó 6-ik napját ezennel kitűzöm, van szerencsém nevezett taní tói értekezletnek úgy rendes, mint tiszteletbeli tagjait értekezletünkre tiszteletteljesen meghívni. Némedi, 1883. május 10. Támer_Jánn.a_B.v- lelkész, a siórvidikvfjp nitóL-kőr elnöke. — Vasúti építkezésünkhöz még mindig tömege sen jelentkeznek, különösen Pest- és Bácsmegyékböl. A földhányási munkálatokhoz is igen sok talicska érke zett; az első transportot alig tudták a báttaszéki vasúti indóház raktárában, ahová érkeztek, elhelyezni. — Esküvők. Mészáros János báttaszéki községi másod-jegyző kedden tartotta esküvőjét Baján Hirmann Paula kisasszonnyal. — Szegzárdon pedig Sust Viktor adótiszt, szerdán vezette oltárhoz mennyasszonyát: So mogyi Viktória kisasszonyt. — A vetések állása oly szép a központi járásban, különösen Szegzárdon, hogy nagy termést várhatunk. A fagyos szentek se tettek kárt; s igy alapos remé nyünk van, hogy a mit a szőlőben talán veszítünk, azt a földekben megnyerjük. — Névmagyarosítás. Schvarcz Antal uj-dombovári lakos saját és Alajos, Árpád, Zoltán, Vilma, Antal és Géza nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „F e- k e t é“-re kért átváltoztatása, belügyministeri rendelet tel megengedtetett. — Alapszabály jóváhagyás. A báttaszéki Népkör alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — A selyemtenyésztés előmozdítása érdekében Bezerédj Pál ministeri meghatalmazott fölkérte a kor mányt, hogy a hol az állami csendőrség már fenáll, ez különössen utasittassék az eperfa-telepek oltalmazására. — A kúria közelebbről egy tanítót mentett föl azon vád alól, hogy egy tanítványát vesszővel megverte s annak nyoma két napig meglátszott rajta. A kúria kimondotta egyszersmind, hogy bizonyos alkalmakkor testi büntetéssel is fegyelmezhet a tanitó. — A csörgetöi fordő ünnepélyes megnyitása, a mint múlt számunkban is jeleztük, az elmúlt szomba ton ment végbe. A kellemetlen szeles idő miatt csak kevesen jelentek meg, de azért igen jól mulattak. A fürdőtulajdonos kitűnő paprikás hal- és turóscsuszával traktálta meg vendégeit, kik igen derült hangulatban voltak az újonnan diszitett fürdőteremben mindvégig. A serdülő fiatalság pedig daczolva az idővel és széllel, derekasan megfürdött. A reá következő pünkösdi ünne pek alatt seregesen tódult ki a mulató közönség a für dőhöz, melyet kellemes kirándulási és mulató helyül választott. — Fiatal életmentő. Múlt szerdán délután több polgári iskolai tanuló ment ki a Csörgetőre fürödni, de nem az uszodába mentek, hanem ki a szabad tóra. Ka- livoda István tanuló, ki nem tudott úszni, mélyebbre hatolván .alámerült, ezt látva a többi, segélyért kiabált. Graics Lajos idevaló illetőségű paksi borbélyinas, ki már megfürdött volt, hamar levetkőzött és a vízbe, vetette magát. Kétszer ment le a viz alá a bátor élet mentő, mig sikerült Kallivodának karját megfogni s őt kihúzni a partra. — Öngyilkossági kisérlet. Dicenty Mária, ki a palánki kasznárnál szolgálatban volt, ismeretlen okból főbe lőtte magát e hó 15-én, de még élve szállították a kórházba s még mindeddig nem halt meg. — Az iskolai takarékpénztárakat kezelő tanítók közt szétosztandó jutalomdij-alapra újabban 2305 frtnyi adomány folyt be, melyhez a vallás és kereskedelmi Ministerium egyenként 1000 frttal járult hozzá. — A budai királyi palota építési terveit a király már aláírta. Az újítás és kibővítés körülbelül 6 millióba fog kerülni. — Veszett eb. E hó 12-én az őcsényi disznónyáj és gulya közé egy veszett kutya akart behatolni, de a pásztorok által visszatartatott s azoktól elüzetett. így egy nagy szerencsétlenségnek eleje vétetett. — Agárdon, megyénk egy tőzsgyökeres magyar községében dalárda alakult, melynek tagjai kizárólag a polgári osztály’ból kerültek ki. Volt alkalmunk ezen, hazánkban u n i c u m o t képező, fiatal dalárdát hallani s nagyítás nélkül állíthatjuk, hogy az szorgalom és kitartás mellett jövővel bir. Hiába Magyarország a dal hazája s a képesség a magyar fajjal vele születik. — Megyei kinevezések. Tolnamegye főispánja ifjú Ujfalusy Imrét tiszteletbeli segédszolgabirót közigazga tási gyakornokká, Rill József árvaszéki irattámokot me gyei kiadóvá, Szabó Károly megyei írnokot árvaszéki irattárnokká, Bucher Ferencz megyei dijnokot pedig ír nokká nevezte ki. — A törvényszék köréből. A szegzárdi kir. tör vényszék Drenovics Pál volt simontornyai bíró ellen folyamatba tett bűnügyben, mivel egy hírlapi czikk mi att Döri Pákay György ottani tanítót fegyveresen maga elé idéztette s a községházánál kihallgatást formulázott a végtárgyalást folyó évi julius hó 27-ére tűzte ki — Csőd megszüntetés. Weinberger Albert báttai kereskedő ellen, a hitelezőkkel való kiegyezés folytán a csőd beszüntettetetl, — Áthelyezés. Az igazságügy minister Jeszenszky Ákos. szegzárdi kir. törvényszéki I. oszt. jegyzőt — mi után itt az I. oszt. jegyzői állomás ideiglenesen beszün- tettetett — hason minőségben a veszprémi kir. törvény székhez helyezte át. — Hangverseny. Tolnán csütörtökön tartatott meg a jótékonyczélu hangverseny özv. Geisz Józsefné, a nő egylet buzgó elnöke s minden jótékony czélért lelke sülő úrnő termeiben, szép, de kevés számú közönség jelenlétében, mely a hangverseny egész folyamát élénk figyelemmel hallgatta végig s a szereplőket a megér- demlett tapsokban részesité és számos csokor dobásával is kitünteté. Rozmayer Paula és Brezlmayer Gizella kis asszonyok is dicséretesen működtek, szépen, szabatosan játszva, s bár először jelentek meg a nyilvánosság előtt: az elfogultságnak semmi nyoma sem volt rajtok észlelhető. Tiszt. Glatt Ignácz ur perfekt hegedű játéka, tiszt. Stockinger István ur (az egésznek lelke) magán és Párti F. úrral való együttes játéka egyaránt dicséretet érde- — Kedden közkívánatra „Az Üdvöskét“ játszották és pedig az első előadáshoz hasonló sikerrel. Aranyosyné kedves volt, mint mindég s a második felvonásban elő forduló gyönyörű duettet Kiss Sándorral kifogástalanul ezequálták. Ságbiné szép alakjával és kifogástalan öltö zetével hatott. Az előadás folyamán egy comicus inter mezzo is fordult elő, mely azonban komolylyá is köny- nyen válhatott volna. A színpad hátulja ugyanis nyílt jelenet közben nagy robajjal lezuhant s az egész szuette alkotvány ingott és készült utánna. Egy leesett fada- rabb Sághinét, ki a színfalak mögött állt, vállán meg sértette. Az egészséges humorral megáldott Dobót azon ban nem zavarta meg a recsegés és zuhanás zaja, hanem improvizálva és szerepét folytatva igy szólt: igen fel akasztatlak, csakhogy különb akasztófát csináltatok szá modra, mint e színpad, melyért a jótékony nő egyletnek naponkint 1 frt 30 krt fizetünk. A kö zönség falrengető tapssal jutalmazta a kitűnő comicust! — Csütörtökön Aranyosyné Zombory Gizella prima donna jutalomjátékául, Lukácsy Sándor „Árva Zsnska“ czimű eredeti népszínműve adatott elő meglehetős számú közönség előtt. Maga a darab is igen jó részletekkel bir 8 hozzá színészeink is igen jól adták szerepeiket, mi által egy kellemesen töltött estét volt alkalmunk él vezhetni. Aranyosyné pompásan játszott és kitünően énekelt és egypár dalát meg kellett ismételnie. Kiss Sándor és Bodor Etel igen jól adták a fiatal szerelmes párt. Sághy a zsandárból lett magyar embert jól dom borította ki. Aranyosy az orvost és Tisztái Miksa az ügyvédet egészséges humorral adták s a közönséget folyton derült hangulatban tartották, úgy szintén Dobó is a zsidóárendás szerepében. Az elmúlt héten a közön ség is jobban látogatta a színházat. HIVATALOS. kp. vál. Hirdetmény. BaV-s ^^^^feSfeaír-íc^angverseny után, mely | Éji óráig tartott, sietett a közönség, folCg- ^nnak ifjabb része nagy buzgalommal a „Fehérló“ nagytermí!?e az óhajtott tánczot élvezendők. Csakhamar rá is rántotfav, a talp alá valót s járták reggelig tüzesen és benne Roz mayer Róza és Paula, Maixner Matild, Molnár Gizella és Irén, Brezlmayer Józsefné és leánya Gizella, Matejka Vilma és Mari, Weber Vicza, Ezer Vicza, Fichte! Paula kisasszonyok, Tenczlinger Lajosné úrnő stben vettek részt. Zokon vette a rendezőség és méltán, hogy a kö zönség ey része a jótékony czél daczára nagyúri fenn- héjázás vagy kicsinyes személyi érdekből távollétével tündökölt, mi pedig sajnáljuk azokat, kik meg nem je lentek, mert úgy a műélvezet, mint a vigalom tekinteté ben igen sokat vesztettek. A tiszta jövedelem, mely jó tékony czélra leszen fordítható 50 frtot teszen. Elisme rést érdemelnek Illésné, Taubnerné, Csizik Teréz és Hartlieb Teréz urhölgyek az est anyagi sikerének elő mozdítása körül kifejtett ügybuzgalmukért, úgy a szives közreműködők és a rendezőbizottság tagjai. — Rövid hírek. Fehórmegye 2 írtban állapította meg a korcsmái hitel maximumát. — A múlt héten, mikor nálunk hűvös, szeles idő volt, az Alpeseken ha vazott. — Somogymegye statáriumot kért, a területén veszélyeztetett személy- és vagyonbiztonság orvoslása és vagyonbiztonság érdekében — Báttaszéken a ser tésállományban a lépfene kiütött. — Kocza János szeg zárdi lakostól egy lovat folyó hó 14-én elloptak. — Pi lisen a vörheny betegség miatt az iskolát bezárták. — Színház. Szombaton „A Stomfay család“-ot ad ták szép számú közönség előtt. Aranyosiné nemcsak az operettek és népszínművekben elsőrendű tagja a szín társulatnak, hanem a soubrett, társalgási szerepkörben is kiváló jelenség: Héthársy Berta báróné szerepében szépen igazolta ezt. Könczöl Lujza szokott élénk játé kával ismét gyújtott. Sághy (Stomfay Kázmér), az adó végrehajtót nagyon jól maszkírozta, úgy Aranyosi mint (Stomfay Ákos képviselő) hatással adta szerepét, úgy szintén Dobó és Tisztái Miksa is. — A többi szereplő ezúttal kissé vontatottá tétté a darabot hideg játékával. — Vasárnap jótékonyczélu előadás volt a csángók ja vára — kis közönség előtt, — mikor is Gaál József, még mindig kedvelt darabja: „A peleskei nó tárius“ adatott elő. Az est hőse természetesen a nó tárius volt, melyet Dobó Sándor egészséges humorral és jeles alakítással domborított ki. Kiss Sándor, mint Baczur Gazsi, jól játszott. A mellékszereplők szintén iparkodtak az előadást élénkké tenni, mi nekik sikerült is. — Hétfőn ismét Csiky estély volt: „Szép leányok“ czimű legújabb termékét adták elő. A szép leányok sze- mélyesitői: Aranyosiné és Könczöl Lujza igazi érzéssel és szép tanulmánynyal játszottak. Különösen jól alakí tottak s egymással vetélkedtek nehéz szerepeikben. Slághy a csavargót élethűen adta s játékával folyton de rült hangulatban tartotta a közönséget. Dobó rövid sze lepében ismét megmutatta: hogy jó színész. Tisztái Miksa, mint népszínmű énekes, énekével hatást csinált. Tolnamegye központi választmánya részéről az 1874: XXXIII. t. ez. 62-ik §-a értelmében hözhírré tétetik, hogy a szakcsi választó-kerületben a volt or szággyűlési képviselő elhunyta folytán, az országgyű lés képviselőháza által folyó évi 2019. sz. a. hozott határozattal elrendelt aj választás megtartására az idé zett t. ez. 58. §-ához képest folyó május hó 31-ik napja tűzetett ki; s minthogy a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség ala kíttatván, a választás vezetésére, illetőleg a szavaza tok szedésére a központi választmány által megvá lasztattak : Választási s egyszersmind I. szavazatszedő kűl- döttségi elnökké: Fráncsics József, jegyzővé: Leime- czer Lajos. II. szavazatszedö küldöttségi s egyszers mind helyettes elnökké: Horváth László, jegyzővé: Csukly József. Helyettes elnökké: Szabó Mihály is Szabó Gyula. Szavazási sorrendi iíz '■gjayazatszedö küldöttség előtt a községhá zánál szavaznak i'Szkat^ Tengőd, Kánya, Tóth-Keér, Uj-Dombovár, Csibrák, C)u)eaboviir> Bedegh, Nak, Lápafő, Várong és Kocsola. __ A II. szavazatszedö küldöttség előtt "’a£~ iskola háznál szavaznak : Duzs, Kurd, Döbrököz, Gyula Jo- váncza, Faári, Kónyi, Értény és Szántó, A választás a fenn kitett napon Szakoson pont ban reggeli 8 órakor fog a választási elnök által meg nyittatni, a szavazás pedig, a mennyiben szükséges leend, a két szavazatszedő küldöttség előtt reggeli 9 órakor veendi kezdetét. A választási elnök által az 1874: XXXTTT. t. ez. 82. §-a értelmében kitűzött zárórán túl szavazatok I többé el nem fogadtatnak. A választók, utalással az 1878: V. t. ez. VIII. fejezetére is, még különösen figyelmeztetnek, hogy az 1874: XXXin. t. ez. 68. §-a szerint a választásnál semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad s hogy ugyanazon t. ez. 103. §-a értelmében az, a ki a. választás sziahelyén a csendet zavarja, vagy oda fegyvert vagy botot visz és azt a rendre ügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az ille tékes közigazgatási hatóság által, rendőri utón, három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. Ezen hirdetmény a szakcsi választó-kerülethez tartozó községek elöljárói által azonnal és három nap pal a választás előtt újólag legkiterjedettebb módon közzéteendő, a választás napján pedig a választási he lyiségek előtt és Szakoson több helyen kifüggesztendő. Tolnamegye központi választmányának Szegzár don, 1883. évi május hó 17-én tartott ülésében. Az alispán távollétében: Fápé Gyula, Totth Ödön, főjegyző, helyettes elnök. jegyző. HIVATALOS RÉSZ. 4286. alisp. Tolnamegye alispánjátóL Körözés. Ráczkozárról folyó évi május hó 13. és 14-ike közti éjelen egy két éves, fehér szőrű, fennálló szarvú üsző ellopatott. Ezen eltolvajlott üszőnek nyomozása ezennel el rendeltetik, feltalálása esetén ide jelentés lesz teendő. Kelt Szegzárdon, 1883. május 14-én. Az alispán távollétében: Pápá Gyula, főjegyző. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkalárs: Dr. Steiner Lajos. -
