Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-22 / 17. szám
Török-tatárnak neveztettem I istentagadással vádol- tattam. Védekeztem a támadások ellen; eléggé kimutat tam, hogy mit értek a nők emánczipácziója alatt. Az eszméért sikra szálltam, küzdöttem. Küzdöttem és — csalatkoztam. Csalatkoztam és pedig azon reményemben, hogy az eszme mellett nem maradok elszigetelve 1 Gondoltam hogy nem. Habár férfiközönségünk nagy többségétől nem is vártam támogatást, hinni volt annyi bátorsá gom, miszerint megyénk fennkölt szellemű hölgyközön- sége támogatni fog felszínre juttatott eszmém ügyében. Csalatkoztam. Az általam mélyen tisztelt hölgyközönség lehet, hogy hallgatag eszmém mellett sorakozott, ámde egyetlenegy — de csak egy hangocska sem hallatszott, hogy: »igenis egyenjogositásunkért mi is síkra szállónk“. Egy neme a fájós érzésnek fogott el, tudva, hogy me gyénk fenkölt szellemű nőkben nem szegény — mégis egy eszme, mely méltó a győzelemre — hántolva ma radt. Oka pedig ama rideg közöny, mely i különben a nemes kebleket,is áradozásukban. fékezni képes. Örvendetes ténykép kell tehát megemlékeznem a nemes Emíliáról, kit ismerni ugyan szerencsém nincs, de kinek szavait használom, midőn azt mondom, hogy jól esik látnom, miként nemes hölgyeink közül is sora kozni óhajtanak egy óhajtva várt és várva óhajtott in tézmény köré, mely megyénk nemcsak anyagi, de intel- lectuális érdekét is elómozditani hivatva leend, értem a szegzárd-vidéki iróikört. Emilia nagysága, remélem nem veendi rósz néven ha buzgó szavain épülve, papírra tett gondolataihoz né melyeket csatolok. Becses czikkében így szól: „Eemél- hetőleg nekünk nőknek is lesz tér és alkalom adva irodalmi működésre. A társas életnek mi is tényezői lé vén (meghiszem azt! még pedig nem utolsó) joggal tart hatunk igényt nyilvános közreműködésre. A női tagok nak felvétele indokolt azon szempontból is, hogy hazai szépirodalmi intézeteink közül tudvalevőleg a Kisfaludy és Petőfitársaságnak vannak nőtagjai“. — És ha nem volnának is ? De ugyan miért ne lennének a nők tag jai minden nemes és nemzeties czélu intézménynek? Vagy ki az, a ki képes volna a nőktől elvitatni, miként minden szakma betöltésére ép úgy hivatottak mint a férfiak? Nincsenek-e nőirók? Nem voltak-e már nöpo- litikusok és uralkodók, kik a nemzet ügyeit bölcs ta pintattal vezették? Ott a szabad Amerika! Hány jeles nőhivatalnokkal, ügyvéddel, orvossal, iparossal és keres kedővel dicsekedhetik? Igen sokkal. A „szegzárd-vidéki iróikörnek“ munkásokra, dol gozó méhekre szüksége lesz. És eleinte, ha feltevésem nem csal, nagy lesz a szükség munkásokban. A nőktől — bárki mit mondjon is — a szellemi munkára való képességet semmi módon sem lehet elvitatni. Nem ál líthatja józanul senki, hogy a nemesebb és magaszto- sabb érzelmekben a nők hiányt szenvednének. A nő — legyen bár magánszorgalom utján — ha klasszikái és modern tudományos miveltségre tett szert, tőle,' azért mert nem férfi, megvonható volna az elismerés? Ha a nők azokat az ismereteket, készségeket elsajátítják, me lyek egy bizonyos kör betöltéséhez szükségesek, hol volna a méltányosság, ha tőlük illetőleg előlük az érté kesítés szinterét elzárnék? Erős meggyőződésem és ezt tapasztalás után mon dom, hogy a tudomány megszerzésére a férfiaknak nincs kizárólagos privilégiumok, mert képességben a nők nem állanak a férfiak mögött. Példakép megmutatta szerényen, de alaposan a „T. K.“ egyik száma vezórczikkében Emilia, hogy buz- gólkodni tudnak és akarnak is a nők, ha oly eszméről van szó, mely nekik is tért engedve, méltó a felkaro lásra. És ezért elismerésünket méltán megérdemli. Üd vözöljük őt és reméljük, mikép vele Tolnamegye láng- lelkü hölgyei tömegesen fogják lobogtatni a „szegzárd- vidéki Íróikor“ zászlóját. Adja Isten! Az „Íróikor“ által egyelőre két czélt lehetne el érni és pedig Szegzárd és vidékének szellemi magasabb lendületét továbbá az irodalomra nézve oly veszedel messé vált centralizáczió ledöntését. Mert ne tagadjuk, hogy mi, kikben szintén van — ha más nem is — úgy legalább nem csekély adagja a jóakaratnak, de akik nem tartozunk azon boldogok közé, kik a fővárosban élik le napjaikat, a vidéken megeczetesedünk, ha nincs egy lüktető erő, mely bennünket egy kis mozgásban tart. Noha beismerjük, hogy pegazusunk csak alant rö pül s bennünket jóllehet a parnassus ormaira nehezen visz fel, mégis .úgy vélekedünk, hogy „in magnis etiam voluisse sat est.“ E tárgyra különben még visszatérünk. Engel. Különfélék. — Iskolai vizsgálat. A szegzárdi izraelita iskolá ban a félévi viszgálatok folyó hó 17-én tartattak meg. Jelen volt dr. Lévai Ignácz, iskolaszéki elnök több is kolaszéki taggal, számos szülő és néhány tanférfi. — A tanitók szívós s kitartó szorgalmát szép siker koronázta; mert növendékeik meglepő bátorsággal correct felelete ket adtak, különösen kitűntek a magyarnyelv alapos tu dásában, mit Deutsch Sámuel szakértői ügyességgel ke zel. Jól esett tapasztalnunk azt, miszerint a jeles taní tói kar fényesen bebizonyította, hogy a népiskolában is szép eredménnyel kezelhető a szaktanitás, mitől pedig sokan idegenkednek. — Kinevezés. A fiumei magyar kir. tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészethez Francsics Bódog hajóhadnagyot, ki tolnamegyei döbröközi születésű, hajó- kapitánynyá nevezte ki. — Katona ünnepély. Az e hó 16-án Kecskeméten tartott „Katona emlékünnepélyen“ Sántha Károly szent- lőrinczi evang. lelkész dicséretre méltatott ódáját, me lyet lapunk múlt számában hoztunk, Laukó Károly ev. pap szavalta nagy hatással. — A pesti hazai első takarékpénztárnak 26 éven át volt érdemdús elnöke Hajós József, az egész ország ban ismert derék férfiú, múlt szombaton mondott le vi selt tisztéről s az az napon tartott közgyűlésen, érde meinek méltó elismeréséül, élte fogytáig „tiszteleti el nöknek“ választották meg egyhangúlag. — Vásár. A múlt szerdán tartott zombai vásáron igen sok marhát hajtottak fel, úgyszólván csakis ez tette a vásárt; de tekintve a nagy árt, melyet a felhajtók kér tek, azt eredményezte, hogy csak egy kevés rész kelt el. — Halálozás. Takács Vincze volt gindly-családi jegyző, élte 63-ik évében, múlt pénteken Szegzárdon elhunyt. — Módly Mátyás nyug. számtartó, egy kiter jedt család feje, szenvedett ki a múlt napokban. Teme tése Zombán nagy részvét mellett ment végbe. Jelen voltak: a Döry család tagjai, többen Szegzárdról és a vidékről. Az ez alkalommal kiadott gyászjelentés a kö vetkező : Módly László és neje Simon Flóra, Módly Bo- zália és férje Borsódy Ferencz, Módly Lujza és férje Posenkranz Károly és özv. Polacsek Mihály maguk és gyermekeik, úgy számos rokonaik nevében szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen édes atyjuk, ipjuk, nagy és dédatyjuknak, Módly Mátyás nyug. számtartónak, folyó hó 16-án délután 5 órakor élte 85-ik évében, vég- elgyengülés következtében történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó hó 18-án délután 4 órakor fognak a zombai közös sirkertben öröknyugalomra he lyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyan e hó 19-én reggeli 8*/2 órakor fog Zombán é6 Szegzárdon a Mindenhatónak bemutattatni. Zombán, 1888. ápril hó 16-án. Áldás és kegyelet emlékének! — Idősb Ferdinand Antal, a „Ferdinand Antal és fiai“ előnyösen ismert kereskedői czég megalapítója, a Fer dinand család nesztora s városunk egyik köztiszteletben álló tagja, múlt csütörtökön hosszas betegség következ tében kiszenvedett. A kiadott családi gyászjelentés igy szól: Id. Ferdinand Antalné szül. Diczenty Anna maga, valamint gyermekei, vejei, menyei, unokái és déduno kái nevében is fájdalomtelt szívvel tudatja felejthetlen férje, illetve édesatyjuk, ipjuk, nagyatyjuk és dédatyjuk nak id. Ferdinand Antal urnák a halotti szentségek áj- tatos felvétele után folyó hó I9-én este 10 órakor éle tének 74-ik, boldog házasságának 55-ik évében, végel gyengülés folytán következett gyászos halálát. A bol- dogultnak hült tetemei folyó hó 21-én délután 4 órakor fognak a felsővárosi sírkertben öröknyugalomra tétetni, — I az engesztelő szontmise-áldozat is ugyan az nap reggel 8 órakor a Mindenhatónak bemutattatni. Szeg zárd, 1883. ápril hó 20-án. Áldás poraira! — Schnei der Nándor, magyar kir. nyugalm. honvédkapitány 45 éves korában, hosszas betegség után Pakson elhalálozott. — Lelkes indítvány. Bánó József a felvidéken a magyarosodási mozgalmak buzgó vezetője, lelkes indít ványt tett a múlt napokban a történelmi társulat gyű lésén. Indítványa az ezer éves jubileummal áll szoros kapcsolatban. Körülbelül 20000 frtnyi jutalmat óhajt ki tűzni oly történeti műre, mely a magyar fajnak, mint élő organizmusnak a történetét adja elő s felderítse azt a csodálatos erőt, mely a nemzetet e hazában ezer évig íentartotta, mert történelmünk eddig csak a nemzet éle tének folytonos zaklatásait, harczait jegyzi föl, de nem mondja meg, hol fészkelt a szellem, mely őrködött fö lötte és mindig újabb életre támasztotta. — Bonyhádon folyó hó 14-én jótékony czélra ál talam rendezett műkedvelői gyermek-szinielőadáshoz hasz nált színpadi dekoratiók ingyen átengedéséért a szeg zárdi nőegyletnek — és azoknak, kik a bevételhez fe- lülfizetéssel járulni méltóztattak, valamint kik jelenlé tükkel megtiszteltek, hálás köszönetemet kijelentem. Lenszky Mari, oki. tanítónő. — Névmagyarosítás. Lichter Dávid duna-földvári lakos vezetéknevét „Fényes“-re magyarosította belügy- ministeri engedélylyel. — Pótvásár. A földmivelós-, ipar- és kereskede lemügyi ministerium megengedte, hogy Szakcs község ben a folyó évi május 3-ra eső országos vásár helyett ez évben kivételesen ugyanazon hó 7-én pótvásár tar tassák. — Katonai sorozás. Városunkban az ujonczállitás jövő csütörtökön kezdődik meg; ezen napon lesznek a felszólamlások s a következő naptól 27-től 30-ig pedig a sorozás eszközöltetik. A polgári bizottság a következő tagokból áll: elnök Pápá Gyula megyei főjegyző, orvos dr. Sass István megyei főorvos; bizottsági tagok Alba- nics J. György és Ellmann Miklós. — Kifogott hulla. Szegzárd közelében a Sárviz- csatornából e hó 14-én az ott tanyázó vándorczigányok egy ismeretlen női hullát fogtak ki s értől rögtön je lentést tettek a városi hatóságnál. — Fülemüle vadász. A tavasz sok örömet nyújt a természetkedvelőnek. Kis ibolyák illata, fülemülék bá jos éneke gyönyörködteti a szabadban járó-kelőket, csak egy tisztelt ur, Vitkovics József a kir. ügyészség hivatal szolgája nem talál élvezetet a szabad fülemüle énekében, hanem — neki fogoly és áldozat kell. Biztos forrásból tudjuk, hogy a sétpatak mentén, mely évek kel ezelőtt kedves dalosaink asyluma volt, törvény által is tiltott módoni fülemüle vadászatra adta magát. Be- méljük, hogy a kir. ügyész ur nevezettet e különös kedvtöltésről le fogja tiltani. — Színészet. Sághi és Dobó kiválólag operette színtársulata, mely a zombori uj állandó színházat nyi totta meg, a jövő héten ideérkezik. Első előadását a tár sulat az „Üdvöskével“ kezdi meg. A társulat csak rö vid ideig fog városunkba tartózkodni. Fölhívjuk erre a nagy közönség figyelmét. — Hymen. Papp Gábor köz- és váltó-ügyvéd, ki megyénkben is, mint honvédtiszt s később megyei tiszt viselő hosszabb időn át lakott, Sz.-Fehérvárott eljegyezte a szép és kedves Hencz Vilma kisasszonyt. — A főváros közgyűlése, melyet april 18-án tar tott, elvileg kimondta a polgári fiúiskolák átalakítását kereskedelmi, ipari szakiskolákká s mivel a népiskolai törvény e szándék kivitele ellen akadályt nem gőrdit, a terv már a jövő iskolai óv elejével megvalósul, így a nemzeties czélok, miknek szemmel tartásával ezen eszme megfogant, szerencsésen találkoztak a pol gári iskolák életképességének elérésére irányzott törek véssel. — Szerencsétlenség. Báttaszéken april hó 17-én Fuchs Mihály ottani lakos nyolcz éves fia, vigyázatlan ság következtében, a kapufélfa által agyonüttetett. — Orvos választás. A decsi körorvosi állomásra dr. Klieber Mihály, a simonmajori állomásra pedig dr. Dragics Imre választattak meg. — Jegyzőválasztás. A múlt napokban Kakasd község házánál megtartott jegyzői választásról értesíte nek bennünket, hogy a kakasdi körjegyzővé az elhunyt Horváth Antal jegyző fiát, Horváth Györgyöt választot ták meg. — Rövid hirek. A dombóvári takarékpénztár 50 irtot adott a csángó magyarok részére. — A képvise lőház múlt szombaton fejezte be a-középiskolai törvény- javaslat részletes tárgyalását. 1— A belügyministerium- nál 52977 frt 9 és ‘/j kr gyűlt be a győri árvízkáro sultak javára. — A pécsváradi városi pénztárt e hó 12-én virradóra kirabolták, 400 frt készpént vittek el s az adókönyvet — 3 évről elégették. A tetteseket pár napra rá elfogták. — Az adókivető bizottság e hó 16-án kezdte meg működését Szegzárdon. TÖVISEK. Hát nem ke’ kergette. — Asszonyi politika. — Irta: Jahn János. (Ámbár kaucziót e sokra becsült lap nem fizetett, hogy politizálhasson; mindazonáltal hivatva érezzük ma gunkat egy kis ártatlan asszonyi politikába bocsátkozni.) Bizony furcsa népek is azok a homokfalviak, — még azt sem szabad tőlük kérdezni, hogy „melyik ut- czában lakik a papjuk?“ Hyen s ehez hasonló kérdés legalább is egy beütött fejjel vagy egy esszeveszett fu tással fölérne. Aztán nemcsak a homokfalviak ilyen sajátságos természetűek, hanem több más községbeliek is; —mert sok Homokfalva van ám N. megyében, habár más-más névvel is. Talán sok kedves olvasóm kételkedik állításom igazságában. Tessék csak elmenni Kenderesbe (különösen ka bátos embernek) és azt kérdezni egy polgár bácsitól: «üram bátyám . . . Erre már szikráznak az uram bá tyám szemei, hát mikor még azt hallja: „melyik utczá- ban.............? Ekkor már megöklösödik a polgár bácsi marka s többet nem is enged a községére büszke fóld- mivelő mondani, hanem nyakon csip, ha nem igyekez tél magadat a kellő távolság által biztosítani s elpüföl, mint a kétfenekü dobot.. Mindazonáltal, ha találkoznék kalandvágyó derék olvasóim ,közül olyan, ki talán azon nem épen irigy lendő gondolatra vetemednék, hogy állításom alapossá gáról személyesen kíván magának meggyőződést sze rezni I annak, habár nem tapasztalásból, vagyok bátor ajánlatomat tenni, hogy a kérdezendőtői legalább „drei Schritt vom Leib“ álljon, még pedig rohamállásban. Ezen ajánlatomat azért teszem, hogy annak idején le gyen ráérősed egy vezényszó nélküli „hátra arcz“-ot csinálhatni, mert máskülönben nem nagy megelégedé sedre megtalál czirógatni.- Hogy honnét van a népnek ezen haragja, azt sok kedves olvasóm sejtheti és sokan talán tudják is. Azok nak. azonban, kik ennek okát nem tudják, megmon dom én. Hát bizony a föntemlitett községeknek nincsen több utczája, mint egy és ebben az egyben sem lakik pap. Tehát méltó a polgár bácsik haragja! De mindez még nem tartozik politikánkhoz, pedig merném gondolni, hogy sok bájos olvasónőm kívánna már a politikáról is vallamit hallani. Stossberger Móricz a p—i gymnasium hetedik osztálybeli tanulója az egész ifjúság előtt igen nagy népszerűségnek örvendett. Mégis választották az emlí tett gymnasium önképzőköre jegyzőjének. Nem minden napi embert emeltek ám e magas polezra, Stossberger erre legalkalmasabb volt. A kör ülésein sokszor olvasott fel saját gyártmányából verseket és igen sokszor prózát is, melyek jóizü humorával kirántva, rendesen általá nos tetszésben részesüllek. Junius hetediki ülésen is mét ajánlkozott egy prózai felolvasás-ia. Ajánlatát elfo gadták és a jegyzőkönyvbe felvették. — Bövid az idő, a jövő ülés mához egy hétre lesz és én még azt sem tudom, miről tartsak felolva sást ; — igy töprenkedett Móricz, midőn egyszerre azon nagyszerű gondolat fogamzott meg agyában, hogy leg jobb-lesz a magyar népnek egynémely szokásáról és szójárásáról felolvasást tartani. Elhatározta tehát, hogy holnap azaz vasárnap ki rándul Homokfalvára adatokat gyűjteni. Vasárnap úgy kilenez óra tájban útnak indult Mó ricz P—bél- Homokfalvára. Tikkasztó hőség volt, azért utasunk úgy vélekedett, hogy jó lesz napernyőt vinni, mely, ha esni fog, az eső ellen is igen jó szolgálatot fog tenni. Lassú, kimért lépésekben haladt a körülbelől háromnegyed órányira fekvő Homokfalva felé. ügy fél tiz óra táján már ott volt a nagy tahid nál, mely a Habos vizén át a község déli végéhez ve- zelt. A hídon túl mindjárt nagy homok vette kezdetét melyet ami Móriczunk nem szokott meg s igy nagyon nehezére esett a haladás; mindazonáltal háromnegyed tízkor már az uteza, vagy ha úgy tetszik község jó ré szén áthaladt. Itt egyszerre egy házhoz ért, mely előtt vagy tiz —tizenöt foldmivelő gyülésezett. Ez volt a bíró uram háza. Midőn a tömeghez közeledett, általános csönd ál lott be, holott ezelőtt oly hangosan vitatkoztak. És mi lehetett ennek oka? — Könnyű azt kitalálni.—Bizony Homokfalván kabátos embert ritkaság látni s igy álta lános bámulásban részesül, ki őket látogatásával szeren csélteti.. Hát még ilyen nagyszerű (körülbelől hat suk- kos) embert, mint a milyen Móricz volt, még éppen nem láttak a homokfalviak. Nem csudálkozhatunk te hát, ha az egész tömeg csupa szem volt. Mondhatom, Móricz megragadó külsővel bírt. (Folytatása következik.) A közönség köréből. Nyilvános köszönet. Alulírottak legmélyebb köszönetünket fejezzük ki e helyen is mindazoknak, a kik polg. isk. IV. oszt. kedves fiunknak Lajosnak közelebb történt elhalálozása alkalmával részvétnyilatkozataikkal elhalmoztak; nem különben a polg. iskolai tanár uraknak is, a kik négy éven át szives odaadással szeretettel oktatták s temeté sén testületileg megjelentek. Fogadják köszönetünket azok is, a kik Dezső fiunk temetésekor fájdalmunkban osztoztak. Őszinte szívből kívánjuk minden szülőnek, hogy mentve legyenek oly csapástól, mint a milyen minket egy hónap leforgása alatt kétszer ért. Szegzárdon, 1833. évi április 14-én. Ekés Ede és neje, szül. Veigandt Mária- K y i 111 ó r.‘) Értesítés. Van szerencsém teljes tisztelettel köztudomásra- hozni, hogy mai napon Sz.-Fehérváron Szent-István-ut- cza 14. szám alatt ügyvédi irodát nyitottam s egyide jűleg a Sz.-Fehérvárról eltávozó Funda Ferencz ügyvéd ur irodáját is átvettem. Elvállalok minden az ügyvédi működés körébe tar tozó peres és peren kívüli ügyeket, utóbbiak között te lekkönyvi, hagyatéki ügyeket s pénzkölcsönök közvetí tését, kiadását és telekkönyvi biztosítását, Ígérvén egy szersmind, hogy ügyfeleimet minden reám bízandó ügyeikben érdekeiknek megfelelöleg fogom képviselni. Magamat és működésemet a nagyérdemű közön ség jó indulatába s becses figyelmébe ajánlva, tisztelet tel vagyok: Sz.-Fehérvárott. 1883. évi ápril hó 16-án. Papp G-ábor, köz- és váltó-ügyvéd. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Hajózási menetrend. Az első cs. kir. szabadalm. Dunagőzhaiózási-társulat menetrendje folyó évi márczius 15-től kezdve, a to vábbi intézkedésig. P O S t a h a j Lefelé. Ó k. Budapestről Zimonyig hétfőn és pénteken. Budapestről Orsováig kedden, csütörtökön és , szombaton. Érkezik: Duna-Földvárra: 2 óra 45 perez éjjel. Paksra: 4 „ — „ reggel. Domboriba: 5 „ 5 „ „ (Vasúti csatlakozás: Mohács pécsi, Gombos-alföldi vaspálya és Dálya-vukovári). Fölfelé. Budapestre vasárnap-, hétfő-, kedd-, csütörtök- és pénteken. Érkezik: Domboriba: 6 óra 35 perez reggel. Paksra: 8 „ 10 „ délelőtt. Duna-Földvárra: 9 „ 55 „ „ Budapestre: 3 „ 15 „ délután. A postahajók „Szegzárdi állomást“ sem föl-, sem le felé nem érintik. Személyhajók. Lefelé. Budapestről Mohácsra naponta. Érkezik: Duna-Földvárra: 4 óra — perez délután Paksra: 5 „ 20 „ Domboriba: 6 „ 30 „ este. Szegzárdra: 7 „ 10 „ Mohácsra: 10 „ - „ „ ( V asuti csati akozás: Mohács-pécsi vonat indul Mohácsról Pécsre naponta reggel 6 óra 40 perczkor.) Fölfelé. Mohácsról Budapestre naponta 11 óra délelőtt. Érkezik: ; Szegzárdra: 2 óra 50 perez délután. Domboriba: B „ 40 I „ Paksra: 5 „ 20 „ „ Duna-Földvárra: 7 „ 10 § est e. Budapestre: 1 „ — „ éjjel. Pécsről Mohácsra a vonat indul naponta reggel 6 óra 22 perczkor. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkalárs: Dr. Steiner Lajos. I
