Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-07 / 2. szám
Győrgyné 50 kr. Peiler György 20 kr. Friedenthal Ra- , fael 30 kr. IQ. Hohmann József 50 kr. Sármór György [ 20 kr. Baner Mátyás 30 kr. Goczy János 50 kr. Kohn Bernit 20 kr. Pollik Jakab és fiai 1 frt. Lindner 20 kr. Ponninger Márton 1 frt. Tafner Mariska 40 kr. Gvüszü István 1 frt. Mittweg Henrik 1 frt. Mészáros János 50 kr. Wallner Gyuláné 50 kr. Mayer Ignátz 40 kr.| Kanczer Katalin 50 kr. Mayer János 20 kr. Monigl Borbála 30 kr. Csallány Alajosné 30 kr. Löwy Fáni 10 kr. Stark E. 10 kr. Polacsek 10 kr. Dörnyei Ferencz 50 kr. Mayer Péter 20 kr. Melyért nevezett hölgyek az örvendő kisdedek nevében köszönetöket nyilvánítják. — Újévi üdvözletek megváltására adakoztak: Pápé Gyula 2 frt (a mnltkori kimatatásból kimaradt, de az összegezésben benfoglaltatik), Kis Károly 1 frt, Lände rer Arthur 2 frt, Háry Ede 1 frt, Imberl Ferencz 1 frt. Mehrwerth Ferencz 50 krt, összesen 5 frt 50 kr. Ösz- szes gyűjtés 60 frt 50 kr. — Fogadják a t. gyűjtők és adakozók az egyesület nevében legmélyebb köszönetün- ket. Szegzárdon, 1883. január bó 5-én. Sass Istvánné, ; elnök, Krammer János, titkár. — A mint Duna-Földvárról tudósítanak bennün ket, ott jelenleg oly egyén ül az első biró székében, a ki megérdemli, hogy ismertté legyen. Csefkó Ferencz biró ugyanis egy képviseleti gyűlés után több tekinté lyes községi képviselő jelenlétében — a midőn a szárny- vasút építésének kérdéséről beszéltek — oda nyilatko zott, hogy ő és lakostársai szerencséseknek éreznék magukat, ha a községből minden kaputos ember kimenne s őket magukra hagyná, legalább nem szándékozná senki miD- den hiábavalóságra az ő pénzüket költeni. — Mi részünkről sajnáljuk a duna-földvári értelmes osz- . tályt és a józan gondolkodású polgárokat, hogy ilyen észjárású egyén került — bizonynyal Isten kegyel méből vagy még inkább a választási jog nem gyakor lásából — a község élére. — A szegzárdi dalárda által múlt év végén ren dezett dalestély alkalmával nagys. Bocsor Antal ur 2 irtot fizetett felül, melyért e helyen mond az egylet kö szönetét. — Az.estély bevétele összesen 80 frt 50 krt, kiadása pedig 148 frt 21 krt tett. A bevétel csekély ségének oka az, hogy az egylet tisztelt pártoló tagjai családjaikkal együtt díjmentesen nyerék belépti jegyeiket. — Múlt számunkban közöltük, hogy lapunk tisz- \ telt olvasói a lap mellékletei)'! veszik a Franklin-társulat \ kiadásában megjelenő hírlapok előfizetési felhív, sál: de ezen felhívást lapunknak nem mindegyik számához csa toltuk. Midőn most ezt pótolnék, egyszersmind meg említjük. hogy a fölhívásban említett lapok között a leg régibb az immár 30-ik évfolyamát élő „Vasárnapi Uj- a.tág“, mely nagy képes hetilapnak, az olvasóközönség ■ kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása, ké- I ,leinek ovröl-évre szaporodó száma és szebb kivitele mel- lett, ki váló/'irodalmi erők által kiállított, folyvást növe- HpÉpí vá!t<ítatos tartalma, mely teljesen fölöslegessé te li szí a magyar közönségnek hasonló külföldi lapok já- | rátává! j mig társlapja, a „Politikai Újdonságok“ a po- Kj.tiks heti események gondos és hű összeállítását adja I ké es gazdasági melléklappal van bővítve. — A „Kó- éplap“ a legolcsóbb hetilap, a kevósbbé vagyonosok fii napi újsága, tanulságos és mulattató tartalommal, a politikát tárgyaló rendes rovattal; ezek kiegészítője Világkrónika“ czimü képes mellóklap, mely eddigi Brovatai mellett újévtől kezdve nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni, s a mely heti közlönynek mint a „Képes Néplapénak ára félévre csak a „Jogtudományi Köz- I löny“ szaklapnak előfizetési felhívását, továbbá a Frank- Mindez elég ok arra, hogy a földmives osztály be vonassák a gazd. egyesület keretébe, a hol minden önző czél, minden nyerészkedés ki van zárva. Legtöbbet te hetnek e czél elérésében a néplelkészek, gazdatisztek, tanítók s jegyzők; — s általán mindazok, kik hivatá suknál fogva gyakran érintkeznek a földmives osztálylyal. A nevezett uraknak kell jó példával előmenni, hisz mindegyik gyakorló gazda kisebb-nagyobb mérték ben, aztán ha tudja is, mit és hogy tegyen, de több szem többet lát; — ő is tanulhat, de meg tőle is ta nulhatni Valóban szegénységi bizonyítványa volna e megye értelmiségének, ha a gazdasági egyesület iránti közö nyében továbbra is megmaradna akkor, midőn az egye sület, mint erkölcsi testület szívesen, örömmel kész megtenni mindent, a mit a földraivelós emelésére, e me gye gazd. viszonyainak fejlesztésére általánosságban és egyesek érdekében anyagilag és erkölcsileg tehet; de felteszi viszont a megye gazdaközönségéről, hazafias ér zelmű fiairól s lakóiról, hogy saját jól felfogott érde kükben, de a nemes ambiiió által is ösztönöztetve nem fogják megengedni, miszerint a szomszédos Baranya, Fe hér, Somogymegyék, — melyekben a gazd. egyesület sok százakra menő tagot számlál — sajnálkozva nézze nek Tolnamegye gazdaközönségére, látva a közönyt ily üdvös intézmény iránt Önzetlen jószándéka beigazolására a gazdasági egyesület kimondta, — legutóbbi 1882. deczember 10-ki közgyűlésen, miszerint különösen a földmives osztály is mereteinek gyarapítására egy népies irányú és irályu havi folyóiratot szándéka kiadni. Ezen folyóirat czélja lenne egyes népies czikkek- ben, közleményekben a földmives osztály ismereteit bő víteni, megmutatni az utat, módot, hol és hogy juthat kedvező feltételek mellett jó, eredeti tenyészállatokhoz, vetőmaghoz, gépekhez. Tudomást vehet, hol van eladó, bérelni való föld birtok. Vevő vagy eladó szándékát közölheti bármi gazd. tárgyra nézve. A budapesti gabona árakból értesítést szerezvén, gabnája eladásánál tájékozhatja magát. Hogy pedig ezen üdvös terv kivihető legyen, szük séges az erkölcsi támogatás mindazok részéről, kiknek érzéke ezt sugalja. — Felkéretnek tehát mindazok, a kik csak tehetik ezen tervben levő lapot közlemények kel, dolgozataikkal a gazdászat bármely ágából, legyen ■az eredeti vagy fordítás: — tudósításaikkal a gazdászat legcseké'yol b mozzanatán'-1; népies irányban. h"gy azok által, a kik részére az íöképen Írva vau, künuycn meg érthető legyen — gyámolitani és kézirataikat a gazda sági egyesület ideiglenes titkársága czimen Szegzárdra beküldeni. — Azon biztos reményben, hogy ezen ön zetlen felhivás és kérelem, mely a közjó előmozdítására van irányozva, nem fog elhangzani az óhajtott ered mény nélkül, hazafias érzelemmel vagyok elnöki megbízásból: Domoszlay József, a gazd. egy. id. titkára. jP’Böp úgy 1 frt. Ugyan ez iv tartalmazza jlia-Társulat könyvkiadványainak jegyzékét. |eI ! ■ I ....- ■ ■ - ■ - - ■■■ - KÖ ZGAZDASÁG. Laptulajdonos és felelős szerkesztőI Boda Vilmos Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. HIVATALOS RÉSZ. Felhívás és kérelem. Mindazokra, kik e megye anyagi jólétét csak né- Bmileg is szivükön viselik, leverőleg kell hatni azon kö-| ■ rülménynek, hogy a telnamegyei gazdasági egyesület Balig számlál száz és néhány tagot, holott van az or- ■ szagban oly gazdasági kör is, (és nem egylet) mely ^■2—300 tagot számlál. Alig tehető fel, hogy léteznék értelmes ember, ki ■ a társulás, az egyesülés, a tömörülés eszméjének üdvös ■ voltát be ne lássa s még sem bir a gazdasági egyesület R hasznos és fontos intézménye oly vonzerővel, hogy an nak tagjává legyen. Hiszen nagyon igaz az, hogy a nagyobb birtokos és a műveltebb osztály magától is tudja, hogy és mit kell tennie gazdasága fejlesztésére; fel tudja keresni az utakat és. módokat czéljai elérésére. De van ám egy másik osztály, a mely voltaképen zömét képezi a megyének és ez a kisbirtoku földmives osztály. — Ez szorult reá a támogatásra erkölcsileg és anya gilag. — Ezen osztály az, a melyet a legkisebb kivé teles állapot elcsüggeszt, fejetlenné tesz. Ezen osztályra kell még erővel is ráerőszakolni a jó tanácsot, a segítséget, hogy lássa, miszerint az any- nyira félre ismert úri osztály csak javát, boldogulását czélozza. Igaz, hogy van minden faluban lelkész, jegyző s % váöbb úri ember, ki kész tehetsége szerint a jó tanács- ^T«!, — de hát a magyar embernek az már veleszüle- H erénye és hibája, hogy biz ő nem tolakodik i in- Sabb viseli kárát, mintsem, hogy valakinek alkalmatlan kodnék .tanúüísBjréssel; — s termel búza helyett üszö göt, szemetet, mert nem ismeri az ellenszert, kétszeres B áron fizet meg oly gépet, melyet alig használhat; veti az elfajzott magot, tenyészti a korcs haszon állatokat, jutányosán vagy legalább kedvező feltételek alatt kap ható eredeti helyett. 47806. szám. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztertől. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. er dőfelügyelőségnek. Körrendelet. Az erdőgazdasági üzem tervek készítéséért adható munkadijak ügyében kérdés merülvén fel az iránt, hogy az erdőbirtokosok a tör vényszerű rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítésé nek vállalatba való adásánál — mily munkadijakat ál lapítsanak meg: czélszerünek találtam tájékozás végett a következőket közölni. A rendszeres gazdasági üzem tervek összeállításához szükséges munka minőségére és tartamára mérvadó erdőgazdasági viszonyok hazánkban oly sokfélék, hogy lehetetlen megállapítani oly díjsza bályzatot, melyben minden erdőbirtokos minden erde jére nézve megtalálhatná azon díjtételt, mely üzemterv összeállításáért fizetendő munkadij megállapításánál mér tékül használható. — Hogy azonban ennek daczára is az erdőbirtokosok legalább némileg tájékozva legyenek a megállapítandó munkadij nagysága iránt, mindenek előtt megjelölöm azon főbb tényezőket, melyektől a munka terjedelme, nehézsége és időtartama s ennek megfelelőleg a munkadij nagysága is függ. A rendsze res gazdasági üzemtervek készítésénél a következő mun kák teljesitendők. 1) Részletes erdő felmérés: az erdőknek a tényleges erdőállapot megismeréséhez szük séges, talaj és állabminőség szerint kisebb részletekbe (asztagokba) történt elkülönítése (asztagozás) folytán felveendő asztagvonalak, továbbá a fekvés s általában a helyszíni viszonyok kitüntetéséhez szükséges völgyek és hegygerinczek, utak, nyiladékok stb. felmérése. 2) E r- dóbecslési felvételek: az erdők részletenkénti bejárása, asztagozása, a termőhelynek és állabnak ász tagonkénti tüzetes leírása, a termőképességi osztálynak, álló fakészletnek és növedéknek megbecslése és aszta- gonkénti följegyzése. 3) Térképezés és térszámi- t á s az alaptérkép kisebbítése vagy lemásolása, a rész letes felmérésnél felvett vonalak felhordása, kiigazítása és a térképre való átrakása, a térkép kirajzolása, a te rületek részletenkénti kiszámittása, az összterülettel való összehasonlítása és helyesbítése, a térképek 3 példány ban való elkészítése. 4) Erdörendezési munka: a fölvett erdóbecslési adatok feldolgozása, a tértáblázat, részletes állableirás, korosztálytáblázat összeállítása, az erdőgazdasági külső és belső viszonyoknak összeírása, az erdőgazdaság czéljának megállapítása, az erdőgazda sági beosztás tervezése, üzem- és hozamszabályozás, az általános üzeraterv, részletes torlasztási terv, előhaszná- lati, mellékhasználatí, fölujitnsi terv s az általános er- dőleirásnak összeállítása és az üzemnyilvántartás beren dezése, az egész munkálatnak 3 példányban való elké szítése. 5) Amennyiben használható alaptérkép (katasz teri vagy hitelesített és a helyszínén megvizsgált g al kalmasnak talált tagositási vagy más térkép) nem volna meg, szükséges az alapfölmérés: háromszögelés (háromszög méreti vagy grafikus utón) és az erdők ke rületének s egyes hosszabb vonalaknak fölmérése, az alaptérkép összeállítása és a területek pontos kiszámí tása. 6) A helyi fatermési s növekvési táblák fölállítása, amennyiben azoknak külön felállítása az erdőgazdaság belterjessége és az erdőbirtok terjedelme folytán szükségesnek mutatkoznék: az erdők általános termőhelyi és növési viszonyainak tanulmányozása s a minta állabok kikérése, mintatervek felvétele, termőké pességi osztályok megállapítása, az adatok sorokban való összeállítása és kiegyenlítése, a táblák fölállítása. Mind ezen munkák terjedelme, nehézsége és időtartama kü lönböző viszonyok közt, különböző irányban változik. A részletes erdőíelmérési munka terjedelme, ne hézsége és időtartama függ egyrészt a fölveendő vona lok számától s azoknak hosszától, másrészt a helyszíni viszonyoktól s részben az időjárástól is. Az erdöb eCs- lési munka különböző, főleg a szerint, vájjon a föl vétel teljes részletességgel eszközlendő-e, vagy nem, a mi ismét attól függ, vájjon a fatermés teljesen és jól értókesifhető-e. vagy pedig csak részben és kevesebb haszonnal, tehát a kezelés belterjes-e vagy nem; külön bözik továbbá a s..erint vajon a talaj termőképessége és az állabminőség váltakozó-e, avagy égyenletL-ocbb. Azonkívül nagy befolyással bírnak a helyszíni viszonyok is valamiift az üzemmód, az eddigi gazdálkodás rend szeres vagy rendetlen vöt '.a s u ál lábuk > által elő idézett jobb vagy rosszai t állapota \ I (és térszámitás nehézségei változnak, .-ts-uit a ! LC^erint.. amint, az erdő állapot fölvétele nagyobb ;-v_ag,V> ■ kisebb részletességgel vagy egészen egyszerűen történt I s ehez képest a fölmért vonalok száma nagyobb vagy | kisebb-e; változnak másrészt a szerint, vájjon hasonló terület mellett egy vagy több lapból áll-e a térkép, mire nézve az erdőterületek alakja és összefüggő vagy szét szórt fekvése, részben azonban a mércze is bir befo lyással. Az erdörendezési munkára nézve mérvadó főleg azon körülmény, hogy az illető erdő belterjes kezelésre alkalmas-e vagy pedig csak kevésbé jövedelmezd, külterjes gazdálkodásra-e s e szerint az üzemt'ervi munkálat nagyobb részletességgel, vagy pedig egyszerűbben állitandó-e össze ? mérvadó továbbá az erdők jobb vagy rosszabb állapota s a berendezésnek ebből kifolyó könnyebb vagy nehezebb eszközölhetése. Végre valamennyi elősorolt munkára nagy befolyással bir azon körülmény, hogy az üzemterv vagy kisebb területre vonatkozik-e, ezen terület összefüggő testet ké pez-e, vagy több szétszórtan fekvő darabokból áll-e s az erdő közelebb vagy távolabb fekszik-e valamely helység től, vezet-e hozzá járható ut, s maga az erdő belsejében is könnyebben vagy nehezebben járható-e be. Ezek sze rint a munkadij megállapításánál figyelembe veendő: 1) hogy összefüggő birtoknál hasonló viszonyok közt többet lehet végezni, mint szétszórt területeknél; 2) hogy nagy birtoknál egyenlő viszonyok közt aránylag olcsóbb a munka, mint kisbirtoknál, mivel amannál egy- egy üzemterv nrgyobb területre vonatkozik, mig több külön gazdasági testet képező kisbirtokoknál ugyanoly nagyságú területre több üzemtervot kell készíteni, mint a nagybirtoknál, holott másfelől az üzemterv összeál lítása majdnem annyi dolgot ad kis területnél is, mint a nagyobbnál; 3) hogy a belterjesen kezelt erdőkben, hol a fölvétel és összeállítás nagyobb részletességgel esz- közlendő, a munka terjedelmesebb, mint az egyszerű gazdaságnál, hol a fölvétel és kidolgozás is egyszerűbb lehet; 4) hogy síkságon hasonló egyéb viszonyok közt a munka könnyebb mint a hegységben. Föntebbieket tekintetbe véve, az üzemterv készítési költsége követ kező módon állapítható meg: Föltéve, hogy az illető erdőről használható alaptérképek vannak, s hogy helyi - fatermési táblákat külön fölállítani nem szükséges, mely munka külön számítás alá esik, — továbbá, hogy fél beszakítás nélkül lehet dolgozni azon terület,' melyre nézve két egyén, kik közül az egyik a fölmérési és térképezési, a másik a becslési és erdő rendezési munkát végzi, a főnnébb 1) 2) 3) és 4) alatt elősorolj munkákat egy munka év(200 nyári és 100 téli nap) alatt teljesen elkészít heti a különféle helyszíni viszonyokhoz a fölvételi és kidolgozási igényekhez képest a kővetkező I. számú táblázat szerint tüntethető ki. (Folytatása következik,) Hivatalos hirdetések. 1019S—1882. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Szegzárd nagyközség mint végrehajt tatónak Fray Klára és társai végrehajtást szenvedők ellen 3750 frt és járulékai iránt inditott végrehajtási ügyében a szegzárdi 1756. sz, telekjegyzőkönyvben Eocza István étf neje Kovács Erzsé- * bet nővére f 6293. hsz. a. felvett és 60 frtra becsült hidasi ken derföld, a 6214. sz. telekjegyzŐkönyvben 8163. hsz. a. felvett és 300 frtra értékelt baktai szőlő; — a 638. sz. telekjegyzőkönyvben ugyanannak nevére 840. hsz. a felvett és 600 frtra becsült baktai szőlő 8 a 2273. hrsz. a. felvett és 400 frtra becsült szebényi völ gyi rét, a 2375. sz. telekjegyzŐkönyvben Vesztergombi György tu lajdonául 5038. hsz. a. felvett és 100 frtra, úgy a 4509. hsz. a. felvett és 80 frtra becsült ingatlanok : a 3892. sz. telekjegyzőkönyv- ben f 10071. hsz. a. felvett és 400 frtra, a 4046. sz. telekjegyző könyvben 9409 hsz. a. felvett és 500 frtra beesült s Vesztergombi . György tulajdonát képező ingatlanok, a 251. sz. telekjegyzökönyv- ben Búzás József nevére 254 npsz. a. felvett és 400 frtra becsült ház, úgy a 8451. hsz. a. felvett és 500 frtra, 10398. hsz. a. felvett és 500 frtra, 10650. hsz. a. felvett és 85 frtra becsült ingatlanok, a 7025. sz. telekjegyzőkönyvben Csötönyi István tulajdonául felvett és 500 frtra becsült czinkai szőlő, az 1843. sz. telekjegyzőkönyv ben Búzás György és neje nevére felvett rétnek 100 frtra becsült fele része, valamint az 1877. évi julius 27-én felvett végrehajtásig jegyzőkönyv Vesztergombi György és Búzás Józsefnél lefoglalt lo- I vak és kocsikból álló 210 frt beosértékü ingóságok elárvereztetése elrendeltetvén, az emlitett ingóságok az 1882. mározius 23-án d. e. 9 órakor Szegzárd nagyközség házánál készpénz fizetés mellett megtartandó árverésen; a fentkörülirt ingatlanok pedig az 1883. évi mározius 24-én d. o. 9 órakor mint első és 1883. évi április 24-ik napján d. e. 9 órakor mint második határidőben az alulirott kir. törvényszék pertárában megtartandó nyilvános árverésen kö vetkező feltételek alatt eladatni fognak u. m. 1. Az ingóságok vételára azonnal lefizetendő. 2. Ingatlanokat venni szándékozó tartozik a becsértéknek 10°/o-át a végrehajtó kezéhez letenni, mely összeg az utóbbi rész letfizetésbe számittatik. 3. Kikiáltási ár a becsár. 4. Vevő az általa megvett fekvőséget minden állami és köz- _ idózá közterhek 1 :r~ oTettségévei azonnal birtok- • öEíL*itc£Ík.~: j- :s.;üdíso* ~t -.1. u.,v „v ..........- I bélyeget és kínos A. 1 , »ovo ___„ 6. A vételár egy év alatt évnegyedenként! részletekben ese dékes 7% kamatával a kir. törvényszéknél fizetendő. 7. A fizetési határidő elmulasztása esetén, a bánatpénz el vesztésén felül, az elárverezett fekvőség a vevő veszélyére és költsé gére ezen feltételek alatt egyszeri árverésen eladatik. Felhivatnak azok, kik az érverésre kitűzött javak iránt tu lajdoni, vagy más igényt, avagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni vélnek, hogy e részbeni kereseteiket e hirdetménynek a hivatalos lapban lett harmadik közzé tétele napjától számítandó 15 nap alatt habár külön értesítést nem vettek is, ezen kir. törvényszék nek nyújtsák be, különben azok a végrehajtás folyamát nem gá tolván, egyedül a vételár feleslegére fognak ntasittatni. Végül felszólittatnak azon jelzálogos hitelezők, kik nemezen törvényszék székhelyén, vagy annak közelében laknak, bogy a vételár felosztása alkalmával leendő képviseltetésük végett helyben megbízottat rendeljenek s annak nevét és lakását az eladásig je lentsék be, ellenkező esetben hivatalból kinevezett ügygondnok ál tal fognak képviseltetni. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek i885b öíéttembor uh-» tartott telekkönyvi üléséből. Lévay István. Pa.v ár jegyző. 10194.—1882. Árverési hirdetmény. w Az erdőbir tok nagysága A fölvétel és ki dolgozás igénye az erdőjövodel- mezőségéhez s a kezelés belterjes ségéhez képest Összefüggő erdőtesteknél Szétszórtan fekvő erdőterületnél síkságon közép hegységben magas hegység ben síkságon közép nagy ságban magas hegy ségben kataszteri hold Nagybirtok nál (500 hold nál nagyobb erdőknél) Teljesen rész letesen . . . [ Közepes rész letességei . . Egyszerűen. . 7000—10000 8000—12000 14000—20000 5000-7000 6000-9000 11500—16000 400*0—6000 5500—800 10000-14000 4000—6000 1 3500—5000 5500-8000 4000—6000 10000—14000|8500—12000 3000—4000 3500-5000 7000—10000 Középbirtok nál .(500— 5000 holdas erdőknél) Teljesen rész letesen . . . . Középes rész leteség . . . . Egyszerűen. . 5500-8000 7000-10000 10000-14000 4000—6000 5500-8000 8000—12000 3500—5000 4000-6000 7000—10000 3500—50000 4500-6500 8000—12000 3000—4500 3500-5500 6500-10000 2500—3500 3000—4500 1 5500-8000 Kisbirtoknál (500 holdnál kisebb erdők nél Középes rész legességgel . . Egyszerűen. . 4000-6000-6000—9000 HSk 3500—5000 3000—4000 4800—7060 j 4196—6000 3500—5500 5000-8000 3000-4500 4000—6000 2500-35000 3500-5000 A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhirré tétetik, hogy Berta Sebestyén végrehajtatónak, Pfeifer Anna Mária és t. végrehajtást szenvedő ellen 400 frt iránt inditott végrehajtási ügyében a mntsfai 80. sz. telekjegyző könyvben felvett I. -hi-oji- kültelek 1992 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi mározins hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor Mutsfa község házánál megtai tandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/,-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételért ezen törvényszék letéti pénztárába lefizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alolirott telekkönyvi hatóságnál s Muosfa község elöljáróságánál megtekinthetők, — felperes költ ségei 12 frtban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1882. évi deozemler 6-án tartott telekkönyvi üléséből. Katzenbach József, jegyző. Paliig)«} Gusztáv, elnök. 6957.—1882. szám. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság tő szóról közhirré tétetik, hogy Sohwarcz Mátyás báttaszéki lakos vég- rehajtaténak Szélig Tamás és neje szül. Thész Éva báttaszéki la kosok végrehajtást szenvedők ellen folyamatban levő végrehajtási ügyében az alperesek tulajdonát képező s a báttaszéki 1341. sz. te lekjegyzőkönyvben t 1- 3- §■ sorszám alatt, valamint az 1528. sz. telekjegyzŐkönyvben f |—16. sorsz. a. felvett s összesen 971. frtra becsült ingatlanok az 4883. évi február bó 28-ik napján délelőtt 10: órakor, mint első, és 1883. évi márczins 28-án délelőtt 10 órakor mint második határidőbon Báttaszék község házánál megtartandó nyilvános árverésen következő feltételek alatt fognak eladatni, u. m. 1, Kikiáltási ár a becsár. 2. Az árverezők tartoznak az egyes darabok utáni becsóriók 10°/,-át bánatpénrzül letenni, mely az utolsó részletbe betudatik.
