Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-08 / 15. szám
— Esküvő. Schtttz Emil tolnai uradalmi gazdatiszt múlt csütörtökön esküdött meg Tolnán Niedzielszky Anna kisasszonynyal, özvegy Niedzielszky Tamásné kedves le ányával. — Iszonyú szerencsétlnnség. Baka Márton szeg- zárdi újvárosi földmivcs feleségével.és 3 leányával, múlt csütörtökön kiment az úgynevezett „Duna-erdeje“-i föld jére burgonyát vetni. Mig a család a vetéssel foglalko zott, azalatt ö behajtott az erdőbe és megrakodott fával. Visszajövet úgy délután 3 órakor a bátai hid közelében, a hol az ut is igen rósz és meneteles, oly iszonyú szél kerekedett, hogy az amúgy is magasra rakott kocsit a szél feldöntötte s a mellette haladó családot, kik a szél ellen a kocsi mellett kerestek menedéket, maga alá temette. Szerencsére mégis a legkisebb leány valamivel hátrább maradt, igy ő megmenekült a veszedelemtől. Rögtön sirva s jajveszékelve futott a jó távol szántó emberekhez, kik aztán rögtön segítségre menvén, megszabadították a családot kínos helyzetéből. De fájdalom! a családanyát már csak holtan húzhatták ki; mig a többit ugyan élve de igen súlyosan megsérülve: igy a legidősebb leány karját törte ki, az apának több oldalbordája törött el. A részvét irántuk általános. — Baumgarten J. és Hatschek M. fényképészek és akadémiai festészek még két hétig időznek városunkban. S azután eltávoznak Szegedre. — Az egész országhan megkezdték a vármegyék előmunkálataikat arra nézve, hogy a megyei házi pénz tárról szóló uj törvény értelmében szervezzék és átala kítsák személyzetüket és intézményeiket. — Uj szeszgyár. Báró Berg Vilmos, mint a tolnai urodalom intézője, a fáczánkerti pusztán a modern köve telményeknek teljesen megfelelő uj szcszgyárt fog még ez évben építtetni. — Az idei fegyvergyakorlatok. A cs. és kir. kö zös hadseregbeli gyalogság ez idei fegyvergyakorlata az egész országterületén e hó 30-án veszi kezdetét és 13 napig tart. E fegyvergyakorlatra be lesznek híva az 1874. 1876. és 1878. évben besorozott tartalékosok, valamint azok, kik a tavali fegyvergyakorlattól bárminő oknál fogva elmaradtak. — A vetések állásáról és a mezőgazdasági álla potról ez idő szerint határozott vélemény nem mondható, így különösen az erős északi szelek, fagyok váltakozása bizony a vetéseket egy kissé megsanyargatta, a mennyi ben a gyengébb repeze s a csirában volt árpavetések szenvedtek. Ettől mégis eltekintve jobbára kielégítőnek sőt itt-ott jónak mondhatók a vetések. — Rövid hirek. A paksi kir. járásbíróságnál egy irnoki állomás megüresedett s arra pályázat hirdettetett- — A magyar tanítók országos árvaházára a tolname gyei ref. tanitó-egylet 5 irtot adományozott. — Báró Prónay Dezső evan. egyetemes felügyelőnek ünnepélyes beiktatása május 23-án fog végbemenni Budapesten. — Szigeth Mari idevaló cseléd múlt “vasárnap a Csörgetőbe akart öngyilkossági szándékból beleugorni, de az ottan lévő 3 munkás ebbeli szándékát megakadályozta. — Az enrópai hadsereg összes hadereje 9557000 embert tesz ki. — Virágvasárnaptöl kezdve egy évre 31 színigaz gató nyert engedélyt az országban. — A múlt napokban Tengeliczen és Hidján szegény legények mutatkoztak; kenyeret és egy kevés pénzt kértek, azután eltávoztak. TŰ TI SEK. A „Női ragályos betegség“ visz bang] a, Nem azért skarok válaszolni a nevezett czikkre, mintha az abban mondottakat kétségbe akarnám vonni, nem is azért írom e czikkecskét, mintha védeni akar nám a nőket, vagy mintha tollharczot akarnék kezdeni: — hanem azért, hogy a férfiak ne gondolják azt, mi szerint mi nem látunk keresztül a szitán. Hisz, ha a férfi megleli a nő szemében a szálkát és a magáéban a gerendát feledi, miért ne lelhetné meg a nő a férfi szemében a gerendát és miért ne fe ledhetné a magáéban a szálkát! ? Ez nem olyan nagy b^j! . . . Azt mondják, hogy a mai világban nem történ nek csodák, — nincs, a ki csodákat miveljen. Dehogy nem történnek csodák! — Éppen abban szenved korunk, bogy nagyon is sok csodát mivel az ember. Nagyon sok a mai világban a Boscó, a szemfény vesztő, a Schwindler: ezek mind csodatevők . . . Mennyi jelenséggel találkozik az ember naponta, melyről alapos fogalma alig van 1 az pedig mind csoda, a mit nem értünk, ha mindjárt még oly egyszerű va lami is. Sokszor meg épen figyelmünkre sem méltatjuk e csodákat; — igen figyelmünkre sem méltatjuk, mert természetesnek valaminek találjuk. Ha pénzért látnok mindazt, a mit naponta ingyen vagyunk kénytelenek látni, akkor egészen máskép fognék fel a dolgot. Ma látunk egy fekete bajszn embert, kit még teg nap mint tisztes őszt ismertünk vagy mint szőkét és akit ma mint ősz vagy szőke bajszut ismerünk, azt hol nap már mint fekete bajszot ismerjük .... Honnét e gyors változási? Hát ez nem csoda? Igen, — csoda. Sok derék olvasóm tán éppen abban a helyzetben van, hogy maga is igen sokszor mivelte e csodát és mosolyog egyet f ö s t ö 11 bajusza alá. Hát itt ki tudná megállni, hogy föl ne kiáltson: „Hát olyan hiúk a férfiak, hogy bajszukat füstik.“ Igen olyan hiúk olyan gyengék, hogy nincs elég erejök magukat a természet törvényeinek alávetni; ha nem ecsetet ragadnak és legnagyobb díszüket eltorzít ják. A farkas báránybörben is csak farkas marad. Bár mily tökélyre vitte légyen is valaki a föstészet e ne mét, a természet ellenesség azért kirí a fösték alól. Ha egy férfi ötven-hatvan éves, nem illik e neki jobban egy természetes ősz bajusz, mint egy föstött fe kete? Hogy ne! — ez vele jár a korral. Vagy ha gondok idő előtt őszbe borítanak, miért akarod azt eltakarni ? Hát olyan nagy szégyen a gond ? Oh nem! A gond az életben az, a mi a rózsánál az illat. A savanyú megygy után édesebb a ezukor, mint az ~ édes cseresznye után. Ha ború nem volna, ki örülne a derűnek? Azért ha gond ősziti bajuszodat, ne kívánd azt elpalástolni, — hisz a gond mindnyájunk osztály része. És mi vezetheti a férfit ily tévútra? Semmi más mint egy kis hiúság és tetszvágy — no meg hát az erős akarat, az érett ítélet és a jó zan ész. És milyen jól áll egy ősz embernek egy föstött, fekete bajusz! — Mintha nem velna az övé, mintha kölcsönbe kapta volna. Azt hiszed te föstött bajszu kedves olvasóm, hogy midőn bajszodat föstöd, csak azon fog ecseted? Ne hidd azt! A fösték bajuszodról átver egész az észig és sötét fekete nyomokat hágy azon, mely nyo mokat nincs, a mi lemoshatná. Lám, lám mennyire nem hiúk a férfiak és meny nyire nem tetszvágyók. És hogy lepattog erős akaratok ról a divatkor máza. Mit lehetne itt példának felhozni? Semmit! Ily alaptalan hiúságra még a tizenkilen- czedik század példát nem adott. Most már micsoda könyeket hullassunk mi ? És mintha egyedül a fekete bajszu férfinak volna privilégiuma arra, hogy tetszésben részesülhet! Az Íz lés különféle. Kinek a pap, kinek a papné .... Oly nőt azonban, kinek egy feketére föstött bajusz jobban tetszenék, mint egy természetes ősz vagy szőke nem ismerek, nem tudok képzelni. Vagy tán saját énjöknek kívánnak csak tetszeni? Az már az utolsó stádium, ha valakinek saját énje sem tetszik. Az elégedetlenségnek ez netovábbja, — az elé gedetlenség pedig széles alapja a boldogtalanságnak. „Minden ritkaságok ritkasága olyan nő, ki ha ma gányosan van is, hogy sokaknak tetszeni ne vágyna.“ Ha már egy Írónk igy szól a tetszvág?0 nőkről, mit mondhatna akkor ilyen föstött bajszu férfiakra ?! Nem-e összetett kézzel kérhetné azt, ki eget, föl det és mindeneket teremtett? hogy: „Uram bocsásd meg bűneiket, hisz nem tudják, mit cselekesznek.“ El tehát minden félszegséggel, el a czigarettával, el az ecsettel és e föstékkel, pattogjon le rólunk a di vatkor máza és erősödjünk akaratban ! Jolán. guan abban állapodtak meg, hogy a pályadij kiadható, mert a pályamű szerzője nagy szorgalommal gyűjtötte össze Garay életrajzi adatait s élénk és hű képet igye kezett nyújtani Garayról, mint emberről s íróról egy aránt Némi hézagok vannak ugyan az életrajzban, az iró jellemzésében és pár vonás inkább kiemelendő, más helyt egy s más rövidítendő, de egészben véve a ju talomra érdemes“ stb. Végül még egyet a bírálónak. Boldogult Greguss Ágostnak halála előtt az ké pezte egyik kiváló örömét, hogy Garay Jánosnak élete is meg van irva. És Garayról egészen másként nyilat kozott Greguss a kathedráról, mint KarlovBzky Endre ur most a Koszomban. Ennyit a méltányosságnak s a szigorú igazságnak. Várkonyi Sándor. — Rózsavölgyi és társa budapesti zenemű-keres kedőknél megjelent legközelebb: „Szegzárdi emlék“ (báró Augusz Imrének ajánlva) eredeti hallgató, két frissel. Zongorára szerzé : Mihályi Ignácz. — Érdekes jogi könyv. „A katholikus főpapok végrendelkezési joga“ czim alatt bocsátott közre Hinka László pécsi püspöki alapítványi ügyész egy vaskos kö tetet, dús okmányforrással ellátva. HIVATALOS RÉSZ. 113. B. 1882. IRODALOM, Garay János életrajz Írója, de különösen Garay Já nos mint költő ellen is egy bántó s gunyoros bírálatot bocsájtott közzé Karlovszky Endre a „Petófi-Társaság“ heti közlönyében, a „Koszorú“ ez évi 12-ik számában. Végig olvastuk a beható kritikát s több helyen többé-kevésbé igazat adunk a kritikusnak. De bírálatá nak vége felé, melyben azt állítja: „A közönség ok nél kül ritkán felejt el valakit s Garay nem áldozat. A ki an nak hiszi, lehet érzékeny ember, de nem elfogulatlan kritikus, mert az belátja s pedig keserűség nélkül, hogy Garay működése csak égy „pás perdu“ az irodalomtör ténet tágas csarnokában.“ Itt ezen utóbbi szavaknál, nekünk is volna egy kevés szavunk. Hogy Garay János működése már elveszett volna az irodalomtörténet terén, azt kénytelenek vagyunk ha tározottan tagadásba venni. Csak egy-két konkrét ada tot emlitünk föl. Most két éve annak, hogy a pécsi kir. föreális- kola, a tanári karral élén, tartott egy minden tekintet ben fényes és sikerült Garay-ünnepélyt, melyen Pécs város intelligentiája nagy számmal volt képviselve, melyről a fővárosi lapok is kegyelettel emlékeztek meg. Továbbá a szegzárdi polgári fiú- és fejsó leány iskolájának van egy „Garay-köre“ (fenáll már 2 éve), mely irodalmi körben kizárólag majdnem Garay János irodalmi működését cultiválják és jelesb költeményeit veszik elő szavalmány tárgyául és évenként halála nap ján nyilvános ünnepélylyel rójják le a koszorús költő iránt érzett meleg kegyeletüket. Azonkívül igen sok tanár elég bőven foglalkozik az iskolában Garay irodalmi működésével. S nincs az országnak egy közép iskolája sem, melyben ne ismerné a tanuló ifjúság Garay humoros „Obsitosát“, vagy ne szavalná el a hős „Kontot“! ? stb. stb. Azonkívül Garay összes költeményeit még igen sok helyen láttuk nemcsak egyes könyvtárakban, hanem a családi olvasó-asztaloknál is fölleltük, még pedig a fiatalabb generátiónál. így tehát éppen nem jogosult a bíráló „pás per du “-je. A kritikusnak abbeli nyilatkozata pedig, hogy az életrajz nem éri meg a 40 darab aranyat 1 s általában olyan megjegyzéseket koczkáztat, mi által nevetséges színben akarja főitüntetni úgy az életrajzot, mint annak íróját, — álljon itt a bírálók (Greguss Ágost, Gyulai Pál és Zichy Antal) pályázati jelentése, — mely már lapunk ez idei 11-ik számában hasonlag e rovatban volt megemlítve. „A kitűzött határnapig csak egyetlen egy pályamű érkezett be: „Dalolt szerelmet és hazát“ jeligével. Alul irt bírálók egyenkint elolvasván a pályaművet, egyhan- Ö Felsége a király nevében Ítéltetett: Eisner Dá vid 35 éves, nős, gyermekkel bir, vagyonos, írni ol vasni tud, büntetve nem volt, német anyanyelvű, ke reskedő, gyönki lakos, a btkv. 261. §-ban minősített becsületsértés vétségével vétkesnek kimondatik és ezért a btkv. 27. §-ban meghatározott czélra fordítandó tíz frt pénzbüntetésnek 15 nap és különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésére, nem fizetés esetén a btkv. 53. § a alapján egy napi fogházra ítéltetik. Elmarasz- taltatik sértett részére 3 frt idömulasztási költség megfi zetésére, úgy az esetleg felmerülendő rabtartási költsé gében. Egyszersmind ezen Ítéletnek az elitéit költsé gére, a „Tolnamegyei Közlönyében egész terjedelmé vel indokaival együtt teendő közzététele elrendeltetik Panaszos ügyvédjének költségei saját fele irányában 13 frt 60 krban megállapittatnak. Indokok: panaszos Engelmann Gyula azon állítását, hogy panaszlott Eis- í ner Dávid őt az 1881. évi deczember hó 24-én tartott izraelita hitközségi gyűlésen előbb „Schmutzian“-nak nevezte, utóbb, de ugyanakkor róla azt állittotta, hogy panaszost Högyészen már fölpofozták, panaszlott Eis- per Dávid beismeri — ezen többek jelenlétében mon dott és panaszost meggyalázó kifejezések miatt öt a becsületsértés vétségében vétkesnek kimondani és bün tetlen előéletének, mint enyhitö körülménynek tekin tetbevételével az ítéletben foglalt büntetésre ítélni kel lett. Az ítéletnek hirlapi közzététele, miután ebbeli kívánságát sértett fél a tárgyalás folyamán kifejezte a btkv. 277. § a alapján volt elrendelendő. Panaszlott a költségekben történt elmarasztalása a 2265./I. M. E. sz. rendelet 107. §-án alapszik. Ezen Ítélet panaszos Engel maiin Gyula, úgy panaszlott Eisner Dávid előtt kihirdettetvén, felebbezési jogukra történt figyelmez tetés után panaszos abban megnyugodott, ellenben p a- naszlott felebbezést jelent be.. Kelt Gyünkön, a kir, járásbiróságnál, 1882. évi január hó 28-án. Daróczy s. k. kir. járásbiró. Biróy s. k. aljegyző. Másolat hiteléül: Daróczy István kir. járásbiró. í y i 111 é t/) Nyílt szó, a nagyérdemű t. közönséghez. Nyilvánvaló dolog, hogy a „Szekszárd Vidéke“ czimü helyilapban holmi álarezos —y. hősök, tisztességes ügy höz méltó kitartással folytatnak ellenem dicstelen har- ezot. — Hogy a hang, — a modor, melyben ez törté nik, mikép egyeztethető meg a legközönségesebb érte lemben vett tisztességgel, annak megítélését a t. ez. kö zönségre bizom. Ma napság, midőn országos nevezetességek, szep lőtlen nagyságok esnek áldozatul az orgyilkosok megro- hanásának, vajmi csekély jelentőséggel bir egy szegény kántor-tanitó ellen űzött álarezos támadás. Nem is bátor kodnám a n. é. közönséget magán ügyem szellőztetésé vel untatni, ha azt nem látnám, hogy az ellenem go nosz akaratból szőtt ármánykodásban éppen a n. é. kö zönség felültetése czéloztatik. El akarják hitetni a tájékozatlan közönséggel, hogy kántori hivataloskodásommal iskolám mulasztást szenved. Iskolai hatóságom e kifogást — mint illetéktelen bele- avatkozást — megvetéssel mellőzte és iskolám rendes vezetése ellen kifogást eddig nem találván, nagybecsű bizalmával tisztelt meg annál is inkább, mert az orszá gos népiskolai törvények sem ellenzik a kettős hivatal együttmaradását. Sikerült gúnyolódásaikkal rá fogják a népre, hogy énekemet ki nem állhatja, hogy csak zavarom az ájta- tosságot stb. Sohasem tartottam magamat e téren első capacításnak s megengedem, hogy nálamnál jobb éne kesek vannak, de hogy őszinte vallásos meggyőződés ből származó ténykedésemmel, tanítványaim sikerült tem plomi énekével mennyire riasztom a népet, bizonyítja a 14 év alatt tapasztalt jó indulat és főleg most a gán- csolódások közt nyilvánuló, tüntető ragaszkodás. Hogy olyanok is lehetnek, kiknek nem tetszem, szintén megengedem, de azt is tudom, hogy vannak a jó istennek olyan teremtményei is, kiknek füleiben az angyalok kara is roszul hangzanék. Hogy is történhetett, hogy 14 évi kántori műkö désem után csak most, és nem az újvárosban, hanem a belvárosban intéztetik ellenem támadás, a békés nép kö zött izgatás oly eredménynyel — — — hogy eddig egyetlen-egy hang sem hallatszott illetékes helyen? A dalárda dicsőségének nagyobb biztositására fog tak az álarezos hősök — mint ők dicsekesznek — egy jó énekest, kit egy alkalommal produkálni is akartak a közönség előtt, csakhogy a nagy meghatottság miatt nem igen sikerült a próba, — ezt szeretnék a dalárda részére biztosítani s hogy kenyeret adhassanak neki, ezért akar nának engem izgatás utján továbbítani, ki törvényes elöljáróm, kegyelmes főpásztorom által 14 éves fárado zásom elismeréséül, kántori hivatalomban végleg még- erősítettem; — ezért engednek meg maguknak a művelt hősök? — minden szennyes eszközt, ezért készek ők még tanítói tekintélyemet is — saját polgártársaim, sőt tanítványaim előtt is sárba dobni. Reményiem azonban, hogy az ellenem agyarkodó rósz akarat itt czélt nem fog érni, de azt is hiszem, hogy jónevü dalárdánk diadalmas lobogója, ily szennyes babérok elfogadására nem fog meghajolni soha. Ezeket véltem a n. é. közönség tájékozására meg jegyezni, melyek után tapasztalt jó indulatába ajánlván magamat, vagyok teljes tisztelettel alázatos szolgája: Szegzárdon, 1883. április 4-én. Koszom István, újvárosi kántor-tanitó. 7923. B. 1882. 0 Felsége a király nevében a budapesti királyi Ítélőtábla becsületsértés vétsége miatt vádolt Eisner Dávid elleni bűnügyet, melyben a gyönki kir. járás bíróság 1882. évi január hó 28-án 113. sz. a. ítélt, vádlottnak Írásban indokolt felebbezése folytán 1882. évi ápril hó 3 án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: Az eljárt kir. járásbíróságnak ítélete indokainál fogva helyben ha- gyatik. Budapest, 1882. ápril hó 3-án. Vajkay Károly s. k. alelnök. Kulcsár Lajos s. k. előadó. (P. H.) Másolat hiteléül: Daróczy István, kir. járásbiró. 9722. B. 1882. Ő Felsége a király nevében a magyar királyi Curia, becsületsértés vétségével vádolt Eisner Dávid ellen a gyönki kir. járásbiróság előtt folyamatba tett 8 általa 1882. január hó 28-án 113. szám alatt, a budapesti kir. Ítélőtábla által pedig a vádlott íelebbe- zésére 1882. évi ápril 3-án 7923. sz. a. hozott ítélet tel elintézett bűnvádi ügyet, vádlottnak 1882. junius 2-án, szóval bejelentett felebbezése folytán 1882. de czember 6-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: A budapesti kir. Íté lőtáblának Ítélete, indokainál fogva helybenhagyatík. Kelt Budapesten, 1882. deczember 6-án. Perczel Béla s. k. Herczeg Sándor s. k. előadó biró. Másolat hiteléül: Bartha, kir. aljárásbiró. Hajózási menetrend. Az első cs. kir. szabadulni. Dunagőzhajózási-társnlat menetrendje folyó évi márczius 15-töl kezdve, a to vábbi intézkedésig. Postahajók. Lefelé. Budapestről Zimonyig hétfőn és pénteken. Budapestről Orsováig kedden, csütörtökön és szombaton. Érkezik: Duna-Földvárra: 2 óra 45 perez éjjel. Paksra: 4 „ — „ reggel. Domboriba: 5 „ 5 „ „ (Vasúti csatlakozás: Mohács pécsi, Gombos-alföldi vaspálya és Dálya-vukovári). Fölfelé. Budapestre vasárnap-, hétfő-, kedd-, csütörtök- és pénteken. Érkezik: Domboriba: 6 óra 35 perez reggel. Paksra: 8 „ 10 „ délelőtt. Duna-Földvárra: 9 „ 55 n r> Budapestre: 3 * 15 „ délután. A postahajók „Szegzárdi állomást“ sem föl-, sem le- felé nem érintik. Szemé I y h aj ó Lefelé. k. Budapestről Mohácsra naponta. Érkezik: Duna-Földvárra: 4 óra — perez délután. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. Paksra: 5 „ 20 % fi ff Domboriba: 6 „ 30 „ este. Szegzárdra: 7 „ 10 ff ff Mohácsra: 10 „ — ff ff (Vasúti csatlakozás: Mohács-pécsi vonat indnl Mohácsról Pécsre naponta reggel 6 óra 40 perczkor.) Fölfelé. Mohácsról Budapestre naponta 11 óra délelőtt. Érkezik: Szegzárdra: 2 óra 50 perez délután. Domboriba: 3 „ 40 ff ff Paksra: 1 „ 20 ff ff Duna-Földvárra : 7 „ 10 „ este. Budapestre: 1 „ — „ éjjel. Pécsről Mohácsra a vonat indul naponta reggel 6 óra 22 perczkor. *) Az i rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk.
