Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-08 / 15. szám
~ I XI. évfolyam.___________ 15. szám. Szegzárd, 1883. április 8. Megj elen: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172-ik szám, hova az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságinak, az országos selyemtenyésztési ministeri meghatalmazottnak, a tolnaijiegyei gazdasági egyesület s a szegzárd-központi tanitó-egyletnek hivatalos értesitöje. Előfizetési árak: Egészévre.............6 frt — kr. Félévre .................3 „ — | Ne gyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a láp szellemi részét illető közle mények intézendők. Nyilttér: 4 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak Rendezett tanácsot Duna-Földvárnak! n. Bebizonyított tény: hogy bizonyos rend és rendszer nélkül életképes intézmény nem kép zelhető. A közélet terén minden cselekmény, mely valamely czél elérésével van egybekötve — mindig bizonyos rend és rendszer körül forog. A földgömb minden pontján, kisebb-nagyobb mérvben feltalálható bizonyos rend és rendszer. Az állam, a társadalom és az összes emberiség nek úgyszólván létjogát a rend adja meg. A rend és helyes irányban vezetett rendszer azon esz köz — mely bár különböző czimek és formák alatt szerepel, — szabályozza az emberiségnek egymáshoz való viszonyát. A községi önkormányzatnak úgyszólván üt- erét egyedül a helyesirányban vezetett rendszer képezi. Ezekből kifolyólag a bajt gyökeresen — a vezető tisztikarnál és rendszernél kell orvo solni. A közéletben, mindig az első kiindulási pont, a községi helyhatóság. Mert az államhata lomnak minden szálai itt pontosulnak össze egy erős fonattá. A lakosok példát jó és rósz dolog ban egyaránt a községi elöljáróktól vesznek. Már most, hogy legyen képes egy olyan elöljáró va lami hasznos intézményt előállítani, ki saját ügyei nek vezetésénél is gyengének bizonyult be? Mai nap a legutolsó iparostól is megkiván- tatik szakmájában való jártasság; — minthogy ellenkező esetben elveszíti jövőbeni megbízatását. .Mért ne lehetne megkövetelni ezen kellé keket egy községi elöljárótól is. Hisz, a községi képviselőtestületek — min den törekvései és üdvös határozataik nem bír nak kellő értékkel, mig olyan végrehajtó kö zegeik nem lesznek, kik a hozott határozatokat a gyakorlati életben helyesen érvényre emelni képesek. Igaz, hogy ily vezető fő 100 vagy 200 fo rint évi fizetésért nem szerezhető be. Sőt, lelkiismeretes ember azt nem is kíván hatja, hogy a 200 frt évi fizetést huzó községi biró, főhivatását, melylyel kenyerét önmaga és családja részére szerzi — holmi 200 frt évi il letményért elhanyagolja, vagy 3 évre felfüg gessze. Amiért is olyan egyént kell ezen tisz tességre alkalmazni, ki képzettségét és minden szabad idejét ezen állomás betöltésére szerző- désszeriileg leköti. Évi illetményül pedig ne 200, hanem 1200 irtot nyerjen. Mód nyujtassék általa, hogy egész odaadással hivatásának élhessen. A polgárságnak egy mesterre lenne szük sége, kit is polgármesternek neveznének. Az ellentáborból rendesen azt szokták han goztatni, hogy ezáltal szaporítani kellene a hiva talnokok számát I a mely újabb czim lenne a kiadások fokozására. De jöhet e számba 4800 frt kiadási többlet azon előnyökkel szemben, melyek, az előbbi rend szer megváltoztatása folytán beállani fognak. Rendezett tanács felállítása esetén a hiva- | talnokok következőkkel szaporittatnának: 1. Polgármester . 1200 frt évi illetménynyel. 2. Rendőrkapitány 900 | I | 3. Egy tanácsnok I 900 | „ „ 4. Árvatári ellenőr 600 „ „ „ 5. 3 Írnok . . . 1200 „ „ Összesen . 4800 frt o. é. Hogy ha ezen összeg D.-Földvár nagyközség lakosaira adóban kiróvatnék, minden adóforint után az eddiginél 6 krral kellene többet fizetni. De elérve lenne,..hogy jövőre nem kellenék a lakosoknak minden gerezd foghagymáért Paksra utazni. Minthogy a rendezett tanács úgyszólván az összes közigazgatás minden ágában jogosan intézkedik. 1. Cselédügy, 2. közegészségügy, 3. állat egészségügy, 4. iparügy. 5. adóügy, 6. iskolaügy, 7. vizrendészet, 8. tűzrendészet, 9. vadász- és fegyveradó (ellenőrzése) 10. bélyeg és illetékek s dijak. 11. színházak, 12. tolonczügy, 18. há zalás, 14. egyleti ügy, 15. közlekedés, 16. anya könyvek, 17. katonaügyek, 18. erdészet, 19. mezőgazdaság, 20. mezei rendőrség, 21. keres kedelem, 22. vásárok, 23. mértékek és sulyok, 24. rendészet, 25. italmérósi jog, 26. gyámi és gondnoksági ügyek, 27. igazságszolgáltatás és végül: 28. fegyelmi ügyekben intézkedik a tör- I vény keretén belül, a részére biztosított téren. A 28. pontban felemlítettek oly lényegesek, hogy ezeknek helyes érvényesítése folytán a la kosok és a község mint testületre oly előnyök háramlanak, melyek folytán a hivatalnok karra fordított összeg más utón bőven kárpótoltatnék. Szóval: „Ami kiadatnék a réven, az bevétetik a vámon.“ Duna-Földvár község jelenlegi terhei és egyébb viszonyainak megvilágítására szolgáljon ezen kis statistika. Különböző czimü adókban fizettetik Duna- Földváron: 1. Állami adó . . . 77260 frt 23 kr. 2. Hadmentességi dij . 2515 » 3. Községi pótadó ! . 14556 1 66 „ 4. Kéményseprési dij . 231 » " n 5. Katonabeszállásolási dij ................. - - 24 78 I 36 „ 6. Czukor és sör fo- gyasztási adó j . 2000 » ------- X 7. H ús és bor fogyasz- tási adó ! ... 15000 X ------- X 8. M egyei közmunka- váltság .... 6119 ÍJ JJ 9. Hitfelekezeti adó 10394 X 64 I 10. Megyei hídpénz ! . 900 ■ÍJ JJ >11. Betegápolási dij .800 . -ÍJ - Összesen 132254 frt 89 kr. Foglalkozásra nézve van: a) Iparos és kereskedő 700. b) Ügyvéd . . 13. c) Orvos . . . 4. d) Gyógyszerész . 2. e) Hivatalnok . . 40. f) Néptanító . . 12. Pénzintézet van kettő — 5 tisztviselőv a) Takarékpénztár. b) Népbank. Az egyetemi uradalmi számtartói hivatal 2 tisztviselővel. Dunagözhajózási társulat ügynöksége 3 tiszt viselővel. Duna-Földvár nagyközség mint testület magánvagyona 158246 frt 06 kr értéket ha ladja meg. A község 4400 adót fizető polgárt számlál kebelében. A község 19799 kataszt. hold jó közópmi- nőségü ármentes földbirtokból áll. Lélekszámra nézve az ország 15000 köz sége között a 63-ik helyet foglalja el Duna-Föld vár (a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai ból merítve). A rendezett tanácsú városok hogy életké pesek-e és miként felelnek meg feladatuknak, | az leginkább kitetszik abból, hogy a kopár ta lajú — nagyobbrészt erdőségekkel borított Sze- pesmegyének 16 rendezett tanácsú, városa van, melyek közül a legnagyobb rendezett tanácsú város: I g 1 ó, 7871 lélekszám és 17925 katasz teri hold földbirtokkal. Szepesmegye legkisebb rendezett tanácsú városa: Duránd, mely lélekszámra 714 — és‘ 2980 kataszteri földbirtokkal bir. A mi a rendezett tanácsú városok belszer- vezetét és más városokhoz való viszonyítását il leti: azt hiszem, hogy nem csalódom, ha azt merem állítani, hogy Duna-Földvár leginkább Veszprém város rendezett tanácsa mintájára volna legczélirányosabban átalakítandó. Mert ez 'azon'város, a mélynél tafáltatik' ugyan 'sok ~ él- térés, de sok tekintetben egyes viszonyai meg egyeznek Duna-Földváréval. (Nem ugyan a rend szer vagy az önkormányzatot illetőleg.) Veszprém rendezett tanácsú városa lélck- számra 12575 és 8854 kataszteri földbirtok kal bir. Az 1880-ik költségterv szerint Duna-Föld- várnál csak 300 írttal többet adott ki Veszprém rendezett tanácsú városa. Duna-Földvár nagyközsége a jelen igazga tási rendszer mellett kiad évente hivatalos köze geire következő értéket. TÁRCZA. r / I loiíia megyei I —------ 1 levéltár Né mely állatok kevesbitése és kiirtása, m. A madarakra nézve az eshetőleges kevesbitóst ré szemről a tulajdonképeni ragadozók (Eaptatores) közül csak a sas, sólyom, héja és ölyv családra mondanám ki. Ezek közt első helyen áll a nálunk annyira elter jedt közönséges- vagy a nép nyelvén nevezett tyuká- szó héja, mely hazánkra nézve állandó, kóbor, de egy szersmind vándor madár. Ez utóbbi állításom mellett tanúskodik azon körülmény, hogy leginkább tavasszal a melegebb tájakból való visszatérésök alkalmával egész csoportokban repdesnek a falvak körül. A héja legveszedelmesebb ellensége mindazon vad as háziszárnyasoknak, melyeket az ember önmagának kedvencz eledelül kiszemelt. Annyira zsákmdnysóvár, hogy néha fedél alól elragadja a házi szárnyasokat. Legkedvesebb falatját a fogoly és vadgalamb húsa ké pezi. Bepülő prédájára nem felülről csap le, mint álta lában a sólymok teszik, hanem inkább harántékos irány ban, legtöbbször pedig alulról fölfelé. Egy ragadozó ma darat sem lehet oly könnyen az úgynevezett ülőkassal elfogni, mint a vakmerő héját. Csalétkiil fehér galam bot kell tenni a kasba, melyet a héja éles látása által már egy negyed mértföldről észre vesz s ha életébe kerül is, de az ártatlanság ..jelképét saját javára kisza badítani el nem mulasztja. Ennek rokonfaja a karvaly mint minden ártatlan rovarevő madárkának gyilkosa; nem kevésbé kártéko nyak a sasok és a szoros értelemben vett sólymok is, ez utóbbiak azonban inkább a bérezés vidékek lakói. Megemlítendő itt a hajdani magyar leventék madara a kéklábu sólyom (Falco lanarius), melyből a török ura lom idejében az erdélyi fejedelmek óvenkint 12 darabot fogattak a székelyek által s elküldték ajándékba a szul tánnak. A kányák üldözését betiltani, a baglyok Írtéira pe dig kemény büntetést szabni kivánja a gazdászat ér deke. A mindenki által szemtelennek keresztelt veréb félék két faja: a házi- és mezei veréb, hogy minő ká rokat okoznak a gabnanemüekben s szőlőkben azt min den gazda elégszer felszámíthatta; de ezen számlából a következő érték levonás azt hiszem többször kimaradt. A veréb fiait csupán bábok és hernyókkal táplálja, ekkor féreggel csőrében óránként 20-szor repül fészké hez kicsinyeit etetendő; ezt tehát naponta 12 órát szá mítva a két szülő 480-szor és két hét alatt mig a fel nevelés tart, 6720-szor teszi meg ezen utat. Minthogy pedig a veréb évenkint legalább háromszor költ, tehát egyetlen pár 20,000-ret, egy felnevelkedett család pedig 240,000 rovarnál többet pusztit el, annál inkább mily nagy mennyiséget emészt fel éven át a verebeknek százezrei. Német, franczia, olasz tudósok több vidéket em lítenek hazájokban, hogy a honnan a verebek és varjak végkép eltávolíttattak, ottan gyümölcs nem termett, a vetemények pedig elsilányultak úgy annyira, hogy a la kosok kénytelenek voltak különösen a verebeket újra meghonosítani. Hasznosságuk tehát be volna ugyan bi zonyítva, de az is tagadhatlan, hogy kárt okoznak. Ha emiatt kevesbitésök mulhatlanul szükségessé válik, akkor az üldözés a házi verebeket érje, minthogy ezek távol ról sem oly rovar kedvelők, mint a mezei verebek. Ke- vesbitésökre legalkalmasabb Bechstein és Hartig által ajánlott vesszőkosaráknak a téli idény alatt való alkal mazása. A többi raagevők, sármányok, pacsirták, pintyek tízszeresen visszafizetik hasznos tulajdonságaik által azon csekély kárt, melyet vetéseinkben okoznak. Végre a rovarokhoz, az állatvilág példásan mun kás és élénk tagjaihoz jutánk. Mig a felsőbb rangú kár tékony ragadozóknak az eke és a vadász fegyverzett keze leghatalmasabb irtószer, addig a gyakran láthatat lanul romboló rovarok számtalan milliói csak nem leküzd- hetlennek. Pedig akár merre tekintünk, rovarok dúlják fel és pusztítják el munkáink nagy részét; embertár saink ezrei szenvednek néha rósz termések miatt éhsé get, mig a rovarok ép azon gabona és gyümölcs sze meken lakmároznak, melyek a szegény embernek hiá nyoznak. Ki ne emlékeznék hazánkat már többször ért azon csapásra, midőn a vándorsáskák végtelen csapatai több mértföldnyi területen a szó szoros értelmében el borították a földszinét s az egész termést felemésztve a legnagyobb ínséget okozták? Ki ne olvasott volna azon ragályos dögvészről, melyet az Olaszországba be tört rovar rajok bullái idéztek elő s a melynek oly sok ember esett áldozatául ? Továbbá azon jelentékeny pusztítást, melyet az amerikai függetlenségi barcz ideje alatt ottan egy jöve vény légy faj okozott? A hassziai csapatok átszállítása alkalmával a szalmazsákokban az úgynevezett hassziai légy álezája Amerikába átvitetvén rendkívüli gyors sza porodása által több kárt tettek e legyek, mint az egész hadsereg okozott. Vagy ki előtt lenne ismeretlen a zsi zsik által a raktárakban okozott gabna veszteség, úgy szintén hány bogár fosztja meg zöldelö gyümölcseinket dús lombozatától s mily károkat tesznek a fatörzsök őr lésével a szú (Bostrychus) félék? Kétségen kívül áll, hogy a rovar világ minő- és mennyiségétől nagy sokat függ jólétünk tényezőjének emelkedése vagy hanyatlása. Pedig éppen ezen állatok felett bir az ember legcsekélyebb hatalommal s csak ki taté szellemére van utalva, hogy legalább közvetett utakon szerezze meg magának a csekély uralmat. Fájdalommal kell beváltanunk, bogy a természet rajz jelen fejlettségi fokozatából kiindulva a rovarok el szaporodása ellen semmi más irtószert nem ajánlhatunk, mint azon állatok feltétlen kímélését, melynek szüksé ges tápszerük megszerzése végett egészben vagy rész ben rovar irtásra utalvák, nemkülönben oly állatok ül dözését s pusztítását, melyeknek élelme közvetlenül rovarevő állatokból áll. A mesterséges szerek alkalma zása ritkán eredményezi a kívánt sikert. Ezek közül még leghathatósabb az úgy nevezett hernyózás, azaz a hernyó fészkeknek ősz és tavasz idején való szorgalmas leszedése; továbbá a gabona és veteményföldek gypsz és szénporral való behintése, — mely egyszersmind trá gyául szolgál — a magtárak-tisztán-tartása s gyakori szelőztetése. A rovarok élettanának ismeretéhez még nagyon sok kivánni való van hátra; még nem vagyunk azon állás ponton sem, hogy képesek lennénk tiszta határ vonalat kijelölni a társadalmi életünkre nézve káros,' vagy hasznos rovarok között. Hány rovar lehet közvet lenül kártékony, közvetve pedig hasznos? De minthogy a rovarok irtását az erre rendelt állatok végzik, ezek pedig válogatást nem ismernek, igy kénytelenek vagyunk a netán hasznos rovarokat is az ártalmasokért feláldozni. Láthatni tehát mindezekből, hogy a mint megvan minden rovarnak a maga növénye, úgy megvan más állatnak a maga rovara, mely viszont a nagyobb raga dozókkal él örökös küzdelemben. Ha egy vidék flórája az emberi kéz által lényeges változást szenved, ép azon viszonyban fog ez az állatok között is feltétlenül bekö vetkezni. Erdők kiirtásával, tavak lecsapolásával az álla tok egész csapata pusztul ki, mig megfordítva bizonyos növények tenyésztésével némely állatok milliói szaporo- rodik el. Egy circulatio áll előttünk, melyet ha az em ber nem is kormányozhat, de okosan saját javára fel használhat.
