Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-01 / 14. szám
— Letartóztatott közgyám czimü újdonságunkra vonatkozólag megjegyezzük, hogy a közlemény nem a jelenlegi köztiszteletben álló, hanem az ezelőtt volt köz gyámra Uicz Jánosra vonatkozik. — Esküvők. Grünbaum Péter szegzárdi fiatal ke reskedő múlt kedden vezette oltárhoz a szép és kedves Spitzer Netti kisasszonyt Bács-Madarason. — Duna- Földváron Berger Szeréna kisasszonynyal, hnsvét nap ján esküdött meg Sólymos Gusztáv, törökbecsei föld birtokos. — Megszüntetett sajtóper. Dudás Szabó György duna-földvári őrkáplárnak, a „Függetlenség“ ellen indí tott sajtóperét, a sajtóügyi vizsgálóbíró, a vádlevél be nem adása következtében, megszüntette. — Ismét uj posta. Kónyiban április 1-től kir. pos tahivatal lép életbe, mely naponkint egyszer közle kedő küldönczkocsi-postajárat utján a tamásii és szán tói postahivatallal van összekötve. — Veszett eb. Pozsgai István decsi lakosnak a mint a legutóbbi szegzárdi vásárból hazafelé hajtotta egy éves tinóját, az őcsányi határban egy veszett eb meg marta marháját. — A hadsereg köréből. Hiding Nándor szegzárdi illetőségű r. k. káplán, II. osztályú tábori káplánná ne veztetett ki. — Rövid hírek. A bortermelők országos szövetke zete april 12-én tartja délelőtt 10 órakor alakuló gyű lését a közteleken. — A dombóvári zenekar három tagja, kik ittasok valának, annyira megvert egy oda való parasztlegényt az ünnepek előtt, hogy életben ma- . radásához alig van remény. — Az Aetna tüzokádóhegy márczius 24-én ismét erősen kitört. — A báttaszéki vásár, mely múlt kedden tartatott meg, éppen nem volt látogatott. — A Balaton a múlt hét óta rohamosan kezd áradni. — Pakson husvét másnapján, az ottani fiatalság fényesen sikerült bált rendezett a hazatelepülő csángók javára. — A szegzárdi casinóban eddigelé 18 frt 45 krt gyűjtöttek a hazatelepülő csángók részére. TÖVISEK. Tövislevél a szerkesztőhöz. Báttaszék, Józsefnap 1883. T. szerkesztő ur! Báttaszéki ? ? ? 11! Elhiszi szerkesztő ur, hogy sokan vannak, kik nem tudják, hogy mit jelent ez? Hogy a t. olvasóközönség között egy se legyen, ki meg ne tudja ennek értelmét — megmondom. Ez kérem szívesen annyit jelent, hogy............. hol késik az éji homályban ? — persze költői nyelven; prózai nyelven pedig azt teszi, hogy.. fuss vagy fizess 1 — azaz . . . hogy irj — vagy — adieu tiszteletpél dány ! Őszintén megvallom, hogy ilyennél erősebb fed dést vártam már az utóbbi számok szerkesztői üzeneté ben, milyenek: „Vétkes hanyagság“, — „A kötelesség- mulasztás ne továbbja", — „Hűtlen visszaélés“ stb. De hála a t. szerkesztő ur türelmének és solidaritásának el maradt a kacskaringós korbács (r= ?), a bunkós pap- marasztó (= 1) és a többi is; mert hát nélkülem is ------- stb. stb. Jó lehet sok oka-foka volt hallgatásomnak (a sok adó — ság ?!), nem mentem magam, mert a r . . . . nyelvek azt mondanák, hogy szerény vagyok; dehogy megmutassam, miszerint szerkesztő urnák gyengéd el járását méltányolni akarom, egy kis „qui pro quo“ meg- eresztését vagyok bátor koczkáztatni, melynek foglalat ját az igen derék Fehér doktor ur amerikai élményei közölt beszélt el. Ha itt-ott eltérek a közlés folyamán az egyes epi- sodoktól feledókenységnek tudandó be, mert hát az én „caput“-om sem káptalan. De lássuk a „qui pro quo-“t! Az egyesült államok egyikében a newyorki állam ban a fővárostól 660 angol mértföldnyire fekszik elra gadó szépségű tájékban, a niagara county (kerület) szék városa Lockport; a grand canal által két részre osztva, de számos, részben gyönyörű hidak által egybekötve. E város képezi az itt elbeszélendő esemény szín helyét. Ép most hét éve — tehát 1876. év tavaszán egy vállalkozó szellemű yankee, mr. Jones Bichardson; azon meggyőződésre jutott, hogy kiváló műveltségét és ma gasabb inspiratióját parlagon hevertetni annyi volna, mint az „Egyesült-Államok“ szellemi tőkéjét megrabolni és ennél fogva ő hivatva van az amerikai társadalmat irodalmi munkásságával boldogítani. Szándékának kivitele egyelőre egy kis fejtörést okozott mr. Jones Richardsonnak, mert nem tudta mindjárt, melyik a legrövidebb ut a „Parnassushoz;“ mert könyvet irni, neki ugyan csekélység, de először sokáig tart mig megírja, mig kinyomatik, miga közön ség kezébe kerül és ő neki nem volt türelme várni a a halhatatlanságra; de végre megtalálta a legrövidebb utat. Leült és irt egy politikai czikket, még pedig ve- zérczikknek valót és avval egyenesen beállított a „New- york Herald“ szerkesztőségébe. Itt az egyik editor azt mondta neki, hogy körülbelül pár hét alatt talán ráfog érni a czikket elolvasni, nézzen el hát oda ezen idő után. — Jones Bichardson erre dühös lett, visszakérte czikkét, otthagyta az editort anélkül, hogy annyit is mondott volna: ,,good by‘- — és élrohant; kedélyálla pota nem is tudott addig egyensúlyra vergődni, mig útközben egy saloonba érkezve — egy pár pohár vjs- keit föl nem hajtott. Lakására érve nagy léptekkel járt föl-alá szobájá ban, mialatt gondolatai egymást űzték, végre megálla podásra jutott; neki ült és irt egy gazdasági czikket. Ezzel elkészülvén másnap jelentkezett a „Sünné“ szer kesztőségénél, hanem itt sem jobb eredménnyel. — Ez már sok volt az öntudatos és tehetségeiről nem csekély véleménynyel biró Jones Bichardsonnak. Ezek a véletlenül hírnévre jutott szerkesztők csupa irigységből zárják el előle az utat a dicsőséghez, de ő megmutatja, hogy lelőzi a newyorki journalistikát és maga fog lapot kiadni, melylyel el fogja homályositani a newyorki lapokat. így monologizált magában. De ek kor hozzá fogott annak kiszámításához, mily arányban állanak az ö rendelkezésére álló dollárok a terve kivi telére megkivántató összeggel, mely számításnak nagy elszomorodására az volt az eredménye, hogy annyi pénz zel, mint a mennyivel ő rendelkezik, nem lehet lapot kiadni Newyorkban. — Lapkiadási tervéről azonban nem mondott le, csak annyiban módosította, hogy lapját nem Newyorkban, hanem más városban határozta megin dítani. így történt, hogy Jones Bichardson felszedte sá torfáját és dicsőségének alkalmas színhelyet keresve Lock- portba is eljutoti. Hogy innét nem is ment tovább, az könnyen megérthető, ment ezen város mintegy húsz ezer lakossal bír és mindene van, amire egy vidéki vá ros igényt tarthat; county székhely, egy órányira a Ni agara zuhatagtól, vasúti központ, nagy hajózási forga lom a grand Canalon, vízvezetéke, lég6zeszvilágitása, ho teljei, vagy 12 vallásfelekezete, melyek mindenikének külön temploma vagy imaháza, olyan „main street “-je, főntczája, melyben a legnagyobbszerübb kereskedések sorakoznak egymás mellett. 4—5 bank-intézete és mind ezeken fölül gyönyörű tájéka. Itt telepedett meg Jones Bihardson és nem této vázva megindította a „Lockport ligth“ czimü lapot. Mr. Jones Bichardson elérte czélját és egész oda adással szentelte magát lapjának, oly tevékenységet fej tett ki, a minőre csakis egy 20 éves yankee képes. 0 volt a kiadó, a szerkesztő, a munkatársak, a revisor, i corrector, a szedő, a nyomdász egy személyben. Anyagilag is szép hasznot hajtott, habár a város ban az ő lapján kívül még más öt lap jelent meg; de hát az Újvilágban minden ember hírlapot olvas és sen kisem kéri kölcsön a másiktól, hanem mindenki meg veszi. (Épen úgy mint Szegzárdon?) Történt egyszer, hogy Jones Bichardson két gaz dag farmert oly erősen megtámadott állatkínzás miatt hogy az ott dívó kíméletlen irmodort még sokban fö lülmúlta. Ezen szám megjelent egy hétfői napon. — A hét minden közbeeső esemény nélkül járt le és mr. Jo nes Bichardson egészen elfeledte támadását. Szombaton reggel beállít hozzá egy egyszerűen öltözött, mintegy 40 éves farmer, kezében meglehetős nagyságú s vastagságú görcsös bottal és baljóslatú arcz- kifejezéssel és egy dörmögve mondott „goodmorning“ után kérdezi, hogy hol van az „editor“ (szerkesztő). Jones Bichardson nem jót sejtett és a látogatót igen udvariasan az íróasztala előtt álló székre leültetve azt válaszolta, „hogy a mr. editor csak ide a tőszom szédságba ment át szivart venni, de miután meglehet, hogy ott sokáig etbeszélgetne, azonnal átmegy érte, el hívja, azonnal itt lesz“ — és ezzel fogta az ajtót és ki felé rohant. A mint sebesen három lépcsőt ugorva jön az eme letről lefelé, szemközt találkozik egy másik farmerrel, ki külsőre ugyan nem, de czéljára nézve igen hasonlí tani látszott az elébb érkezett farmerhez, mely véle ményben mr. Jones Bicbardsont azon körülmény is megerősítette, hogy uj látogatójánál sem hiányzott a görcsös bot. A jövevény az editor hollétét tudakolta a vele szembejövő szerkesztőtől. — Ez a legnagyobb phlegmával azt válaszolta, hogy fent van a szobájában, az íróasztalnál ül, de nagyon ingerült kedélyhangulatban, mert megtudta, hogy egy farmer, kit a hétfői számban lehordott, azzal fenyegetődzött, hogy megveri; most na ponta várja és ha elég merész lenne a szerkesztőségbe jönni, majd megveri ő azt a farmert. — Ennek sem kellett több, felrohant a lépcsőn, az ajtón volt egy czédulán: „editor,“ azt az ajtót hir telen felrántja és meglát ott valakit az íróasztal mellett. A bennlévő a magarészéről a bejövőben szintén a szer kesztőt vélte, kit segédje küldött. A két farmer nem vett magának annyi időt sem, hogy egymást megtekintsék, hanem felemelt botjaikkal egymásnak rohantak és irgalmatlanul püfölték egymást. Ezalatt mr. Jones Bichardson nyugodtan a rendőrség hez ment s ott segélyt kért. Két rendőr azonnal a hely színére sietett. Mr. Jones Bichardson megállott a kapu ban és hangosan kaczagott ott egyedül magában — „én — mondja dr. Fehér ur — véletlenül arra járva láttam őt homéri kaczajban törni ki újra, meg újra; azt gondoltam megbolondult.“ Nevetése oka után tudako zódva elbeszélte ügyes maneuverjét. Alig beszélte el ezt, midőn csakugyan láttam a két farmert a lépcsőkön, a két rendőr segítségével levánszorogni, mert úgy elverték egymást, hogy segély nélkül le sem jöhettek volna. Ilyen találékony az Újvilágon egy yankee szer kesztő. ha mindjárt csak 20 éves is. Báttaszéki. KÖZGAZDASÁG. A hagymás növények tenyész tése szobában. (Vége.) Altaljában a liliom azon hagyma, inkább gumó- nemüekhez tartozik, melyek a kertészkedőt igen sok szor cserben hagyják, noha ők a legjobban ápoltatnak is és ide is csak azért Boroztattak fel leginkább, mert megtörténhetik, hogy egyik vagy másik virágkedvelő mégis szeretné üzdészet alá venni, de másrészt, mint ide tartozandót, kihagyni nem lehetséges. Narcissus, nárczis, ezen elnevezés alatt a botani- cus mind azt összefoglalja, mit a kertész nárczisnak, taczettának és jonquillának nevez, melyeket ő a szerint osztályoz minő a levél vagy a virágok száma s igy a taczetta elnevezés alatt azon növényt érti, melynek szé les levelei s a növény száron sok virág jelen meg. — Nárczis alatt azokat, melyek szinte széles levelekkel bír nak, de a növényszáron csupán egy virág fordul elő. Jonquilla név alatt pedig azon növényt, a melynek kes keny levelei mellett egy száron több virágok jelennek meg, csekély kivétellel mindannyian mint a jáczintok úgy kereszteltetnek, de egy hagymanemü növénynél sem kell a lépcsőzetes előre haladást annyira figyelembe venni, mint éppen ezeknél, csupán a narcis és a telt jonquilla tesz kivételt s ezek az ablakpárkányon marad nak a többiek mind óvatosan és lépcsőzetesen a kályha felé hozatnak. Scilla (tengerihagyma). Scilla sibirika és peruviana hagyma aljzatú növények, ha azok hagymái szeptember ben elültettetnek már karácsonykor virítanak s igy de- czember első napjaiban az ablakpárkányra hozva 14 nap eltelte után már a meleg felé közelíthető s igy is- méti 14 napok alatt már virágait mutatja, sokszor meg esik, hogy a levelek oly szorosan fűződnek a virágok köré, hogy azok elő sem bújhatnak s igy a fent letelt idő után levelei könnyedén szétválasztatnak, mire sok szor pár órával ezután virágjait kiemeli. Igen jó szol gálatot tesz még a bura is, mert ez a földet sem en gedi annyira kiszáradni, de az elszálló nedvességet is felfogja s igy levegője sem lesz száraz miáltal a virá gok is sokkal könnyebben kibontakozhatnak, főleg ak kor szükséges a midőn a virágcserepek a kályhához kö- zelitetnek. A többi scillaneraek ugyan üzdészet tárgyát képezik, de ezek csupán növényházakban kezelhetők. Tulipa, tulipán ezen sok válfajok közt első helyet érdemlő, sőt a legkoraibb üzdészethez úgyszólván csu pán egyedül a Dúc van Toll van hivatva. November ben a midőn a kertben még sokszor őszi virágok nyíl nak, az üzdészet által néha képesítve vagyunk úgy szólva tavaszt előidézni, azaz azon növényeket, melyek a kikeletkor virítani szoknak egy erőművileg uj és ko rai tavaszodásra azaz nyílásra bírni, kik ezen üzdésze- tet igénybe venni ohatják, szükséges; hogy a hagymák Augusztusban cserepekbe ültetve, beföldeltessenek, ok tóberben szobába hozva az ablakpárkányon foglaljanak helvt ott mozdulatlan maradjon mind addig mig csirá juk 2—3 ctmtrt elő nem búvik, ekkor a cserép fölé 2 ujnyira moha hozatik itt addig megmaradnak mig vi rágaikat nem hozzák. Üvegben, azaz üveg felett az üzdészet a fentiek kel azonos, legczélszerübb e tekintetben a jáczint hagy máját választani, noha a többiek is kevesebb több si kerrel szinte üzdészet alá vehetők, idő ugyanaz mint fent jelezve van. Ügyelni csupán egyre kell, hogy a viz ne zöldüljön s igy, ha a viz kissé zavarodni ké szül, újra ujjal cserélendő feli, ugyanis a hagyma kissé oldalra fektettetik, s a viz leöntetik, mely módon az szinte ujjal fölcseréltetik, szükséges még, hogy a meg újított viz azon hőfokkal bírjon, mint a minővel a most leöntött viz birt. Dr. Jámbor Antal. napján elfogadtatnak. Az előfizetési pénzeket legczél szerübb postautalványnyal a kiadóhivatalba küldeni, ily czim alatt: A „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalának, Buda pest, nádor-utcza 7. szám. Mutatványszámokat szívesen küld ingyen a kiadóhivatal. Légrády testvérek, a „Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosai. | Irodalmi újdonságok. Megjelentek és Krammer Vilmos könyv-, zenemű- és Írószerek kereskedésében Szegzárdon kaphatók: 1882. évi országgyül, törvények; ára fűzve 2 frt, kötve jelvényekkel 2 frt 80 kr. — A hadmentességi dijról szóló 1880. 27. t. ez. módosításá ról; ára 40 kr. — Az igazságügyre vonatkozó rende letek gyűjteménye 1882. évi folyam I. füzet; ára 40 kr. — Döntvénytár, a m. k. curia elvi jelentőségű ha tározatai 31. folyam; ára 2 frt. — A kávéfogyasztási adóra nézve megszüntetéséről és a ezukor- és sörfogyasz tás megadóztatásáról; ára 50 kr. — Zlinszky Imre, a magyar magánjog mai érvényében, tekintettel törvény- hozásunk újabb alkotásaira; kiegészítette: Dr. Dárday Sándor; ára 6 frt. — Beksics Gusztáv, Kemény Zsig- mond a forradalom s a kiegyezés; ára 2 frt. — Dr. Baur Fed. Christ., a középkori keresztyén egyház, for dította: Dr. Kovács Ödön; ára 3 Irt. — Gróf Teleki Sándor, Garibaldi alatt 1859-ben; ára 1 frt 80 kr. — Ferenczy József, Garay János életrajza, 40 arany jutalmat nyert pályamű; ára 1 irt 20 kr. — Higginson, az észak-amerikai egyesült államok története; ára 60 kr. Don Pedro, a zalameai biró, színmű 3 fel vonásban, ford. Győry Vilmos; ára 1 frt. — Greguss Ágost, mondások az élet könyvéből; ára diszköt. 1 frt. — Bev. Alfred I., Church M. A., elbeszélések a görög tragikus költőkből; ára kötve 1 frt 50 kr. Dr. Szinnyei József, a magyar nyelv rokonai; ára 30 kr. — Miss Fothergill, a rokonok, regény 2 köt. ford.: Zichy Ca- I E 0 D 1 I 0 I. milla; ára 2 frt 50 kr. — Dr. Kayserling M., zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén; ára a 2 kőt. 2 frt 50 kr. — Verne Gyula, a Robinsonok is kolája, regény, fordította: Visi Imre; ára 1 frt 60 kr. — Payn Jakab, Egy fedél alatt, regény, átdolgozta: Szász Károly; ára 1 frt 20 kr. — Zola Emil, a Szere tet rabja, regény, fordította: Csukássiné-Zmeskál Aranka, 2 köt. ára 2 frt 50 kr. — Jäger H., a kertészet áta- lános kézikönyve, ford.: Concha Károly; ára kötve 4 frt. — Dr. Biedl Szende, a német irodalom kézikönyve olcsó kiad ; ára 1 frt. — Károly Gy. Hugó, rövid hit erkölcsi beszédek a tanév minden vasárnapjára, H. ki adás; ára 60 kr. — Bóder Flórent, bibliai történetek a középtan. számára; ára 60 kr. — Harrach József, né met olvasókönyv középiskol. használatra I. köt; ára 80 kr. — Scholtz Albert, politikai földrajz, gym. 7. oszt. számára; 1 frt. — Dr. Mangold Lajos, Világtörténelem középtanodai használatra; ára 1 frt 50 kr. — Dr. Both Samu, az ásvány-, kőzet- és földtan elemei a polgáris kolák I. és in. oszt. számára; ára 80 kr. Lehr és Biedl magyar olvasókönyv a középisk. első oszt. számára; ára 80 kr. — Hoffmann Mór, német tan- és olvasókönyv ni. kötet a középtanodák 5. és 6. oszt. számára; ára 1 frt 20 kr. — Budnyánszky Gyula, gyermek-színház (8 eredeti színmű) leányok és fiuk számára; ára 80 kr. — Csiky Gergely, a Kaviár, bohózat 3 felvonásban; ára 70 kr. — „Játék-, vers- és dalos-könyv kisdedek sza mára“, összeállitá az országos kisdedóvó-képző-intézet ta nári kara; ára 80 kr. Ugyanattól. „Dajka-könyv“; ára 20 kr. * Előfizetési fölhívás a „Pesti Hírlap“ ápril—jú niusi folyamára. Az uj negyed közeledése alkalmából a „Pesti Hirlap“-ot olvasóink további szives figyelmébe ajánljuk. Azok maradunk, a kik voltunk: előharezosai az igazságnak, melyet pártoktól és kormánytól teljesen független állásunknál fogva megmondhatunk jobbra és balra egyaránt. Senki más érdekeit nem szolgáljuk, mint a nagy közönségéit, melynek összesége a nemzet. Erős magyar nemzeti álláspontunkat, szabadelvüségünket, min den felekezet és társadalmi osztály iráuti részrehajlat- lanságunkat ismeri a közönség. Bizalma, melylyel ki tüntetett, arról tanúskodik, hogy a nemzet zömének ér zületét tolmácsoljuk. — Elég azt' mondanunk, hogy a „Pesti Hírlap“ meg fog felelni e bizalomnak a jövőre is, úgy politikai magatartása, mint tartalmassaga által. Vezérczikkeinket Beksics Gusztáv, Eötvös Károly és Tors Kálmán, kitűnő publiczistáink Írják. — „At. Házból“ czimü rovatban, melyet oly gyorsan megked veltek olvasóink, továbbra is Scarron fog irni a parla menti ülésekről. Tárczarovatában naponkint két-három, gyakran négy, jobbadéra eredeti tárczaczikket közöl a „Pesti Hírlap“. Állandó társzairóink sorába tartoznak : Jakab Elek, Könyves Tóth Kálmán, Kürthy Emil, Mik száth Kálmán, Eadó Antal, Sziklay János, Tóth Béla, Várady Antal. Frankenburg Adolf jeles tollú írónk ezen túl szintén a „Pesti Hírlap“ tárczarovatját fogja gazda gítani közleményeivel. A világvárosokból a „Pesti Hír lap számos eredeti távirati tudósítást és hetenkint több tárczalevelet közöl. Berlini levelezőnk: Tábori Bóbert. Párisi levelezőnk: Arányi Miksa. Londoni levelezőnk: Kácser Lipót. Chicagói levelezőnk: Sárkány Farkas. — Közgazdasági rovatunk tartalmasságát és változatossá gát rég óta méltányolják olvasóink. Azon leszünk, hogy a gazda-közönség továbbra is föllelje benne mindazt, a mi érdekli. A „Pesti Hírlap“ naponként két teljes ivén, va sár- és ünnepnap harmadfél—három ivén, képekkel és zenemelléklettel jelenik meg. A „Pesti Hírlap“ szer kesztősége: Dr. Kenedi Géza, felelős szerkesztő. Boros tyám Nándor, főszerkesztő. — A „Pesti Hírlap“ előfi zetési ára: Ápr.—deez. */, évre 10 frt 50 kr. Ápr.— szept. >/i évre 7 frt. Ápr.—jun. V* évre 3 frt 50 kr. Égy hóra 1 frt 20 kr. A „Magyarország és a Nagyvi liág“ képes hetilappal együtt: Ápr.—decz. */* évre 15 ;rt. Ápr.—szept. évre 10 frt. Ápr.—jun. V» évre 5 Egy hóra 1 frt 70 kr. Előfizetések a hó bármely Szerkesztői üzenet. &, A. urnák. Megkaptam. Legközelebb vezérczikk anyagául használjuk fel. S. J. urnák. Kivonatilag közölhetjük csak. B. Legközelebb. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. I y i 111 é r.’) Mindazok, kik tőlem elárusitás végett Tolnamegyei naptárokat kaptak, legyenek szívesek az elárusítottak után befolyt összeget, esetleg a megmaradt példányokat Tisztelettel S z A in m e r Imre, kiadó-tulajdonos. megküldeni. Hajózási menelrenii. Az első cs. kir. szabadalm. Dunagőzhajózási-társulat menetrendje folyó évi márczias 15-től kezdve, a to vábbi intézkedésig, Szeméiyhajók. Lefelé. Budapestről Mohácsra Érkezik (V asuti Mohácsról Duna-Főldvárra: Paksra: Domboriba: Szegzárdra Mohácsra:: csatiakozás: naponta. perez délután. 4 óra — 5 „ 20 6 „ 30 I este. 7 „ 10 „ 10 „ — „ Mohács-pécsi vonat indul 6 óra 40 perczkor.) Pécsre naponta reggel FOlfelé. Mohácsról Budapestre naponta 11 óra délelőtt. Érkezik: Szegzárdra: 2 óra 50 perez délután. Domboriba: 3 „ 40 „ „ Paksra: 5 „ 20 „ „ Duna-Földvárra: 7 „ 10 „ este. Budapestre: 1 „ — „ éjjel. Pécsről Mohácsra a vonat indul naponta reggel 6 óra 22 perczkor. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk.
