Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-03-18 / 12. szám
gámskolát, dé a mely ma már többé fenn nem áll. Ebben 18, 15—16 éves, mind jobb csalá dokból való leány volt, kik mind benn az inté zetben laktak. A tanfolyam két félévig tartott, oly módon azonban, hogy e két félévet két egy mást kővető évben töltötték benn és pedig april elejétől szeptember végéig s a téli hónapokon családjuk körébe mentek. A tantárgyak voltak: a háztartási vegytan, a helyes háztartási szám vitel, egészségtan, a zöldség és virágkertészet, az illemtan. Oktatást nyertek pedig gyakorlatilag a főzés, kenyérsütés, mosás, vasalás, fehérnemű gondozás, fehérnemű és ruha varrás és szabás, fehérnemű foltozás, továbbá gyümölcs-befőzés, zöldség és gyümölcs eltartás, végre zöldség és virágkertészet, baromfi tenyésztés és tejkeze lésben. Újabban Würtenbergben vannak ily háztar tási iskolák felállítva és pedig az illető kerületi gazdasági egyesületek által szintén bennlakással összekötve. Ezekben a tanfolyam csupán féléves és pl. tart májustól októberig és novembertől áprilisig, de két tanfolyamon is benn lehet ma radni. Az oktatás kiterjed: 1. A háztartástanból: a főzés, sütés, mosás, vasalás és tisztogatásra, a tejkezelésre, I zöldségtermesztésre és baromfi tenyésztésre, egyes tápszerek eltartására s a fehérnemű gon dozásra. 2. Az ipari oktatás pedig kiterjed a kötés, foltozás, stoppolás, horgolás, fehérnemű és ruhavarrás kézzel és géppel, a szabásra és szövetek ismeretére. A továbbképezés czéljából pedig ok- tattatnak a számolás, helyes és szépírásban, fo galmazásban, levélírásban, háztartási számvitel ben. Végre az egészségtan, betegápolás, illemtan is előadatnak s az énekben is gyakoroltatnak. A tanítás kiválólag gyakorlati, a leányok a tanító női személyzettel egy családot képeznek és cso portokra osztva végzik a háztartási teendőket I mind és valamennyit sajátkezüleg az illető taní tónő vezetése és felügyelete alatt, Vajha e sorokkal sikerült volna a háztar tási iskolákra nálunk is a figyelmet felhívni.“ lm, Kodolányi Antal czikke. Prózai ez is, nemde hölgyeim ? Azonban, szerény nézetem szerint, érdemes volna tán nőegyleteinknek vele, egy ily háztartási iskola felállításának eszméjé vel foglalkozni. Az anyagi gondok miatt feldúlt családi boldogság, a rósz háztartás miatt örvény szélére jutott családapák kétségbeesett küzdel mei, midőn a „szükség törvényt bont“ és a va gyon-, hivatal-, becsületvesztés, — a fcgyház — vagy az ettől szabaditó golyó, méreg és a nyomorba, gyalázatba taszított özvegyek és árvák jajjai .... óh ezek sem kevésbbé prózai dol gok ám!! —r. —r. Tolnamegye törvényhatóságának bizottsága folyó hó 13-án tartotta ez évi rendes tavaszi közgyűlését, melynek tárgysorozatából a következőket említjük fel, n. m. Alispán ur félévi jelentése tudomásul vétetvén, en nek kapcsán elhatároztatott, hogy az árvíz elleni olta lom és védekezés könnyebbitése czéljából egyes dunaág szabályozása végett a nagyméltóságu ministeriumhoz felirat küldetik és e kérelem pártolása illetve ahhoz való csatlakozás iránt Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrogh- megyék megkerestetnek. Belügyminister ur ó nagyméltósága az adó felszó- lamlási bizottság elnökévé Bonyhádi Perczel Gyula urat, helyettes elnökévé pedig Kramolin Emil urat nevezte ki. Székes-Fehérvár szab. kir. város törvényhatóságá nak a székes-fehérvár-sárbogárdi vasúti szárnyvonal ki építése tárgyában a nm. közmunka és közlekedési mi nisteriumhoz intézett feliratának pártolása iránti meg keresését a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette, mert a ministeriumhoz felterjesztett felirat értelmében kiépí tendő vasútvonal az ország délnyugoti megyéiből eddig Budapest felé irányuló forgalmat igen könnyen Bécs felé terelhetné a mire pedig segédkezet nyújtani nem kíván. A lóavató bizottságok újjá alakíttatván a régiektől csak abban különböznek, hogy a szegzárdiban az eltá vozott Forgách Antal helyett Mayer János és az elhalt Berki János helyett Csepke Gábor választattak tagokul, az eltávozott Friderici Budolf helyett pedig Forster Zsigmond lett elnökhelyettessé. A betegápolási járulék 1888. évre minden egyenes állami adó egy-egy forintja után egy-egy krban állapi tatott meg. Az alakulóban lévő „Tolnamegyei régészeti és tör ténelmi társulat“ szervező bizottságának azon kérvénye, hogy keletkezését a törvényhatóság tudomásul vegye, a feloszlás felől rendelkező alapszabály-részhez elfogadás sal hozzájáruljon és a társulat az ő pecsétjén a törvény- hatóság czimerét használhassa, tudomásul vétetett, ille tőleg a kérelemnek egész terjedelmében hely adatott. Gindly-család község a megyebizottsági tagok vá lasztására vonatkozólag ideiglenesen a faddi választó-ke rületbe osztatott be. A vallás- és közoktatásügyi minister ur leirata, melyben a tanfelügyelő ur mellett alkalmazva volt toll- noknak Danes Bertalan urnák ideiglenes segéd tanfelügyelővé való kinevezése'foglaltatott, örven detes tudomásul vétetett. A gyámpénztári kamatláb 67,-ra szállitatott lefo lyó évi julius hó 1-től kezdve. Ocsény községben segédjegyzői állomás szerez tetvén, jóváhagyatott. A megyei Írnokoknak drágasági pótlék iránti ké relmére pártoló felterjesztés küldése határoztatott. Miután a simontornyai Sió-Kapos hid építésére hirdetett pályázat eredménytelen maradt, mert a pályá zók elfogadbatlan feltételekkel állottak elő, elhatározta tott, hogy a kérdéses hid az államépitészeti hivatal egy tagjának vezetése mellett házilag fog kiépíttetni. A csángó-magyarok hazatelepitésére a közgyűlés tekintve az ügynek különös fontosságát 300 frtot szava zott meg az Ínséges alapból. Ezek után főispán ur ő méltósága Pap Gynla ár vaszéki jegyzőt tiszteletbeli árvaszéki ülnökké, br. B u d- nyánszky Ivánt, br. Jeszenszky Lászlót, Mol- doványi Ödönt és Nagy Istvánt közigazgatási gya kornokokká nevezte ki, még pedig az elsőt a duna-fóld- vári, másodikat a dombóvári szolgabirói hivatalhoz, har madikat az árvaszékhez, negyediket a jegyzői hivatalhoz. Az ötödik gyakornoki állás betöltése egyelőre függőben hagyatott, az elhunyt állatorvos helye tekintettel a kö zellevő tisztujitásra, csak ideiglenesen töltetett be Csepke Gábor állatorvos kinevezésével. A tárgysorozat kimerítése után a közgyűlés főis pán ur éltetésével feloszlott. Vidéki levelek. Néhány szó Igazmondó levelére. A „Tolnamegyei Közlöny“ folyó évi 8-ik számá ban egy vidéki levél jelent meg „Igazmondó“ alá írással. A levél — mely egyébként ügyes, gyakorlott tollú eszes embert árul el — a Pákay-Drenovits féle ügygyei foglalkozik; s e térről tesz azután kirohanásokat jobbra és balra. Nem reflectálok a Drenovics-Pákay féle ügyre; Drenovics vádat követett el. Már fel van függesztve ál lásától. A többi m aj d még ezután következik. Punktum. Hanem hát szó fér ám Pákayhoz is! Igaz ugyan, hogy ő a jelen esetben jogos álláspontot foglal el Drenovics- csal szemben : de az is igaz ám, hogy ő egy olyan egy let ellen irt, a minőnek minden községben kellene len nie. Biz ezért a tettéért ne várjon maga iránt valami nagy rokonszenvet. De menjünk tovább, „Igazmondó“ megtámadja a simontornyai jÜf/ás köztiszteletben és szeretetben álló szolgabiráját Fonyó Lászlót. És miért? Mert nincs elhagyatottabb járás mint a mienk; mert a rendőri levegő nálunk szelíd és ezt a „jó Fonyó bácsi“ meg nem zavarná; csak ha „Ki rály Márton“ az „Üstökös“ jelenik meg, akkor van egy kis mozgalom. Már erre volna egy pár szavunk! Egy tisztviselőre sok szem néz. Hivataloskodását sokan veszik birálat alá. Ha kötelességének eleget nem tesz; ha részrehajló; ha egyes megyei klikkeknek gé pies eszköze; ha a profanum vulgusnak térdet-fejet hajtó szolgája: rójjuk meg, beszéljünk ellene, pellengérezzük ki nyilvánosan: de ha az a tisztviselő megállja a sarat, ha kötelezettségét híven teljesiti, ha úgy a hivatalosko dás, mint a magán élet terén buzgóság, részrehajlatlan- ság, tiszta szív, tiszta kéz, humanismus jellemzik őt: akkor ne bántsuk: de sőt emeljünk előtte kalapot, mert ellenkező esetben megérjük azt, hogy jóravaló embert kötéllel sem tudunk fogni tisztviselőnek. Fonyó László azon szolgabirák közé tartozik, kik járásuk becsülését és szeretetét bírják. Tiszta jelleme, igazságszeretete, részrebaj latlansága által, úgy befészkelte magát sziveinkbe, hogy száz vidéki levél sem képes őt onnét száműzni. „Igazmondó“ ur Fonyó Lászlót sok mindenről vá dolja. Hogy többet ne említsek: Az őszszel egy keres kedő boltját kiásták, meglopták. S midőn ezen keres kedő kárát kereste, majd hogy őt nem csukatta be a bíró. Én úgy tudom, hogy a panaszos megnyugodott a bírói ítéletben, tovább nem kereskedett s a szolgabiró- hoz nem felebbezett. Tehát panaszos nem lévén: a szol- gabiró sem intézkedhetett oly ügyben, mely a községi bíróság előtt végmegoldást nyert. Hogy járásunk rendőri tekintetben elhagyatott volna: azt kereken tagadjuk. Fonyó László szolgabiránk bármi ügyben, bármikor igazság szeretettel jár el s tüs tént intézkedik. Számtalan példát lehetne arra nézve felhozni, mily hivatalos szigorral járt el a legkényesebb természetű ügyekben is. Már pedig a hol ilyen szolgabiró van, ptt a járás nem lehet elhagyatott. Nem is hallottuk ezt még mástól csak Igazmondó úrtól. Épen ezért: Polgári kötelességünknek tartjuk a Fonyó Lászlóra szórt cinicus megjegyzéseket visszautasítani s azt mon dani: adja Isten, hogy Fonyó László sokáig éljen mint a simontornyai járás szolgabirája I Többek nevében: R—s. Némedi. 1883. márczius 12-én. Tisztelt szerkesztő ur! A „Tolnamegyei Közlönyének társadalmi viszo nyaink javitása ügyében kifejtett buzgósága reménvle- nem engedi, miszerint alant következő soraimnak b. lapjában helyt adni szives leszen: Gyakran és hivatott emberek által fejtegettetett már a műkedvelői szinelőadásoknak a szellemre és gya korlati életre való befolyása. Voltak olyanok, kik hasz nosnak, de voltak olyanok is, kik károsnak nyilvániták azt; és ha latba vetjük az ily előadások által elérhető folyékonyságot és nyelvtisztaságot a beszédben, a hatá rozottságot a fellépésben és a szellemnek is némi fej lődését egy oldalról, a másikról pedig ugyanez előadá soknak kétségtelenül káros befolyását a gyakorlati életre, kétes ha jobbról-e vagy balról hajlik alá a mérleg rudja? Mindamellett magam sem ellenzem a műkedvelői elő adásokat, ha okszerüleg gyakoroltatnak és különösen, ha valamely nemes intézmény pártfogolása érdekében adat nak; a jótékony czél oly palást, mely minden esetleg fennálló káros oldalát az előadásnak, eltakarja. De sőt még az a jó oldala is megvan az ily jótékony czélnak, hogy intensiv benyomást tesz a műkedvelő lelkületére és nem engedi fölényre jutni a feltünni-vágyás érzetét. Elég, ha az előadásnak czélja csak az öszműködés által elérhető szellemi érintkezése a közönség különböző ele meinek, a mikor is, mert üdvös irány felé vezető utat egyenget, inkább hasznos, mint káros. Ha azonban a műkedvelősködés czéljául a tetsz- vágynál, a láttatni óhajtásnál egyébb semmit sem láthat a gondolkodó, ha az úgyszólván mániává lesz (ép ezek e káros oldalai) akkor nem kérek belőle. Itt szívesen félbe hagynék az írással, de hogy tel jességgel megértessem meg kell Írnom, miszerint Pin- czebely Görbő községekben körülbelül ilyen szinüek kezdenek lenni a meglehetős gyakran előforduló mű kedvelői szinelőadások és prófétának sem kell lennem, hogy megjósolhassam, miszerint a kóbor színészek ma holnap országszerint e községek felé fogják irányítani kocsirudjaikat, bizton számíthatván arra, hogy ha sehol egyebütt, ott bizonyára találnak elég műkedvelőre és kö vetkezésképen nagyszámú közönségre is, mert — mi természetesebb ? — kiki kiváncsi leányát, testvérét, ba rátját, vagy csak ismerősét is látni a színpadon. Talán felesleges is mondanom, miszerint az ily vándor színészekben, kik a korcsmapadokból épített szín padon kívül más milyenre soha sem léptek még, csak haszontalan munkakerülők pártfogaltatnak busásan és mig a hazáért küzdött és küzdelmében nyomorulttá lett vitézt egy-egy krajezárnyi adománynyal odábbitjuk, ad dig a „nemzet napszámosai“!!! találnak jóhiszemű mű kedvelőket, kik keresnek nekik jó forintokat, de bőven. lm kitettem magamat a veszélynek, hogy ellenem zúdulnak a t. műkedvelő urak és a még ennél is na gyobb veszélynek, hogy az bájos műkedvelőnők meg- haragusznak reám. Nem tehetek róla. Tessék ezentúl jobban megvá lasztani a jótékony czélt. Avagy nincsenek kedves ha zánknak ma is elég szerencsétlenei, akik mint hasznos polgárai e hazának méltán .várhatják honfitársaik nemes szivétől a részvétet? Gondoljunk csak kissé a győrme- gyei árvíz-, a laczházai tüzkárosultakra és képzeljük ama szerencsétlenek helyzetét e zord időben, vagy a csángó magyarokra, kik epedő szívvel várják hazatele- pittetésök óráját. Azokon kell segítenünk, azoktól várha tunk viszont segélyt, ha a mitől isten is őrizzen, mi is az övékéhez hasonló helyzetbe jutnánk; azoktól igen, de a kóbor színészektől nem ám! Vagy ha a művészet ol tárára akarjuk áldozatunkat letenni, úgy tessék tudomá sul venni, miszerint hazánk elhunyt legnagyobb koszo rús költője Arany Jánosnak szobor akar készülni, ahhoz járuljunk. A „nemzet napszámosai“ pedig, kik művészi pá lyájukat korcsma-padokon kezdték és ott is végezik, él jenek meg tudományuk után, ahogy tudnak, vagy le gyenek igazi napszámosokká, legalább nem fog leala- csonyictatni nemzeti művészetünk ily torzképek által. Ezek után ajánlom magamat és maradok tisztelője Nobl Illés. Némedi, 1883. márczius 12. Tisztelt szerkesztő ur! Már elküldött levelemhez, e pillanatban leghitele sebb forrásból nyert értesülésem folytán van szerencsém a legutóbb Görbén tartott műkedvelői szinielöadás (?) lefolyása felől is értesithetni. Mielőtt azonban azt te szem, felkérem, miszerint előbbi levelemhez commen- tárul a következőket szíveskedjék közzé tenni: Görbő-Pinczehely ifjúsága önnálló műkedvelő elő adást egy év óta nem tartott, de igenis részt vett a vándor-színészek (Sángerek) előadásaiban még pedig tö megesen. Ily vándor-színészek (számszerint kettő) érkez tek a közel múlt napokban is Görbőre, hol a tovább utazásra szükségelt költségek hiánya miatt megállapod tak. Álmodni is alig merhették, mily fényes sikerre fog nak itt vergődhetni. Műkedvelők után néztek és kaptak is annyit, mennyit csak önmaguk akartak; azok hozzá- járultával megtartók tegnap, vasárnap este az előadást. Már most a birálat következnék. Bírálat?! Türelmem ne hagyj el! Részletekbe nem bocsájtkozom; röviden: az előadás minden bírála ton alól rosszul sikerült; a készületlen műkedvelők (e szó sem szenvedett érzékenyebb arczulcsapást) nevetés, közbeszólások és — minden műérzést sértő — han- dabandával játszták el szerepeiket a közönség boszan- kodására és az érdekeltek szégyenére. Azon nem érde keltek, kikben műérzés volt, nem akarván végig hall gatni és látni a művészetnek ily mérvű eltorzítását elő adás közben elhagyták a termet. -De hát azért az elő adásnak még is volt sikere; jövedelmezett 40 forintot, írván negyven forintokat. Kérdem már most, nem-e égbe kiáltó, a pénz ily potom módoni kiadását elősegíteni, holott ezernyi ezer szenvedője van e hazának; nem kár-e a szép tettekre is képes erőket igy csúffá tenni ? — És mindezt, kiért? egy pár kóbor színészért! Nobl Illés. I Különfélék. — A kir. törvényszéknél a tavasz folytán nagy mérvű újítások fognak életbe lépni. A törvényszéki bí rák mindez ideig hivatalos helyiség hiányában Saját la kásaikon voltak kénytelenek munkáikat végezni s igy a gyakran értékes okmányokkal felszerelt iratok minden héten kivándoroltak az előadó lakására s onnét ülés napján bevitettek a megyeházához. Eltekintve attól, hogy ily módon az ellenőrzés és elnöki érintkezés a bírók kal felette meg volt nehezítve, még ezer szerencse, hogy az ide-oda hurczolásból valami helyrehozhatlan calami ties nem nőtte ki magát. Ülésterem csak egy állt a törvényszék rendelkezésére s igy ha polgári és büntető- ügyi ülés egyidejű tartása vált szükségessé, más helyi ség nem lévén, az elnök saját szobáját volt kénytelen az ülésezés idejére átengedni. Ezenkívül a pertár helyi ség oly szűk, hogy a naponkint tárgyaló bírák és az ott jelenlevő 20—24 ügyvéd egymás nyakán ült és dol gozott. Palugyay Gusztáv elnök ur belátva az állapot tarthatlanságát, már két ízben utazott Buda pestre, hogy a szükségesnek mutatkozó javítás iránti tervei elfogadását biztosítsa, a mi neki egészben sike rült. Már a jövő hónapban a telekkönyvi osztály áthe lyeztetik a megyeházból a Katzenbach-féle házba; az ily módon nyert helyiség egy részében az összezsúfolt irat tár és a bírák fognak elhelyeztetni. A büntető osztály ülésterme, hol bíróság, ügyészség, a védő ügyvédek, vádlottak, panaszlók és tanuk mind egymás hátán ültek és álltak, a szükséges mellékhelyiségekkel elléttatik; — külön polgári ülésterem fog berendeztetni s a tárgyalási terem is kibővittetik. A jogászvilág bizonyára hálás el ismeréssel fog adózni a fáradhatlan ügybuzgalmu elnök urnák, hogy a bajokat felismerve, mindent elkövetett, hogy azokon alaposan segítsen! — Czimadományozás. ü felsége Albanich György szegzárdi kir. törvényszéki kereskedelmi ülnöknek, a királyi kereskedelmi tanácsosi czimet, életfogytiglan díj mentesen adományozta. — Kinevezések. A bonyhádi kir. járásbírósághoz albiróvá: Biróy Béla szegzárdi kir törvényszéki aljegyző neveztetett ki. — Halasy Szilárd bonyhádi kir. járás- birósági aljegyző pedig, a szegzárdi kir. törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. — A vallás- és közoktatásügyi minister Danes Bertalan tolnamegyei tanfelügyelóségi tollnokot, ugyanezen tankerületbe kir. segéd-tanfelügye lővé nevezte ki. — Egyleti élet. A szegzárdi korcsolyázó-egylet múlt vasárnap délelőtt tartott választmányi gyűlésén, egy állandó korcsolya-csarnok építését határozta el, melynek bővebb tárgyalását egy albizottságra, — mely nek tagjai: Pap Lajos alelnök elnöklete alatt, Döry Pál, Ünger Domokos, dr. Szigeth Gábor, Knór Ttf ándorné és dr. Szendrődy Szilárd jegyző, — ruházta át, kik a mai nap délután 3 órakor, a szegzárdi casino éttermében tartandó közgyűlésen már határozott tervet mutatnak be úgy az építés, mint a szükséges pénzalap beszerzése tárgyában. A múlt vasárnapi közgyűlés, a tagok rész vétlensége végett meg nem volt tartható s igy az a mai nap délután 3 órakor, tekintet nélkül a tagok számára fog megtartatni. — Gyűjtés. A nagybecskereki ref. egyház javára gyűjtő Szalay József ottani lelkész gyűjtői körútját me gyénkben folytatva: Ocsényben 83 frt 87 kr, Decsen 102 frt 86 kr, Pilisen 29 frt 1 kr Alsó-Nyéken 43 frt, Kajdacson 25 frt 95 kr, Nagy-Dorogon 62 frt 56 kr, Madocsán 95 frt 74 kr, Bölcskén 96 frt 72 krt. Kölesden is szép összeget gyűjtött s innét Pestmegyébe ment át, folytatni lelkes körútját. — Jótékonyság. Özv. König Károlyné Kecseg pusztai föbérletén a szegény cselédgyermekek iskolázta tását nagyban előmozdítja. A szépen berendezet iskolát, mely r. k. jellegű, mintegy 60 gyermek látogatja. A tanitó fizetését is a buzgó úrnő fizeti. — Szászvár baranyamegyei s megyénkkel határos községben a közelebbi setét éjszakák egyikén a vándor- czigányok hat házban, részint raboltak, részint rab- lási kísérletet tettek. Falakat aláástak, ablakokat feszítet tek s ajtókat törtek be. Egy embert pedig, ki őket tetten érte, félholtra vertek. Azután jól megrakodva s igy re bene gesta, eltávoztak. — Vasúti ügy. A báttaszék-dombovár-zákányi vasút részvényén és elsőbbségi kötvényén levő utolsó szelvény e hóban lejár, az uj szelvényivek 1883-ik évi april 1-től kezdve a pálya üzletét kezelő magyar kir. államvasutak igazgatósága által Budapesten fognak kiszolgáltatni. — Az uj vallás. A nazarénusok már Szegzárdon, is felütötték táborukat. Valami Simon János nevű fog lalkozás nélküli idevaló illetőségű (apostol ? !). gyűjti a híveket, kik a kerti utczában házat is akarnak venni, hogy összegyűlve dorbézoljanak. A konkoly elhintői, amint értesülünk, Faddon vannak s onnét jő az utasítás, meg a szükséges ‘összeg. Egy Mária-társaságbeli asszony panaszkodott, hogy a íöntnevezett apostol csábos szavai nak sikerült már 3 mária-társaságbeli asszonyt is a re- zenerus (nazarenus) hitre átcsábítani. Szomorú dolgok I — Iskolai vizsgák. A szegzárdi reform, elemi is kola első félévi vizsgái, a múlt vasárnap délelőtt és dél után tartattak meg, az egész gyülekezet jelenlétében. Az eredmény a tavali évhez képest, sokkal emelkedőbb. Ez alkalommal László Lajos helybeli ügyvéd 6 frtot adott át az igazgatóságnak, mely összeget az igazgató ság a szegény gyermekek tankönyveinek beszerzésere fordította. — Uj magyar lap. „Végvidék“ czimmel egy uj magyar vidéki hetilapot indit april 1-ével a páncsovai magyarság, mely fő föladatul tűzte ki magának a magja-
