Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-03-04 / 10. szám
a másikkal azonos-e, — noha egy némely faj különös alakjánál, másik inkább kültakarója (héj) által, mig má sik csekélyszerü elszinesedése által felismerhető, mind azonáltal, ez csapán oly egyén tulajdona, ki mindig ezekkel foglalkozik, de ez is sokrészben csalatkozbatik, — innen a lelkiősmérettel biró szolid kertésznek árjegy zékében foglalt névnélküliek felsorolása s a melyek sokszor a legfinomabb fajok, erősen képződre, az üzdé- szetre alkalmasok is; de miután fajak nem ösmeretes, az idő nem határozható meg, melyben ók szívesen haj tanak, hogy a kertészkedőt ki is elégítse fáradalmaiért. A jáczintok, nárczisok, taczetták és jonqnilláknál oly hagymák is fordáinak elő, a melyeknél a csir oszolt, de a melyet egy kis ügyesség mellett könDyen felis merhetni s meglehet, hogy ezen csiroknak egyike elég erős lenne egy virág elóhozására, de ez mindenkor gyenge s a megtekintésre is alig érdemes virágot fog hozni. Kivételt itt csapán a jáczintusok képezhetnek s ezek is csapán e két nemben Gellert és Ami da coear, a melyek csak ritkán osztatlan csirral jelennek meg s s ha ezek nem valami igen apróra oszolva jelennek meg, — több s igen jó virágot hoznak. Egy másik fókellébe az, hogy a jáczint hagymák egészségesek legyenek, azt akként lehet megtudni, ha az illető meggyőződik, hogy a hagyma minden a csirt ővedző. csészéje (lapja) vagy burka egy arányt és szo rosan füződik-e a másikhoz. Ha a virághagyma beteg, az legelőször is a csir közelében szokott meglazulni, benne csekély nyomásra nedvességet, előre haladtában sárgás roszszagu tapadó folyadékot, sőt előre haladt korban gzétmálló bomlási terméket, melyet figyelő ujjaival ithat. Su ? ,-hn- tegség a többi hagymákra is átterjedhet. Ha a virághagyma tökéletesen egészség**, s annak voltáról akarunk meggyőződni, a fentiek után nem szűk- 1 séges egyéb, mintegy éles késsel a hagyma leghegyét levágni, ha ez szép fehér, vagy plane zöld és tapin tásra egyenletesen kemény, biztosan egészségesnek lehet nyilvánítani. Néha a hagyma lapos részén,1 -"’•ez-'azon -resz, a melyen a gyök képződik, — egy nyom, árok, észlelhető mely nagyobb megtekintéskor mint előre ment sebzés nek- összenövése (var) mutatkozik, az ilyen hagymák az üzdészetből egészen kizárandók s ezek csupán a hagy mák tenyésztésében, a szaporításban bírnak lényeggel, mert azok a szétválásnak előjelei. A korai marsailli taczettánál arra kell ügyelni, hogy a csir a burkon (héjon) már észlelhető legyen, mely megjelenés szeptember hó második felében szokott megtörténni- Ezen hagymanemü növény, mely a mi ég hajlatunkban a tökélyt soha sem éri el, minden évben déli Francziaországból szereztetik be, honnan elneve zését is birja. Ezen hagymán egy légynem szokja a csir- körül a kültakarók közé petéit (tojás) elrejteni, a me lyekből később álezák (Larve) fejlődnek s a melyek a csirba befurakodván, azt tökéletesen elroncsolják, fel emésztik, a hagymát magát nem bántják s így a hagyma nem vesz el, de viritni nem képes. A tulipánoknál csak arra kell ügyelni, hogy a hagymák jól kifejlődve legyenek s hogy a gyöklapon a fent idézett varszerü kidomborodások vagy árkok ne le gyenek, azaz a gyöklap sima, a hagyma maga pedig egyenletes tömöttséggel bírjon. A sáfránhagymák (crocus) erőteljesek, tökélyes ki fejlődésüket a megjelenő csirok többsége és a hagyma nagyságával arányba álló csirok minőségétől lessz füg gővé, igy például a gyengénél 1 csir, erősbnél két, há rom, az erőseknél négy, öt csir is észlelhető. Az ültetés. A jól kivitt ültetéstől igen sok függ, hogy a virá gok tőkélyesek legyenek, — függ attól is, hogy mely időben ültettessék az egyik, vagy a másik faj, még az egyenlő fajoknál az egyik, vagy másik nem is attól lesz függővé, hogy korábban vagy későbben akarjuk-e üzdészet alá venni, hogy virágaival megörvendeztessen. Minthogy pedig átalában azon idő megnem hatá rozható a melyben ezen munkának történnie keilend, czélszerünek vélem, minden egyes fajnál ezekről meg emlékezni. A hagymáknak cserépbe való ültetése egy általá nosan ösmert teendő s arról alig kell többet szólani s igy csak a főbb teendőkről fogok szólani. Az üzdészethez ne vegyünk valami zsiros földet, a közönséges jó kertiföld a legmegfelelőbb, ehhez ad junk félannyi folyami homokot s keverjük jól össze, mert a hagymák az egész üzdészeti idő alatt úgyszól ván kizárólag a nekik nyújtott vízből veszik tápjukat. A föld pedig szétmorzsolva, porhanyó és nagyon vizes ne legyen, ekkor a virághagyma a balkéz hüvelyk és mutató ujjal megfogva a cserép közepére akként tar tandó, hogy a hagyma csúcsos része a cserép széle fö lött kiálljon, a jobb kézzel pedig a földet körülötte egyenlően beleszórja, de megjegyzendő, hogy a hagy mát a cserépben, azaz, az alatta létező földre nyomás által megerősíteni akarni, káros, mert ezen cselekmény által az alatta létező föld tömörebb lesz, most ha a hagyma gyökeret ver, gyökere ellentállást talál lefelé ha ladásában s igy a hagymát fölfelé emeli, — itt most már a föld és a hagyma széke közt ür támadván, pe nész és rythadásnak nyújt alkalmat. Ha ekként a cserép földdel megtelt, a föld jobb tenyerünk szélével lesodrandó, az ekként ültetett gumók pedig kétszer egymás után jól megöntözendők, miáltal a fold nem csupán tömötségét megkapja, de egyenlő lé vén, gyökere minden irányban könyen behatolhat, mi által a hagyma is szilárd állást foglalhat. A hagymáknak, mint feqnen idézve, csak oly mé lyen szabad ültetve lenniök, hogy hegyes részök a földbe ne jusson soha, cserépbe ültetett hagymák, ha azok mélyen ültetve vannak, a csirképezésnek visszama radását idézik elő, miáltal a kertészkedönek nagy kára válhatik. (Folytatása következik.) A közönség körékői. Szegzárd közelében egy a falusi gazdaasszonykodás minden nemében jártas gazdaasszony kerestetik. Levél utjáni ajánlkozások e lapok szerkesztőségéhez intézendők. IT y i 111 é r.') Simontornya, február, hó 22-én 1883. Tekintetes szerkesztő ur! Kérem legyen szives be cses lapja nyílt terében tért engedni, hogy a nagyérdemű olvasó közönség, az ellenem szórt rágalmakat megezá- foló s a megtörténteket híven leíró czikkemet olvas hassa. De kérem a szárnyát meg ne nyirbálja, nehogy repülésében akadályozva legyen. A nagyra becsült olvasóközönség figyelmébe aján lom az alább elősorolt megtörténteket: Február hó 7-én szokásom szerint reggel 8 órakor a községházához mentem, alig hogy foglalkozásomat el kezdtem, néhány perez múlva valami szokatlan lárma hallatszik, — s a tanácsterem ajtaját koezogatják, mon dom lehet! Bámulatomra, a mint az ajtó feltárul, egy nagy csoport ember jő be; felingerült haragjokban minduyájan beszélni akartak. — Előadták érkezésök okát, jiogy már tovább Pákay tanítót a községbe nem l Ekkor kértem őket ésfigyellttí3^ tettem, hogy ezen . /> utón orvoslást nem nyerhetnek, mert ez a sajtó bíróság elé való s igy nem segíthetek bajukon, ismét nagy zűr-zavar támadt; — ha nem se gít biró ur, majd mi segítünk magunk — és többféle panaszokat hozván fel, például egy embernek 8 éves fiacskáját három hétig folytonosan, délelőtt úgy, mint délután térdepeltette s mikor az atyja meggyőződés vé gett az osztályba ment, ajtót nyitott néki s hogy ez után a tulszigor gyakorlásában senki ne akadályozhassa „Tilos a bemenet a tanítás alatt“ czimü iratot szegezett fel a tanterem ajtajára; — egy másiknak gyermekét egész éven át sohasem kérdezte, igy tehát hogy tanul hatnának a gyermekek — és még több ilyfélék fordutak elő, borzasztó lárma és türelmetlenség mellett. Látván a zavart, kértem őket, hogy távozzanak, ne türelmetlen kedjenek, mert rósz következménye lesz. A nép nem távozott, sőt inkább szaporodott folyton a tömeg. Lát ván a veszélyt s hogy kényszerhelyzetemből kiszabadul jak, igy szóltam: ha önök nem távoznak, majd én tá vozom, ekkor újra hozzám fordultak s kértek, tegyen valamit biró ur, nehogy több baj legyen; ekkor már nem volt mentségem, hogy a tömeget eltávolithassam, mondám nékik, hogy válasszanak maguk közül egy pár embert, a kikkel értekezbetem, mert ennyi emberrel nem lehet semmit sem tenni. Ekkor választottak 5 egyént és meghagyták választottaiknak, hogy Pákay tanítót ok vetlen a bíróság elé kell hivatni és meg kell kérdezni, hogy mi okból teszi a községet ily pelengérre. Érteke zésünk folytán elhatároztuk, hogy meghivatjuk és Írás ban megidéztettem, de becsületemre mondom, hogy fe lette bíráskodni nem akartam és nem is bíráskodtam; kétszer küldöttem írásbeli megidezést, harmadszor Varró Paulin plébános, egyházi iskolaszéki elnök és Kozák La jos világi iskolaszéki elnök urakat, úgy Báli István rend szeresített tanító urat tiszteletem mellett meghivattam és kértem őket, hogy nevemben kérjék Pákayt, jőjön átal, biztosítom őt, hogy semmi baja sem lesz, de mind hasztalan, nem jött. — Ekkor egy elöljáró társamat kül döttem egy hivatalszolgával, erre Pákay daczosan azt felelte, hogy csakis az erőszaknak engedelmeskedik, ek kor már az idő előrehaladott volt egy negyed 12-re, egy elöljárót és két hivatalszolgát küldöttem érte; ek kor látván az erőt és azonnal jött. A tanácsterem ajta ját benyitván, ezen szavakat hangoztatta: az erőszaknak engedve megjelentem, erre azt feleltem, bárcsak előbb megjelent volna, legalább nem kellett volna erőszakhoz nyúlni, — amint feszes kabátja begombolva volt, lát tam az egész pisztolyt, ekkor igy szóltam: Önnek a zse bében forgó pisztoly van; nincsen, válaszolá. De igen, mondám, Önnek a zsebében, én úgy látom forgó pisz toly van. — A zsebemben nincsen mondá, hanem az oldalamra van kötve. — Tehát úgy látszik, hogy Ön gyilkos szándékkal van, forduljon félre és oldja le fegy verét magáról és tegye a város asztalára, nehogy vala kit lelőjön, a mit meg is tett. Akkor én kérdeztem tőle, hogy minek irta azt az embergyalázó ezik két? és ki ál tal lett felkéretve? — Erre nem felelek, mert sajtó bí róság elé való; nem is akarok én ön felett bíráskodni, mondám, hanem kérem, mondja meg, ki 'kérte rá az Írásra, legalább ha megmondja, a felizgatott kedélyek le fognak csillapulni. Erre azt felelte, hogy én a czik- ket magamtól írtam; ekkor kértem, hogy legyen sza bad még egy kérdést Önhöz intéznem, kiket ért a ké tes hirü vezérek alatt? erre azt felelte, hogy azt nem mondom meg, ekkor újra kértem minden sértegetés nél kül, hogy tegye jóvá czikkét, legalább legyen közsé günkben békesség, erre semmit sem felelt. Ekkor én a jelenlevőkhöz fordultam és azt mondottam nékik, többet nem tehetek, ha nincsenek megelégedve, pereljék be a sajtóbiróságnál. Ön pedig el mehet, biztosítom, hogy nem lesz hántása s félve az előfordulható esettől, még rendelkezésére adtam egy városi hivatal szolgát, ha ebé delni megy, kisérje el, ha vissza akar jönni, kisérje vissza az iskoláig, úgy este is okvetlen elkísérje, azon felül meghagytam őrjeinknek, hogy figyelemmel kisér jék, nehogy a felingerült nép valamit elkövessen vele. Ennyit a tényálláshoz, polgári becsületemre mondom, hogy többet nem tettem s a nagyra becsült olvasó kö zönségre bizom a megítélést, a mit tettem azt kellett tennem, mert különben rósz következménye lehetett volna. TJgy hiszem, azon rágalmakat, a melyet a tudósí tás, őssze-vissza halmozva hoz, azok bántanak ugyan, de nem érdemiem meg. Mert akik ismernek, tudhatják, hogy mindig a mérséklet embere voltam, politikai el veim is bizonyítják; úgy szinte a községi mozgalmak tói mindig távol tartottam magamat, úgy családi éle temben is mindig higgadt megfontolás mellett intéztem el dolgaimat. — Becsületemre mondom, hogy azon rá galmazásokat, a miket az igazmondó aláírással való czikk- iró ir, az mind kigondolt rágalom az olvasó közönség félrevezetésére. Többek között azt is Írja, hogy a biró megsüvegeli a zBiványokat, — igaz, én tiszteletből sok szor ha megyek az utczán kalapot emelek, különösen a simontornyai urak előtt, hacsak czikkiró ezen urakat nem tartja zsiványoknak; én ugyan nem igen szoktam a kalapomat emelgetni, mert a sok bókolásnak hazug ság a vége. Elég helytelenül hozza a nyilvánosság elé, Pestre való utazásunkat is a vásár ügyre vonatkozólag, ehhez pedig szerény nézetem szerint semmi köze, ugy- hiszem, minden egyes községnek jogában áll községe javát óhajtani és keresni, Továbbá a czikkiró azt is akarja a nagyvilággal elhitetni, hogy Simontomyára „javító intézet“ kellene, bizony az nem is volna rósz, mert a javítás mindig jó, ezt belátja minden okos em ber. Hanem azt csak belátja a czikkiró is, hacsak nem, — ....................... hogy Simontornya község összes népe mi kkal jobban halad a korral, mint a czikkiró, a mely S llfujt méreggel, rágalmakkal halmozza el Simontornya iSizség érdemekben megőszült férflait. Fs m.'.r .igaz mondó“ aláírással írja czikkét. Ennyit ezekre a hamis rágalmazó ut.ikej máskor többet. Kérésem'megújítása mellett maradtam a tekinte tes szerkesztő urnák tisztelője: Drenovits Pál, földmives. Ion g végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos érák alatt alourott telekkönyvi hatáságnál s Győré község házánál meg tekinthetők. — Folyamodó kérelmezési költségei 14 frt 37 krban állapíttatnak meg. — Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. éri január hó 17-én tartott telekkönyvi üléséből. Szendrődy Gábor, jegyző. 56—1883. szám. Palugyay Gusztáv, elnök. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy a szegzárdi takarékpénztár végrehaj- tatónak Steiner Miklós és neje Wolf Erzsébeti! báttaszéki lakos végrehajtást szenvedők ellen 400 frt iránt indított végrehajtási ügyé ben a báttaszéki 6572. sz. telekjegyzőkönyvben I. 1—2. sorszám alatti kert és ház 600 frt, a báttaszéki 537*1. sz. telekjegyzőkönyv ben felvett f 1. sor 80 frt, s f 2. sor 30 frt, + 3. sor 30 frt, f 4. sor 10 frt, f 5. sor 10 frt, f 7. sor 50 frt, f 8. sor 80 frt, f 10. 5 frt és végre f 11. sorszám alatti fekvöség 50 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi április hó 9-ik napján délelőtt 10 órakor Bát- taszék község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánat pénz fejében letenni, s vevő a vételárt három egyenlő részletben 6 nőnap alatt ezen kir. törvényszék letéti pénztárába lefizetni köteles 8 végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alolirott telekkönywi hatóságnál s Báttaszék község elöljárósá gánál megtekinthetők. — Felperes költségei 15 frt 37 krban állapít tattak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi január hó 17-én tartott telekkönyvi üléséből. Dús Lajos, jegyző Palugyay Gusztáv, elnök. 388-1883. , Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára mint vég rehajtatnak Zehringer József báttaszéki lakos végrehajtást szen vedő ellen 231 frt 14 kr iránt indított végrehajtási ügyében a bát taszéki 3425. sz. telekiegyzökönyvben felvett I. a. 1—2. sorsz. 1010. népsz. ház s kert a végrehajtási eljárás 156. §-a értelmében egész ben 460 kikiáltási ár mellett az 1883. évi április hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor Báttaszék községe házánál megtartandó árveré sen eladatni fog. Vonni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bá ni *•’ nz fejében letenni, s a vevő a vételárt 2 egyenlő részletben ! ümattal ezen kir. törvényszék letéti pénztárába lefizetni kő- végre, hogy a megállapított árverezési feltételek a hivatalos • iáit alolirott telekkönyvi hatóságnál s Báttaszék község elöl- ■■■ ;gauúl megí«.kinthetök, felperes eznttaliköltségei 15 frt 87 kr- h** állapíttatnak inog. Szerkesztői üzenet. Drenovit s Pál urnák Simon tornyán. Közöltem a táma dást és igy helyt adtam a védelemnek is. Az oly kifejezések azon ban, mint szem télén, arczátlan, alávaló, gaz, semmi féle szin alatt még lapom nyiltterében sem fognak napvilágot látni és pedig azért, mert igy kívánja az irodalmi tisztesség! a közlés ért eznttal dijat nem fogadok el, tessék róla rendelkezni. . Rkadamantus. Már megszelídült, ne tessék tőle tartani. De Beszéljünk egyébről. Mióta Kurta elment, azóta a közlöny olvasói nélkülözni kénytelenek az avatott toll humoros karczolatait; fel használom az alkalmat, hogy Kurta visszahívásával megfenyegessem. F. I. Legközelebb felhasználom; kérem folytatását is. * ' D. Gy. Ha netán Szegzárdra jön még; látogasson megsze retném az ügy kiegyenlítését Önnel megbeszélni. Laptnlajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. Hivatalos hirdetések. 113—1883. Árverési hirdetmény. 11169.-1882. Árverési hirdetmény. 30-án tartott tel Biróy Béla, jegyző. 387.—1883. egzsfdi kir. törvény széknek 1883. évi január hó bkkónyviíttéíCT»^ '^ Palugyay Gusztáv, \ elnök. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi u- ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára mim rehajtatónak Matits József és neje Morvái Anna szegzárdi lake sok végrehajtást szenvedő ellen 38 frt 50 kr iránt indított végre hajtási ügyében a szegzárdi 788. sz. telekjegyzőkönyvben felvett f 7229. hszsz. szőlő 316 frt kikiáltási árban az 1H83 évi április hó 12-ik napián délelőtt 9 órakor ezen kir. törvényszék pertárában meg tartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10*/o-át bá natpénz fejében letenni s vevő a vételárt 2 egyenlő részletben 6°/0 kamatokkal ezen kir. törvényszék letéti pénztáránál lefizetni kö teles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alolirt telekkönyvi hatóságnál s Szegzárd község elöljá róságánál megtekinthetők. — Folyamodó kérelmezési költsége 11 frt 42 krban allapittatik meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi január hó 30-án tartott telekkönyvi üléséből. Biróy Béla, Palugyay Gusitáv, jegyző. elnök. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára végrehaj tóiénak Hath Fercncz hanthi lakos végrehajtást szenvedő ellen 197 frt iránt indított végrehajtási ügyében a hanthi 20. sz. telek- jjegyzokönyvben I. 1—3. sorszám alatti kisházi állományból végre hajtást szenvedettet illető fele 335 frt 50 kr kikiáltási ár mellett síz. 1883. évi április hó 10-ik napján d. e. 10 órakor Hanth köz ségházánál megtartandó árverésen eladatni fog. j Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók az árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő rjészletben ezen kir. törvényszék letéti pénztárába lefizetni kö teles, 8 végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivata los órák alatt alolirt telekkönyvi hatóságnál s Hanth község elöl járóságánál megtekinthetők, — felperes költségei 15 írtban álla píttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi január 17-én tartott telekkönyvi üléséből. Dús Lajos, Palugyay Gusztáv, jegyzÓ. elnök. 186.—1883. szám. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy a báttaszéki kerületi takarékpénztár végre haj taténak özv. Pctz Bálin íné született Muhi Margit bátta széki lakos végrehajtást szenvedő ellen 90 frt iránt indított végre hajtási ügyében a báttaszéki 1371. sz. telekjegyzőkönyvben felvett f 1. sor 20^6. hrszámu ingatlan 6 frt, a + 2. sor 3828. hrsz. fek vöség 45 frt, — f 3. sor 4304. hszsz. fekvöség 15 frt, a f 4. sor 5037. hszsz. ingatlan 9 frt, — a f 5. sor 13886. hszsz. alatti 280 frt, — végre a f 6. sor 16798. hszsz. fekvöség 28 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi április hó 7-ik napján délelőtt 10 érakor Bát taszék községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bá natpénz fejében letenni s a vevő a vételárt két egyenlő részlet ben 60 nap alatt ezen kir. törvényszék letéti pénztarába lefizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivata los órák alatt alolirott telekkönyvi hatóságnál s Báttaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. — Folyamodó jelenlegi költségei 15 frt 57 krban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. január hó 17-én tartott telekkönyvi üléséből. Dús Lajos, Palugyay Gusztáv, jogizö. elnök. 420.-1883. Árverési hirdetmény, A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Szatykó Mihály mázai lakos végrehaj- tatónak, Kakas Mihály mázai lakos végrehajtást szenvedő ellen 100 frt iránt indított végrehajtási ügyében a mázai 44. sz. telek- jegyzőkönyvben felvett I. alatt 1—4, 6—24. sorsz. 41. népsz. ház */a telek 801 frt, úgy a 45. sz. telekiegyzökönyvben felvett 1.1—4. 6—13. sorsz. ljA telek s ház 800 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi april hó 21. napján délelőtt 10 órakor Máza községe házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő rész letben 6°/0 kamatokkal ezen kir. törvényszék letéti pénztárába lefi zetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alolirt telekkönyvi hatóságnál s Máza község elöljáróságánál megtekinthetők. Felperes költségéi 15 frt 77 krban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi január hó 30-án tartott telekkönyvi üléséből. Biróy Béla, jegyzi!. 129.-1883. Palugyay Gusztáv, elnök. Árverési hirdetmény. *) Az o rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy özv. Hilberth Jánosne váraljai lakos végrehajtatónak Bencze András puszta-döri lakos végrehajtást szenvedő ellen 61 frt iránt indított végrehajtási ügyében a györei 18. illetve a 359. sz. telekiegyzökönyvben Kraft Miklós nevére át vitt lL telek s 65. népsz. házra a legelő illetőséggel együtt 878 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi április hó 7-ik napján délelőtt 10 órákor Győré község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánat pénz fejében letenni s vevő a vételárt két egyenlő részletben 6% kamatokkal ezen kir. törvényszék letéti pénztárába lefizetni köte- Alulirt kiküldött végrehajtó ezennel közhírré teszi: hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 6780—7596-/82. számú végzése által Knar Albert szegzárdi lakos ellen Kramolin Emil szegzárdi lakos ja vára 300 frt követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás foly tán biróilag lefoglalt s 590 frtra becsült szobabútorok, kád és csö- mögéböl álló ingóságok nyilvános árverés utján eladandók, minek a helyszínén, vagyis Szegzárd községházánál leendő eszközlésére határidőül 1883-ik évi márczius hó 9-ik napjának délutáni 2 órája kitüzetett, melyhez a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat nak meg: hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, szükség ese tében beosáron alul is eladatni fognak. Kelt Szegzárdon, 1883-ik évi február hó 20-ik napján. Pesthy József, kir- bir. végrehajtó. 5328.—1882. Árverési hirdetmény. 4 tamásii kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság rószó- hirré tétetik, hogy a kir. kincstár, úgy Győrfy Ferencz, AH közhírré Beer Frigyes, Deutsch Mór. Kiss László végrehaj tatónak Kovács Jánosne szül. Máté Bozália döbröbözi lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a d -bröközi 231. sz. telekjegy zőkönyv- ben I. 1. sorsz. alatt felvett belsőségnek */a része, a 2—24. sorsz. alatt foglalt egész teleknek x/4 része s az ennek tartozékát képező csurgói 633. sz. telekjegyzőkönyvben t 449. hrsz. alatt felvett egész részlet mint özv. Kovács Jánosné sz. Máté Bozália kizárólagos tulaj donát képező ingatlanságok 1883. márczius hó 12-ik napján d. e. 10 órakor Döbrököz község házánál megtartandó nyilvános árverésen, a körülményekhez képest becsáron alul is oladatni fognak, miről az árverelni szándékozok azon figyelmeztetéssel órtesentetnek, hogy• az árverés megkezdése illetve ígéret tétel előtt az 1198 frt kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben v. ovadékképes papírokban bánatpénzül a kikül dött kezére letenni s az árverési feltételeket aláírni és árverés fogana- tositási költségek pedig vétel áron felül a leütéskor azonnal szinte a kiküldött kezére, a vételárt jpedig 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 6u/0 késedelmi kamattal együtt 1 hónap alatt, a másodikat négy hó alatt, az utolsót melybe a bánat pénz is betudandó lesz, nyolez hónap alatt a szegzárdi adó mint le téti pénztárba tartozik befizetni s hogy a megállapított további feltélek alolirt kir. járásbíróságnál a hivatalos órák alatt; Döbrö köz község házánál pedig bármikor megtekinthetők Keli Tamásiban, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság nál 1882. november hó 25. Jankó Imre, kir. aljárásbiró.
