Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-12-02 / 49. szám
elen lőrén, fáradtságot nem ismerő kitartással és ki tűnő szakismerettel bnzgólkodott a védelem körül, egye dül az ő lelkiismeretes és erélyes fáradozásainak kö szönhető, hogy az 1876-iki vízállást felül múló ez évi áradat ellen a társulatot megvédeni lehetett; ép azért kötelességemnek tartom indítványozni, hogy a vódgát- társulat részéről ezen ügybnzgó és lelkiismeretes tiszt viselőnek ebbeli érdeme jegyzőkönyvileg megörökittessék. Az árvíz elleni védekezés alkalmával töltéseinknek hiányai tapasztal tat ván ; mérnökünk ebbeli előterjesztése folytán 28823 frt 64 kr őszszegbe kerülő munkálatok váltak szükségessé, melyek közgyűlési leg is elrendeltetvén és a nagy méltóságú közlekedésügyi ministeriura által jóvá hagyatván a kedvező ősszi időszak felhasználásával a munkálatok szakadatlanul folynak, melyek költségei ez ideig 5609 frt összeget igényeltek; ezen munkálatok társulati mérnök ur jelentése szerint töltéseinket a leg veszélyesebb lankóczi szakaszon és mindazon pontokon melyeken átszivárgás tapasztaltatott, kellőkép megerő sítették. Ezen munkálatoknak kiviteléhez szükséges össze gek, valamint a báttai és deesi zsilipek építése folytán az előirányzott és a tényleg felhasznált összegek kö zötti különbözet, valamint a költség előirányzatban fel sorolt egyes már befejezett munkálatok költségei a múlt években előirányozva és fedezve nem lévén, ez évi költség előirányzatban kellett azokat felvenni; vala mint a báttai közös legelőből kisajátított területekért egyességileg megállapított 8440 forint kárpótlási összeg és ennek 1872. évi julius l-től járó 6% kamatai is ezen éri költségelőirányzatba jarasoltatnak felvétetni; miután a társulat ez ideig sem tett eleget az egyesség- ban válalt abbeli kötelezettségének, hogy a kártérítési összeg birói kézhez letétetett volna; ez okozza hogy az idei kölség előirányzat szerint minden 1000 öles ártéri hold 1 frt 30 kr összegű költséggel fog megterheltetni; végül megemlítem, hogy 1883. érben ez ideig befolyt összesen 51,322 írt 25 kr; kiadás összege ez ideig 48,933 frt 48 kr; pénztári maradvány 3388 frt 77 kr; A társulat tartozása 1883. janur 1. volt 135,711 frt 27 kr, ebből törlesztetett 24,718 frt 46 kr; fent van még tar tozás 110.970 frt 51 kr. Ezután a társulat mérnöke Tóth Károly ur követ kezőkben terjesztette elő jelentését : Tekintetes közgyűlés 1 Az ez év folytán teljesített és tetemes kiadáso kat involváló munkálataink jó részben a Danának azon emlékezetes jégáradásainak voltak folyományai, melynek lefolyásáról a tavaszi közgyűlés elibe kimerítő jelentést terjesztettem volt, s melynek költségei — beszámítva a jú niusban ismét erőssen föllépett áradás elleni védelmet — a pénztári számadások szerint 8934 frt 12 kr-ra mentek. Védtöltéseink sikeresen kiállották e tűzpróbát. s azon többrendbeli gyengeségek és károk melyek az ára dás tartama alatt és után a vonalon észleltettek tüze tes tanulmány tárgyává tétetvén részint orvosoltattak részint azok orvoslása a tett. igazgató választmány és közgyűlés bölcs belátásával 22,789 frt 65 kr, összeg erejéig folyamatba vétetett. Ilyen fontossabb kár mutatkozott mindjárt az ára dás múltával a sárviz kanális partvédműveiben. Az ed dig hibátlan helyeken is partomlások jelentkeztek vala mennyi sarkantyú megmozdult, a fasina-művek megül tek, ezeknek helyreállítása sőt uj partvédművek építése is vált szükségessé, különösen a túloldali — mözsi töl tés hatósági átvágása folytán azzal szemközt saját partjaink védelmére 4 erős uj sarkantyút 30 ín. hosszú nj partvédelmet kellett építenünk. Ezen munkálatok fontossabb részei az idénre előirányzót 500 frt keretén helöl még a tavaszi hónapokban eszközöltettek — a nem éppen égető szakaszok kijavítása jövőre hagyatván. Egyéb helyreállítási munkálataink voltak : Lankócz — Szom fova — Pityófok — Budság — Keselyűs és Bőrré környékén a töltés azon szakaszain hol a jégá radás alkalmával csurgás, folyás vagy elázás mutatko zott. Mindezen részeken a töltés alapján fölforgattatot a folyások oka — többnyire a töltésben rejlő táskók avagy a talaj lazasága — megkerestetett és megszüntettótelt, a védekezés alatt a töltés testébe vert pilótasorok ki szedettek és a talaj e helyen kellőleg tőmörittetett. Ily irányban eszközölt helyreállításokra az előirányzat kere tén belől több mint 1200 napszám fordittatjtt 823 frt 2 kr, kiadással. E fontos munkálatot azomban szeptember közepén abban kellet hagynom, hogy a legveszélyessebnek ös- mert Lankóczi szakasz patkázatának kiépítését a jövő tavaszi jégáradásra biztosíthassam. Ugyanis folyó évi 2. sz. közgyűlési határozattal és a magas minisztérium által is jóváhagyott töltés ma gasítása és patkázat építési tervekből a 45/883 sz. vá lasztmányi határozattal a lankóczi töltés patkázatának még ez óv folytán kiépítése rendeltetvén el: nehogy az időből kikössünk, ezt teljes erővel siettettem és min den más munkálatot beszüntettem. Minek folytán ab ból mai napig már 70% be is készült, 5609 frt 43 kr kiadással. Ezen építkezés ismertetéséül megemlítem a kö vetkezőket : Kiépítendő 2% kilométer hosszú szakasz, Lankócz fok környékén 300 méter hoszban kétszeres, egyébütt egyszeres patkázattal. Az előirányzás szerint a töltés megett egész hossz ban 3—4 méter széles, egy — szélről 2 mtr. mélységű árkot huzattam, ahonnan a laza talajt — ameddig csak a káka és nádtövek lehatoltak kihányattam s helyébe kocsi és gyalog erővel jó minőségű talajt hordatván, azt erősen lesulykoltattam. Hasonlóan megsulykolva építtettem a patkázat testét magát. A földanyagot kizá rólag a dunai oldalról vettem, ahol a báttaszéki alap. urodalom teljes előzékenységgel bocsátotta rendelkezé sünkre a szükségelt kubik-területeket, melyek utólago san fognak fölraéretni és becsű alá vétetni. Egy köb méter föld beépítése kocsival 45—75 krba, gyalog 25—35 krba kerül. Egy gyalog napszám 65 krral fizettetik. A munkások — átlag 100—150 ember 15—20 kocsi — túloldaliak, csak Szegzárdról és Báttáról van egy néhány munkás. Nevezetesebb munkálatok végeztettek ez év őszén még a decsi zsilip körül, ahol a Duna teljes leapadtá- val több rendbeli forrás tűnt elő, Mindezen források mielőtt veszélyesek lehettek volna, ideje korán elfojtat- tak és pedig az építményben levők a vállalkozó által — az építményen kivül mutatkozó homokhordó forrás pedig 336 frt 27 kr költség erejéig a társulati regieben akként, hogy a beton-alap 5 mtr. hosszban és 4 mtr. szélességben pilóta fal közé fogva tovább építtetett, mi által ezen gyanús forrás gyökeresen elfojtatott. Ugyanezen alkalommal a zsilip levezető csatornája a visszafolyó Dunáig kitisztitatván a zsilip fölnyittatott — és már a belvizek jobbára le is szürenkeztek. Végül van szerencsém jelenteni, miszerint julius és augusztus hónapokban, mikor is a töltés munkálatai szünetelnek, a belvíz szabályozási tervekhez szükséges helyszini tanulmányaimat a Sárviz folyás teljes hosz- szában Szegzárdtól Báttáig bevégeztem úgy, hogy télire annak irodai kidolgozása van hátra. Mely jelentésem tudomásul vételét kérem. Ezen jelentések meghallgatása és tudomásul. vi tele után a jövő 1884. évi költségelőirányzatot követ kezőleg állapította meg a közgyűlés; a) Kiadás. Tisztviselők és szolgák fizetése 5034 frt, Töltés fentartás 5096 frt 63 kr. Újabb építkezések 46601 frt 61 kr. Vízvédelmi fedezetlen kiadás 7121 frt 32 kr. Leszámolási kiadás 2376 frt 53 kr. Kisajátítások 15881 frt 70 kr. Kiadás összesen 82111 frt 79 kr. b) Bevétel. Fütermésből 1000 frt. Partbér szedés 300 frt 50 kr. Vízvédelmi deszkák eladásából 447 frt 70 kr. Bevétel 1748 frt 20 kr. Levonva a bevételt a kiadásból, marad fizetendő hiány 80363 frt 59 kr, melyet 635647» ártéri holdra elosztva, tesz minden 1000 □ öles hold után az 1884. éri kivetés 1 frt 30 krt. A tárgysorozat ezzel kimerilre lévén, a gyűlés 12'/] órakor eloszlott. —r. Kimutatás Tolnamegye gyámpénztárának 1882-ik évi forgalmáról és vagyon-mérlegóről: Bevétel. Az 1881-ik évről árvakövetelésekben átvett 1744652 frt 425%# krt. A gyámpénztári tarta lék-alapot illető 1881-ik évi kamatkülönbözetre átvett spritzel a föld felszínére. Minél mélyebbre ásták, annál magasabbra emelte tervezője nevét. Most már nem sü veg alakú náddal fedett épület van rá építve, hanem valóságos palota. E mellett az épület mellett a mint elhaladtak, mind a ketten más, — meg más gondolaton tépelőd- tek. Egyenesen oda álltak arra a kis hidra, a honnan olyan szépen látni az arany-halacskákat, a mint kap kodják a vizbe szórt morzsákat. Jaj de szépek ezek az aranyos arany-halak! Azám — vétó utánna Pepi. Pipi néni kifli darabkákat dobált a vizbe. Csak szórd angyalom — biztatá Pepi. Szegények, hogy megéheztek — sopánkodott Pipi. E közben csendesen megfogta férje kezét és las san suttogta: Kedves arany-halacskám. Pepi azt gondolta utánna, hogy bárcsak ne volna a horogja a szájában. De most azt is feledni kezdé. Egy csinos szőke hölgy könyökölt a hid karfájára. Egé szen oda simnlt Pepi mellé. Balfclől neje szorongatta kezét, jobbfelől pedig egy igéző szőke szépség vetett rá sokat jelentő pillantásokat. A szőke hölgy suttogni kezdett a halakhoz, de Pipi nénit kivéve mindenki észre vette volna, hogy az az epedő beszéd Kreck Pepihez van intézve. Milyen boldogok vagytok ti kedves arany-halak! Szabadon úszkáltok ide-oda. Vájjon te itt közel hozzám — itt megérintette kezével Pepi karját — óhajtanál-e nálam lenni. Csak egy pillanatig . . . Egy igéző pil lantás — és Pepi azt gondolta, hogy őt most szárnyas angyalok ragadják fel, fel egyenesen az egekbe. Alig telt el egy perez és Pepi azt vette észre, hogy a csalogató Lorelei eltűnt mellőle. Pipi azt indítványozta, hogy szépek bár az arany halak, hanem nincsenek kirántva; hát mennének talán kirántott halukat nézegetni? Úgy is lett. Kreck ur már a negyedik pohár sört iddogálta a második adag szalámira — kirántott halat nem kaptak — a mikor ruhasuhogást hallott maga mel lett. Egy hölgy ült le a szomszéd asztalhoz. Szent Kleofás! rémült el Pepi. Hiszen ez ól — Igen-igen barátom — mondogatja a hölgy szeme, a mint mosolyogva Pepin végig tekint. Pepi szédülni kezdett. O annyi hosszú éven ke resztül még soh’se vált el Pipikéjétől egy perezre sem, csak most — csak most tűnhetne el egy rövid kis pil lanatra ? Milyen szép — suttogja magában Pepi. Egy, kettő. A szép hölgy ismét eltűnt, de most már sokkal lassabban, mint azelőtt, az ajtóból még egy pillantást is vetett Kreck Józsefre. Es ez a pillantás a lelke mélyéig hatott. Félre most pör, veszekedés, megszóllás, egy kézszorítás, talán egy csókért kiteszi magát Pipikéje részéről minden baj nak, minden veszedelemnek. 20487 frt 8818/eo krt. Összesen 1765140 frt 3111/eo j|| 1882-ik évben. Az 1881-ik évi pénztári maradványban 2248 frt 88570o kr, Az adósoktól tőke törlesztésben 162136 frt 894%„ kr; Ezek után 7%-tóli kamatban 104905 frt 641*/6o kr. Ezek után 7%-tóli késedelmi ka matban 7501 frt 53 kr. A múlt évben elhelyezett taka- réktári betétben 59000 frt. Az ez évben elhelyezett ta- karéktári betétekből 10487 frt 88 kr. Újabban beutal ványozott árvakövetelésekben 315371 frt 99a4/00 kr. Összesen 671652 frt. Főösszeg 2436793 frt 1423/00 kr. Kiadás. Az 1881-ik évről kötelezvényekben tő kére átvett 1571904 frt 65°%0 kr. Ezek utáni kama tokban átvett 131956 frt 76*%0 kr. Takaréklári beté tekben átvett 59000 frt. Az 1880. éri 1704, kiadási napló szám alatt kiadott többletben átvett 30 frt. 1881. évi deczember 31-ről pénzmaradványban átvett 2248 frt 885%o kr. Összesen 1765140 3181/eo kr. 1882-ik évben Nagykorúvá vált árváknak vógkielégitósére, — valamint kiskorú árvák élelmezési és neveltetési czéljaira tökében 269371 frt 76a%0 kr. Ezek kamataira 13726 frt 66 kr. Kötelezvényekre ujabbi utalvány alapján 253464 frt 40 kr. A folyó évben tett takaréktári elhelyezésre 108600 frt. A tartalék-alapot illető 1881. évi kamat-különbözetre 20487 frt 88 kr. Összesen 665650 frt 70“%o kr. 1882. évi deczember 31-iki pénztári maradványban 6002 frt 125S/60 kr. Főösszeg 2436793 frt 14s7.„ kr, Vágyó n-m é r 1 e g. Tartozás. A leltár és tüzetes számadás szerint árvakövetelésekre tőke 1790750 frt 67% | kr, kamat 99431 írt 60%a kr. A megyei szabályrendelet 33. §-a értelmében a gyámpénztári tartalék-alapot illető kamat különbözetre 20533 frt 3610/«o kr. Összesen 1910715 frt 54*7» kr. A leltár és tüzetes számadás szerint kötelezvény beli tökében 1663482 frt 44‘%o kr. Ezek után kése delmi kamatokban 129226 3“/oo kr. Ezek utáni kése delmi kamatokban 20787 frt 88 kr. Takaréktári köny vecskék szerinti tőkében 81112 frt 12 kr. Összesen 1901608 48“/go kr. Ezek után esedékes kamatokban 3075 frt 3 kr. Az 1880. évi 1704. napló szám alatt ki- adottt többletben 30 frt. Összesen 3105 frt 3 kr. 1882. évi deczember 31-iki pénzmaradvány 6002 frt 125j/«o kr. Főösszeg 1910715 frt 64w/oo kr. Kelt Szegzárdon, 1883. január 31. Jilk Gyula, Módly László, megyei köyvvivő. megyei föpénztárnok. Vidéki levél. Oly hosszú vajúdás után a jelenleg lólesülós álla potába vezérelt és hitelesített báttai legelő elkülönítés alkalmával a „Tolnamegyei Közlöny“ 47. és 48. számá ban két rendbeli közlemény hított napvilágot. Az elsőben : a nagyméltóságu vallás- és közokta tási minister urnák a plébános és 3 katb. tanító, úgy szintén a ref. lelkész és tanitó iránt gyakorolt rendki- ' viili nagy kegyessége magasztos dicséretekkel halmozta- tik el és pedig helyesen 1 Nemkülönben az ez ügyben közreműködő közalapítványi ügyész urnák lelkes fárado zásáért és jó véleményezéséért őszinte mély köszönet szavaztatik, nagyon is méltán. Sőt még az iskolaszék eljárása is a harmadik tanítói állomás önállósítása érde kében kifejtett buzgalmáért megdicsértetik. A második közlemény: a hangzatos dicséreteket ismételve rögtön az elkövetett hiba kijavításával kezdi és csakis az iskolaszéknek a pályázatra kihirdetendő önálló tanítói állomás feletti ténykedését elpalástolt (csak zsebben mutatkozó) ököl fenyegetéssel ijeszti. A t. olvasó közönség iránti előzékenységből, hogy ezen zavarosnak látszó ügyre nézve tiszta és igazságos ítéletet alkothasson, kötelességemnek tartom: a puszta tényálladék lényegével röviden megismertetni — a té ves adatokat igazi értékükre leszállítván. Tagadhatatlan, hogy az „y“-nal jelzett tudósító lényeges hibát követett el, midőn a segédtanító élelme zését a kántortanitó terhére átruházta. Sietett is a „z“-vel aláirt referens a funtemlitett hiba kijavításával de az illetékességi és méltánylási korlátokat önhatalmi- lag túllépni nem restelte. Közzétett nyilatkozata szerint mind a bárom taní tói állomás Báttán önállósítva van (?) és pedig: a má- Valamit mormogott, hogy ide, hogy oda kell men nie és azzal, a milyen gyorsan csak gömbölyű termete engedé, eltávozott Pipikéjétől. * Pipi néni nagyon jól érezte magát a sörös pohár mellettt. Egyetlené eltávozása eleintén nem tűnt fel neki, de egy kis idő múlva már nyugtalankodni kezdett. Mikor már 10—15 perez is eltelt, akkor már Pipi néni csípéseket tett a levegőben, mintegy gyakorolva magát abban, a mivel a vissza térét fogadni fogja. Egyszer csak valami gondolat villan az agyába. Feltekint, megragadja újdonatúj napernyőjét, ketté töri, félredobja és rohan az asztaltól el — abban az irány ban a merre férjét távozni látta. Ha — gyalázatos! Itt hagytál! Kijátszottál! No, várj ezért Iakolni fogsz! A kanyargós utakon ide-oda rohanva egyszer csak meglátja őket. Az ut közepén álltak, kéz a kézben egy más szeme közé nézve. Fényes nappal, az ő férje más nővel beszél, az ut közepén. Őt pedig ott hagyta a fa képnél. Ez hallatlan. Mikor Pipi nénit észrevették meg ölelték egymást és szét váltak. Pepi elszántan fordult a neje felé az a más pedig eltűnt nyomtalanul, mintha a föld nyelte volna el. Pipi néni egy szót sem szólt az urának, csak karon ra gadta és vitte magával, mint a sas viszi a prédáját. Ilyen vihart még nem ért Pepi. Ez a borzasztó csend nagy vihart jelent. Ez be fog illeni orkánnak is. A sörcsarnokban azt mondta Pipi hogy: fizess. sodiké 1879-től fogva (ez igaz), a segédtanítóé (ho most nyittatik meg erre a pályázat) — 9 óv óta 1 Ugyan kérem ne restelje kezébe venni az 11 évi „Néptanítók Lapja“ 4. számát, a hol szóról-szór következőket olvashatja: „Bátta tolnamegyei közsé egy rom. kath. okleveles al tani tó kerestetik. K állomást elnyerni óhajtja, folyamodványát alulírott folyó évi márczius 15-ig terjeszsze be. Báttán (u Báttaszék) 1879 február 14. Holndonner Ferencz p iskolaszéki elnök.“ Hogyan, honnan származtatja e rokból az önállósítást? Hol világit az igazság fáklyi a plébánosnak nyilvánosan közzétett pályázatában, v a referens ur hamis tudósításában ? No lássa Z. ur, ezen altanitói állomást ezúttal iskolaszék a 18 hold föld hozzájárulásával önállóvá szí és lelkiismerete sugallata szerint cselekszik. ( nem bélyegzi meg ez önzetlen eljárást holmi „feli sértési bünténynyel?“ Az iskolaszék „furfangos spekulácziójától“ ne ha; magát tévútra vezettetni. Nyitva a tér 1 Mindon ki sitett tanitó előtt szabad a pályázat! Ugyan miért nyerhetné el az önálló állomást az 5 év óta hely mőködő segédtanító ? Miért ? ? Igen 1 itt a bőkké Megnyugtatására mondhatni: annak okát az olvasó zönség iránti kíméletből nem lebbentem fel, de ha vánja: akár ön, (habár kelletlenül) akár az én rész ről nagyon szívesen. Valóban 1 a tudósító keserves, lemetlen helyzetét felfogni képtelen vagyok, midőn si: ríva fakadó panaszokat penget végtelen zajt és lár üt, mintha tudja Isten útonálló tolvajok társaságába rült volna, kik a mindennapi kenyeret a segédta szája elől erőszakkal elvenni akarják. Ha az iskola két papostól együtt hibáztatja; ugyan ne kímélje hisz kárba vész minden gunyoros szava, hanem mi előbb orvoslást keressen az illetékes helyen! Csak i tartja az iskolaszéket papjával együtt olyan „nebátsd- virágnak?“ No ha igen, úgy szivem mélyéből fakadó nálatomat kell reményvesztett állapota felől kifejezn Úgy látszik 1 reményteljes (?) sajkája veszedel homokzátonyra jutott midőn a hatalmas emelty rendelkező „y“ ur erejében öszpontositja minden k dalmát. Rögtön tárja fel „y“ ur előtt panaszos jajl tásainak okát, mert félek, meg fog győződni Krezus i arany mondatáról: „nyugtával dicsérd a napot.“ Fé hogy napnyugtával egy jó (?) tanítóért síkra szál egy „y“ urnák is bajos leend. Különfélék. — A vasút megnyitása folyó évi deczember hó 1 nagy ünnepélyességgel megy végbe Szegzárdon is keselyűs; útnak az indulóháztól a városig terjedő, is mint a város azon része, hol a budapesti vendégek vonulnak, ki lesz világítva. A rend fenntertására i vendégek kalauzolására a tűzoltóság kéretett fel. A árda pedig az alispánnak ad serenádot. — Jótékonyság. Lapunk múlt számában • köz« felhívás a szegény sorsú gyermekeknek téli ruhával ellátása érdekében nem maradt kiáltó szó a pusztái Jó példával ezúttal Takler József szegzárdi polgái sunk járt elöl, ki Kálmán Károly tanitó urnák 5 fori adott át az említett czélra. Ha a „rongyos egylet“ megalakulása előtt is ily nemeskeblű pártolóra lelt, í tán reméljük a jó úgy érdekében e nemes tett követ városunk lelkes polgáraitól az egylet megalakulásako: megalakulása után. A derék, példát adó polgárnak pi lapunk utján mondunk köszönetét a szegény gyermi nevében, kik jótékonysága állal a tanítás és tanulh áldásaiban részesülnek. — Meghívás. Több oldalról nyilvánult óhajtás i tán van szerencsém Tolnamegye törvényhatósági bis ságának mindazon tagjait, akik mint ilyenek a folyt deczember hó 28-ikára kitűzött tisztujitásnál szavaz: birnak, tisztelettel felkérni, hogy a tisztviselői állom: betöltése iránt ez évi deczember hó 12-én c előtt 10 órakor Szegzárdon a megyeház nagy mében tartandó értekezleten megjelenni sziveskedje; Vizsolyi Gusztáv, megyebizottsági tag. — A diszvonat megérkezése alkalmával a szói latot — a mint halljuk, Dr. Szigeth Gábor árvát elnök fogja tartani. Pepi: nyúl jobbra, nyúl balra, keresgél itt, ki gél ott, de a mit keres azt nem találja sehol. Egyszer csak, esdő pillantásoktól kisérve mondja hogy: drága egyetlen pipikém 1 A tárc nincs sehol, elvesztettem, vagy ellopták. Pipi erre sem szól semmit, ki fizeti a czechei és viszi Pepit tovább — haza. Haza! suttogja Pepi. Az lesz ám a haddel-h: Haza érkeztek. Pipi még mindig nem szól semmit, időnkint vet borzasztó pillantásokat Pepire. Elmúl est, elmúlt a másnap Pipi még nem tett semmit. I kilelte a hideg, Pipi azért még sem bocsájtott meg még sem büntette meg. Vári, gondolkozott a bünl nemen. Elmúlt egy hót elmúlt egy hó, el egy, két, óv és Pipi mégsem büntette meg Pepit, mégsem csájtott meg neki. Néha-néha végig nézi, és ez elég arra, hogy pinek egy évre elmenjen a kedve minden ke szórakozástól. Folytonosan járnak ide-oda Pep.i be get komolyan mogorván egy-egy kicsit, de Pipi | nem szólt hozzá egy szót sem. Most is ott sétálnak a város ligetben igen g ran. Senki sem tudja, hogy méri nem beszél az a nő egy szót sem és miért fél tőle az a férfi mégis o nagyon. Csak úgy ismerik őket, hogy „Pipi néni a férje1“ —c.-
