Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-11-11 / 46. szám
n mini; volt az az előtti időkben. Mert ugyanis mig azelőtt a volt államfenntartó elemnek, a nemes ségnek, életfenntartási szükségleteiről a jobbágy ság gondoskodott, a jobbágyság pedig viszont fel volt mentve az államkormányzás kötelességei nek viselése alól: addig ma a polgárrá lett nép és nemesség, az által, hogy az első saját lété nek fenntartása mellett az államkormányzás és honvédelem, a második megint az államkormány zás és honvédelem mellett a saját létfenntartás gondjait és terheit is maga tartozik teljesiteni — a jogok és kötelességek egyenlő megosztása foly tán oda jutott, s a viszonyok által egyéneiben kényszerüleg oda van utalva, hogy mindkettő, mint ember és polgár, ne többé a kivételessé gekben és a helyzet korlátozottságában, hanem tulajdon magában és önnön erejében keresse és találja fel azon eszközöket, módokat, melyek sze mélyi és állampolgári kettős kötelességeinek pon tos betöltésére képesítik. Hát ha még a helyzet ezen megváltozásá hoz hozzávesszük a társadalmi életünket egészen átölelő szabadversenyt, s az ennek kedvező, óri- ásilag megtökéletesbitett és megszaporodott köz lekedési eszközöket, s a tudományos világ na ponkénti fejlődését és vívmányait; mert ma min den szabad, szabad a föld, szabad az ipar, sza bad a kereskedés, szabad minden hivatalos és tudományos életpálya: akkor ne csudálkozzék senki, hogy az ember és polgár társadalmi és állami viszonyai is annyira nehezekké és terhe sekké lettek, hogy látva az ezen, különben igaz ságos és az ember méltóságához egyedül illő rendszerrel, a democratiával, egybekötött kocz- kázatot, veszélyt és az elesett áldozatokat, már mindenki keresi az utat és módokot, hogy ezen igen nagy társadalmi bajból kiszabadulva, saját egyéni létét biztosítsa, és pedig a népek alsóbb és műveletlenebb rétegei, mint a munkások, uj társadalmi, állami és vagyoni rendezkedés köve telésével, az értelmiséget képző réteg, mint a földbirtokos, iparos, kereskedő, pedig az által, hogy iskola után "kiált, mert sejti, érzi és tudja, hogy a democratia által felszabadított egyéni sza badság s az ember csakis úgy képes magát fenntar tani, ha ezen az egész világra szóló versenyben való küzdelemre minden erejét és szellemi tehetségeit a lehető mértékben kiművelte, vagy a kifejlőd- hetés föltételeit az életiskola számára, hol a ki képződés véget nem érő, magának a természet által erre kijelölt időben előre megszerezte. íme, ezért bir az iskola az egész emberi életre kiható oly társadalmi fontossággal, hogy ma már a leghatalmasabb államok is nemcsak nem nélkülözhetik, de mint a létalapnak egyik főfeltételét hatalmi körükbe vonván s annak be rendezését a főfelügyelettel együtt jogosan ma guknak követelvén, ellentmondhatatlan természet- szerűséggel utalva vannak arra is, hogy ezen áldásaiban véghetetlen jelentőségű intézményt, a megváltozott viszonyokhoz képest, a demo cratia elveijäzerint, czélirányosan annyival is in kább berendezzék, mivel az örökölt és átszár mazott közoktatási rendszer többé sem az egyén sem a polgár, sem a társadalom, sem az állam érdekeinek egyátalán jelen alakjában nem felel het meg, s e mellett ez átalakítást és rendszer- változtatást saját létérdekük és jövőjük biztosí tása is föltétien kényszerűséggel parancsolja. Hogy miként kell és lehet ezen életérde kekbe vágó reformot iskolai rendszerünkben meg valósítani, azt, a hiányok feltüntetése mellett, kiegészítéséül a középtanodai törvény fölött leg közelebb tartott országgyűlési nagyfontosságu vi tának, hol az iskoláknak a népfennség elve sze rint leendő berendezése és annak szükségessége több képviselő által kimondatott, a következők ben lesz szerencsém tisztelettel azon oknál fogva előterjeszteni, hogy a midőn a gazdasági, ipar- kereskedelmi, művészeti stb. iskolák végleges rendezésének ügye, törvényes beczikkelyezés vé gett az országgyűlés elé kerül: addig a kérdés a nemzet közvéleménye által teljesen tisztáztassék. (Folytatása következik.) Különfélék. — Érdekes mű, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő által sajtó alá rendezett: »Közoktatásügyünk a népfens é g szempontjából“ ezimü kitűnő munkálat, melynek közlését mai számunkkal kezdjük meg, az előbbi számunkban közölt fejezeteken kívül még egyet tartal maz, melynek czime: Javaslat közoktatási intézeteinknek a népfenség elvei sze rint való berendezésére és annak mi kéntvaló foganatosításáról s melyet a múltkor ismertetett részletek kiegészitéseül ezennel utánpótlunk, azon megjegyzéssel, hogy a nevezett mű legkésőbb az év végéig külön kiadásban is meg fog je lenni; egy példány ára 50 kr. Előfizetéseket szives kész séggel elfogad és rendeltetése helyére juttat lapunk szer kesztője. Melegen ajánljuk e kiváló művet mindazoknak, kik a közoktatás ügy iránt érdeklődnek, szives figyelmébe. — A szegzárd-rétszilasi helyi érdekű vaspálya rendőri bejárata folyó évi november hó 24-én fog esz közöltetni és igy mindjárt utánna való napon valószí nűleg a forgalomnak átadatik. Hercz Vilmos a hitel bank építészeti tanácsosa a napokban városunkban tar tózkodott s a vonalat újra beutazta. Az egész vonal mentén lázas sietséggel dolgoznak s már is mutatkoz nak előjelei annak, hogy az átjárók sok vesze delemnek lesznek elő idézői, hacsak elzár ható korláttal el nem láttatnak. így a napok ban egy möz8i lakos, daczára a fütytyel valú figyelmez tetésnek és kiabálásnak, akkor hajtott ökreivel a vonalra, midőn egy anyaghordó vonat haladt el arra s csak a vonatvezető ébersége, ki a regulátort elzárta, vette ele jét egy nagyobb szerencsétlenségnek. — Garay János halálának napját ez évben is ke gyelettel ünnepelték meg a polgári fiú- s felső leányis kola növendékei s tanárjai. November 5-én 10 órakor összegyűltek az intézet rajztermében. Krammer János szép beszédben üdvőzlé a csekély számú hallgatóságot és a növendékeket. Ezután Bátori Dezső tartott Garayról sikerült felolvasást, majd Gál Kálmán szavalta el Szász Károlynak Garay János halálára irt ismeretes költeményét. A növendékek felváltva szavaltak és énekeltek. Említenünk sem kell, hogy a növendékek szavalmányai mind Garay müvei közül voltak válogatva. A költő testvérjei, Alajos és Antal a rossz idő daczára is eljöttek az ünnepélyre. — Fíloxerásnak vélték Harczon, a Deutsch haszon bérlő tulajdonában levő szőlőt. A vizsgálat kiderítette, hogy a fennemlitett szőlő egészen ment a filoxerától. — Katalin estély. A „ Szegzárd-tolnamegyei nőegy let“ szegényei s árvái javára felállítandó karácsonyfa alapjára folyó évi november hó 24-én tombolával össze kötött tánczestélyt rendez; melyre a nagy közönség fi gyelmét az estély érdekességénél fogva előre is felhív juk s reméljük, hogy az egylet szegényei s árváinak karácsonyfája nem fog üresen maradni. — A borüzlet Szegzárdon mit sem vesztett ko rábbi lanyhaságából s csupán a Jalics czég és Lei denfrost bécsi udvari szállító által vásároltattak egyes telepeken pár száz hektoliternyi részletek. Az árak in kább estek, mint emelkedtek s a középminőségü vörös borokat 14—18, a nehezebbeket 20—25 frtjával fizet ték hektoliterenként. — Szép ősz. Egy hét óta ismét koronkint esőkkel félbeszakított lanyha időjárásunk van, mi az elmaradt mezei munkák végezésére erősen felhasználtatik. — A „Szegzárd-tolnamegyei nőegylet“ elnöksége a folyó évi november 24-én tartandó Katalin estélyen rendezendő tombolához szükséges nyeremény tárgyak adományozására szegényei s árvái nevében a közönséget felkéri és azokat alelnöke (Ágoston Károlyné úrnő) ál tal már most köszönettel fogadja. — Az állami középipartanoda igazgatóságától. Azépitő iparosoktéli t an f o 1 y a m ár a a budapesti állami középipartanodában (Vili. bodzafa ut- cza 28 sz.) még november hó 15-ig napjáig be lehet iratkozni; felvétetnek a 14-ik életévet betöltött azon kő- mives-, ács-, és kőfaragó segédek, a kik olvasni, Írni és szá molni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. — Furcsán őrizte meg Holcz Ferencz azt a két tehenet, a melyet a várdombi bíró a múlt napokban a pilisi nádasokból behajtatva őrizetére bízott. Harmad napra már jelentette, hogy azt a két tehenet az ő szép négy tehene mellől elteremtették. A vizsgálat van hi vatva kideríteni, hogy miként tűnt el az a két nem sokat érő tehén a gazduram 4 szép tehene mellől. — Czibur Vilmosné Kerkápoly Maliid felső leány iskolái igazgatónő november hó 8-án vált meg Szeg- zárdtól, hogy férjéhez utazzék Ungvárra. Utazása alatt az a calamitas érte, hogy bőröndjét feltörték és elloptak belőle egy értékes gyémánt melltüt. — A tolnai Vásárt e hó 5-én a rossz időjárás mi att nem tarthatták meg. Pótvásár tarthatása iránti ké relmüket már beadták az illetékes hatósághoz. — Csötönyi József 21-éves szegzárdi fóldmives folyó hó 4-én délután a remete-kápolna körül mellbe lőtte magát. Azonnal meghalt. — Pilisről jelentik, hogy Domokos János kisbiró háza és még 2 ház leégett. A kisbiró és felesége a veszedelmet későn vették észre, s mikor a lángok közül kimentet ték, már égési sebektől borítva, eszméleteiket is elvesz tették Gyanú okok alapján a szolgabiróság egy embert letartóztatott. — Kérelem. Tisztelettel kérem ivtartóimat, kik „Begények dióhéjban“ ezimü munkámra előfizetéseket vagy megrendeléseket gyűjtöttek: szíveskedjenek az alá irt iveket, — a netán begyült előfizetési pénzekkel együtt, — hozzám mihamarább beküldeni; hogy ma gamat a nyomatandó példányok száma felöl tájékozhas sam. — Egyébiránt a munka már sajtó alatt van s e hó végén a t. megrendelőknek megküldetik. A könyvára 1 frt, — de dÍ8zkötésü példányban is megrendelhető2 frtért. Szegzárd, 1883. november 10. Kenézy Csatár. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara 1883. évi november hó 12-ik napján (hétfő) d. u. 4 órakor saját helyiségében, (Anna utcza 4. sz.)/endes köz gyűlést tart. A napi rend tárgyai: 1. Elnöki előter jesztések. 2.) A kamarai iroda jelentése, 8.) Az 1884. évi kamarai költségelőirányzat megállapítása. 4.) A fóldm. ipar- és keresk. m. kir. ministerium leirata a szabadalmi törvényjavaslatnak véleményezése iránt. 5.) Ugyanazon ministerium leirata a 'kamara területéről Törökországba kivinni szokott áruk értékének kimuta tása s a netán! vámkezelési hiányok feltüntetése iránt. 6.) Az osztrák-magyar bank nagy-kanizsai fiokintézeté- nek megkeresvénye a pécsi banlynellékhelyhez 6 váltó- bíráló választása iránt. 7.) Kamarai titkár indítványa kamara területén levő vasutak ellen hangoztatni szokott panaszok megvizsgálása és- a netán teendő intézkedé sek javaslatba hozatala végett egy „vasúti bizottság“ ki küldése tárgyában. — Szerencsétlénség. Egy várdombi fiatal asszony az asztal melletti bölcsőben ébren levő nyolez hónapos kisdedét néhány perezre magára hagyta a szobában. Kora reggel lévén az idő, a petróleum-lámpa még égett az asztalon. Az eleven kis gyermek föltápészkodván a bölcsőben, kapkodása közben földönté s magára rántá a lámpát. Ennek egész tartalma természetesen lobbot vet vén, csakhamar lángba boritá a kis leány ruházatát úgy, hogy a visszaérkező anya kétségbeesett mentési kísérle tei már későiek voltak. Ez múlt szombaton reggeli */« hat órakor történt, és ugyanaz nap déli egy órakor az ártatlan picziny teremtés már kiszenvedett volt. Az ifjú házaspár a szörnyű véget ért, szép kis leánykában elsöszülöttét siratja. Szolgáljon e szomorú eset tanulsá gul j_ kicsinyeik körül nem eléggé óvatos anyák részére. — A szegzárdi dalárdához érkezett gyűjtő ive iken igen gyéren szaporodnak az aláirások, a király-him nusz páTyadíjjaira. Felhívjuk mindazokat, kiket a „Gott erhalte“ nem lelkesít, hogy adományaikkal a „Király- hymnusz“ létrejöttét előmozdítani szíveskedjenek. A szegzárdi dalárda választmányi tagjai a legcsekélyebb adományt is szívesen jegyeztetik fel iveikre, és juttatják az egylet által a kezdeményező országos magyar da- lár-egyesülethez. — A megyebizottsági tagok pótválasztása a kö vetkező eredménynyel folyt le. Megválasztattak. Agár- don: Szluha Benedek, Kiss Sándor;. — Alsónyéken: Etl József; Báttaszéken: Szendrődy Károly, Kiss Ká roly; Bonyhádon: Bárány Sándor; Czikón: Bárány Sándor, báró Döry Andor; Dombóváron: Mikos Géza; Győrében: Perczel Lajos; Gyulajovánczán: Kiss Pál,ifj. Antal Péter; Duna-Földvárott: Kokén Pál; Szentlőrin- czen: Főrdős Dezső. — Fényes tánczvigalom. A veres kereszt egylet tolnai fiókja a szegzárd-rétszilasi szárnyvasutnak a köz forgalom részére leendő átadása napján folyó évi de czember 1-jén tánczvigalmat rendez, melyen a megye kitűnőségei, szépségei és a Budapestről érkező táncz kedvelők is résztvenni szándékoznak. — A budapest-pécsi vaspálya mentén, főleg pe' dig Pinczehely határában oly rendetlenségek fordulnak elő, hogy a vonat már több ízben nyílt pályán kény telen volt megállni, szerencsétlenség bekövetkeztét ki kerülendő. Nevezett vasút igazgatósága ennél fogva megkereste a megyei közigazgatási bizottságot, hogy a pálya mentém magán legeltetést erélyes rend szabályokkal megakadályoza. Ezen panasz folytán elnöki utón a szükséges intézkedés haladéktalanul megtörtént. — Ismét a vasút A szegzárd-rétszilasi helyi ér dekű vaspálya fáczánkerti átjárója az uralkodó „s p a r- s y s t e m“ folytán oly szűkre szabatott. hogy a közlekedés teljesen lehetetlenné vált. A szegzárdi vásárra jövő paksi és dunaföldvári iparosok érdekében szükséges volna az ottani árok behuzatása. — Járvány. Kokasd és Hant községekben a ka nyaró nagymérvben uralg, de oly szelíd jellegű, hogy a százat meghaladó betegedési eset közül még egy sem végződött halállal. A szegzárdi közkórház anyagi helyzetének ja vulására enged következtetni azon körülmény, hogy a vá lasztmány az elmebetegek megfigyelő osztályának roska dozó s a mai igényeknek egyátalán meg nem felelő helyiség átalakítását elhatározta és egy uj, czélszerü épület emelését tervezi s egyúttal a szűk udvar kibőví tését is eszközölni szándékozik. — A Katalin-estéiy, melyet a szegzárd-tolname gyei nőegylet e hó 24-én rendezni szándékozik, hirsze- rint elmarad az esetben, ha a tervezett vasúti tánczvi galom, mely felett a vöröskereszt-egylet fiókjának vá lasztmánya szombaton dönt, csakugyan létre jön. — Petőfi Sándor tudvalevőleg 1833/4-ik évben Szentlőrinczen diákoskodott; ezen körülmény a derék szent-lőrinczieket azon tervvel foglalkoztatja, hogy a há zat, melyben lakott és melyben első szerelme tárgyát meg is énekelte, emléktáblával jelölik meg. Éljenek! — A belvárosi templom orgonájának javítására folytatólag a következő adományok folytak be : Perczel István 10 forint, Weber Péter 10 frt, Spányi Antal 1 frt, özv. Thodorovits Lajosné 2 frt, Szandtner Antal 5 frt, N. N. 50 kr, Bivészi János 50 kr, Kiss Károly 1 frt, Ujfalusy László 1 frt, özv. Kálmán Jánosné 1 frt, Berta Ferencz 50 kr, Szőr György 1 forint, Steiner Ádám 10 kr, Budai Mátyás 20 kr, Bauernhuber József 20 kr, Tóth Simon László 10 kr, Majer János 1 frt, Szilvek Ferencz 30 kr, Marth János 5 kr, Öllé Fe rencz 10 kr, Hauk Antal 10 kr, Sternfeld Mór 10 kr, Majer Ferencz 10 kr, M. F. 25 kr, Polgár 10 kr, Énis 10 kr, Diczenty Gyula 27 kr, Grósz Sámuel 20 kr, Csá szár István 20 kr, Körösy Ferencz 20 kr, Szűcs György 10 kr, Eszterbauer József 1 frt, Eszterbauer János 1 frt, Púk Ferencz 50 kr, Fray Ignácz 20 kr, Orbán József 50 kr, Bováry Ferencz 1 frt, Steiner János Békés 10 kr, Nagy József 10 kr, Németh Imre 10 kr, Schlégli György 1 frt, Sági György 10 kr, Ferger Mihály 10 kr, Tak- lor Mihály 50 kr, Fodor Dániel 20 kr, ifj. Eszterbauer József 1 frt, Bibiing József 50 kr, Finta József 30 kr, Holendus Ferencz Dorogi 10 kr, Konstanczer Károly 10 kr, Holendus János Klézli 10 kr, Németh Béni 50 kr, Czank Andrásné 20 kr, Németh Mihály 10 kr, Sipos József 4 kr, ifj. Sipos József 2 kr, Markus János 30 kr, Hahn József Mátus 30 kr, id, Steiner Ferencz 20 kr, Uj Ferencz 40 kr, Bencsik Kálmán 30 kr, Schwarz kopf 20 kr, Somogyi Józsefné 30 kr, Bátor József 10 kr, Budai Pál 4 kr, Béber József 20 kr, Fehér István Szönyi 20 kr, Vlasits János 10 kr, Sándor Ferencz 10 kr, Bovári Katalin 10 kr, Fráj János 23 kr, Farkas Jó zsef 50 kr. — Összesen 48 frt 20 kr. KÖZGAZDASÁG. Egy uj mezőgazdasági iparág. (Vége.) De még érdekesebb az az összehasonlítás, melyet Wágner tanár a nálunk is elterjedt búza és burgonya keményítőgyárak valamint a tengeri keményítőgyárak között tesz. Már az egymagában, hogy a kukorícza — a czikk tudományos értékű s kétségbevonbatlan adatai szerint — háromszorta több fehérnyét tartalmaz mint a burgonya, az előbbit mezőgazdasági kihasználásra sok kal alkalmatosabbá teszi, mihez még hozzájárul, hogy a kukorícza keményítő gyártás hulladékai (mint említve volt, a legkitűnőbb takarmány) nagy távolságra is szál líthatók, miután táp- és tehát pénzértékük, arányosítva súlyúk és térfogatukhoz, tetemesen nagy. A burgonya és kukorícza keményítő gyártás közt való összehasonlí tást Wágner tanár ur még azzal bővíti ki, hogy úgy a keményítő nyeremény, valamint a talajnak a termelés következtében való kimerülése közt is párhuzamot von, a melyből az derül ki, hogy egyrészt a kukoriczával be vetett föld határonkint hétszer annyi fehémyét szolgál tat mint a burgonyatermelés, maga a keményítő nyere mény pedig — főként az által, hogy a burgonyakemé- nyitő minősége tehát értéke is csekélyebb mint a ku- koricza keményítőé, szintén ez utóbbinak előnyére szól, úgy hogy bízvást állítható, miszerint a talajnak csaknem egyenlő kimerülése mellett a kukorícza mivelés25°/0-ig ter jedő nagyobb jövedelmet szolgáltat mint a burgonyám ívelés. Frappáns adatok azok, melyekkel Wágner tanár a kukorícza keményítő gyártás mellékterményeinek és hul ladékainak (takarmány) értékét igazolja, a melyek azzal győzik meg a figyelmes olvasót, hogy ezek a hulladé kok még a kicsinben való gyártás méretei mellett is (pl. 25 mm. naponkinti feldolgozás) a gyártás üzleti költségeit tökéletesen fedezik, mig a nyert, illetőleg elő állított keményítő értékesítése tiszta haszon, azaz a czikk számvetés szerint egy 15000 írttal berendezhető gyár bőven szolgáltat 20—40 százalék sőt még ennél nagyobb tisztajövedelmet is, szóval úgy áll a dolog, hogy a ku- koricza keményítő gyártás — a takarmányul használható hulladék, a trágyatermelés, a husproductio és a terme lési czikk értékeit mind egybeadva — oly rendkívül kedvező üzleti mérleget nyújt, minőt eddig egyetlen me zőgazdasági ipar sem szolgáltatott. Mindezeken kivül érdekes még tudni, hogy a ku- koriczából való keményítő gyártást még oly gazdaságok ban is sikeresen űzhetni, hol a kukorícza maga nem termeltetik, sőt Wágner tanár említ egy németországi gyárat, mely amerikai lőfogu tengerit dolgoz fel és mely a drágább nyers anyag mellett is prosperál. Ezen uj iparnak a jövőre való kilátásait illetőleg megjegyezhető, hogy abban túltermelés tehát jövedelmezőtlenség nem is képzelhető, mivel eddig Julnyomólag búzából gyártatván keményítő, ezen nagy piaczi ára folytán értékesebb termé nyünket van hivatva helyettesíteni a kukorícza, teháta ter melést egyszerűen a nyers anyag változása fogja átalakítani. Gazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőségét emelni akarják, az im röviden jelzett uj mezőgazdasági iparág ban oly tényezőre tehetnek szert, melylyel marhatartá suk jövedelmét — olcsó és kitűnő takarmány által, to vábbá a földek termőerejének fentartására és helyreálli- tására szükséges gazdag trágyázást és végül a piaczi termények (búza stb.) termelésének fokozását bizton el érhetik. Wágner taDár ur ez érdemben a hozzá (Buda pestre, Erzsébettér 19.) intézendő tudakozódásokra bár kinek készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. E y i 111 é r.’) 1107. sz. Bf-1883- Másolat. Scheffer Frigyes zombai Mos panaszos feljelen tése folytán: 0 felsége a király nevében. ítéltetett: Kohn Lipótné 36-éves izraelita vallásu, férjezett, gyermekei vannak, írni, olvasni nem tud, büntetlen elő életű, német anyanyelvű, kétyi lakos, a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek ki- mondatik, — s a btkv. 27. §-ában meghatározott czélra fordítandó 10 forint pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén e helyett a btkv. 53. §-a értelmében 1 napi fog házra ítéltetik. Köteles azonkívül panaszló részére 10 frt költséget 15 nap, különbeni végrehajtás terhe alatt meg fizetni. — Kohn Lipót panaszlott pedig a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének vádja alól felmentetik. Ezen ítélet pedig a btvk. 277. §-a alap ján panaszló kérelmére a „Tolnamegyei Közlönyében panaszlott költségére kitétetni rendeltetik. Indokok: Kohn Lipótné H. r. panaszlott beismervén azt, hogy ő panaszost „Betrüger“-nek nevezte, s ez által azt becsületében megsértvén, miért is panaszlottat a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségé ben bűnösnek kimondani és büntetni kellett. I. r. pa naszlott Kohn Lipót határozott tagadása ellenében sem a kihallgatott tanuk vallomása által, sem pedig egyéb ként be nem igazoltatott az, hogy ezen panaszlott pa naszost becsületsértő szavakkal illette volna, miért is azt a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének vádja alól felmenteni kellett. Az ítéletnek a „Tolnamegyei Közlönyében leendő kitétele a btkv. 277. §-ában leli alapját. — Mely Ítélet a feleknek ki- hirdettetvén, abban megnyugodtak. — Gyönk, a kir. já rásbíróságnál, 1883. évi október hó 5-én. B a r t h a, s. k., kir. aljárásbiró. *) Az c rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos.
