Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-11-11 / 46. szám
Ei utolsó a vörheny és difteriával együtt több helyen elsiórttan is figyeltetett meg, azonban a völgységi já rás két községében Hanton és Kakasdon mint járványos betegség konstatáltatok október 29. és 30-án; amott 20, emitt 32 beteg gyermek találtatván. Mindkét helyen eny- healakolása ellenére, az óvintézkedések teljes szigorral alkalmaztattak. A védhiinlőoltás megyeszerte teljesen minden köz beeső akadály nélkül befejeztetett. Az egészségügyi személyzetre vonatkozólag gyula- jovánczai körorvossá dr. Lemann B. János választatott meg. Egyes pasztákon nagy nehézséggel teljesített ha lottvizsgálat végleges berendezése czéljából a d.-földvári járás faddi körében 11 halottkém rendszeresittetett s je lenleg óktatás alatt áll. Orvosrendőri bonczolat két véletlen, egy erőszakos s ugyanannyi öngyilkossági halál miatt teljesítetett. A közkórházban 2401 ápolási nap közben 146 ápolt közül gyógyult 46, javait 13. meghalt 9. beteg maradt 78. Járvány nem figyeltetett. Az állategészség zavaratlan. Az államépitészeti hivatal főnökének benyújtott jelentése felemlíti, hogy az ntfentartás körül lényeges munkálat mait hóban, melynek egész tartama az utakra szerfelett kedvező volt nem létesittetett. Beje- lentendőnek találja azonban e helyen, hogy kavics át vétel az államuton a 622./k. számú közigazgatási bi zottsági határozattal kiküldött bizottsági tagok közremű ködése mellett október 20—25-ike közt foganatosítva lett, mint szintén felülvizsgáltatott az ez évben házilag létesített szegzárd-báttaszéki államat reconstrnktió is. Utóbb említett munkálat minden ellenvetés nélkül átvé tetett, a kavics-szállítmánynál azonban agy a paksi, mint a szegzárdi ntmesterségben kisebb-nagyobb hiá nyok találtattak, melyeknek pótlására a vállalkozók uta sítva lettek. A folyamatban levő építkezéseknél felemlitésre méltó különösebb mozzanat a mait hó óta nem me rült fel. Végül jelenti, hogy a m. kir. közmunka és közle kedési ministerium a helybeli építészeti hivatalnál üre sedésbe jött két mérnöki állomások egyikének betöltése végett 33492. száma intézményével Bbédey Adolf kir. segéd-mérnököt ide kinevezte, ki az itteni szolgálatát november hó 3-án megkezdette. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister or folyó évi szeptem ber hó 9-én 27577. és 27578. szám alatt kelt leiratával a báttaszéki gör. keleti hitvallása és a janya-pusztai r. k. iskola javára teljes tanszerkészletet adományozván, az a kir. tanfelűgyelőség által az elsőnek már kiadatotta máso diknak pedig a napokban fog rendelkezésére bocsáttatni. Sztojkovics Arzén görögkeleti hitvallása püspök ur pedig folyó évi szeptember hó 21-ikéről 132. szám alatt kelt levelében azt közölte a kir. tanfelügyelőséggel, hogy a néptanítói nyugdíj bizottságba, a budai görögkeleti egyházmegye iskolai bizottsága, a hitfelekezet részére állandó tagokul Detrancsics Arzén, medinai lelkészt és Georgievics Pál arat, Zombáról, nevezte ki. A kir. ügyész havi jelentése kiemeli, hogy folyó évi október hó 31-én a foglyok összes létszáma volt 148. Ebből: vizsgálati 30, elitéit 118, kórházban beteg 5. — A közegészségi állapot kedvezőnek mondható. — Halá lozás egy eset fordult elő régi idült bajból keletkezve. Fegyelmi eset a foglyoknál három. Különös jelenteni való nem fordult elő. Végre a közgazdasági előadó egy kissé rózsa színű jelentésében felemlíti, hogy a lefolyt október hóban az őszi vetési munkálatok a legnagyobb részben befejeztettek; befejeztetett ezenkívül a répaásás, még pedig elég jó eredménynyel; elvégeztetett megyeszerte a kukoriczaszedés is, szinte kielégítő eredménynyel; végre a szőlősgazdák a vörösborok szűrését is elvégezték, még pedig általánosságban úgy menynyiség, mint minőségre nézve kielégítő eredménnyel (?). ' Ha tehát az elősoroltakban nem lenne is oka a gazdának a panaszra, annál inkább teheti ezt a keres kedelem, illetve a gabna és borkereskedés — pangása végett, mert ma nincs oly gazdasági product um, amely keresett lenne s a legroszabb az, hogy agy a kül, mint a belföldi közgazdasági tudósítások nem engednek re ményleni valami gyors javulást e tekintetben. Említést kell tennie a vetések állásáról. — Álta lánosságban kielégítőknek mondhatók a vetések; azon ban sajnos, hogy a mig egyfelől javult az állapot, ad dig másfelül roszabb lett; érti itt, hogy a mig a rovar pusztítás nem terjedt a múlt hóhoz képest, addig most a rozsda tünetei mutatkoznak. Említést kell tennie ez alkalommal arról is, hogy a megyében Harcz község határában az úgynevezett ja- nyai szőlőkben fillosera-gyanus helyek vizsgáltattak meg közigazgatási utón szakértők által, azonban fill oxer a nem találtatott. Az előadandó tárgyak kimerítve lévén, az ülés fő ispán ur által déli 12 órakor bezáratott. B. V. Meghívás. Minthogy a folyó évi október hó 16-ikára kitűzött közgyűlés a közbejött akadályok miatt megtartható nem volt, ennek következtében a „Tolnamegyei községi kör- és segédjegyzők egylete“ folyó évi november hó 20-án dél után 6 órakor Szegzárdon a nagyvendéglő egyik helyi ségében választmányi, — ugyancsak folyó évi novem ber hó 30-án délelőtt 9 órakor pedig a megyeház nagy termében közgyűlést tart, melyre az egylet tisztviselői, választmányi, tiszteletbeli és rendes tagjai ezennel tisz telettel meghivatnak. A gyűlés tárgyai a követ ksra-ő k: l-szőr. A folyó évi szeptember jió 12-én tartott gyűlésről felvett jegyzőkönyv-hitelesítése. 2- szor. A folyó évi szeptember hó 17-én Buda pesten tartott országos központi gyűlésre felküldött kép' viselők beszámolása. 3- or. Az egyleti tagoknak névszerinti felolvasása f a törzskönyv elkészítése. 4- er. A pénztár állapotáróli pénztári jelentés. 5- ör. Az 1884-ik éri költségvetés megállapitása. 6- or. A tiszteletbeli tagok részére beszerzendő dísz teretek beszerzése iránti intézkedés. 7- er. Pálya munka kitűzése, a bíráló tagok meg választása, a jutalomdij s a beadási határidőnek meg határozása. 8- or. A már beadott indítványok feletti határozat hozatal. 9- er A gyűlés folyama alatt teendő s netán azon nali elintézést igénylő indítványok elbírálása s azok fe letti határozat hozatal. 10- er. A megyei járási egyletekrőli előterjesztés. Midőn az egylet tisztviselőit s a választmányi tag urakat a kitűzött időben és helyen a választmányi fllé- seni megjelenésre, a tiszteletbeli és rendes tagokat pe dig a kőzgyüléseni megjelenésre újabban felkérni van szerencsém: maradtam magamat s különösen közös- ügyünket pártfogásukba ajánlva honfiúi üdvözlettel Nagy-Szokol, 1883. november 2. Szalay József, egyleti elnök. 1 a s ffltisztelendö BenczHstváir~d51Sr5k5zi plébános ur Tíszon-válaszára. Kedves barátom 1 Különösen választott irályodra felkiálthatnék Cae sarral : Et tu filii mi Bruthe? A ki figyelemmel kisérte írásmódunkat, bizonnyal azon következtetéshez jutott, hogy nem ugyanazon aja- kak csepegtették sziveinkbe az emberiséget boldogítani egyedül képes felebaráti szeretet balzsamcseppjeit. Ez vég-válaszom: mert nem akarsz megérteni, mert nem gondolsz arra, hogy a mit ma egy különle ges törvény által a zsidókkal szemben keresztül lehetne vinni a szabadság rovására, — holnap ugyanaz eszkö zölhető egy más felekezettel szemben. Nem vitatkozhatunk, mert engemet a szeretet és a köz-szabadság védelme vezet; téged a fa natizmus. A külömbség kettőnk között az, hogy én boldogí tani, de boldogitatni sem óhajtok meg nem engedhető eszközökkel; a mig te a felebaráti sze retettel meg nem egyeztethető eszközöktől sem riadsz vissza, ha a czél eléréséhez reményed lehet ...........mert csa kis csalfa remény az, hogy ily módon a sokat em legetett, de legnagyobb részben saját hibáinkban rejlő bajainkon segítve legyen. Fentarthatom továbbra is azon állításomat, hqpy az antiszemitizmusnak egész hazánkra kiterjedése ese tében, az anarchia elmaradhatatlan, — mert azt törvény- hozásilag — mint zsidókérdést — alkotmá nyunk megváltoztatása nélkül — igazságosan — megoldani nem lehet: marad tehát a zalaegerszegi meg oldási mód újabb kiadásai Megvallom, nagy embereknek foglak benneteket tartani, ha a felizgatott és szélnek eresztett szen vedélyeken uralkodni képesek leendetek. Az eddigi mondataid között csak egy igazat ta láltam. Igaz ugyanis az, hogy Csibrák non c o r o n a t, de engedd meg kegyesen, hogy én is egy igaz mon dással fejezzem be vitánkat, mert igaz az Í6: Hogy a papot, de különösen a katholikus pappt, nem Zala-Egerszegen, vagy akár Döbröközön készült vasvilla vagy fejsze, de a szeretet jelvénye, a kereszt díszíti. Most pedig búcsút vére tőled minden harag nélkül Üdvözöl barátod Csibrákon, 1883, novomber 5-én. Br. Jeszenszky Sándor, Isten velünk 1!! Valász „Az akadékoskodó“-nak. A „Tolnamegyei Közlöny“ f. év nov. 4-iki számá ban egy magát „akadékoskodónak“ nevező úri ember B. P. nek a lengyeli iskola szentelését leiró czikkére akként válaszolt, hogy nem lehet ráfogni, miszerint az „akadékoskodó“ epithetont jogtalanul használta volna* „Az akadékoskodó“ B. P-hez intézett nehány meg jegyzését három nagyhangzatu : Nagy Sándor, Konstan tin császár, és “Mezoffanti bibomoktól kölcsönzött idé zettel teszi meg, s miután ez idézetek másodika sze mélyemet illeti; szabadjon azokra a következőkben vá laszolnom : Az első idézet, Nagy Sándornak Achilles sir-em- léke feletti fohásza: „Boldog Achilles! a te számodra akadt egy Homér, ki nevedet halhatatlanitotta és eró" nyeidet megénekelte.“ Ez jutott eszébe az „akadékos kodó “-nak midőn, — mint mondja — a kővetkező na pon történendő felszenteléshez díszbe öltözött lengyeli iskolaépület előtt elment. Miután ez idézet csakis B. P. által később leirt felszentelést illeti — csak azt jegyzem meg: hogy ha valaki idézetekkel mániából él, sokszor nagyon mal-á propos teszi; s az ez alkalommal elköve tett anachronÍ8mus nagyon nevetségessé tette, az ügyet lenül alkalmazott, különben szép szavakat. Constantin császárnak nagy mondása az én „bot lásoméra akar czélozni, a moly abból áll: hogy az egy házmegyei s világi tanfelügyelőségnek a második osz tály felállítására vonatkozó szigorú parancsát kötelesség- szerű erólyel keresztül is vittem s nem tekintettem azt: mit „akadékoskodó“ ur különben zárjel között mond, hogy a költségeket — melyeknek különben legnagyobb részét nemeslelkü, magas uraságunk fedezte s még egy harmadrészben sem háramlanak teher gyanánt a köz ségre — szegény lengyeliektől nehéz lesz még pár ér múlva is behajtani. Hie Bbodus, hie salts! Ezen habár csak zárj el között elejtett szavak, ezen behajtási munka, ez képezte valószínűleg az akadékoskodásnak is kizárólagos rugóját; s ezen gondolkozásmód ve temedett annyira, hogy a kötelességnek lelkiismeretes teljesittését „botlás “-nak qualificálja. Beismerem e tekintetben „ akadékoskodó * urnák az egoismus sötét szemüvegén át botlásnak nézett, határo zottan szilárd lépésemet, de „mea culpát“ nem mondok reá; sőt büszkén emlittem súlyosbító körülmény gya nánt, hogy: nemcsak kötelességszerü volt eljárásom, ha nem a tanügy előmozdítását mindenkoron szivén hoidó meggyőződésem sugallata folytán követtem el ezen „botlást.“ Büszkén emlittem tehát ezt is, ily körülmények között sajnálom, hogy „akadékoskodó“ urnák takaró kö penyét ezen „botlásra“ vonatkozólag nem fogadhatom el rejtek gyanánt, mert csak iskolánk szent ügyének rová sára történnék. A, harmadik idézetnek egyszerű visszavetésére csak B. P. ur illetékes, hihez azokat „akadékoskodó“ ur ba rát i 1 a g intézi. Lengyel, 1883. november 6-án. Wosinsky Mór, lengyeli plébános. Vidéki levelek. Duna-Földvár, 1883. november 3. Tisztelt szerkesztő ur! Legmélyebb tisztelettel bátor vagyok felkérni t. szerkesztő urat az iránt, miszerint alábbiaknak becses lapjábani kitétele végett helyt adni szíveskednék. Ez évi október hó 28-án hivatalosan s panaszkép képpen megkerestem a helybeli község érdemes biráját az iránt, hegy a duna-földvári görög-keleti hitközségi temető folytonos károkat szenved, nevezetesen, hogy abban a tilalom ellenére lovakat, disznókat és szár nyas állatokat tanyáztatnak, ezek miatt több ízben pa naszt emeltem, de mind hiába volt, a mai napon ismét megjelenvén nálam a temető pásztora, — s jelentvén, hogy a temetőben egy embert lovak legeltetésén ért és hogy intézkedjek — minek folytán ugyan egész tiszte lettel megkerestem a község biráját, hogy most már okvetlenül a hatásköréhez mérten mint bíró eljárjon, a feljelentett egyént érdemileg és példaként pénzbírság ban marasztalja el és a befolyt pénzbírságot a kórház beli szegények javára fordítsa, Egész meglepetten hozza mai napon a városnak egyik kisbirája a község érdemes birájától egy forint nyi nagyságú czédulkán következő bírói határozatot: „Stefanácz Simon gör. kelet egyház plébánosának tisztölettel helyben, s tudatom önt, hogy azon követe lés, melyet beterjesztett hozzám a másodbirósághoz, tar tozik beperelés végett és csak végzés után a törvény szabta módon lehet rajt végrehajtani, erről tudatom, hogy az eljárás mikénti elintézése végett maradtam */u 1883. Csefkó Ferencz biró s. k..(P. H.)“ Most már azt kérdem, hová kell is fordalnom, mert legalább is úgy hiszem és tartom, hogy a fent érintett panaszom és feljelentésem, annak érdemszerü elbírálása csakis a város első biráját illeti, mert rend őri kihágást képez és cselekményt, midőn valaki a te metőben tilalom ellenére lovakat legeltet, ha egyik vagy másik temetőben fel van állítva a fekete tábla, fehér betűkkel kiírva a közönség számára figyelmeztetésképpen, hogy ha valaki a temetőben szándékosan a tilalom ellen bármily cselekményt követ el — az 5—20 írtig pénz bírsággal — megfelelő fogsággal büntetendő; — de úgy látszik, hogy a czimzett biró ur vagy a vallási szempontból magát hivatva érezni nem akarja, — vagy pedig nem ismeri ki magút, hogy tulajdonképpen mire is van hivatva, hogy mint községi első biró eljárni, — azt pedig mutatja a szabálytalanul és illetlenül hozzám küldött czédulkája. Mindezekből kilátszik, hogy igen kívánatos és ok vetlenül szükséges, hogy Duna-Földvár nagyközsége, mely 14000 lakossággal bir, rendezett tanácsú várossá váljék és alakulják, mert legalább e népes várost szakképzettek fogják képviselni és akkoron nem fognak ily dolgok előfordulni, a miért most toliamhoz nyúltam. Adja is az ég ura, hogy a legrövidebb idő alatt polgármesterünk vegye e nagy községünket uj kormány zat alá — a midőn Duna-Földvár nagyközsége szü letni fog. Ezek után maradtam legmélyebb tisztelet kijelen tésem után tisztelt szerkesztő urnák alázatos szolgája Stephanácz Simon, g. k. szerb plébános hitközségi elnök. Gyönk 1883. november 5. Tisztelt szerkesztő ur! . Községünk életében nem fordult elő ez idő sze rint olyan esemény, a mely korszak alkotó volna tár sadalmi köreinkben; de mégis indultak meg olyan moz galmak, a melyeket említés nélkül hagynom nem lehet. * A gyönki polgári és iparos olvasó-kör november 3-kán tartott közgyűlésében a kör buzgó elnöke dr. Grosch Pál ur indítványára elhatározta, hogy az egy let egyik termében hetenként kétszer, u. m. szombaton és vasárnap este a tagok műveltségéhez mért felolvasá sok tartatnak. Ez a határozat már a következő napon teljesedésbe ment, midőn dr. Grosch Pál elnök ur 25 tagú társaság előtt felolvasta Edvi Illés Pálnak a „Va sárnapról“ írott komoly irányú értekezését és Vas Gere bennek „Az enyingi biró“ czimü humoros életképét. Az ügyesen felolvasott czikkeket a hallgatóság teljes figye lemmel és általános tetszéssel fogadta. Tagadhatatlan, hogy az ily felolvasásoknak haszna igen nagy. Egyfelől szélesíti a hallgatóság ismeret kö rét, másfelöl alkalmat nyújt nemes szellemi szórakozásra De a legfőbb nyereség abban áll, hogy a német ajki hallgatóság előtt nagy befolyással van a magyarosodé terjesztésére. Dr. Grosch Pál ur ezen buzgó fáradozása meg érdemli, hogy a nyilvánosság előtt mondjunk köszöne tét érte, s igy a közelismerésben találjon jutalmat. November 10-én Kiss Béla tart felolvasást „Luthe Márton életéről“ születésének négy százados emlékén A casinó-egylet is igyekszik eddigi csendes fo lyásu életét megváltoztatni s kedélyes halvacsorák ren dezése által törekszik a társas életet élénkíteni. Az első november 9-én tartandó társas vacsorára már kivan bo csatra az aláírási iv; csak az kár, kogy a közel vidd kiek között nem szokott köröztetni az ir. Egyébként vagyok tisztelettel Kiss Béla. _________T A N Ü G Y. Be vezetés’) Annak szükségessége, hogy a népfennség elve i közoktatási rendszerbe keresztül vitessék. Az egyé] és polgár társadalmi helyzetének megnehezülése A föltétien kényszerűség, hogy az állam, sajá létérdekében, a közoktatás rendszerét reformálja A népfennség elvének iskolai rendszerünké való életbe léptetéséről van szó e könyvecskében Indokok erre hazai és állami viszonyain] azon szerencsés fejlődése, hogy ezen elv már ma holnap nemcsak a politikai, de az anyagi téréi is, a kisebb királyi haszonvételek kérdésénél megoldásával, véglegesen meg leszen valósítva s ennélfogva illő és következetes dolog, hogy a: a szellemi téren, az iskolákban is, egyéb intéz ményeinkkel összhangzásban, napi kérdéssé té tetvén, mint irányadó alapelv, szinte keresztülvi tessék. De nemcsak a következetesség, hogy i ki az a-b-c-t meg akarja tanulni, annak az í után a b-c-ts a többi betüketiskikell mondani kívánja meg a népfennség elvének az iskolákbí való alkalmazását; hanem még inkább azon ál talános tapasztalás és történelmi tény, hogy bár mily nemesek és magasztosak legyenek is az Ü3 alapelvek, ha azok elfogadtatnak s a maguk tel jességében keresztül nem vitetnek, legyen az el nézésből, nemtudásból, feledékenységból, a kü lönféle szempontból foganatosított és létesített in tézmények ellentétessége által nemcsak az egyes embereken, hanem az egész társadalmon, sót a: államok életében is egyiránt meg szokták magú kát boszulni épen úgy, mint ha valaki erősei fölhevített melegvizes kádban fürödvén, azt i meggondolatlanságot találná elkövetni, hog] ugyanazon időben fejét jéggel burogattatná be miután ezen eljárásnak csakis láz, az agy és ide gek rendszerének felbomlása, betegség, sőt hala is lehetne természetszerű következménye. Szomorúan mondom, mutathatnék erre pél dát eleget, különösen ama nemes nép, a fran czia nemzet történetéből, ha ez irányban a ma gunk történelme, s ennek épen a mai kofa, szinti elég tanúságot nem szolgáltatna. De fájdalom már mi is kezdünk bőségében lenni a tanuságo példáknak és eseményeknek, melyek sürgetik hogy siessünk a kimondott elvnek minden téré] való megvalósításában addig, mig az azzal együl járó s csak is a hátramaradókat sujtoló neme zis keze bennünket is utol nem ér, s társadalm és állami életünket mélyebben fel nem háboritji és viharossá nem teszi. Ma még nálunk a baj csak a társadalm elégületlenségben mutatkozik, keresi mindenki a okot, fürkészi az orvosságot, ajánlja és javasolj ezt vagy azt a módot a sebek gyógyítására; d( ha nem találná meg, vagy tévútra fordulna, bi zony, bizony 1 a legnagyobb bajok és veszedel mek támadhatnának belőle; mivel az ember ol; nyughatatlan természetű teremtménye az isten nek, hogy azt, mint a belgák bölcs királyánál Lipótnak, 1848-diki magatartása igazolja, csak i az okos szó és helyes iránymutatás képes meg nyugtatni és a háborgó nemzeteket leosendesiten S hogy ilyen az ember, arról ugyan nei tehet semmit, mert igy van alkotva a teremt keze által, még kevésbbé pedig, ha meggondol juk, hogy ezen természeti sajátság mellé mé ama másik is hozzájárulj hogy mig ezt a rövi földi életet leéli, küzdenie is kell létfentartás szükségleteinek megszerezhetéseért. Már most ez utolsó szempontból ítélve me a dolgot és a polgár társadalmi helyzetét, őszit tén be kell ismerni és vallani, hogy az egyén é az egyes ember viszonya a társadalom és az á lammal szemben sokkal nehezebbé lett a derm cratia elvének életbe léptetése és elfogadása utál *) Varasdy Lajos kir. tanfelügyelőnek: „Közoktatásunk népfennség szempontjából és annak jövendi berendezése" czimü m véből.- ... /
