Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-11-04 / 45. szám
nyi jóslelke ismervén Israel ivadékai „ősi erényeit“ (?) megmondta a szomorú jövőt: ki fog minket kereszté nyeket emanczipálni ? Bekövetkezett! Sóhajtva kérdez zük : ki fog | Barátom! „Primum est vivere, dein philosophari“ — régi közmondás. „A tett halála az okoskodás“ — jnon^ja Madách. A zsidókérdés körforgást végez a vi lágtörténelemben. Ez világtapssztalás. Bizonyára nem a zsidók jeles faji tulajdonai vetik ismét és ismét föl. — Meg-megujuló rákfenéje ez a társadalmi testnek, mely csontvelőig beleette magát, azért talmud izü, el ferdített, kivált biblikus sallangos frá zisokkal azt megoldani, elütni, annál kevésbbé ro pogós puskákkal azt kiirtani nem lebet, hanem belülről kell azt gyógyítani józan nemzetgazdászati, so- cialpolitikai törvényekkel s egyéb erkölcsi ténye zőkkel. Nemzet, mely a veszély öntudatára ébred és jogos önvédelmi harczában ide törekszik, nem veszhet el. E kflzdelmi téren látjuk nemzetünket. Fiai, a családok, e harezban zászlóvivők, méltók a nemzet hálájára, mert nem ragadtatnak az antikrisztián áramlat által a semitismus posványos fertőjébe. Az antisemitismusban csak viziós emberek látnak rémet. — A magyar antisemitismus confessiójának té telei programmba foglalták. Tudja, látja ország-világ. Hol van magyar, ki nemzetét szereti s az abban jelzett fő czélt, fő pontozatokat ne óhajtaná ? Es Csibrák non coronat, . . . nem óhajtja! Szerinted nemes báró bará tom ! az antisemitismus nagyobb győ zelme egyenlő ezzel: finis Hungáriáé! országos győzelme pedig az anarchi ával. Halaványulj cl fekete nyomdafesték, mely e sza vakat papírra vitted! Francziaország! Te bölcsője a modern hármas ide álnak : a szabadságnak, egyenlőség- és testvériségnek, te büszkesége, vezére Európának, végzetes, anarchikus zászlót lobogtatsz az antiseraitismusban !! ? Figaro, te világlap, félrevezeted a közvéleményt az antisemitismus terjesztésével! | Gerroánia fiai, a nagynómetek. „a gondolkozás em- betei;“ egyszerre meggondolatlanul követik az antisemitis mus zászlaját! ? Oroszországnak, Amerikának, a szabad alkotmányok e mintaképének, az egész müveit világnak nemzetközi jellegű védelmi állásfoglalása a panjudaizmus ellen nem egyéb, mint a világosság hiánya!!!?? Csak Csibrákon világit az nj p o z d orj a fény! Hol van ? merre van ? mily geográfiái fokok alatt fek szik e lumen-forrás? Keresd föl Enrópa! Én hiszem, a magyarok Istene e fényt — Iucus a non lucendo — lokalizálva fogja tartani s hiszem azt is, bár te, édes nemes báró barátom! az antisemitismus győzelmével a lélekharangot hallod szólni Hungária fö lött, hogy ama győzelem a Eegnum Marianum ősi di csősége föléledését fogja harmonious öszhangban hir detni, hogy nemzetünk világlörténeti missióját újabb évezreden át, mint a kér. civilizáczió védbásfyája már nem az izlamizmus, hanem a civilizáczióképtelen tal mud izmus ellen folytathassa. Győzelme lesz az a min dig győző evangéliumnak a talmud fölött, diadala a di adalmas keresztnek a sakterkés fölött, a kereszténység nek az antikrisztianismus fölött. És én látom lélekben messziről a repüld időt, hal lom szárnyainak csattogását, melyeken diadallal fog be vonulni a Regnum Marianumba a megmentő nagy eszme, a jogosult tiszta kér. antiszemitizmus.l Dixi .... Béke veled ! Szeretettel üdvözöl akartak lépni — csakis azon okból nem tették, hogy a közönség félre vezetve ne legyen. Ezen előzmények után azt lehet mégis mondani, hogy megállták helyüket, töb bet tőlük követelni lehetetlen volt. * A dalárdánk szeretett elnöke Széllé Zsigmond ur leköszönt, alelnök gyűlést hivatott egybe, melyen hét tag meg is jelent, de a határozat végre nem hajtatván — nyugszik, — hogy talán fel se keljen többé. * Makkay jó hirü tánezmester egy hóig nyitott fel nőttek részére táncziskolát, —a casino választmánya ez alkalommal nagylelküleg a tagok családjai iránt a ter met mind a tanításra, mind pedig a megtartott próba bálra díj nélkül engedte át. * Tervben van a jövő hónapban a tűzoltó-egylet ja vára tartandó concert, — ha el nem mossa az őszi eső. $ A városunkban a legnevezetesebb, hogy mozgalom indult meg — rendezett tanács érdekében. —; Vasár- naponkint tartatnak is értekezletek. Röviden értesítettem t. szerkesztő urat a történtekről. Magamat jó indulatába ajánlva maradtam tisztelője-1. B. P, barátomnak. Midőn Macedóniai Sándor seregeivel Perzsiába indulandó volt, mentében az elhunyt bajnokok sírjait kereste fel. Történt, hogy midőn Achilles síremléke előtt mcgállapodék, szemei kényükre olvadtak és a következő fohászra fakadt: „Boldog Achilles ! a te számodra akadt egy Homér, ki nevedet halhatatlanitotta és erényeidet megónekelte.“ Magamnak is ilyen valami jutott eszembe e hó 18-án, midőn ugyanis a másnapi felszenteléshez diszbe öltöztetett lengyeli iskola-épület előtt elmentem. Es ime akadt reá ember a te jámbor személyed ben, a ki a „Tolnamegyei Közlöny“ hasábjain megőriz ted a lengyeli iskolának minő uton-módon történt fel épülését. Sokan örvendünk neki, de nekem egy keseregni valóm is jutott abba, mert hát a szeget a fején talál- ! tad, mikor azt mondád, hogy „egyes akadékoskodások daczára.“ Hát bizonyos úri ember iránti kimóletből elhallga tom azokat az akadékoskodásokat feltüntető körülmények leírását, mert hát Constantin császár is azt mondotta a papokról: „Ha papot botlani látnék, császári köpenyem alá rejteném gyarlóságát.“ De mégis van valami, a mit el nem hallgathatok, először az, hogy a lengyeli iskola felépítési költségei nek behajlása (nem befizetése, mert fizetni már csak úgy jó szívvel a lengyeliek már nagyon szegények, be hajtani is elég szegények lesznek pár év múlva) még halra van; — másodszor pedig az, hogy az a nyugotit szél nem tisztán vitte oda Aparra a hangokat, mert hisz — nem vonva le senki dicsőségéből egyetlen egy szemernyit sem — arról még mást is lehetne ám Írni, Máskor ha valamiről írsz, a mi nem a te szemed láttára, füled hallatára történik, akkor jegyezd meg kér lek magadnak Mezzofanti bibornoknak, annak a nyel- vesódának azt a nagy mondását, a mit ő egy világ bölcs emlékkönyvébe irt s mely így szól: „Ha neked úgy tetszik, hogy sokat tudsz és azt igen jól érted : légy meggyőződve, hogy sokkal több van, a mit még nem tudsz.“ Csak ennyit, és egyetlen egy szót sem mond többet Az az akadékoskodó. Döbröközön, 1883. október hó 22-én barátod 'Bencze István,} döbröközi plébános. Vidéki levél. Duna-Földvár, 1888. október hóban. Tisztelt szerkesztő ur! A Duna-Földváron, mint megyénk egyik legnagyobb városában történtekről, — becses- lapja értesülve nin csen. — Pedig bizony sok-sok minden történt a lefolyt nyáron úgy, hogy nem is tudom hol kezdeni. Amennyire visszaemlékezem: törekedem sorrendet tartani. Casino kertünk megnyitása után nehány hétre úgy junins hóban, a casino választmánya, megirigyelvén az Ifjúságnak abbeli jókedvét, hogy a nyári teremben a kötelező zene után, — tánczmulatságot rögtönzött, mely ha nem is reggelig tartó volt, de a családoknak nehány kedves órát szerzett, — elhatározta, hogy a gyertya pénz megfizetendő az ifjúság által. Az ifjúság ennek következtében, a nyári idény alatt rögtönzött mulatsá got, miután jó ideig strickelt, csakis az idény végo felé tartott néhányszor s voltak bizony többen, kik ekkor sem vettek részt a rögtönzött mulatságban. — A tűzoltói Anna-bál is ez idén elmaradt. * A nyár folyamán Duna-Földvár elnyeréséért két színigazgató vitt valóságos harezot, mígnem Hubay Gusz táv érkezett meg nehány taggal, 2 előadás után hosszas szünetet tartva, mig nem Aranyossy pár jött a társulat kisegítésére. — De bizony- oly erőkkel, a köztisztelet ben állott Aranyossy pár sem vonzott közönséget. Azért a színészek azon rendes fogáshoz fordultak, több hölgyet és urat kértek fel a közreműködésre. Hogy a darab, miként sikerült arról kritikát írni le kötetlen, — mert a színész urak (Aranyossy pár már ekkor nem lépett fel) a helyett, hogy a műkedvelőket tanították volna, a próbákon pityókosan jelentek meg, úgy, hogy az utolsó pillanatban is a műkedvelők vissza T A N Ü G Y. Közgyűlés. A „Szegzárd-központi tanitó-egylet“ folyó évi ok- | tóber hó 25-én Szegzárdon, a polg. iskola egyik tan termében tartá meg tisztújító közgyűlését. Jelen volt 28 rendes tag és 3 vendég. Itt meg kell jegyeznünk, miszerint több tagtárs azért nem jelenhetett meg, mi- ! vei a törvényszabta fuvar részökre az illetékes forum által ki nem szolgáltatott. Dörnyei Fcrencz elnök 10 órakor szép szavakkal üdvözlé a megjelenteket, köztök Varasdy Lajos k. tan- felügyelőt és Dantsch Bertalan segéd-tanfelügyelőt; to-1 vábbá sajnálatát fejezi ki a tapasztalható részvétlenség felett; buzditá az egylet minden egyes tagját a szór- j: galmas munkálkodásra s végül különösen hangsúlyozó a testvériség és egyetértés magasztos eszméit, mire a ] gyűlést megnyitottnak nyilvánító. Az éljenekkel foga dott elnöki beszéd után a gyűlés még nem volt hatá- | rozatképes s igy Varasdy Lajos k. tanfelügyelő a „Köz- ' oktatásügyünk a népfenség szempontjából és annak jö- j vendő berendezése“ czimü nagyszabású munkálatából - olvasott fel köztetszés közt 3 részt. A jeles mű, — mely , szerzőnek hosszas és alapos tanulmánya után nagy-1 fáradsággal, igaz ügyszeretettel s kitartó szorgalom-1 mai készült, a mely tudomásunk szerint legköze lebb önnálló műként külön füzetben fog megjelenni, i melyet nem csak a szakkörök és szakemberek, ha nem | népnevelésért buzgólkodó s annak ügyét szivén viselő minden egyén örömmel fog üdvözölni és a melyből lapunk jövő számában — a szerző- szívessé- j géböl — mutatványul egy rósz meg fog jelenni — 7 fejezetből fog állani. I. rósz. Bevezetés. Annak szükségessége, hogy a népfenség elve a közoktatási rend- i szerbe keresztülvitessék. Az egyén és polgár társadalmi t helyzetének megnehezülése. A föltótien kényszerűség az állam saját létérdekében, hogy a közoktatást rendszerint, re formálja. II. rész. Iskoláink egymáshoz való viszonya , és a fokozatos emelkedés hiányossága. III. rész. A nagy- • közönség észrevételei a tanulók képzetlensége és az is kolák tantárgyakkal való túlterhelése miatt. Az általános magasabb műveltség mibenléte. Az iskolák határozott czélok szerinti berendezése. IV. rész. Iskoláink rendsze rének ellentétessége államunk demokratikai rendszerével V. rész. a társadalmi közreműködés lassú fejlődése és annak hatékonynyá tétele az iskola érdekében. VI. rész. A népiskolák | azok feladata a közönség felfogása, br.z, Eötvös József és az 1868. évi 38. t. ez., valamint az általánosítás szempontjából. Vn. rész. A társadalmi és állami életet szabályozó jogi ismereteknek és tudomá nyoknak szükségszerű tanítása a népiskolában s ezen intézkedésnek áldásos kihatásai hazánk egyéb intézmé nyeire. A múlt gyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Krámmer János indítványára jegy- zőknyvi hitelesitőkül Májer Antal, Abaffy József és Krámmer János kérettek fel. Az egyletbe uj tagokul Saruchan Ida felső leány iskolái tanítónő és Molnár János polg. iskolai tanár vé tettek fel! Ezután Gál Kálmán okadatolt indítványára a meg állapított tárgysorozattól némi eltérés történt, a meny nyiben a tisztujitás a gyűlés végére tétetett s egyszers mind jövőre nézve is kimondatott, hogy a tisztujitás mindig a gyűlés régén tartassék meg. Ekkor Májer Antal olvasta fel nagy szorgalommal készített terjedelmes jelentését, a II. orsz. képviseleti tanitógyülés lefolyásáról, mit a jelenvoltak feszült figye lemmel s meleg érdeklődéssel kisértek, végül az ügy buzgó képviselő megéljeneztetett és kitüntetésül neki jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott; munkálata pedig az egylet könyvtárába tétetni rendeltetett. Most következett Májer Antal pénztáros jelentése, melyből kitűnt, hogy 1882. október 26-án a volt pénz tárostól átvett 49.73 frt 1882. október 26-tól deczeraber 31-ig bevett 62.82 frt, 1883. január 1-től október 25-ig pedig 108.09 frt, az összes bevétel tehát 220.64 frt, eb ből az összes kiadás volt 170.71 frt s igy a pénztárban van 49.93 frt. A tagdíj hátralék 220.13 frt. Pénztáros ur jelentése tudomásul vétetett és számvizsgálókul Ko vács Dávid, Deutsch Sámuel és Horváth Ignácz küldet tek ki. Gál Kálmán könyvtárnok egy évi működéséről és a könyvtár állásáról következőkép referált: Tisztelt közgyűlés 1 Becses raegtisztelésök folytán egyletünk könyvtá rát egy óv előtt kezelés és gondozás végett átvevén, kedves kötelességemnek ismerem, hogy most — midőn e tisztet nemsokára másnak adom át — évi sáfárkodá- dásomról számot adjak. A választmánynak vóleményes jelentésem folytán hozott határozata után könyvtárunkból az egyleti tagok ré szére használhatatlanoknak vélt, értéktelen és különösen hiányos műveket a központi tagok jelenlétében elárverez tük. Ez árverésből egyleti pónztárnoknak nyugtatvány mel lett átadtam 11 frt 1 krt. Ne lepje mege tény a t. köz gyűlés tagjait, mert hiszen mindnyája előtt ismeretes, mily utón vettetett meg könyvtárunk alapja. Az egylet alakulása idejében — alap, melyből könyveket vásárol jon, — nem volt; a nagy dilettáns közönség részvéte, szives adakozása tette lehetővé azt, hogy igen tisztelt elődöm Bati János ur sok fáradtsággal csak olyanná is tehette, mint a milyen. S valóban, még most se’ adha tunk felőle valami kedvező nyilatkozatot. Fájdalom! pénz tárunk rendezetlen volta nem engedte, hogy akaratom és a választmány szívessége szerint szaporíthattuk volna a könyvtárat. De hogy ez évben még sem feledkeztünk meg könyvtárunkról s igy a t. egyleti tagok kívánalmai le hetőleg teljesedésbe mentek, azt az alábbiak szerint a t. közgyűlés lesz hivatva megítélni. Az elárverezés után megmaradt könyvek közül az értékesebbeket és gyakrabban használtakat rendeztem -és sorszámokkal láttam el, hogy ily módon mindenkor ! könnyebben áttekinthetők legyenek. Ekkor a könyvtárban | a tagok rendelkezésére állott 275 mű 354 kötetben, melyhez volt könyvtárnok Bati János ur Csokonai V. M. válogatott munkái 3 kötetével, ezen felül 5 drb könyvnek köttetési költségei fedezésével; egyleti tag Landesmann Manó ur Mozart Deutsches Le sebuch für oberen Classen Gymnasiums (1854. Wien) és' Eötvös K. Lajos budapesti ügyvéd ur „Re formátus püspökök élete“ czimü mű ajándé kozásával járultak. Nevezett uraknak a választmány ne vében adományaikért köszönetét mondani szives köte lességemnek tartottam. Az egylet pénztárából beszereztetett a „Magyar Paedagogiai Szemle“ első 3 évi folyama. A tagok ren delkezésére állnak továbbá a következő lapok és folyó iratok : Budapesti Szemle, Koszorú, Magyar Nyelvőr, Paedagogiai Szemle, Néptanoda, Népnevelők lapja, Kis dedóvók és Gyermekkcrtésznők Lapja. Ezeket megfigyelve nem mondhatni, hogy egyle tünk — tehetsége szerint — az irodalom pártolásához ne járulna. Kiterjedt figyelmünk arra is, hogy paedagogiai művek beszerzésével gazdagítsuk könyvtárunkat s igy Pestalozzi, Dr. Kiss Áron, Diesterweg és Lubrich mun káit az egylet könyvtárának beszereztük; sajnosán esik jelentenem, hogy pénztárunk rendezetlensége miatt oly mértékben, mint óhajtottuk volna, nem lehettük. Az évenkénti — habár lassú — haladás mégsem tagadható, hiszen éppen e közgyűlés feladata lesz az is, hogy a választmány ajánlatára egy minden tekintetben szép pályadíj kitűzésével egyfelől nemes versenyre serkentse az egylet tagjait, — másfelől a közszükséget pótló munka talán tankönyv Írását eszközölje. Könyvtári helyiségünk, a mint ennek átengedését Krámmer János igazgató ur múlt közgyűlésen meg ígérte volt, a polg. isk. tanácstermében van, hol a fo lyóiratok közhasználatra kitéve állnak, | honnan a köny vek használatra adása is eszközöltetik. | itt jól esik felemlítenem, hogy úgy a könyvtárat, mint a lapokat a főleg a központban működő tagok — pár kivételével — czéljaik és szükségleteik s a könyvtár bősége szerint használták. E bőség azonban még kevésbé klelégitő; a meglevő könyvek egy része még eladandó lesz, máa része bekötendő, egy nagyobb és alkalmasabb könyv- szekrény készítendő 1 főleg az egész könyvtár becses munkák beszerzésével gazdagítandó. Ezek lesznek e jövő egyleti évben a könyvtárat illetőleg a teendők, miknek teljesítése — ha az egylét méltóságához illő könyvtár felett óhajt rendelkezni, fel tétlenül szükséges. Hogy mindezek megtörténjenek 1 az egylet virágozzék, a tagok odaadó buzgalma, ügy szeretetre kívántatik Köszönöm az egyleti tagok eddigi bizalmát s ké rem a t. közgyűlést, hogy más könyvtárnokot választva, egy bizottság kiküldését eszközölje, mely a könyvtárat megvizsgálva, — a leendő könyvtárneknak át, — s ne kem a felmentést megadja. A jelentés örvendetes tudomásul vétetett és a könyv tár átvételére egy 4 tagú bizottság neveztetett ki Bá- tori Dezső, Krámmer János, Kálmán Károly és Bati Já nos személyében. Ennek végeztével Kovács Dávid, a választmány meg bízásából — lapunk más helyén — ogész terjedelmében közölt pályázatot olvasta fel, melynek tárgyát a népis kolák 3-ik osztályába járó tanulók használatára készí tendő, Tolnamegyéről szóló „Földrajz“ megírása képezi. E tárgy felett némi eszmecsere támadt, melyben többen részt vettek ; de végül mégis a felolvasott pályá zat fogadtatott el változatlanul. Erre elnök úgy maga, mint tiszttársai nevében megköszönvén a beléjük helyezett bizalmat — leköszön, egyúttal kéri a tagokat, hogy a megejtendő választás alkalmával őt az elnöki tisztség betöltésénél mellőzzék és lehetőleg a központi tagtársak közül válaszszanak el nököt, mire felhívta a jelenlevőket az uj tisztikar meg választására. Közfelkiáltással korelnökül Deutschmann János, kör jegyzőül pedig Horváth Ignácz választattak meg. A választás titkos szavazással következő eredmény nyel folyt le: elnök: Gál Kálmán: alelnök: Kovács Dávid; főjegyző : Horváth Ignácz; II. jegyző : Kálmán Károly; pénztárnok: Mayer Antal; könyvtárnok: Mol nár János. Választmányi tagok lettek: Krámmer János, Abafi József, Várkonyi Sándor, Kelecsenyi Rezső, Schu ler József, Bátori Dezső és Bati János. Miután a tárgysorozat kilévén merítve, az elnök viharos éljenzésével a gyűlés véget ért. Horváth Ignácz, L jegyző. Különfélék. — Az első mozdony. A szegzárd-rétszilasi helyi érdekű vaspálya első mozdonya folyó évi október 28-án délután 4 órakor mutatta be virágkoszoruzta homlokát az őt óhajtva váró szegzárdi közönségnek. Az engedé lyesek helybeli megbízottjai, a nagyhorderejű körülmény nek ünnepélyes színezetet adandók, az anyaghordó ko csikból egy vonatot állítottak öszsze s a mozdonyt lo bogókkal és virágkoszorukkal feldíszítve vasárnap délu tán indították útnak Tengeliczről. Szegzárdról mintegy 50—60 meghívott az nap délután Mözsre utazott kocsin, hogy az első vonaton érkezzék Szegzárdra, mely már Tengeliczről is hozott magával kiváló vendégeket s köz tük Bernrieder József,. Bezerédj Pál, Csapó Vilmos és Sztánkovánszky János urakat. A körülbelül 100 tagból álló társaság — élükön Perczel Dezső alispán, kedves neje és Palugyay Gusztáv kir. törvényszéki elnökkel — azután kedélyes hangulatban telepedett le az anyaghordó kocsik rögtönzött padjain s gyönyörű veröfényes őszi időben indult meg nem minden veszélynélküli útjára a rendkívül magas és még egészen meg nem állapodott töltésen. Legérdekesebb része volt a kirándulásnak a szép s kicsiben a budapesti öszszekötő vaspálya dunai hidjához hasonló sió-sárvizi hídon való áthaladás. A vo nat a hídhoz érkezve megállt sa mozdony lekapcsoltat ván, maga tette meg az első próbautat | hidon keresz tül s minthogy az erős súly alatt sem görbítette meg a hid büszke derekát, viszszatért s a vonatot az ott egy- begyült nagyszámú közönség éljenzései között, méltóság- teljesen keresztül vontatta a hidon. Körülbelül 10 perez múlva azután egy hoszszu, éles fütytyel jelzó a vonat vezető, hogy a társaság czélt ért, mert előtte terült el Szegzárd gyönyörű látképe; körül a nagyszerű hegy- láncz, alant a dunai lapály és az indulóház tájékán a több ezernyi közönség. íme a vívmány, mely másoknak a sors szeszélye folytán ölébe hullt, nekünk 20 évi fárad ságos munka után lett csak osztályrészünk; de azután húszszorosán is örülünk neki 1 — A megyei tisztujitás napja — folyó évi deczem- bér 28-ka közeledvén, a küzdelem, mely az egyes állá sok betöltésénél minden valószínűség szerint bo fog kö vetkezni, már előre veti árnyékát s meglehetős heves nek ígérkezik. A központi tisztviselőknek ellenjelölljük nincs s igy egyhangú megválasztatásuk a a legnagyobb valószínűséggel bir. Az á r v a s z é k- nél csupán egy egyénnek látszik állása megingatva lenni s elnöknek D ö r y Pál árvaszéki ülnököt és Gerenday Lajos megyei első aljegyzőt kandidál ják. A szolgabirák közöl Simontsits Béla, Da- róczi Tamás és Fonyó László szinte érin tetlenek s igy megválasztatásuk bizonyosnak vehető. Másként áll azonban a dolog a szegzárdi és dombóvári járásokban. Az előbbiben nagyobb szabású ütközet lesz Rausz Béla jelenlegi szolgabiró és dr. Szigeth Gábor árvaszéki elnök közölt; de még egy har madik jelöltség is előfordulhat. A dombóvári
