Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-28 / 5. szám
titkár is részt vettek. A kiváló mulatságnak esek a késő éjjel vetett véget. Végre a hét közepetáján szinte egész vándorlás indult meg Agárd felé, kik mindazon törekvés által indíttattak, hogy Agárd község derék plé bánosát Ságrhi Pál urat névnapja alkalmából szívé lyesen üdvözöljék! — Tisztelt előfizetőink ma számunkkal veszik la punk melléklapját, mely ezentúl havonkint egyszer a lapok szokásos melléklete helyett csatolva lesz. Zsenge a kezdeményezés, melyet a gazdasági egyesület elnöké nek kezdeményezése és támogatása folytán, közreműkö désünkkel, az egyesület tevékeny és képzett titkára lé tesített, de azt hisszük, idővel abból csakugyan kifejlő dik, mit homlokán visel s a gazdászat terén tett dús tapasztalatok kölcsönös kicserélésével feladatának: külö nösen a nép s kisbirtokosok gazdászati műveltségét emelni, tökéletesen megfog felelni. Kikérjük az uj szülött nevé ben gazdáink szellemi támogatását 1 — A „Budapesti Hirlap“ lapunk legutóbbi számá nak Vezérczikkét méltányolva, a következő megjegyzé sekkel kíséri: „Indítvány egy eszme érdekében". Eczi- men figyelemreméltó vezérczikk jelent meg a Szegzár- don megjelenő „Tolnamegyei Közlöny" legutóbbi szá mában. A czikkiró a társulási szellem felébresztése vé gett szükségesnek tarlja, hogy Szegzárd minden tekin tetben központja legyen a megyének. Erre nézvést nem tartja elégségesnek a jelenleg létező dálegyesületet és könyvestársaságot, de szüksége van a megyének egy írói körre is, „mert az írói körök azok, melyek a nem zetiség terjesztése mellett leginkább hivatvák működni." Tolnamegyének több vegyesajku, német, tót stb. községe van s ezeknek magyarositása is egyik szép feladata lenne a tervezett írói körnek. A magyarosítással kar öltve történhetnék aztán a nép ismeretkörének tágítása is. A létesülendő írói körnek még ezenkívül is sok féle tér kínálkoznék a megye határán belül, ahol hasz nos tevékenységet fejthetne ki. Részünkről üdvözöljük a szép eszmét s megvagyunk győződve, hogy Szegzárd s általában Tolnamegye hazafias értelmisége lelkesen fel fogja karolni. — Öröm-üzenet az újvárosi nyári ovoda kisdede déinek. A múlt vasárnap történt beiktatásom alkalmával néhány jó bácsi, E. M. bácsi indítványára 40 forintot gyűjtött és adott kezeimhez ovodátok javára. lm a szeretet melegítő napja, hogy hinti rátok tavaszi suga rát téli hidegben! Iparkodjatok megérdemelni. — Mikó György szegzárd-ujvárosi plébános. — A tűzoltóság köréből. A szegzárdi önkénytes tűzoltó-egylet folyó hó 14-én tartotta tisztújító közgyü- | lését, a melyen a következő tisztviselők lettek — köz- felkiáltással — megválasztva: elnök Perczel Dezső, al- elnök dr. Szigeth Gábor, titkár Kálmán Károly, pénz tárnok Bencsik Kálmán. Választmányi tagokul: Stann Jakab, Pápé Gyula, Kramolin Emil, Szokoly Károly, Knőr Nándor, Golberger Mór, Albanich György, Schnei derbauer jjjákáb és Takler József. Főparancsnok: Boda Vilmos, alparancsnokok: Fejős Károly és Knarr Albert. iSzertámok: Pförtner Ágoston. — Bizottsági tagok: Riill Lajos, Schwartzkopf Géza, Szuttinger József, Szeke res Lajos, Osizmazi'a Sándor, Wilhelm Ede. Bizottsági jegyző Laky László. — Adakozás. A győrvidóki árvízkárosult néptaní tók részére, a szegzárdi r. k. tani tó testület igazgatójá val élén 5 frtot gyűjtött s felküldötte a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségének, mely lap a gyűjtött összeget rendeltetési helyére szolgáltatja. Felhívjuk megyénk ál dozatkész tanítóit a további adakozásra. — Hirtelen halál. Karner József 52 éves tolnai lakos múlt keddén egész éjjel ivott és tánczolt egy fjturcsmaouü, reggel felé hazamentében az atezáu hirte len összerogyott és azonnal meghalt. Szélhüdés érte. — Eljegyzések. Tamás Erzsiké kisasszonyt, Antal Ferencz megyei segéd könyvvivö bájos sógornőjét, elje gyezte Eichinger Ádám bácsi tanító Hajóson. — Fe kete Józset tót-keszii jegyző jegyet váltott Csukly Mártha kisasszonnyal, Csukly Ignácz regölyi kántor-tanitó ked ves leányával. . — A „Bonyhádi dalárda“ folyó 1883. évi január hó 31-én az „arany oroszlánhoz" czimzett vendéglő dísztermében tartja tánczczal egybekötött alapszabály- szerű ez évi első dalestólyét. — Beléptidij szemé lyenként 1 frt. Kezdete 8 órakor. — Rövid hirek. Szedresen a múlt éjjelek egyikén Erdélyesi József háza leégett. — Dél-Magyarországban a dögvész pusztít a nyulak közt. — A vörös-kereszt- egylet sorsjegyeire már oly számos aláírás és előjegy zés érkezett be, hogy az aláírás sikere biztosítva van már. — Eder Antal Gyula budapesti orgona- és zon goragyáros, legújabban iskola és templom orgona har- moniumot készített. Ára 75 frtól 120 írtig. — Duna- Földváron e hó 18-án az ottani izr. ifjúság tánczvigalmat rendezett, melynek jövedelmét 27 frt 70 krt, a győri árvízkárosultak részére adományozták. — Bánfalvi Béla színtársulatával e hó közepén Bonyhádról ■ Kaposvárra ment. | A vallás- és közoktatásügyi minister a győr- vidéki árvíz kárusolt 57 tanító számára 1425 frtot utal ványozott. — Szerencsétlen esés. Múlt csütörtökön több szegzárdi lakos a város erdejéből fát hozott. Többek közt jól megraktak egy kocsit s a két ló elé vontatóul még egy harmadik lovat is fogtak be, a melyen egy hu szárviselt ember ült. A városban az „Adler"-féle keres kedés előtt a ló megcsúszott, a rajta ülő ember pedig fejtetőre leesett s ott mintegy negyed óráig eszméletlen állapotban feküdt. A szerencsétlent a közeli Lengyel János-féle házba vitték s ott eczettel kezdték mosni s igy ismét életre hozni. Mikor már föleszmélt,, elszé- gyelette magát, hogy huszár létére leesett a lóról, is mét fölpattant reá — a bámuló közönség még nagyobb ámulatára — s tova vágtatott, de otthon bizony rögtön le kellett feküdnie, mert aggasztó beteg. Hihetőleg agy rázkódást kapott. — Megfagyott. Bosnyák András duua-szekcsői il letőségű 71 éves aggastyán az utóbbi időkben fiánál az orbói pusztán, ki ott béres minőségben szolgál, tartóz kodott. Folyó hó 16-án elment hazulról s többé nem tért vissza; többen elindultak tehát keresésére s egy decsi legény útbaigazítása folytán, ki a nevezett öreget a beregi puszta felé látta menni, meg is találták az ot tani kukoriczásban megfagyva. A megejtett hivatalos bonczolás után tetemeit Alsó-Nánán helyezték örök nyugalomra. — Esküvő. Steiner Károly helybeli kereskedő múlt kedden tartotta esküvőjét Himesházán bájos menyasz- szonyával, Jasek Sarolta urhölgygyel. — Halálozások. Folyó hó 20-án Maronics Mihály zombai plébános 52-ik évében elhunyt, — Bencsik Já nos városi számvevő és iskolai pénztárnok Teréz leánya élte tavaszán, a múlt héten hirtelen elhalálozott. — Hu szár Rózsa, Oszoly Károly helybeli ügyvéd unoka-huga múlt szerdán elhunyt. Béke poraikra. — Arany János emlék-szobra javára Perczel De- sző alispán ur gyűjtőivén befolyt adományok : Perczel Dezső 10 frt, dr. Szigeth Gábor 5, Pápé Gyula 2, Ge- venday Lajos 2. Fördős Vilmos 5, Ágoston Károly 2, Pap Gyula 2, Vargha Lajos 1, Korbonics Dezső 1, Rausz Béla 2, Németh N. János 1, Módly László 2, Döry Pál 1 Moncsek 1, dr. Lévay Ignácz 1, Orffy Lajos 2 frt, Zarubay Ferencz 50 kr, Jilk Gyula 1, Tóth Andor 1, Nagy István 1 frt, Leitersdorfer A. fia 50 krt báró Augusz Imre 5, Mehrverth Ferencz 1 frt, Hahn Adolf 50 kr, Kelecsenyi Ambró 1, Goldberger J. Mór 5, Knor Nándor 1, Unger Domokos 1, dr. Sass István 5, dr. Diczenty Pál 1, Bocser Antal 2, Madarász Elemér 1 frt, Gottlieb Jakab 50 kr, Szondy István 1, Szabó Géza 1 Kovách Lajos 2, Czibur Vilmos 1, dr. Hangéi Ig nácz 2, Georgievich Pál 5, Perczel Lajos 1, Póchy Jó zsef 1, Jeszenszky Andor 1, Kovács László 1, Fördős Dezső 1, Leopold Sándor 5, br. Jeszenszky János 5 frt. A szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőség részé ről : Bezerédj Pál 100 frt, Malicsek Ödön 2, Szedresi Béla 2, Bogár Lajos 2 frt, Vesztergombi Mihály 50 kr. Pürger József 50 kr, Németh Mihály 50 kr, Bódé István 50 kr, Nyanyaics Sándor 50 kr. Összesen 203 frt 50 kr. — Betörés és gyilkossági kísérlet. Kétyen történt ez a vakmerő eset. Glökner Lajos, ki ezelőtt Ujfalusy Lajos ur nyomdájában, mint segéd működött, most bátyjánál a kétyi jegyzőnél tartózkodik s ott az utóbbi napokon át betegen feküdt. Múlt kedden, midőn az egész háznépe távol lévén, az ottani festő fia már egy hét előtt ellopta a szoba kulcsát s most midőn senkit sem vélt otthon találni, benyitott. Erre a betegen fekvő Glökner figyelmessé lön téve, megszólította az érkezőt. Ez jó estét kívánt, — mivel többször együtt voltak — Glökner ezt elfogadta s kérdezte tőié, hagy jött ide be ? De ez őt egy vastag bottal kezdte agyba-főbe üt legelni. Glöknernek azonban volt még annyi ideje, hogy az ablakot öklével bezúzhatta s azon fejét kidugva se gítségért kiabált. A zajra előfutott néhány ember, de nem sikerült a gaztevőt elfogni. Másnap maga jelent kezett a gyönki járásbíróságnál. — Az országos méhészeti-egylet 10 darab arany jutalmat tűz ki annak, ki ez év augusztus havában a békés-gyulai közgyűlésen a legczólszerübb és legolcsóbb mozgó szerkezetű kaptárt mutatja be. Felhívjuk erre a méhészeket! K ÖZGAT'D ASÁG. A szegzárd-rétszűasi szamyvasut végrehajtó bizottsága folyó évi január 20-án tartá z> ülését, melynek lefolyását a következőkben ismertetjük: Jelen voltak: Perczel Dezső elnök, dr. Szi geth Gábor jegyző, báró Berg Vilmos, Bernrie- der József, Boda Vilmos, Kovách Lajos, Krá- molin Emil, Leopold Sándor, Sztankovánszky János és Totth Ödön végrehajtó bizottsági tagok. Elnök délelőtt 10 órakor az ülést megnyit ván, örömmel jelenti, hogy a szegzárd-rétszilasi szárnyvasut kiépítésére vonatkozó tárgyalások kedvező eredményre vezettek, amennyiben a szer ződés a hitelbankkal, mint építő vállalkozóval megköttetett. A végrehajtó bizottság küldöttei nem tarthatták magukat szorosan a nyert uta sításhoz, mert nem vehették magukra a felelős séget, hogy a vasutügy oly fejlett állapotában, az ügy elodázása folytán, azt a meghiúsulásnak kitegyék. Nézete szerint a végrehajtó bizottság most mái* befejezve működését, magát felosz lottnak kijelenthetné. Ezután felolvassa a szerző dést egész terjedelmével s meleg hangon mond köszönetét a, bizottság tagjainak azon önfeláldozó ügyszeretetért, melyet a bizottság minden tagja a nagy horderejű vállalat létrehozása körül ta núsított. Az elnöknek azon indítványa, hogy a vég rehajtó bizottság magát feloszlottnak kijelentse, hosszabb vitát keltett s a legtöbb felszólaló oda nyilatkozott, hogy tekintve, miszerint a vasutügy csak az építendő pályának forgalomba átadása alkalmával tekinthető befejezettnek; tekintve, hogy még az építés keresztülviteléig .fordulhatnak elő körülmények, melyek az érdekesség képvisele tének, a végrehajtó bizottságáfoak ténykedését igényelhetik; miután a bizottság létezése az ügy kivitelére zavarólag nem hathat, mig ellenkező leg, ha nem léteznék, újra alakítása sok nehéz- zéggel és időveszteséggel járna, a végrehajtó bizottság most még nem mondja ki feloszlását. Elnök örömmel veszi tudomásul, hogy a bizottság azon megbízottait, kik a szeződést alá írták, továbbra is támogatni óhajtja; kijelenti, hogy indítványa tételénél semminemű más érdek nem vezette, mint azon meggyőződés, hogy a bizottság további működésére alig lesz szükség. Ezután a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvi köszönetét mond azon uraknak, kik a megbíza tást elfogadva, nem kíméltek fáradtságot és költ séget, csakhogy az érdekeltség hő óhaját; a vas úti összeköttetés létesítését keresztül vigyék. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés elnök ur által d. e. 11 órakor bezáratott. Boda Vilmos. Az állatkiállitás. A tolnamegyei gazdasági egyesület által a folyó évben' rendezendő állatkiállitás keresztül vitelére létesített bizottság folyó évi január 23-án tartá alakuló gyűlését. Jelen voltak: Perczel Dezső elnök, Bem- rieder József, báró Berg Vilmos, báró Jeszenszky József, Sztankovánszky János, Georgievich Pál, Kovách László, Perczel Lajos, Vizsolyi Ákos, Jeszenszky Andor, Varasdy Lajos, dr. Szigeth Gábor, Domoszlay József, Kelecsenyi Ambró, Schröder Ágoston, Totth Ödön és Boda Vilmos. Elnök Perczel Dezső d. e. 11 órakor a gyűlést megnyitván, örömmel üdvözli a'Tjelenle vőket s felhívja őket azon nézeteik kifejtésére, melyek a tervbe vett állatkiállitás keresztülvitele alkalmával érvényre emelendők lennének. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Domoszlay Jó zsef a gazdasági egyesület ideiglenes titkárát. Mindjárt az ülés kezdetén felvettetett a kér dés, vájjon nem volna-e czélszerü, tekintve az idő rövidségét, a tervbe vett állatkiállitást a gazdasági egyesület által kitűzött időben meg- nem tartani és azt kedvezőbb viszonyok közt létesiteni. Bésztvettek a vitában: Báró Jeszenszky Jó zsef, Bernrieder József, Sztankovánszky János és misok, mig nem az elnök összesítve a vélemé nyeket kijelenti, hogy a többség az állatkiállitás elhalasztása mellett nyilatkozik, miért is indítvá nyozza, hogy mondja ki a bizottság, miszerint a fennforgó körülmények közt, az állatkiállitás- nak folyó évi april vagy május hóban megtar tását kivihetőnek nem tartja, hanem azt elna polja 1884-ik évre, mikor már a szegzárd-rét szilasi szárnyvasut is a forgalomnak átadva, a szállítást megkönnyíti. Bernrieder Józsefagazdasági egye sület elnöke kifejti, hogy neki, midőn az eszmét megpendítette, nem volt szándoka nagyobb sza- !)(feü áüatkiállitást létesíteni, mert ezt sem czél- lekintve a gazdasági egyesü lt pénzügyi helyzetéi • keresztütvihetőhek nem tartja. Az o terve szerint - - rtárfia kiállítás lett volna létesítendő' azután az állitkiállitás eszménye, ezt azonban elej- tendónek véli. Elnök indítványozza, hogy küldjön ki a gyűlés egy öt tagú szükebbkörü bizottságot s bízza meg azt az 1884-ik évben tartandó állat kiállitás tervezetének kidolgozására. Perczel Lajos azon véleményének ad kifejezést, hogy a bizottság, minthogy a gazda sági egyesület megbízásából létesült, nem dönthet az állatkiállitás megvagy meg nem tartása kérdésé ben, hanem tehet javaslatot a gazdasági egye sületnek ily irányban. Bernrieder József ujjólag azon né zetét fejezi ki, hogy az adott viszonyok közt csak szarvasmarha-kiállitás egyedül indokolt és keresztülvihető. Sztankovánszky János szükséges nek tartja a sertéstenyésztés emelése czéljából a sertéskiállitást is. Végre a bizottság elfogadja az elnök indít ványát és kimondja, hogy javaslatot terjeszt a gazdasági egyesület közgyűlése elé, melyben in dítványozza, hogy az állatkiállitás 1884-re elha- lasztassék. Egyúttal a szükebbkörü bizottság tagjaivá megválasztalak: Perczel Dezső, báró Berg Vil mos. Jeszenszky Andor, Perczel Lajos és Do moszlay József. Ezután Kelecsényi .Ambró indítvá nyozza, hogy a kiállítás alkalmával kisebb gaz dák által használható gépek kiállítása is léte- sitessék. A bizottság az indítványt magáévá teszi, mire a tárgyak kimerítve lévén, elnök a gyű lést bezárja. »-&ÄT. Tam* illáiul iMWf f- . _ I R 0 D A L 0 M. A magyar közönséghez! Nincs okunk panaszt emelni a magyar könyvpiaca pangása miatt s a közönséget sem vádolhatjuk azzal, hogy olvasási kedve megfogyatkozott. Az újabb köte tek sűrűn követik egymást s a statistika adatai arról tanúskodnak, hogy az olvasók száma mindjobban sza porodik. Van azonban egy körülmény, mely méltán gon dolkozóba ejthet bennünket: a megjelenő művek legna gyobb része nem eredeti termelés. A külföld számos újabb szépirodalmi művével — gyakran a selejtesekkel is — megismerkedünk, mig az eredeti magyar termék, — régi elismert jeleseink műveit leszámítva, napról- napra ritkábbá lesz könyvpiaczunkon. Fiatalabb szép- iróink munkásságát kenyérpályák veszik igénybe; ön álló, terjedelmesebb munkák írására nem marad idejük, vagy ha ilyet imák is, közrebocsájtására — a külföld erős versenyében — nincsen elég bátorságuk. A magyar közönség ekkép, ha talál is szórako zást a szépirodalom nagyrészt idegen földről származott termékeiben, egyet nélkülözni kénytelen: az érzület és gondolkozásmód rokonságát, mi csupán hazai Írók mü veiből sugárzik felénk, olyan Írókéból, kik velünk együtt éreznek s együtt gondolkoznak. A „Fetőfl-társaság könyvkiadó-váll*1’* oeí«i-*r önálló, eredeti szópirodal"'’1 1 . ki feladatául, jövőr ezen » 1 __.on akar segíteni. Szépirodalmi dolgosok: költemények, elbeszélések, raj zok és regények tárháza lesz,5 mint ilyen arra törek szik, hogy ne csak szórakoztató, de egyúttal szív- és lélekképző s a magyar szellem lehelletétől áthatott szép- irrodalmi munkákkal szolgáljon az olvasónak. A vállalat évenkint négy-öt kötetet hoz s az 1888. évfolyam számára a következő munkákat jelölte ki a társaság könyvkiadó-bizottsága: „A vármegye szava." Társadalmi regény. Irta: Kvassay Ede. „Ifjúságom." Költemények. Irta: Reviczky Gyula. Bodon József elbeszélései. „Humoros beBzélyek." Irta: Grf. Teleki Sándor. A „Petőfi-társaság könyvkiadó-vállalata" évenkint 60, díszes kiállítású ivén jelenik meg s egy évfolyam előfizetési ára 5 frt lesz. Az aléiréV 9 1— * “V " tvlol ezentúl oieso es díszes vászonkötésben is kapha tók lesznek. Egy évfolyam előfizetési ára bekötve 7 frt. A vállalatban megjelenő müvek két részletben, ta- vaszszal és őszszel küldetnek szét S egyenként csak je lentékenyen fölemelt árakon lesznek kaphatók. Az előfizetési pénzek a Révai Testvérek könyvki adóhivatalába (váczi-utcza 11 sz.) küldendők. Hisszük, hogy a magyar olvasó-közönség érdeklő désével kiséri hazafias törekvéseinket s a „könyvkiadó vállalat“ eddigi pártolói ismerőseikkel szaporodva, cso portosulnak kibontott zászlónk alá. Budapest, 1882. deczember elején. A „Petőfi-társaság" nevében: Szana Tamás, Jókay Mór, titkár. elnök. . , Révai Testvérek, mint kiadók. A háttaszéki nem rendes ieu. ;&< r:k. \ Tiszttársai iránti tiszteletből és az ön korát kintve, indíttatva érzem magam — heveskedéseiért ön nek megbocsájtva — félre tenni azon fegyvert, melyet csak a gyűlölködés nyomhat az ember kezébe. A báttaszéki rendes levelező. Nyílt kérelem. Tisztelettel felkérem a szegzárdi állandó műked velő-társaság mind ama működő tagjait, kik közvetlen a társaság könyvtárából, avagy az eddig tartott szini- előadások alkalmával, színműveket, könyveket, egyes fü zeteket, akár szerepeket is, használatra magukhoz vettek: szíveskedjenek azokat alolirotthoz rövid pár nap alatt haladéktalanul megküldeni. Szegzárd, 1882. január hó 15-én. Bati János s. k. felügyelő-szertárnok. Felkéretnek mindazok, kik a Palánk-Ágoston ha tárában vadászati engedélylyel bírnak, minden egyes eset ben, a midőn ezen engodélyt élvezni óhajtják, ez iránt alolirotthoz fordulni, miután megvagyok bízva az any-: nyira elkapott visszaéléseket a törvény engedte módon megakadályozni. Palánk, 1883. január 3. Domoszlay József, gazdatiszt. *) Az e rovatban közltt’ekért felelősséget nem vállal a szerk. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos.
