Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-08-26 / 35. szám
mely az elnök által történt néhány hivatalos bejelentés után befejeztetett. A legnevezetesebb jelentése minden esetre az volt, midőn a miniszter ur határozatát jelenti, mely szerint tanító-egyesületek részéről csak világi nép tanítók küldhetők fel az orsz. tanitógyülésbe képviselők nek. Ezen határozat által 9 egyházi férfiú mandátumá tól elesett s a küldő egyletek ezúttal nincsenek képviselve. A szakosztályok serényen működnek. Mire soraim napvilágot látnak, már a tételek a nagy gyűlésen is megvitattak. Adja az ég, hogy ezen gyűlés határozatai áldásthozók legyenek hazai tanügyünkre. Bitter Péter, a „Szegzárd-vidéki r. k. tanító-egylet" képviselője. Melyek a jelenlegi iskolai rendszer szerint ér vényre jutott tulterheltetés s szivképzés nélküli észképzésnek káros következményei s ezeket mi ként lehet ellensúlyozni? , Kormányunk megértette a kor követelményét; be látta, hogy a nemzetek mindenütt, de különösen a min ket körülvevők minél több ismeretet szerezni iparkod nak, a velők való érintkezés .s az innen kifejlődő, ránk különfélekép ható viszony őt arra bírta, oda késztette, miszerint mindent megtegyen, hogy a haladás terén mi ne csak szomszédainkkal, de a művelt nemzetek bárme lyikével is becsületes versenyt álljunk ki. És ha vesz- szilk, hogy a csend, — erkölcsösség — és vagyonos- ságnak, mely a jólét alapköve, tudomány, műveltség a szülőanyja: örülnünk kell a közel múlt pár évtizedben ez ii dny ban tett kormányi intézkedések felett. Ki nem halad, hátra marad; mondja a közmondás. Tehát saját jól felfogott érdekünkben azon kell lennünk, hogy a föl ébredt nemzetektől semmiféle tekintetben el ne marad junk, különben hátramaradásunkat saját előnyükre hasz nálják fel ellenünk, .mely esetben nem fog állni a leg nagyobb magyar azon mondata: „Magyarország nem volt,, hanem lesz". De a tudomány elsajátításánál arra végtelen kell ügyelni, hogy úgy ne járjunk, mint aki sokat markol, aztán keveset fog. Értem a tulterheltetést. Az olyan tanítót, ki elég elméleti képzettséggel és gya korlati jártassággal bir hivatalában, nem hiszem, hogy a tulterheltetés bűne sújthat; mert az a tanoncz ereje s képességének teljes ismeretéből indul ki. 0 a tanításnál tekintetbe veszi tanoncza korát, hajlamát, észbeli tehet ségét, íelfogási képességét, testi vagy lelki erejét, szó val, minden a tanuláshoz szükséges kelléket és a sze rint tesz, mint azt a józan felfogás parancsolja. A tul terheltetés csak túlbuzgó vagy kontárkodó tanítónál jö het szóba, fordulhat elő az emberiség nagy kárára; mert „minden ami feszítve van, elŐbb-utóbb szakad és a rend megbomlik," mondja egy jeles író. A gyermek tulter- heltetése, ismeretének elhalmozása a tantárgyaknak foly- tontartó, szünet nélkül tág körben és nagy mennyiség ben történt előadásából, valamint azon szigorú követe lésből, hogy a gyermek az előadottakat fölfogja, elsajá títsa, teljesen magáévá tegye, azt nem csak alaposan, kellőleg értse, hanem elmondani is tudja — ered. Már most mondani is fölösleges, hogy ily esetben csaknem mindig, vagy legalább nagyobbrészt a szükséges tudni való a' hasznosért, jobb á jóért cseréltetik fel. Pedig na gyon téves eljárás az ilyen, mivel, ha a tanonczban a tudvágyat felébresztettük, de azt azonnal tulszigoru és nagy követelésekkel túl is terheljük, illetve, ha többre tanítjuk a tanonczot, mint menynyit felfogni képes, a tanoncz minden serkentésünk daczára is csak hamar be leun a tanulásba, meggyülöli egyszer — mindenkorra a a tanulást és ha szerét teheti, kimarad az iskolából és soha többé könyvet kezébe tánnlás végett nem vesz. Az ilyen meghalt a maga — tovább — képzésének; pedig az iskolának jutott az a feladat, tanonczait józan gon dolkozásra és 'cselekvésre ébreszteni, nemkülönben velők a tudományt megkedveltetni úgy annyira, miszerint azok az iskolapornak magukróli lerázása után is vágyat érez- zenek magukban, kedvet vigyenek magukkal az iskolából az életbeni továbbképzésre. Ha ezt az iskola tenni el mulasztja, nem felelt meg kötelességének s azon ma gasztos czélnak, melyért rendelve van. Miután pedig ko runk az újjászületés jelszavát tűzte zászlójára, kell, hogy mindenki tőle telhetőleg segédkezet nyújtson az útban levő nehézségek elhárítására. Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem minden a társadalom hasznára lenni tö- rehvő hazafi vagy honleány. A tulterheltetés akadályozzaa a test növését is. A szellemileg túlterhelt növendék hasonlít a tes tileg megerőltetetthez, kinek ereje a megerőltetés után nemcsak hogy nem növekszik, sőt ellenkezőleg napról napra fogy, mig végre teljesen elvész s megerőltetésé nek áldozatává lesz. A természet rendjének szem elől tévesztése mindig keserűen boszulja meg magát a vi gyázatlanon, miért is kellő mértéket kell mindennemű munkásságban tartani. Az eddig mondottakból is világosan kitűnik, hogy én a tulterheltetést, annak következményeit teljesen meg különböztetem a szivképzés nélküli észképzés káros kö vetkezményeitől. Én az elsőt káros, ez utóbbit a neve lésben veszedelmes tévedésnek tartom lenni -az .emberi társadalomra nézve. Tanítani nevelés nélkül, igaz, hogy lehet; de az elemi iskolának főleg nevelni, a szivet ké pezni föladata, mert midőn valaki nevel, már tanít is. A szivképzés, vagy nevelés nélkül és csak tanításban részesült, igy ferdén és egyoldalulag nevelt ember, mit a tapasztalás igazol, többnyire vallástalan, önfejű ma kacs, uralomvágyó, irigy, kincsvágyó, hiú; ingerkedő, engedetlen, hazudozó, rágalmazó, csaló, lopó, pajkos ra vasz, hasonleső, háládatlan. alattomos, rakonczátlan, kö- nyörületlen, mértéktelen, nyugtalan, izgató stb. stb. mely tulajdonságokat, ferdeségeket, csorbákat a nevelésnek, a szóképzésnek kellett volna erkölcsi erényekké átváltoz tatni. Tudomány, erkölcsi erények nélkül levő embernél csak élesrefent kés és kard, töltött fegyver kézben a rend, közbiztonság, vagyonosság, minden szép és nemes törekvés ellen. Tudományát másoknak megkárosítására használja fel mindenütt, ahol csak tere nyílik; de sze ret és csinál is zavarost, hogy benne halászhasson, nem törődve sem isteni, sem emberhozta törvénynyel. Nála az erkölcs bűn, bármiféle törvény kijátszása vagy áthá gása blicktri — semmi. Az ilyen egyén átka az embe riségnek. Ezek után kérdésünk utolsó részére, mely igy hangzik: s ezeket miként lehet ellensúlyozni? kívánok még csak röviden válaszolni. Itt ugyan nézetem, véleményem sok máséval ellen kezésbe jöhet; ez engem nem tart és nem rettent vissza a kimondástól. Művelt vagy jóravaló közönséges embert visszatart a rosznak elkövetésétől vallása, lelkiismerete, de legutolsó esetben szégyenérzete; ámde nem igy van ez az álmúvelt, vagy ferdén nevelttel. Előtte az „én"-en kívül semmi szent nincs, azért minden rosznak elköve tésére kész, csak rá az elkövetettekböl bármiféle haszon háromoljék, vagy előny aljas czélja elérésére kínálkozzék, miértis az ilyennel szépen bánni a humanismus leple alatt, nagyon eltévesztett dolog. Megvallom, én a jelen legi büntető törvénynél sokkal szigoruabbat kívánnék hozatni és alkalmazásba vétetni a gaztettek méltó visz- szatorlására, oly törvényt, mely a bűnöst ne csak le gyezné, hanem egyszersmind keményen sújtaná is. — Állításom sokak előtt, talán embertelenséggel vádol; de meg vagyok győződve, hogy az olyan embert, kinek lelkiismerete nincs, semmi más a bűnnek elkövetésétől nem képes visszatartani mint a fenyíték, a büntetten- kapás után bekövetkező büntetéstőli félelem. És hogy ezen félelem alapos legyen, kívánatos a bűnös ellen a legszigorúbb büntetést hozni s rajta minden irgalom nélkül végrehajtani, különben csak a bűnt könyetmüen elkövetők számát látjuk napról napra bujtorjánként az emberiségnek kimondhatlan kárára fölszaporodni. Ezt tenni nem az iskola, hanem az államhatalom van hi vatva jogkörénél fogva. Ami pedig a tulterheltetés, sziv képzés nélküli észképzés káros következményeinek ellen súlyozását a tanító részről illeti, azon kell lenni, hogy iskoláinkban országszerte csak jól képzett tanítók nyer jenek alkalmazást; merthogy a jelenlegi nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák saját szavaival éljek és fejezzem be dolgozatomat: „A tanító lelke az iskolának." Harka Mihály. Különfélék. — Bezerédj Pál ur a selyem tenyésztési ministeri meghatalmazottnak azon ötlete támadt, hogy a szegzárdi selyemtenyésztési intézet munkásainak egy jó estét csi nál. E czélból az ő nevük alatt ízléssel kiállított meg hívókat bocsájtott szét, melynek eredményje lett, hogy folyó hó 19-én este Szegzárd színe java megjelent a tánczteremmé hevenyészett egyik intézeti teremben s érdekeltséggel nézte végig az intézeti munkásnók s azok által meghívott választottak sikerült mulatságát. Sok ér dekes, sok szép és sok meglepő dolgot mutatott fel e magában véve rendkívüli mulatság, bennünket azonban, kik sokat halottunk a rendszeretetről, mely a rendbon tót mindjárt utoléri, az lepett meg leginkább, hogy e megrendszabályozott munkás csoport mennyire ragasz kodik Bezerédj Pál ur személyéhez, jeleül annak, hogy az a hirhedt szigor egyszersmind mindig — igaz ságos. Táncz követte a lakomát és lakoma a tánczot s az urukhoz ragaszkodó munkások feledhetlen mulat ságának csak a reggeli órák vetettek véget. — A törvényszéki helyiségek átalakítása befejez tetett. A bírák most már saját szobáikban tartózkodnak a hivatalos órák alatt s élvezik a teremtett helyzet azon előnyeit, hogy rövid utón érintkezhetnek az elnökkel s a segédhivatalokkal s viszont azok által bármely időben feltalálhatok. Sok szép újítás lepi meg azt, ki a törvény- széki hivatalos helyiségek megtekintésére magának időt vesz, fénypontja azonban az előnyös változtatásoknak a végtárgyalási terem, mely annyi ízléssel van felszerelve, hogy alkotójának a törvényszéki elnök ur nák méltán büszkeségét képezheti. — A tolnai búcsú. Nagyasszony napján az idén is megtartatott a hagyományos mulatságokkal Tolnán a búcsú. A délelőtt az Istentiszteletnek, a délután és este pedig a vigalomnak volt ideje. A tolnai kisdedóvó nő egyesület által rendezett tánczvigalom is e napon tar tatott a „Fehérló“ czimü helyiségben, melyen úgy Tol náról, mind a környékről szép számmal jelentek meg tánczosok és tánczosnők s az általános jókedvvel fűsze rezett mulatságot nem zavarta volna semmi sem, csak a hőség lett volna nagyon sokkal kisebb. A négyeseket mintegy negyven pár tánczolta; a zenét Garai Lajos szegzárdi népzenekara szolgáltatta. — Az elmúlt pénteken délután 5—6 óra között oly iszonyú szélvihar keletkezett jéggel-esővel a Duna mentén s annak közelében, hogy a kár, melyett okozott, igen tetemes. így különösen Sárköz szenvedett sokat, meg mint mondják Mözb, Tolna stb. Ellenben Szegzár- don ngy szólván semmi se volt. — Öngyilkosság. Schelly Jakab Tolna község évek hosszú során át volt bírája, Szent-István nap reg gelén szobájában szivén lőtte magát s azonnal meghalt. Ezen eset kínos feltűnést keltett mindenfelé, ahol csak őt ismerték. Schelly gazdag, vagyonos ember hírében állt, volt neki szép gazdasága, Tolna-, Pest- és Fehér- megyékben bérlete stb. — De ő épp az nap, mi dőn a községi számadásait kellett volna beterjeszteni, öngyilkos módén vetett véget életének. A vizsgálatnak lesz dolga kideríteni a fölmerülő deficzitet, mint a mely végett ment a halálba. Az itteni szolgabiró rögtön in tézkedett s minden ingó s ingatlan vagyonát lefoglalta, mert mint beszélik, az általa kezelt pénz nagy összegű. — Jegyzőválasztás. Áz őcsényi rendszeresített se gédjegyzői állásra, őt pályázó közül, Hanekker Károly jegyző segéd választatott meg egyhangúlag. — Lólopások. Tóth József tengődi, Böröcz Péter gerjeni és Körösztös Mihály paksi lakosoknak lovait, ismeretlen tettesek ellopták. — Eltűnt segédjegyző. Darvas Lajos decsi segéd jegyző Nagyasszony napján virradóra, minden bejelen tés nélkül eltűnt hazulról s azóta nem tért vissza. — A fösorozástól távol illetőleg elmaradt katona kötelezettek vizitálása legközelebb szeptember hó 24-ére van kitűzve. — Halva találtatott Beichner Mihály tolnai 16 éves fiú Szent-István napján délután, két tolnai hajóst szállított Gerjenbe. Édes anyja, ki özvegy, hiába várta haza, mert fia többé nem jött vissza. Elindultak kere sésére s először is a lovakat találták meg a község mel lett levő kukoriczásban, szerszám és kocsi nélkül, a fiút pedig a faddi utón, több sebtől elborítva, holtan. Majd a vizsgálat fogja kideríteni a homályba burkolt esetet. — Bonyhádon Lenszky Mária okleveles tanitónő nevelő- és tanintézetében a tanév 1883/4-re szeptember 3-án kezdődik. A rendes tantárgyak magyar nyelven adatnak elő. Azonkivül a növendékek a német-, fran- czianyelv, rajz, mindennemű kézimunka és zongora-já ték tanításában részesülnek. — Nagy napok. 0 Felsége a király születése, va lamint Szent-István napján, az összes megyei, törvény- széki, pénzügyi, városi stb. tisztviselők jelenlétében nagy mise tartatott a belvárosi templomban, hol Bocsor Antal prépost-plébános pontifikáit fényes segédlet mel lett. Mindkét napon a megye- és városház, úgy a br. Augusz-féle házon lengtek a nemzeti szinü zászlók. Os Bartina hegyéről pedig már a hajnali órákban durrog- tak a mozsárlővések. — Eljegyzések. Paks egyik szellemes, kedves fi atal hölgyét Girk Mariska kisasszonyt eljegyezte Deschán Kálmán kataszteri tisztviselő. — Dr. Weser Jakab mező komáromi orvos közelébb váltott jegyet Singer Janka k*isasszonynyal Ozorán. — Sternfeld Mór helybeli fiatal kereskedő eljegyezte magának Fleischer Laura kisasz- szonyt Kocsoláról. — Esküvők. Nouvier Iván fővárosi tisztviselő, vá rosunk szülötte, közelébb tartotta esküvőjét Burián Ma riska kisasszonynyal Budapesten. — Kocsis Károly ba- kóczai uradalmi főkertész pedig Bivészi Janka kisasz- szonynyal Szegzárdon. — A magyar kormány 65 táviró hivatalnoknak adott szabadságot a bécsi villamossági kiállítás megszem lélése czéljából; és a szabad utazáson kívül a teljes nap- dijilleték élvezését engedélyezte neki. Körünkből Thi- ringer Zsigmond szegzárdi. táviró-főnök jelöltetett ki. f — A lótenyésztés emelésére alakult társaság, mely az ügető -versenyeket rendezi, a múlt vasárnap tartott budapesti nyári ügető versenyén Döry Lajos „Gazsi"-ja négy dijat nyert. ' — Tanitói állomások. A gyánti pusztán, Pincze- hely közelében, egy tanitói állomásra; a külfürgedi pusz tán egy nevelőnői állásra; a diósberényi r. kath. isko lánál segédtanítói; a kurdi r. kath. iskolánál hasonlag I egy segédtanítói állomásokra pályázat hirdeltetik. — Garai Ferencz, ki ezelőtt a szegzárdi czigány zenekar első prímása volt, most a pápai zenekarral, mely nek szintén prímása, Amerikába ment. Legutóbb Phi ladelphiából irt levelet Szegzárura s mint levelében mondja igen jól megy dolguk és sok dollárt keresnek. Az őszre New-Yorkba mennek. — Építkezések. A szegzárd-báttaszéki országút munkálatai, valamint a Sárvíz-csatorna fölötti országút melyek magasítva lesznek, úgy a nevezett csatornán az uj hid, a vasúti töltések, melyek mind építkezések alatt állanak, a legserényebben építtetnek. — Korcsmái garázdálkodás. Kovácsik János rácz- almási illetőségű lakos az itteni vasúti munkálatoknál alkalmazott munkás, egyik ünnepi nap estéjén Fehér János, itteni korcsmájában mulatván, megittasodott s a nála levő forgópisztolyt elővevén, agyonlő véssél ijeszte- getett mindenkit ki a korcsmában jelenvolt. Csak nagy ügygyel-bajjal tudtak az ott mulatók elmenekülni. A ga rázdálkodó munkást följelentették. — A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagokat figyelmeztetjük, hogy az 1884. évi névjegyzéke a napok ban állította össze az igazoló-választmány és hogy ezen név jegyzék betekintés végett a megyei levéltárban lesz szeptember 1-éig kitéve, mely napig azok, a kik recla- málni akarnak, felszólamlásaikat az igazoló-választmány- hoz Szegzárdra czimezve benyújthatják. — Ő Felsége születésnapja alkalmából a szegzárdi izrael. imaházban is ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. Délelőtt féltizenegykor ugyanis a szokottnál nagyobb számban sereglettek egybe a kivétel nélkül ünnepiesen öltözött templomlátogatók a midőn a szokásos szombati szentirás olvasás befejeztével: Beichhard Aron cantor kisérve a templomatyáktól, a gazdag takaróval ékített ur asztala elől oda lépett a felnyitott frigyszekrényhez. — melyben az ünnepi mezben burkolt törvénytekercsek állottak — és egyik feldíszített thorával kezében, szór' pen csengő lyrikus tenorjával éneklé el a 111-ik zsol tárt és a királyi hatalom dicsőségét zengedező imákat. Ezek után az uralkodó, családja és a haza üdvéérti kö nyörgés mutattatott be a seregok Urának, mit az áhitatos közönség állva meghallgatván, az emelkedett egyházi szertartás véget ért. — Uszóverseny. A csörgetői fürdőnél e hó 23-án tartatott meg az uszóverseny. Már kora reggel falraga- gaszok hirdették, hogy a mondott napon fog megtar tatni az ünnepély. Délután 4 óra felé indult ki a kö zönség szép számmal a fürdőhöz. Fél 6 órakor 3 pisz tolylövés jelezte a verseny megnyitását. Először verse nyeztek az idén tanult fiuk közül: Gózsy Máté, Rajcsics Laczi és Éber Géza. A távolság a tó felső végétől egé szen a férfi uszodáig volt kijelölve. A 3 versenyző kö zül Éber Géza csakhamar a csónakba ült, a másik kettő szép iramban nszott | Rajcsics Laczi egy fél test hosz- szal győzött. A programúi 2-ik pontja volt a legérde kesebb : a már régebben úszni tudó férfiak versenye. Heten indultak meg: Gáli István, Fejős Dezső, Perler Mátyás, Rassovszky Julián, Török József, Varga Ádám és Weinberger Hugó. A vezetést Rassovszky vette át, már azonban a pálya felénél Török nyomult fel s mindvégig megtartotta az e helyet és igy ő első nek érkezett be; másodiknak Varga, azután Rassovszky és Fejős. A távolság a tó felső végétől egészen a tó alsó részéig és innét vissza a férfi uszodáig. — A har madik versenyszámnál csak Bauer Náthán úszott egye dül szép tempóban. — A 4-ik versenyre Erdődi Sári és Novák Julis jelentkeztek, kik az idén tanultak. A távolság a tó felső végétől le a férfi uszoda végéig volt meghatározva. Mindjárt eleinte Novák Julis veze tett és szép tempóban elsőnek érkezett be, jóval hátra hagyta Erdődi Sárit. — Az ötödik versenyre felnőtt hölgyek közül csak Fülöp Szeréna jelentkezett. De a versenyző igen szépen és kitartóan úszott s a jury éljenzése között szép iramban érkezett be. — A verseny végeztével összeült a jury, melynek tag jai Knór Nándorné úrnő elnöklete alatt a következők voltak: báró Augusz Imre, Boda Vilmos, Mikó György és Pápé Gyula urak. — A fürdőbázi terem előtt egy asztalon voltak fölrakva a jutalom tárgyak s itt a jury tagjai a szellemes elnök kiválóan sikerült szép be széde kíséretében átadták a nyerőknek a jutalomdijakat. Rajcsics Laczi egy diszkötésü könyvet; Török József és Bauer Náthán két-két üveg pezsgőt, a 3 versenyző hölgy pedig mindenik egy-egy igen csinos csokrot. Az úszó mester pedig sikeres fáradozása jutalmául a jury elnö kétől egy csinos tárczát. Fölemlítjük Knór Nándorné úrnő azon buzdító szavait, hogy jövőre nagyobb számmal versenyezzenek mind a férfiak, mind a hölgyek, hogy e szép sport fejlesztése nemcsak maguk élvezetére, de egyszersmind a közönség szórakoztatására is széleBb kör ben kiterjesztessék. Ezután következett az ozsonna. A fürdőtulajdonos a jury összes tagjait — fáradozásukért — megvendégelte. Majd táncz, séta, azután az alkonyat bekövetkeztekor fényes tűzijáték rendeztetett. Legszebb volt egy gázzal telített léghajó föleresztése, mely déli irányban tűnt el, jó sokáig magasan lebegett. Ezután is mét táncz következett, mely éjfélig tartott. A négyese ket 12 pár tánczolta. Valóban a legnagyobb elismerés sel kell adóznunk a buzgó fürdőtulajdonos Etl József mérnök urnák, ki semmi költséget sem kímélve, ez este is egész fényárral sugároztatta be az egész kerti helyi séget; de más részről is elismeréssel kell’szólnunk Etl úrról, ki mindenkor a legnagyobb előzékenységgel, fá radtságot nem ismerő buzgalommal iparkodott minden kor a fürdőközönség igényeit kielégíteni s nekünk szá mos jó estét stb. szerezni. — A budapesti állami középipartanodában (Vni. kér. bodzafa-uteza 28. szám) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek és 15-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek: 1. azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevé gezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; 2. a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából j ó sikerű bizonyítványt nyertek ; 3. iparos segédek és mindazok, a kik a kívánt elökészült- séget felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Azon tannlók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályának el végzése után lépnek az intézetbe jogosítva vannak az egy évi önkénytességre. — Névmagyarosítás. Lőwy Ede simontornyai lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „László“-ra magyarosította. — Gyanúsított gyújtogató. Magyar Pál őcsényi la kosnak nagy buzaasztagja a múlt hetek egyikén meg lett gyújtva s hamuvá égett. A károsult gazda jelentést tett az őcsényi elöljáróságnál és Kis István (pilisi) nevű embert vádolt be, hogy az volt a gyújtogató. A neve zett ember ellen a vizsgálatot folyamatba tették. — A pécsi kereskedelmi és iparkamarához több oldalról érkezett tudakozódás folytán, ha váljon az u. n. szőlő- vagy krumpliczukor (glucose) és a fekete- vagy medyeozqkpr (succus martucci) az 1881. évi IV, illetve 1883. évi V. t. ez. értelmében fogyasztási adó tárgyát képezie: a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóságtól e ka mara véleménye értelmében nyert nyilatkozat s az idő közben 46475/1883. sz. a. kiadott m. kir. pénzügymi- nisteri rendelet alapján ezennel közhirré tétetik, hogy nevezett czikkek, — miután az idevágó törvény csak a nyers vagy répa- vagy gyarmatczukorról szól — a ezu- korfogyasztási adó alá nem vonhatók. — Rövid hírek. Agárdon | leányvári hidat köze lebb renoválták. — Erdélyi Pál és Kolompár kóborló czigányokat, kik lopással vannak vádolva, körözjk. — A pécsi nagy hadgyakorlatra megyénkből igen sok tar talékos katona lett behiva. A közönség körékői. Özvegy Yágner Józsefné ajánlkozik polgári iskolai: növendékeket teljes ellátásra befogadni. Értekezhetni1 vele lakásán a Fontányi-féle házban. Szerkesztői üzenet. Tán nagyobb szolgálatot teszünk az! mintha a leírással utczahősöket te R. L. Dnna-Földvár. ügynek, ha agyonhallgatjuk, remtünk. Bergel Soma urnák. A közlemény, melyre feleletét beküldötte* nem lapunkban jelent meg. Lap tulaj donos és telelés szerkesztő: Boda Vilmos, Belmnnkalárs: Dr. Steiner Lajos.
