Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-08-05 / 32. szám
ítélhettem, azt kell kijelentenem, hogy önöktől finomabb kifejezéseket is vártam. Ugyanis az első pontjukban azzal állnak elé, hogy midén Osekeyt meghívták altanitónak, egy a pécsi ké- pezdébe felvett magán tanulót hívtak meg és nem réz műves legényt, mint azt hazugul mondám. — Tehát hazudtam midén azt írtam, hogy Csekey rézműves le gény volt, ki képezdébe nem járt soha, tanító nem volt sehol és elemi iskolánál többet nem végzett? És ha mindjárt letette volt a felvételi vizsgát, képezdét akkor még sem végzett, hanem még csak tanuló, kinek maga magának is még sokat kell tanulnia és azért vannak a képezdék, hogy a tanítók ott képezzék magukat s mint tanító sem működött, habár ezt a bonyhádi tanitó urak osztályaiban szerzett tapasztalatával védik, de önálló osztály ott sem vezetett és azért Gsekeyt égig magasz talni, felette nevetséges. Es Csekey nem volt rézműves? Aztán hazugnak és hig elméjűnek neveznek? Különben igaz, manap az igazmondót rendesen elmei fogyatkozásról vádolják, de elhibáztam a dolgot, hogy nem neveztem Könyves Ká- rolynak a szálkai példájára, úgy bizonyára nem monda nak hazugnak, sét talán meg is dicsérnek, de azért megnyugtat az, hogy igazat szóltam. A többi két pontban foglaltakat 'nem veszem te kintetbe, mert nem fekszenek érdekeimben és igy azok hoz semmi közöm nincsen. Ezúttal még Csekey Péter szálkai kántortanitóhoz is volna egypár szóm. Ön öcscsét dicséretekkel halmozza el és Könyves Károlynak nevezi, hej pedig uram, ön öcscse oly messze van Könyves Kálmántól, mint Makó Jeruzsálemtől, különben tudja-e hogy a czigány is a maga lovát dicséri? Tehát ne vegyen róla példát. Ezzel kijelentem a védő uraknak, hogy polé miát folytatni nem fogok, mert erre időm sincs s ha még e tárgyról imának is, arra válaszolni sem fogok. T. szerkesztő urnák pedig, miért czikkeimnek be cses lapjába helyt adott, legmélyebb köszönetemet kife jezve és magamat ajánlva vagyok alázatos szolgája Kezes Jakab. Párisi levél. Tisztelt szerkesztő ur! Ha az ember Párisban él, — ideje felett szabadon nem rendelkezhetik, — s ez oka annak, hogy bár Olasz országon keresztül látott és hallottakat már múlt leve lemben le Írni akartam, azt a tér és idő szűke miatti tekintetből nem tehetve; jelenleg kell mind azt folytat- nem, mit e részben elmondandó leendek. Utóbbi levelemben Yelenczét s ezzel együtt a t. olvasót is elhagyván; itt kell elszakított fonalamat is mét felvennem. Yelenczétől kisebb-nagyobb s említésre nem igen méltó városokon keresztül a kedves Yeronának vevénk utunkat, — hova jul. 10-én délelőtt 10 órakor érkez tünk meg. Yerona minden tekintetben figyelmet érdemel s habár a júliusi hőség itt reánk nézve majdnem elvisel hetetlen vala, mégis a panorama, mely itt elébünk fel tárult, minden kiállott szenvedést íeledetté tőn. E város geografiailag is legnagyobb és legszebb városa Felső- Itáliának, fekvése síkság, mely egész Olaszhon legjellem zőbb vonása, imposans benyomást tesz, nemcsak műfa- ragványokkal ellátott nyilvános épületei és ízléssel par- queirozott nyilt terei által, de sőt 98 toronnyal ékesített basilicsja bámnlatra ragadja • szemlélőt. E székesegy ház, az architecturának ez ideig műremeke és koronája, külseje meglepő, belseje önkénytelen áhítatot ébreszt; mely oszlop sorokkal ellátott óriási három hajóból áll, az üveg és alak festészet, a szobor művek, a különféle alakokat ábrázoló mozaik alapzat, a karcsú s mégis tö mör oszlop csarnokok, mind a világ legnagyobb művé szeinek alkotásai 1 Ezen templom tornyáról állitá az egy- Yárkonyi hadnagy kirántja kardját. „Utánam kapitány ur!“ — Erre aztán bele a Tiszába. Szerencsésen ke resztül mentünk. A vértesek csak úgy bámultak utánunk. Pedig ugyan lármázott ám a főhadnagy. Persze az el ázott katonák mindenre képtelenek voltak. — Megmene kültünk szépen. — Hát lásd édes páterem, az a fiatal vértes főhadnagy a ki bennünket megmentett: Brenner Laura volt. — Az ördögbe is 1 De hát mi köze volt annak a te vértes főhadnagyodnak Yárkonyi huszárhadnagyhoz. — Azt még most sem tudom. A meglepetésben kiment az eszemből kérdezősködni utánna. Most pedig mondom tovább. — Csupa fül vagyok 1 — A katastrófát megelőzőleg Nagy Sándor had testébe tétettem át. Folyt a pezsgő a debreczeni kávé házban. Nagy Sándor tisztikara mulatott. Egy fiatal prímás állt a banda élén. Hangzott a nóta: „Kossuth Lajos azt izén te.“ — Hanem a mulatságon nagyon meg látszott, hogy erőltetett. Egyszer csak ágyudörgés hal latszik. A fiatal czigány prímás elkiáltja magát: „Urak itt a muszka! Meneküljetek.“ — „Hallgas czigány! — kiált egy vérben forgó szemű törzstiszt — s kirántva kardját oda vágott a prímáshoz. A primás álla alatt levő hegedű feltartotta ugyan a vágás súlyát; de azért lát tam, hogy a kardsuhintás a fültőtől egész a torokig vérző karczot hagyott. Mig a primás sebjét törölgette s a tisztikar rosszaié morgással fordult a heveskedő törzs tiszthez; portól lepetten érkezik egy huszár: „Hajtunk a muszka!“ ................A mámoros tisztikar lóra kap.................. ...................Honvédőinket ekkor már a szőlők alján ve rte a muszka................ ...................Nos hát bajtárs, az a czigányprimás Br enner Laura volt. (Folyt, köv.) szeri — Olaszhonból haza került obsitos huszár, hogy oly magas, miszerint ennek betetejezésekor, az ács le ejtvén szekerczéjét, mig az a földre ért, nyele ki rod- hadt a szekereiéből. Nevezetes még itt a Yictor Ema nuel által készíttetett roppant kereskedelmi bazár, mely nek csarnokaiban az elite publicum sétálgat, roppant üveg kupolákkal, továbbá a gyönyörű királyi palota szép, de egyszerűen bútorozott termeivel, mely folyton nyitva áll 8 megtekinthető, a nyilvános képtár, melyben Ba- faél, Lionardo, Ticiano, Bernardino és Conegliano mű vei leginkább kitűnnek; végre a „Publico giardino“ ki rályi nyaralóval s gyönyörű séta térekkel, melyben az idegent leginkább a tropicus növényzet kűlönfélesége gyönyörködteti. Innét megállapodás nélkül mentünk Turinba, hol nehány napot valánk töltendők. Hogy utunkat egy áltálján erre vevők: annak oka nem csupán Olaszhon áttekintése, de az volt czélja, hogy Kossuth Lajoshoz, e legmagyarabb hazafihoz, a haza és nemzet e legnagyobb fiához zarándokoljunk, nála a tisz telet adóját lerovandó. Minthogy pedig a hivatalos, illetőleg testületi lá togatás ideje meghatároztatott: ennek elérkeztéig is, si ettünk a várossal megismerkedni. Turin valódi világváros! épületei gyönyörűek, te rei szobrokkal diszitvék, kirakatai nagyszerűek s utczái meglepően egyenesek és szabályosak s habár terjedelme nem mérkőzik meg Yeronával, fekvése festőibb, mert be gyek tövében fekszik, melyek ógajlatát kellemessé teszik. Miután Pulszky ur a látogatást előzőleg bejelen tette : Kossuth Lajos kész örömest nyilatkozott azonnal bennünket fogadni, minek következtében lázas türelmet lenséggel vártuk a kitűzött idő elérkeztét. Délután 3 órakor ünnepélyes hangulatban vonul tunk fel, a nagy férfiú szerény, de kellemes lakására. Lakása ajtajánál fogadott bennünket nővére Butt- kaynéval, s miután mindegyikkel szívélyesen kezet szo rított, a lakosztályba vezetett. E nagy férfiú történelmi múltja és nagyságához mérve lakása mint mondám meglehetős szerény s igen sok kényelmet nélkülöz. AU egy előszoba, dolgozószo bából, ettől jobbra a vendég szoba s balra a hálóterem ből, melyek bár minden fényt és csillogást nélkülöznek mégis megható és tiszteletet ébresztő, mert bennünk is a házi ur nemes lelkülete, s a puritán tisztaság a leg főbb ékesség! Lehetetlen a legtompább kebelnek is elfogultan nem tekintenie e tisztes agg szelíd szemeibe, melynek vil láma egykor a földet rázkódtatá meg s melyből a tiszta lelküség, atyai szelidség és jóság tükrödzik vissza! E hófehérségü ősz alakja egyenes és méltóságos, modora fesztelen, szívélyes s magas homlokán az elviharzott idők barázdáinak daczára a magas ész és önmegtaga- dás dics sugára honol! járása lassú, de biztos, maga tartása büszke, mely az ambitió határát az egyéni tiszta önérzeten túl lépni nem engedi. — Hyen ez ember, kit az idő vihara megtörni nem tudott, ki milliók élete és vagyonát tartá kezei között, s kinek élete annyira ösz- szefüződött azon magyar hon és magyar nép történe tével, melyre oly átszellemülten gondol s melyet még most is, daczára az iránta elkövetett hallatlanságnak, oly kimondhatatlanul szeret. — Szívesen beszél a ked ves honról, amidőn alakja egy fővel magasabbra nyúlik s átszellemült mosolylyal jövendöli boldogságát, melynek fő tényezőjeként az igaz honszeretetet hirdeti. Yalódi szent, valódi próféta 6, kinek nevére min den magyarnak kalap emelve és áhítattal kell gondolnia! Társalgása szellemes s adomákkal és hasonlatokkal van fűszerezve s habár szavai derültséget idéznek elő: nála gyengéd elhaló mosolynál egyéb soha sem ész lelhető ! Körében az idő észrevétlenül repül s igy nem csoda, ha egyik másik által az elmenetelre figyelmez tetve lettünk. Két órai kimondhatlan kellemes időzés után bú csút vettünk a nagy férfiútól, ki igen megbatottnak látszott bucsuvételünkor s meghívott bennünket, hogy esteli óráiban látogatnék meg. Ennek következtében igen természetes, hogy Kossuth lakásán esti 9 órakor újólag megjelentünk a társaság nő tagjainak kíséretében, hogy újólag élvez hessük azon drága órákat, mqly örök kedves emlékei hagy maga után. Ez alkalommal itt találkoztunk több hazánk fiá val, kiket a lezajlott'vihar uj hazát' keresni kény szeri tett s kik többé-kevésbbé maguknak szép állást vívtak ki az olasz kormány szolgálatában. — Ilyen többek közt Mennyey Ferencz ur, az olasz északi vasutak főigaz gatója — s kinek igen kedves olasz családja körében néhány órát tölthetni szintén szerencsés valék. Miután figyelmeztetve levénk: hogy Kossuth 12 óra felé nyugalomra térni szokott; — 11 óra után bú csút véve távoztunk ezen körből' mely daczára a kü lönféle alakban nyújtott frissítőknek, — bennem önkény telen lehangoltságot idézett fel azon tudat, hogy e ne vezetes világtörténelmi alakot tán soha többé nem leend alkalmam szinről-szinre láthatni! Ha nem látná az ember, nem is hinné, hogy a 80 évet meghaladott agg, — mily munkássággal tölti az idejét; naponként 8 órát tölt íróasztala mellett, — a kér minden tudományos művei könyvtárában vannak s szórakozása abból áll, hogy a virágokat tenyészti, melyből nagyszerű lenyomatokat készít, melynek szárí tott példányai a természeti szint folyton megtartják. Turinból kiindulva festői vidék tárul szemünk elé, — hol a tölgyek és fenyőkkel befedett hegyoldalak, a tetőkön elterülő hómezőkkel kedves ellentétet képez nek s utat nyitnak a világhírű Monte-cenisei alagút felé, melyen átrobogni a vonatnak 38 pereznyi idő kíván tatik. Mintegy l1/,- órai távolságra érjük el a szent- m i h á 1 y i apátságot az óriási havasok tövében ősrégi kolostorával, melynek kőbevájt sírjaiba a hullák termé szetes múmiákká változnak át s az enyészetnek száza dokon keresztül ellentállanak. — Ezzel szemközt áll A v i g 1 i a n o, mely nagyszerű vár romokkal ékesített hegy aljában terül el igen szép gót Ízlésben gppít tem plommal, végre Dibenhard az utolsó olasz vasúti állomás, melyet csak azért említek meg, hogy e ponton a vasút folytonos emelkedés folytán már 1700 méter magasságban kanyarog a havasok között, hogy az első franczia határvárosba Modaneba érkezhessék. Minthogy pedig ezzel Olaszországtól búcsút ve szünk, czélszerünek látom annak agricultorájára és a nép jellemére is némi'tekintetet vetni. E vidékeken az olasz nép általánosan feltüntetett főjellemvonása a „dolce farniente“ nem igen is merhető fel, sőt ellenkezőleg azt találtam, hogy aföld- mivelés körül igen nagy szorgalmat fejt ki s úgy az idő, mint a föld előnyét igyekszik kizsákmányolni. — Gabonáját már junius elején letakaritja, s a földet új ból feltörve, azt rögtön kukoriczával ülteti be, vagy bur gonyával vetéményezi; általában divatozik a ritka baráz dába való vetés s ott hol pl. a búzánál, aratása későn üt ki, — a közbeeső barázdákat fűmaggal veti be s igy szerzi be téli takarmányát, — földjét pedig körös-körül lugassal keriti, mely neki néha óriási szüreteket ered ményez. — Yeronától a francziahatár felé azonban leg inkább rizst termelnek, melyet ép úgy vet el, mint a gabonát, azon különbséggel, hogy ekkor a földre vizet ereszt s azt folyton táplálja, mi szintén könnyen lehet séges, miután földjeik legnagyobb részben csatornákkal vannak körül véve, mely azt eredményezi, hogy bár itt igen gyakran szárazság uralkodik is: ez a termelésre hátrányt nem gyakorol, mert minden veteményét tet szése szerint öntözheti s ekként fejthető meg az is, hogy Olaszország tulnépessége daczára szükséget nem szenved! Jellemvonásukat illetőleg: előnyöset éppen úgy, mint ellenkezőjét is mondhatni, — habár az idegenek iránt igen szívélyesek — de ahol lehet meg is csalják. Az olasz hölgyeket sem találtam éppen Júliáknak, kik után Bómeó epedez, sőt daczára, hogy dolgozni kézimunkán kívül mást nem szeretnek nem annyira test és lélekben, mint inkább kézben és lábakban vannak erősen kifejlődve. ízlést sem lehetne rájuk valami finomat fogni, — mert itt idézésem alatt alig láttam néháúy elegáns ala kot, pedig 6—8 óraközt este a nyilt helyeken igen szí vesen tündökölnek. Lehet azonban, hogy ez csak egy oldalú szemlélődés és felfogás, „Errare humánum est“ s igy felettem pálezát törni nem szabad, mert hát régre is az ízlés felett vitatkozni nem lehet! és mégis: meny nyivel más Francziaország! — melyről majd jövőre. Hazafias üdvözlettel: Páris, 1883. julius 28. — Megőrült. Neumann Adolf helybeli üvegesmes teren, ki eléggé rendezett vagyoni viszonyok közt élt s a társas-életben is szolid, müveit emberként szerepelt, a múlt napokban őrülés szimptomái mutatkoztak, miért is megfigyelés és gyógyítás végett Budapestre a Schvar- ezer-féle gyógyintézetbe szállították föl. ' — Séner János ur a szegzárdi takarékpénztárnak 33 év óta köztiszteletben álló pénztárnoka a múlt vasárnap állásáról, előrehaladott kora következtében lemondott. Állását október 1-ig, az uj pénztárnok megválasztásáig, viseli. m — Névmagyarosítások. Kohn Móricz gindly-családi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Bozália, Jakab, Márkus és Mária nevű kiskorú gyermekei vezeték nevét Pap-ra, — Ackerhalt Bernát görbő-belecskai ille tőségű ugyanottani lakos vezetéknevét Szántó-ra, vál toztatták belügyministeri engedélylyel. — Meghívás. A Kaposcsatorna-társulat 1883. évi augusztus 30-án reggel 9 órakor Dombovárott (a nagy- vendéglőben) rendes közgyűlést tart, melyre a társulat tagjait ezennel meghívom. — A gyűlés tárgyai: 1. Az 1882. évi pénztárnoki számadások megvizsgálása. 2. Az 1884. évi költségelőirányzat elkészítése. 3. Egyébb folyó ügyek. Kelt Dombovárott, 1883. augusztus 2-án. Dőry József s. k. elnök. — Uj teljes állami főreáliskola. A székesfehér vári községi jellegű főreáliskolát az állam átvette és azt folyó évi szeptember 1-én a YIII. osztály megnyitásá val teljes főreálisková egészítette ki. — Lelkészi kinevezés, Koncz Ferencz teveli rk. lelkész Baranyamegyébe kebelezett sz.-erzsébeti plébá niára neveztetvén ki, a teveli lelkészi állomást Németh Ferencz előbb tamásii, legutóbb szakcsi káplán nyerte el. — Orgonajavitás. Az újvárosi templom orgonájá nak újbóli hangolása és czélszerü átalakításával foglal koznak az előnyösen ismert mágocsi orgona-épitők: Unger. Miklós és fiai. — Örömmel halljuk, hogy a bel városi templom orgonája is ez alkalommal cura alá vé tetik. — Zongora-eladás. Egy egészen jó karban levő zongora átköltözködés folytán szabad kézből, kedvező feltételek mellett eladatik. E lapok szerkesztősége bővebb felvilágosítással szolgálhat. — Az országos szinészeti tanoda jövő tanfolya- lyomára jelentkezők beiratására folyó év szeptember hó 3. 4 5-ik napja tüzelik ki és pedig naponkint délután 3 órától 5 óráig. A fölvételi vizsga tartatik szeptember 6-ik napján, d. u. 3 órától az intézet helyiségében. Az intézet helyisége Budapest Kerepesi-ut nemz. színházi I bérház HL em. 18-ik ajtó. Ismételve megjegyeztetik, hogy a kik az uj szervezet iránt tájékozást óhajtanak, forduljanak szóval vagy írásban az orsz. szinészeti ta noda titkárához, ki is az uj alapszabályokat készséggel megküldi. írásbeli mee‘Yei’op«p«VT\él « név évim Uni ós UtOls líOSta .laiúli f Ifj, Cholnoky Imre. Különfélék. lulSui uiüÁUiÜ. cfc t-iJuíklLU,-' hirt, bog prVsi fi.. -«prs=>-picLái!.:: a vendégszeretetéről s kiváló jószívűségéről ismert „Stali bácsi“ meghalt. — Áldás emlékének. — Perczel Béla ur, a m. kir. Curia másodelnöke szabadság idejét felváltva Szegzárdon és Bonyhádon tölti | a társadalom minden köreiben, hol megjelenik a legtiszteletteljesebb fogadtatás tárgya. A lefolyt héten Palugyay Gusztáv kir. törvényszéki elnöknek, Gajdossik János mözsi esperes-plébánosnak, majd Bocsor Antal szegzárdi prépostnak és Totth Ödön ügyvédnek volt pár órára vendége s mindazok, kik vele találkozni szeren csések voltak, el vannak ragadtatva fesztelen, előzékeny és leereszkedő modora által. Szegzárdhoz az ünnepelt vendéget első ifjú korának legszebb emlékei fűzik s azokról sok örömmel emlékezik. Mint hírlik, itteni tar tózkodása e hó 15-ig terjed s akkor ismét átveszi a Curia vezetését. — Bonyhádon vadász-társulat alakult. Elnöke : Si- moncsics Béla, alelnöke: Perczel Lajos, pénztárnok: Bonyhádi János, vadászmester: Perczel Miklós és Mayer Károly, választmányi tagok: Kirchknopf Ágoston és Kovács Gyula. — A vasút köréből. Á duna-d várai vasút vonalán e hó 1-től kezdve a Zákány és Dombóvár között közle kedő 13. és 14. sz vonatok Dombóváron át a budapest- pécsi vonalon csatlakoznak a Budapest felöl és Budapest felé érkező vonatokhoz. — A pápai reform, főiskolához a mennyiségtani tanszékre Sebestyén Dávid bonyhádi algymnasiumi ta nár választatott meg. — Tanitói állomások. Szakoson a rom. kalb, elemi iskolánál altanitoi, — Felsö-Iregen a r. k. iskolánál egy segédtanítói, — Ágárdon a r. k. iskolánál kántorsegéd- és segédtanítói állomásokra van pályázat hirdetve. — Panasz a dunagőzhajózási társaság ellen. Á Budapest és Mohács közt közlekedő személyszállító ha jók kosárszámra nagy mennyiségei gyümölcsöt szállíta nak föl Budapestre, úgy hogy nagyon sokszor kicsiny a hajófödélzete, a hova rakni szokták a kosarakat. Sokszor megtörténik, hogy egymásra rakják — helyszűke miatt — a kosarakat, s ilyenkor az alsó kosárban levő gyü mölcs összenyomva, értéktelenné válik. így történt leg utóbb tizenkét duna-fóldvári gyümölcsszállitó asszony nyal is, kiknek gyümölcseik, midőn Budapesten átvet ték, a szó-szoros értelmében csemegévé váltak. Bögtön panaszt emeltek a nevezett társaság ellen, s nagyon va lószínű, hogy perüket meg is fogják nyerni. — A Szerbia számára dynamitot és egyéb rob bantó anyagot szállító evezős hajó múlt szombaton dél felé érkezett Duna-Földvár alá, de nem a Duna-Föld- vár felé hajló Dunaágon, hanem a solti részen evezett le. Este felé Paks alatt a pestmegyei parton kötött ki | ott töltötte az éjét s másnap hajnalban indult el ismét s még az nap hagyta el a megyénket szegélyző Dunát. Ipar és kereskedelem. A pécsi kereskedelmi és iparkamara e hó 17-én rendes közgyűlést tartott, mely alkalommal a kamara elnöke Szontagh Mátyás, a kamara területén lakó s a trieszti kiállításon részt vett kiállítóknak a nekik oda ítélt kiállítási érmeket ünnepélyesen átadta. Ezután elő adja az elnök, hogy a ministerium a kamarának múlt évi zárszámadását jóváhagyta s hogy a pécskerületi ki állítási bizottság most már teljesen megalakult s hogy ez legközelebb megkezdi mőködését. E bizottság műkö dése folytán felmerülő költségeket a kamara fogja vi selni. A kamarának az állami dohánygyárak szándékolt szaporításának hírére az iránt tett felterjesztésére, hogy egy dohánygyár Pécsett állittassék fel,' a pénzügymi- nisteriumtól azon értesítést nyerte a kamara, hogy az állami dohánygyárak szaporításáról ez idő szerint szó sincs. — A földmivelés, ipar és kereskedelmi ministe- riumnak azon leirata, mely szerint a kamara felterjesz tése folytán a Dárdán lakó szemlélő bizottsági közegek a forgalom könyitése végett az eszéki átszelő állomásra helyeztettek át, örvendetes tudomásul vétetett. — Gyé kényes, somogymegyei községnek 4 országos vásár en gedélyezése iránt a földmivelés-, ipar- és keresk. m. k. ministeriumhoz. intézett kérelmét elutasitandónak véle ményezte a kamara. — A Pécsett felállítandó fonálké- szitő és kötszövő gyár érdekében a kamarához érkezett ministeri leirat elintézéséül utasittatott a kamara elnök sége, hogy Pécs város részéről a gyárnak nyújtandó tá mogatás tárgyában érintkezzék a város tanácsával, s a létrejövő megállapodás alapján a gyár mikénti felállítá sára nézve tervezetet készítsen el. Dr. Mutschenbacher Győző pécsi jogakadémiai tanárnak a „kereskedelmi jog tudomány elemei“ czimü terjedelmes könyvének kiadói költségéhez a kamara 25 példányra tett előfizetéssel já rult s e mellett azt az érdekelt köröknek is melegen ajánlani fogja pártolásra. Nyílttá r/) Yan szerencsém köztudomásra hozni, hogy Szeg zárdon Dicenti-féle házban (a takarékpénztár s casinó áteüenében) ügyvédi irodát nyitottam. ' Dr. Hilbert István, _________________ köz- és váltó-ügyvéd. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szert. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos.
