Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-07-29 / 31. szám
A közrendet és csendet, személy és vagyonbiz tonságot fentartatná, a nevelés és oktatás ügyét ellenőrizné, a közegészségi állapotokat szemmel kisérné, a vasárnapokat megtartatná, a pálinka- ivást s általában az iszákosságot kellő korlátok közé szorittatná. Mig egyrészről a község érde keit kellő hatálylyal és tekintélylyel megvédel mezné, másrészt a kormány és felsőbb hatósá gok rendeletéit tapintatosan végrehajtatná. De mily más arczot mutatna a megye köz- gyűlése is, mennyivel elevenebb és életrevalóbb pezsgést ■ fejtene ki a bizottmány tanácskozása, ha oda a községek biráiban egy-egy értelmes, intelligens és qualifikált egyén jutna be. Ott volna helyük s alkalmuk a gondjaikra bízott községek érdekeit megvédeni, bajait orvosolni. Mily mintamegyévé válnék Tolnavármegye és mily hatással lenne ez más vármegyékre is ? Ez — persze — egyelőre csakugyan „pium desiderium“ — de örökre nem fog az maradni, mert nagyon igaza van Kállay Béninek, midőn azt mondja, hogy a mi missiónk a keletet nyu- gottal összekötni s a civilisatiót keletre vinni; belkormányzatunk feje a ministerium, a nyugati civilisatió területére esik, dereka, a vármegyék, mint Mohamed koporsója a kelet és nyugat kö zött lebeg, — lábai, a községek, még mindig Ázsiában lebzselnek. A civilisatió deleje a főből majd lassanként a lábakhoz is csak lejut. Pedig hát nagy kár ám az ily dolgot oly hosszú vajúdásnak kitenni, mert ennek társa dalmi tekintetekből is óriási hatása lenne. Mi majdnem 15 ezer állást töltünk be ava tatlan s arra hivatlan egyénekkel, akik mint ilyenek kárt tesznek a községnek s a lakosság jogos kívánságainak meg nem felelhetnek; s a mellett majdnem ugyanannyi művelt és képesí tett egyén vagyon és állás nélkül teng-leng. A községbirói állásra par excellence művelt intelligens ember van hivatva, hogy községét értelemmel és tekintélylyel képviselje és vezesse. És most „salvávi animam meam“. Beisme rem, hogy Plato iskolájához tartozom, — szól janak hozzá az epicureusok és cynikusok, vagy bármely ókori bölcsész hive. Részemről egy községbiró kezéből sem akarom kicsavarni az .ezüstgombos botot, hanem e czikk megírásánál egyedül a közigazgatás és társadalom üdvös re formálásának ügye lebegett előttem, melyre a tapasztalás nógatott; s ha talán itt-ott önkényte lenül is erősebb vonást használtam, személyekre sehol nem czéloztam, — sok esetben, sok he lyen találhatott s az általános jellemzés megáll; — de másrészt beismerem, hogy vannak tiszte letreméltó kivételek is.*) *) Nagyrabecsült munkatársunk e kiváló szakértelemmel irt ezikkét, egy a mint van egész terjedelmében magunkévá nem te hetjük. A szerk. Györgyiben hozhatta meg magát ezután, ahol a család ősi laka állott, és a kolostor, melyet az ősök ham vai fölé Györgyi Bodó Gáspár alapított. De ez épületek ekkorra már elhamvadtak. Döbrököz, Dombóvár, Szászvár ekkor még magyar kézen lévén, ide nem könnyen vetődtek a török por- tyázók. Soká azonban itt sem talált menedéket, mert 1544-ben még Yerbőczy Imrét is kiűzték Döbröközből, elesett mind a szomszédos magyar vár. Török iga pe dig nem Bodó nyakra termett. Hova lett, hol húzta meg magát az utolsó Bodó, senki sem jegyezte fel, ama vészterhes időkben. Kiü- zetve ősei birtokából, szegényen, elfeledetten, örömmel hunyta le fáradt szemeit valamely somogyi végvárban, vagy talán Biharban, nővérénél, kire halála után az egész Bodó-hagyaték szállott. A Bodó-hagyaték, a Bodó-szerencsével Távol Biharból nem lehetett hűségében megtartani az elszegényedett, megfogyott anyavári népet. Mint ma is, a köznép, fűhöz, fához, ha nagyok bajai, úgy akkor is még Bajoni Benedekné előtt is megjelentek néha régi jobbágyai. Hoztak ilyenkor egy két rókabőrt, füstölt halat, erősítették, hogy urukul mást nem ismernek mint Bodó Ferencz ur ő nagysága ma radékát. Egyéb jele, haszna nem volt a tolnamegyei ura dalomnak. Pedig a népen, ha ily keveset hozott is, sok volt azért a teher. Közjogilag’békekötések szabályozták a vi szonyokat, kimondván, hogy Tolna csak egy felé, csak a török császárnak adózik. De a magánjogi állapot a régi maradt, és a birtokáról elűzött íöldesur és a török ispáhi is, ki hadi szolgálatai fejében hűbérül kapta a falukat, ha jobbágyaihoz hozzá férhetett bár mily mó don, földesurasága cziinen amennyit birt, csikart ki tőlük. A török császár, török és magyar földesurnái azon ban jobban zaklatták a török és magyar várak rablás ból elő, szervezetlen, garázda csapatai, melyek szünte len a vidéken nyargalásztak, a legembertelenebbül zsa rolva a szegénységet. (Folytatása következik.) Mit tegyünk, ha jön a kolera. Dr. Sasa István megyei főorvostól. „Segíts magadon, Isten is segít.“ Példabeszéd. Ezen pusztító betegség, mely hazánkat 1831. óta minden 10__15. év közben számos áldozat árán szokta me glátogatni, rendesen eredeti fészkéből Ázsiából ho- zatik be a közlekedés segélyével s a mai nagyobb forgalom mellett sebesebben végzi be vándorlását min den ellenintézkedés mellett is, mint első látogatásakor s valószínűleg csekélyebb áldozat árán, ha azon nem várt esetre, hogy gyászos látogatásával minket is meg- szomoritana — a mondandók követőkre találnak. Azonban, hogy a teendők felől tisztában legyünk tudni kell először is, hogy mi ezen betegségnek ter jesztő eszköze, mihez tapad hogy tovább vihető s más egyénre átszállítható legyen. — Terjesztő kö zege ezen betegségnek a kolerában levőnek különféle utón eltávolított ürüléke, ez által megfertőztetett hely és sokféle tárgy, melyet különféle módon bemocskolni szokott. — Ugyanis az árnyékszékek, emésztő-gödrök, elvezető csatornák s ezekhez közellevő kutaknak vize, ha abba szivárgás történt; nedves szellözetlen szobá nak fala, földje; különféle hulladékok halmaza; fehér neműéit, ágyruhák, bútorok; egyes kereskedelmi sőt húsféle s egyéb élelmi czikkek stb. — Mely helyek és tárgyak közé jutott ürülék, vagy bármily fertőző anyag az által, hogy ott egyidcig tesped és megrohad, mérgező erejében gyarapszik s a közben élő embert is megfertőzted. Azonban mint minden tenyésztéshez kedvező fel tételek szükségesek, úgy e részben is bebizonyitotta a tapasztalat, hogy bizonyos helyi és.időbeli ked vezmény szükséges ahoz, hogy az ily mód elhulla tott kolera-anyag fertőző, ragályozó rothadását meg kezdhesse. Ha ily kedvező helye s ideje nem akad, vagy arra nézve meggátoltatott, akkor elhullása ese tén sem csírázik, hanem hatás nélkül pusztul el. — Ily helyek kolera menteseknek nevezhetők. — Laza rétegű, homorú felületű talaj például kedvezni szokott az elhullott méreg beszivárgásának, s fejlődésének, mig a vízhatlan ellenkezőleg. Azonban ott is hol be- fészkelődött a föld lazaságán kivül még annak nyirkossága, közép hőfokára s főkép azon levegőre van szüksége, mely a földárjának mé lyebbre sülyedése folytán a földben támadt hézagocs- kákat, likacsokat kitölteni szokta, s ilyképen ha bármi áramlat folytán felszínre kerül, már mint mérgező anyag gal telített termény jut belégzés által vagy más utón a szervezetbe s ott ismét ha kedvező viszonynyal találko zik hatását fejleszti. — Ellenkezőleg nyomtalanul vész.el s az ember raegmenekszik.— Fejlődésének ked vező ideje rendesen azon évszak midőn tartós esőzésre vagy sűrű záporokra rekkenö hőség követk - zik s igy az áradások hirtelen leapadását, — a v'ff Qf kolt talajnak felső rétegébe,- rothadás kő">tl.et,' — Kivételesen fűtés által átmelegedett ni eh esi és fertő zött Bzobaföld a téli fagyban .j- kolerát — különben a dermesztő hideg szünetelni készti. A fennevezett helyek azután honnét az áramlat szétterjed, méltán kolera fészeknek neveztetnek, melyre minden község hol már pusztított szomorúan emlékezhet vissza s ha elérkeznék figyelmére mél tassa ez úttal is, mert ha keletkezésekor, midőn még csak azon fészkekre korlátoltatik, terjedését minden kitelhető módon meg nem gátolja, ellepi az az egész községet sőt vidéket s az ellene fordított erőfe szítés hasztalan támadássá lesz, mert zivatarként futja át a tájt, hagyván maga után rémes pusztulást. Miért legfőbb, hogy erélyes intézkedés az első ese tet sőt ezt be sem várva, már előző jeleit nyomon kövesse. Az igaz, hogy amint egyik hely védettebb mint a másik a szerint egyik ember tovább ellent áll s igy mint mondani szokás csekélyebb hajlammal fogékonysággal bir iránta mint a másik — teljes biztosságban azonban senki se higyje magát és ezzel soha se kérkedjen, mert el- bizakodásának könnyen kárát vallja. Hasmenésre haj landók, véznák, aggok, nők, gyermekek s általán gyen gébb alkotásuak előbb megbetegülhetnek, valamint a félénkség által sanyargatottak, de leg fő kép, az egészség fentartásának törvényeivel kő- nyelmüen paczkázókl Ily veszéllyel szemben most már az a kérdés, hogy ragályos e a kolera? A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem bir oly ragályzó anyag gal mint például a himlő, melynek terményét mint tudjuk be is olthatjuk. — Ennél az ürülékben s egye bütt rejlő és onnan elszármazott anyagnak kedvező időben oly helyre kell jutnia, hol sajátságos átváltozás, sokasodás által mérgezővé válván, a kö zellevő s hajlammal biró embert megfertöztet- hesse, mig feltétlen ragályossága mellett erre a saját ságos átalakulásra alig volna szüksége. — Melynél fogva szokott értelemben alig mondható ragályzónak s az egyénről egyénre való közvetlen átvitel ellenkezik is a tapasztalattal. Ha azt kérdené valaki, hogy mi tehát az a mér gező anyag melyről eddig szóllottunk — fájdalom mal kellene bevallani, hogy nem tudjuk s még a legerősebb nagyitó üvegeknek sem sikerült ama nagy hatalmú parányiságot, mely az élet szétdulásában kér lelhetetlen, bemutathatni. A kutató ész azonban ki nem fárad itt sem s előbb utóbb ismerete körébe vonja azt is. — Gyanítjuk, hogy valami végtelen kicsiségü gom baféle az, mely parányiságánál fogva az ürülékekben, rothadó hulladékokban, nyákos ételnemüekben, s egyéb tárgyak sorozatában rejtőzve, kedvező helyi s időbeli viszonyok közt gomba módra vég élj szám nélkül szaporodik és eme gombaképző rot< hadó fészekből kiömölvén a közellevőt s reá hajlandót megmérgezi. ♦ Habár nem ismerjük is lényegét és valóját, a védekezés eszköze mégis ma már annyira hatal munkban van, miszerint közös erővel bátran szemébe nézhetünk elhárító intézkedéseink segélyével, melyek „óvó szabályok“ néven ismeretesek. Ezek fontosságára utalni annyival feleslegesebb mithogy tudvalevőleg ez egyedüli fegyverünk ellené ben, ezzel enyhíthetjük pusztító támadásait s majdnem biztosra vehetjük győzelmünket, mig hatalmába esve menekvésünk igazán isten kezében van egyedül, — mert védekezésünk erős és majdnem biztos, orvos szerünk pedig gyenge bizonytalan! — Ezeket előre bocsátva nyúljunk ezen fontos kérdés szellőztetéséhez és hogy tanulságos legyen az, vegyük annak keze lését bizonyos sorrendben. A védekezés az egész közönségre vagy egyes emberre vonatkozhat s e szerint közös vagy személyes alkalmazkodást kö vetel. Először a közös védekezés szabályait ha tekint jük, úgy azok: 1. első sorban a közlekedés bizonyos megszorí tását, ellenőrzését kell, hogy czélozzák, melynek tel jes elzárása lehetetlen s haszontalan is lévén, arra kell törekedni, hogy vészlepte helyekkel s innen ér kező bár egészségesnek látszó jövevényekkel, átvonuló hadcsapatokkal való tartós érintkezéstől lehetőleg óva kodjunk, mert soha se tudhatni, hogy ők maguk vagy a velük czipelt tárgyak nem-e fertőzöttek már? — Mi végből a bözlekedési hálózat egyes csomóinak u. m. hajózási, vasúti állomásoknak, vendéglőknek, szállóhe lyeknek (Herberg) tisztántartása, árnyékszékeiknek pöczegödreiknek fertőztelenitése felett őrködni kell. Helyben a mint egy-két eset mutatkozik mindenféle csoportosulás, vásározás, bucsutartás, torozás, halott virrasztás és egyéb népes összejövetelek legfőkép ün nepnap s halottas házaknál azonnal betiltassanak. Csak ily mód lehet a községet s vidékét a járvány elterje désétől megóvni. 2. A köztisztaság mint a társadalmi rend és jóllétnek czimere s a kolerának legha talmasabb ellonszere főfigyelmet érdemel. Arra töre kedjenek egyesek i a közönség — még pedig a jár vány kitörését jóval előzőleg, — hogy az utczákról, udvarokból, kutak mellől minden rohadó szemét, állati hulladék, büzhödő tócsák eltávolitassanak, hogy az árnyékszékek, — melyek lakószobák és ku tak közelébe soha se állitandók — rendesen ki- tisztittassanak, fertöztelenitessenek. A lakás kime szelt jól szellőzött, annak talaja, fala lehetőleg szá raz, penésztől ment legyen. — A testet fedő fehérne műk, ágyruhák gyakrabban váltassanak s jól kimo sottak legyenek. A bőr tisztaságát, épségét rendes mo- | sákodás, gyakori fürdés által kell fentartani. A tisz- I táság szeretetét méltán Isten tisztelete mellé sorozzák! 3. A kolera mérgét tartalmazni szokott külön féle tárgyakat úgynevezett fertöztelenités által kell ártalmatlanná tenni, mely nem egyéb mint a rot hadásnak bizonyos szerekkel való megakadályozása s igy másod sorban a fertőző anyag szabad képzésének fékezése s mely a bűznek megszűnése által árulja el leginkább magát. A légáramlat, szellőztetés s száraz légkör már maga is fertőzteleniti a szabad térben levő s hozzáférhető tárgyakat az által, hogy a vegybomlást megszünteti. Csakhogy épen a légáramlat elől zárt he lyeken történik leginkább a bomlás s azért itt oly se géd eszközökre van szükség, melyek a bomlás be szüntetésével a különszerü méregképződést is megaka dályozzák vagyis fertőztelenitenek. — Azonban, hogy ez czéljának megfeleljen s necsak puszta önámitás legyen, annak idején kell azt alkalmazni — az az nemcsak járványkor, hanem már jóval annak köze ledte előtt s mind arra kiterjeszteni mi gyanithatólag a kolera fészkéül szolgálhat, végre oly mennyiségben, hogy a fertőztelenitendő hely vagy tárgy rothadó bű zét veszítve savas vegyhatást mutasson a kisérletkép bemártott kék lakmusz papirnak megvörösitése által. — Ily fertöztelenités tárgyai: az ürülék s ennek fel fogására szolgáló edény vagy ürszék, gödrök, csator nák, csövet stb.; a betegnek ágy- s ruhaneműje, min dennemű bútorok ; a beszenyezett szobának fala, földje; netán gyanús helyről hozott élelem — s áruezikk; a bemocskolt ivóvíz, végre maguk a hullák. — Egyes tárgyak bomlásának megakadályozására vagyis a fer töztelenités módjára áttérve, legczélszerübb, ha az ürü lékek oly edényben fogatnak fel, mely a fertöztelenitö vasgálicz vagy carbolsav 3°/0-os oldatát már tartalmazza s igy öntetnek aztán félre. Ezen kivül minden egyéb üritö- s bármiként bepiszkított hely naponta kellőleg szinte fer tőztelenitendő, nehogy látszólag egészségesnek ürüléke s a bűzös bomlás fertőzést idézzen elő. Hol puszta föld szolgál ürítő helyül vagy tán szagtalanító szer sincs kö zelében, czélszerü az üritékre naponta száraz porhanyó földet, vagy fürészpor, mész és faszén-keveréket hinteni. A beteg ált <1 használt fehér- s ágyneműt elöbb.langyos lúgban vagy fehérgálicznak 2°/o oldatában czélszerü áz tatni, nehogy a mosóné e nélkül mérgező hatásának ál dozatul essék. Az ágyszalmát s egyéb csekély értékű tárgyat legjobb "elégetni, valamint a magasabb hőfok egyes tárgyakra nézve szinte használható. — A beteg szobájának padlója erős lúggal mosatik fel a mint azt elhagyá; a padolatlannak földje pedig ásónyomig ki emeltetvén 3°/0-os carbólsav oldattal öntetik be s tiszta száraz földdel újra feltöltetik. — A szoba kimeszelte tik I ajtón, ablakon át szellőztetik. A bútorok szinte lúgos, carbolos vízzel lemosatnak, vagy újra fénymáz zal (politúr) bedörzsöltetnek. — Ha közös kút esnék gyanúba megvizsgálandó, nincs-e közelében üritöhely, emésztőgödör, büzhödő tócsa. A kút ily esetben lezá randó s tisztítás alá veendő. — Halál esetén a hulla halotti szemle után azonnal oly koporsóba helyeztetik, mely légmentesen elzárható, s melynek, ha máskép nem telik, hézagai szurokkal lríöntvék, lezárata előtt pedig carbolsavval locsoltatik az be s ha külön szo bába nem helyezhető azonnal halottas kamarába szál- littatik — kivitele mindég szekéren történvén. Czél szerü már jókor ily koporsók készletben tartását meg bízható iparosnál elrendelni. —Hatóságilag kiürittetni rendelt lakószobák büdöskővel füstölteinek, mely vas lábasba helyezett élőparázsra hintetvén, a szoba köze pére helyeztetik s miután zárt ajtó, ablak mellett 24 óráig a gőz behatásának volt kitéve, 5—6 napi Szeg lőzéstetés, falának kivül-belül történő levakarása I új ból betisztitása, nemkülönben a padló s bútorok ismert kilúgozása utáu hatósági engedély mellett újból lak hatónak nyilvánittatik. 4. A személyes vagy egyéni ovakodás az egészség szabályainak s a kedélynyugalomnak lehető megtartásában áll. Nemcsak étel-italban tartsa meg min denki a kellő mértéket s kövesse az arany közép utat, hanem háborgó indulatain, erkölcsi gyengéin s minden- nemű kicsapongásain is uralkodjék. Minden túlzást, ha még gyógyszerként jelentkeznék is kerüljön s meg szokott rendes életmódjától semmi tanácsra el ne térjen. Romlott hal I húsfélétől, .a ki nem fórrt sör, vörösbor s egyéb szeszes Balok szokatlan ivásától, a gyümölcs túlságos élvezetétől óvakodjék ; vigyázzon, hogy töp- renkedés, félelem, kimerítő munka, éjjeli tivornya el ne sanyarja. Kerülje hüs nyári éjjel a szabad földön hálást. Társas lakmározás, bő étkezés az egészségre mindig kárral jár, most veszélyes is. Az emésztés leg kisebb megzavarására, étvágycsökkenésre, ismétlődő bélkorrogásra, lágy, bő ürülésokre, melyek eleinte kelle mes könnyebbülóst is színlelnek, legfőkép figyeljen mindenki, mert mind ezt mint a kolera intő je lét, hacsak azonnal hozzá nem lát, nehány óra múlva követheti émelygés, hányás, olthatatlan szomj, fájó lábikra — gyomorgörcs, rekedt hang, a vég tagok meghidegülése, vizellet rekedés, álmosság, — mely állapotból aztán alig van szabadulás. Bő ürülései. csillapítására, ha egyéb kéznél nincs igyék gyalogfe- nyö bogyóból- vagy fodormentából készült meleg for- rázatot, nehány csep rum vagy szilvórioramal, avagy melegített paprikás vörösbort — fekügyék le, izzad jon. — Gyomor-bélgörcs ellen szinte ezt s jeges boron- gatást, vagy rakasson reá mustár vagy reszelt torma- pépet. — Görcsös lábikráit dörzsöltesse, massziroztassa meleg olajjal, kámforos spiritusszal. Hidegülö tagjai hoz rakasson meleg zsindelyt vagy forró vízzel tölt palaczkokat. Hányás ellen nyeljen jégdarabkákat, kor tyonként friss vizet, fekete kávét hidegen stb. * Az elősorolt óvó intézkedések csak úgy vezet nek sikerre, ha mint mondva volt annak idején egytöl-egyig szigorúan téljesittetnek. — Fél rendszabályok elöl nem tér ki, csak teljes erélynek en ged ezen veszély, s miután közös az, szegény és boldog tól költsönös őrködést és érdeklődést követel. Mely végből községenként járvány bizottságok alakí tandók, melyek a közrend és tisztaságra, a fertöztele- nitésre, az első esetekre s egyeseknél mutatkozó elő jelekre, egyéb betegek ápolására, szóval az előirt sza bályok megtartására vagy maguk felügyelnek vagy ki rendelt biztosaik által feIügye 11etnek. Egye sek mulasztása itt az egész községen boszulja meg magát. E végből czélszerü, ha a község járvány kerü leteket alkot 25—100 házszám szerint, mindegyikbe egy-két biztost állit, kik becsületből vagy díj mellett naponta házanként megvizsgálják a lakásokat, azok környékét, a lakók egészségi állapota felöl tudomást szereznek, a félénkeket bátorítják, a hanyagokat kö- telességtelj esitésve buzdítják, meghatározott összejöve teleken a tapasztaltakról a bizottságnak jelentenek s a felsőbb hatóság rendeletéit a helyi viszonyok szerint teljesittetik s igy lakótársaikban az önsegély törvé nyének szükségességét megérlelvén ez által családi boldogságuk megmentőivé lesznek, — mert itt igazán az Isten úgy segít, ha magunkon közös erővel segítünk. Vidéki levelek. Görbő. 1883. julius hóban. A görbő-pinczebelyi izr. hitközség iskolaszéke, mi után az 1868-ik évi XXXVUI. t ez. 118. §. értelmében a triennium lejárt, egy uj iskolaszék megválasztásához fogott. Eredménye az volt, hogy iskolaszéki elnökké dr. Bernstein Jakab, tagokká Jünker F., Veisz M. és Löwi urak választattak meg; a többi a régi maradt. Felemli- tendőnek tartom e tárgyat főképen azért, mert e helyen felhívni akarom az uj iskolaszéket, miszerint nemcsak contemplative, hanem gyakorlatban mutassa meg, hogy a szépért, jóért és nemesért lelkesedni tud; hogy szent kötelességének tartja az intézet felvirágzását előmozdí tani, hogy főtörekvése szeretett hazánknak áldozatkész, jellemes polgárokat nevelni, kik a hon javára az embe riség díszére és az Isten tetszésére legyenek. Singer L, Márk, fóolomi tanító. Duna-Sz.-György, julius 21. 1883. Tisztelt szerkesztő ur I Becses lapjának közönsége ritkán vagy alig vesz valami tudomást községünkről, miután valóban ritkán is fordul elő olyan, ami a nagy közönség figyelmére ér demes volna. Remélem, jelen tudósításomnak szívesen fog szer kesztő ur becses lapjában helyet engedni. Folyó hó 19-én báró Horváth Béláné ízléssel és kényelemmel újonnan átalakított lakásában fényes es télyt rendezett. Jelen voltak: Csapó Vilmosné, Döry Zsigmondné, Daróczy Tamásné, báró Bergné, Bernrider Lászlóné, Szandrinelli Qrestné, dr- Bán Jánosné, gróf Zichy Ilma
