Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-07-08 / 28. szám
.dósét az egyesület pénztárnokához t. Engeszer Mátyás hoz folyó ér augusztus hó végéig eszközölni méltóztas- sék. A debreczeni múlt évi közgyűlés, az orsz. magyar daláregyesület nevében az egész ország színe előtt vál lalta el ez ügy diadalrajuttatásával szemközt az erkölcsi felelősséget. S bizonyára a t. ez tagegyletek mindnyája érzi, mert éreznie kell, hogyha valaha, úgy ez ügyben van hivatva oly hazafiul ügybuzgalmat és tagegyleti te vékenységet kifejteni, mely a kitűzött czélt elérhetővé teheti. Amidőn tehát eme — úgy az ig. vál. mint az egész egyesület erkölcsi felelősségével egybekötött — nemzeti ügy hatályos pártolását és pártoltatását ismé telten a t. ez. tagegylet és a ts. elnökség nagybecsű figyelmébe ajánlani szerencsém van : hazafini tisztelet és dalártestvéri üdvözlettel maradtam : Budapesten 1883. junius hó 29-én. Az. orsz. m. daláregy. ig. vál. nevé ben : Bartay Ede, egyes, elnök. Ábrányi Kornél, egyes, titkár. — A bonyhádi casino kerti helyiségének megnyi tása alkalmával 1883. évi julius 1-én zártkörű tánczes- télyt rendezett, mely tombolával s a „szegzárdi dalárda“ előadásával volt egybekapcsolva. Az ízléssel rendezett és szépen világított kert és a még nem teljesen kész, de azért a használatnak már átadott nyári helyiség igen kedvező hatással voltak a megjelent nagy számú ven dégsereg már önmagában is vigalomra hajló kedélyére, melyet a „szegzárdi dalárda“ nagy hatással előadott karénekei és a tombolajáték oly magasra fokoztak, hogy csak a reggeli órákban jutott eszébe a résztvevőknek a másnapról is megemlékezni. A négyeseket mintegy 44 pár tánczolta. A jelenlevő hölgyek közül tudósítónk a következőket említi fel: Simontsits Béláné, Perczel La- josné, özv. Perczel Rudolfné, Báró Gerambné, Kirch- knopf Ágostonná, Angyal Ferenczné, Kübnel Ferenczné, | Pót Radóné, Sági Jánosné, Halász Gézáné, Gajer' Gyu- láné, Halász Lajosné, Koffer Józsefné úrnők, Bonyhády Grescens, Bonyhády Mariska, Döry Olga, Jagicza nővé rek, Kalupka Viki és Mari, Perczel Berta, mindkét Per czel Ilonka, Stern Giza, Totth Kiérni (Szegzárdról), Wil- linger Mariska és Vlasits Berta k. a. — Életmentés. Múlt vasárnap Tolnai István pol gári iskolai növendék, több társával fürdött a Csörgető alsó részén. A nevezett fiú alig tud úszni s már is egész bátran hatolt be a vízbe, hogy magát gyakorolja az úszásban. De egyszerre csak segítségért kezdett kiál tozni, mit hallván a derék úszómester Sztankovich József, rögtön ruhástul bevetette magát a vizbe s a már fuldokló gyermeket kiragadta a halál torkából. — A helybeli Izrael, népiskolában a zárvizsgák folyó hó 12. és 13-án, még pedig délelőtt 9—12 és délután 3—5 óráig fognak tartatni, melyek látogatására a t. ez. szülők és általában a népoktatás iránt érdek lődők e becses lapok utján is ezennel tisztelettel meg hivatnak. — Vizbe fűlt. Tóth István öreg decsi polgár múlt hó 29-én a dunai malomba indult egy csónákon őrlés végett, de szerencsétlenül járt, mert csónakját egy erős ár felborította s ő nyomtalanul eltűnt a habokban. — Vakmerő tolvajlás. Dr. Jámbor Antal szegzárdi főutezai lakásának ablakain folyó hó 5-én éjjel ismeret len tettesek behatolván, 978 írt alábbi pénznemekben jelelt készpénzét tolvajolták el. 1 drb 100 frtos balol dalt a sarkon e szó Mauth vörös tentával írva, — 1 drb 100 frtos jobboldali szélen kék irónnal e szám 82, 1 drb 100 frtos fent több rendbeli fekete rovás ////////, — 2 drb 100 frtos jegynélkül (ujjak, kékek), 9 drb 50 frtos jegynélkül fekete nyomású régi, — 1 drb 10 frtos jegynélkül fekete nyomású uj, — 2 drb 5 frtos jegy nélkül uj, — 8 drb 1 frtos ó és uj, 2 egészen uj volt. — Rövid hirek. Az országgyűlési képviselőválasz tási névjegyzék e hó 5-től 25-ig van közszemlére kitéve. — Hrabál Kázmér a szegzárdi casinó volt pin- ezére, tetemes adósság hátrahagyásával, megszökött. — Péter János báttaszéki és Hartmana János mözsi lako sok lovait ismeretlen tettesek ellopták. — Fitter József báttaszéki lakos juliuB 5-én saját ágyában megfulladva találtatott. — Csütörtökön délután Szilvek Ferencz helybeli asztalos tanoncza fürdés közben a Sárviz csa tornába halt. — A legutóbbi szegzárdi vásárban a me gyei állatorvos egy takonykórban levő lovat rögtön a helyszínén leszuratott s hulláját raegsemmisittette. — Az állami ménló-állományok felállítása tárgyában fa központi járásban) előleges nyilatkozatra hivattak fel a községek. KÖZGAZDASÁG. Megyei gazdasági egyesületünk elnökének megkeresése folytán közöljük a földmivelés- ipar- és kereskedelem ügyi ministernek az aranka kiirtására vonatkozó körira tát s az első magyar biztosító társulatnak a jégkárokra vonatkozó megkeresését. Yalamennyi gazdasági egyletnek. Tekintettel ama károkra, melyeket a luezerna, ló- her és egyéb herefélékben az azokban levő aranka (kosz) nevű élősdi növény okoz, tekintettel arra, hogy az ezen élősdi növény által megtámadott herefélék magvai közé az arankamag is keveredik és ez utón a baj mind nagyobb mértékben terjesztetik, tekintettel arra, hogy a nevezett élősdi növény magvai a megtámadott hereíoldekről szél által és egyéb utón más, még egészséges herevetésekre is átvitetnek és e szerint azokra nézve is kártékonyak, kik akár egész séges heremag alkalmazása, akár az aranka folytonos irtása által azt vetéseikről távol tartani igyekeznek, szükségesnek ismerem, hogy a (gazdaközönség az arankának kiirtása iránt lehetőleg hatályosan figyelmez tessék és pedig a fentérjntett indokok mellett a törvény- hatóság által a következőkre hivassák fel: Minden gazda és község hasson oda, illetőleg sa ját földjein intézkedjék az iránt, hogy az aranka a szán tóföldeken, legelőkön, réteken, utszéleken, árokpartokon vasúti és egyéb töltéseken a tulajdonosok, illetőleg a bérlők vagy haszonélvezők által kiirtassék, kivéltképen erkölcsi kötelességévé teendő ez azon gazdáknak, kik | luezernát vagy lóhert magnak vagy eladásra termelnek, miután ezek, ha a magot arankás területen termelik, aranka maggal vegyes lóher- vagy luezernamagot nyer nek I ezzel tudva károsítják a vevőket. Az arankairtás módjai többfélék s ezekre nézve a szakértők által ajánlott hatályosb eljárásokat tájékozás végett következőkben közlöm: Az arankától meglepett növényeket, még mielőtt az aranka virágzásnak indult volna, ki kell kapálni vagy ásni és gyökérnek felső részével együtt kiásott vagy ki kapált növényeket a rajta levő élősdivel egyetemben el kell égetni, ezen czélra szalmát kell odahordani, a mit hogy tartósabban égjen, czélszerü petróleummal meg- nedvesiteni. A kiégett terület egy idő múlva, ha meg győződtünk már, hogy -,az aranka teljesen elpusztult, új ból bevethető, herével. A talált arankafoltok, ha éppen kezdődnek, s még csupán egy vagy néhány arankaszál találtatik, azonnal lesarlózandók s a foltocska talaja is felkapálandó s az ily módon kitakarított folt közepére arankával együtt levágott zöld növényzet kis halmocskába összerakandó s jól megtaposandó s itt hagyható a teljes elrothadásig, vagy a levágás után a növényzet azonnal zsákba rakatva eltávolittatik. A támadt 1 kitakarított foltokat utóbb foly ton szemmel tartjuk s ha a folt szélén arankaindák mu tatkoznának, az irtást és eltakarítást folytatjuk. Jelentékenyebb foltokon az irtási eljárás a követ kező lehet. Az arankalepett foltokon a növényzet lehe tőleg alant lekaszáltatik, biztosság kedvéért egy kasza vágással tovább vágathatunk, mint a meddig az aranka indáját találtuk; ekkor a levágott arankás zöld takar mányt szalmával vagy egy araszos rétegben behintjük az egész arankalepett folton s a szalmát meggyujtván — a folt felszínén levő növényzetet elégetjük. Égetés után a foltot felásatjuk vagy jól felkapáltatjuk I a fel ásott vagy felkapált foltot újra behintjük szalmával i felégetjük. Az égetés után néhány napra a foltot átge- . reblyéztetvén, jó maggal bevetjük. Hol az aranka csak szórványosan csekély kiterje désű foltokban fordul elő, ott kiirtása legczélszerübben a következő módon történik Él arankás folt minél több, de okvetlenül a vi rágzás beállta előtt, éles kaszával, még jobban sarlóval, a mennyire csak lehet, alacsonyan, azaz közvetlenül a 1 föld szine felett levágatik és pedig oly kiterjedésben, hogy egyetlen egy arankával ellepett takarmányszál se maradjon kaszálatlanul vissza; a lekaszált arankás ta karmány gondosan összegereblyézendő és kosárban vagy lepedőben óvatosan az útra, illetőleg a kocsihoz viendő, — vigyázva, hogy belőle egy szálacska sem hullajtassék el. Erre a kikaszált foltot egy legalább 30 cm. vastag szalmaréteggel borítjuk, melyet elégetünk. Értékes lu- | czernásoknál a kiégetett foltokat felkapáltatjuk és aran kamentes luczernamaggal bevetjük és meggereblyézzük. Hogy intézkedésünknek biztos sikere legyen, na gyon tanácsos az aranka irtásával egy bizonyos egyént, kerülőt megbízni és neki szigorúan meghagyni, hogy minden arankafoltot azonnal égessen ki. Hol az aranka annyira elharapódzott, hogy fenti eljárás, "költség szempontjából alkalmazható nem volna, ott az aranka-kosz terjedése némileg az aranka-foltok gyakori és alacsony megkaszáltatása és gondos megge- reblyézése által gátolható meg. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a gazdaközön séget ezek iránt a lehető tág mértékben figyelmeztet vén, e részben tett intézkedéséről ide mielőbb jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1883. évi junius hó 15-én. Gr, Széchényi Pál, s. k. A szalmás gabona-készletek biztosítási idényének közeledtével van szerencsénk tudomására juttatni, hogy szalmás gabonakészleteket biztosítunk egy hóra is. Ezen rövid, valamint a hosszabb időtartamra szóló készlet biztosításokat, a lehető legjutányosabb dijak mellett eszközöljük s megjegyezzük, hogy a szalmás gabonáért [ fizetett díjjal a kicsépelt szem a kötvény lejártáig azon helyen is biztosítva van, a hová az a cséplés után hor datik. A helyet, a hová a szem hordatott s a behordott mennyiséget azonban annak idején azonnal bejelenteni kérjük. Továbbá van szerencsénk azt is tudatni, hogy a mint a termény keresztbe rakatott, a biztosítás a keresz tek számának és a föld daraboknak, melyeken a keresz tek vannak, — föladása mellett azonnal eszközölhető. Amint azonban a keresztek asztagokba rakattak, az azokba rakott keresztek mennyiségét, azoknak tér mértékét és egymástóli távolságát, valamint a rakodási helyet szíveskedjék azonnal bejelenteni. A biztositás felvételéhez szükséges bevallásokat van szerencsénk mellékelni, s egyúttal fölkérni, hogy azokat — a rovatok pontos kitöltése mellett a szalmás gabona és takarmány készletek felvételénél használni és ha jégkár érte volna a biztosítandó készletet, akkor ezt a jégkötvény számra való hivatkozással a bevalláson megjegyezni szíveskedjék. Tisztelettel maradunk : Az első magyar általános biztosítási társaság budapesti foügynöksége. Selyem minta termelés Zomtián. Csaknem hihetetlen és mégis való, hogy a selyem- termelés, a mely aránylag oly csekély időt és fáradtsá got vesz igénybe, I a termelő javára oly szép anyagi hasznot eredményez, Zombán is lassan-lassan meghono- sul, mert valamint vannak a selyemtermelésnek ország szerte, úgy Zombán is, fáradhatatlan, lankadatlan szor galmú pártfogói 1 Ezelőtti években, ha a selyemtermelésről volt szó, avagy, ha Zomba község lakossága a selyemgubóterme- les mivelésére buzdittatott, úgy szólván üres, halotti csend volt a néma válasz, — de az idén nagyságos Döry Stefánia urhölgy nemes buzgalommal párosult kez deményezése és Bellada Ferencz tanító urnák fáradha tatlan szorgalma következtében Zombán a selyemterme lés korszaka, habár aránylag kevés a termelő, virágzó nak mondható. De hát kié az érdem ? . . kit illet az elismerés nek, bár szerény virága? Vajha közmondássá, közszokássá vállnék ország szerte, hogy „koszoruzzuk meg az érdemet!“ Mint mindenütt a kerek ég alatt, úgy Zombán is van több oly szegény napszámos család, melynél a csa ládfő kézi munkájával keresi meg övéinek mindennapi kenyerét, mig a nő otthon a házi munka végzésén kí vül, apró gyermekeire, mint egyedüli drága kincseire vi sel gondot. Nagyságos Döry Stefánia urhölgy a szegény népet választotta ki nemes buzgalmának keresztül vitelére ak kor, a midőn a szegzárdi kir. intézettől 100 gramm se lyem petét kieszközölni kegyeskedett, s azt a tiz leg szegényebb család között, gubótermelés végett arányo san felosztotta. Képzelhetni az örömöt, midőn a selyemhernyók las- san-lassan előbujván rejtekükből, napról-napra eleveneb bek lettek és többet fogyasztottak, csakis képzelhetni a szegény családok gyermekeinek örömét a felett, hogy az úgy szólván játék-munka után (mert a szeder levelet a gyermekek játék közben szedik) még szép anyagi ha szonra is számíthatnak. De csaknem megfelejtkeztem Bellada ‘Ferencz ta nító úrról, a zombai selyemtenyésztési inspectoral, egy szersmind a selyemtenyésztés nagybani művelőjéről. Nevezett tanitó ur az intézettől 30 gramm petét kérvén, mint nagytermelő, az ügynek lankadatlan szor galmú apostola! Selyemhernyókról ábrándozva alszik el, s gubókrél álmodozva ébred, e szerint valóban nem csoda, ha esze- ágába se jön az a szívből jövő, igazán költőileg kifeje zett sóhaj: „képeddel álmodom, képeddel ébredek,“ mert a selyem termelés egész idejét, minden gondola tát elfoglalja. Reggel korán kelve, útja a selyemhernyókhoz ve zet, majd számba véve apró harezosait, a levél szedő ket, csatarendbe vezeti előre 1 előre 11 vagy az ország úira, vagy Patlanra, avagy, ha kevesen vannak, a köz ségi szedreskertbe. — Győzelmi zsákmánnyal kellőleg megrakodva, s egy napi gondtól megszabadulva, nyu godt lelkiismerettel tér haza, hol már hangos örömmel várják övéi: a selyem hernyók! A délutáni órákban az idény elejétől kezdve, csak nem mindennap sorba látogatja az egyes termelőket, s részükre szóval és tettel egész készséggel ád felvilágo sítást és utasítást. De jerünk a gubó minta-termelési helyiségbe! a folyosóra lépve, lassú, folyton tartó zajra leszünk figyel messé, kinyitva a terem ajtaját, a meglepetés „ah“ ah“-ja önkénytelenül reppen el ajkainkról! Egész hernyó világ! mely az étkezés közepette oly kellemes, folyton tartó zajt idéz elő, mint tavasszal al- konyodás felé a szt.-györgyi langy eső aranyokat érő cseppjei. A helyiség minta intézethez hasonlít, mindenfelé a legnagyobb tisztaság uralkodik, a selyem hernyók rá csok szerint elkülönítve, a legczélszerübben s legponto sabban kezeltetnek, ha a látottakon gyönyörködve végig nézünk a két nagy teremből álló helyiségen, önkényte lenül az a gondolatunk támad, hogy kizárólag a községi tanitó urak vannak hivatva országszerte, a selyemgubó termelésnek a nép között leendő meghonositására. Ha a helybeli közönség köz- és vasárnapokon meg meglátogatja azt a hernyó világot, mely az iskola épü letnek selyemtenyésztésre átalakított részében, valóságos otthont talált, a szives felvilágositásra mindenkor kész Bellada Ferencz tanitó úrtól, mint a közönség közül ki-, magasodó apostoltól, mindenkor élvezettel hallgatja a se lyemtenyésztés módja és hasznáról szóló előadásokat'. " Sok ilyen tanítót a nevelés, sok olyan pártfogót, mint nagyságos Döry Stefánia urhölgy, a selyemtenyész tési ügynek I akkor hiszem, hogy a selyemtermelés szép hazánkban is rövid idő alatt virágozni fog, és hogy a szép iparággal együtt virágozzék jóllétben és boldogság ban egész Magyarország, ez minden jó honfinak igaz óhajtása. B . , , . E . . ; IRODALOM. * 780 magyar népdal zongorára. A „Magyar Dal- Albumából, mely a magyar népdalok egyetlen folya matban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjte ménye, megjelent a IV-ik kötet 9-ik füzete is a 761—■ 780. számú, következő dallamokkal: 1. Patyolatos a ku- rucz. 2. Pásztor vagyok az Alföldön. 3. Pesti kaszárnya. 4. Piros alma gömbölyű. 5. Piros a te kendőd. 6. Rég elhullott a levele. 7. Síkos a hó, szalad a szán. 8. Szálj le huszár a nyeregből. 9. Száraz ágra száll a gerle. 10. Szereti a hal a vizet. 11. Szeretlek, szeretlek angyalom. 12. Szeretlek kedves rózsám. 13. Széles az én kedvem ma. 14. Szép a hajnal pipi-piros nyílása. 15. Szép a világ, édes az élet. 16. Szépen mosolyg a nap. 17. Szín telen. 18. Szittya vitézek. 19. Szól a lélekharang . . . 20. Szól a világ, mit hajtok rá. — A „Magyar Dal- Album“ IF. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallamtartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmetve küldetik szét. Előfizetések legczélszerübben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. Hivatalos hirdetés. 3830 —1882. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság köz hírré teszi, hogy Vertheim Fülöp paksi lakos végrehajtatónak, Gaiigl János végrehajtást szenvedő elleni 1000 frt tőkekövetelés és járu lékai iránti végrehajtási ügyében a paksi kir. járásbíróság terüle tén levő, Györköny községben fekvő, györkönyi 257. sz. telekjegy zőkönyvben foglalt A. I. 1—10. sor. és f 1952. hr. — nemkülön ben a györkönyi 1234. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt A. f 2655. hrsz. ingatlanból Gangl Mátyást illető x/# részre 10003 frt, 60 frt, 5 frt 60 krajezárban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1883. évi július 24. napján d. e. 10 órakor Györköny község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az igatlan becsárának 10-%^ készpénzben, vagy az 1881. LX. t. oz. 42. §-ában jelzett árfolyam mal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes érték papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. oz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Pakson a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság nál 1883. évi január hó 25-én. Szentpétery, kir. aljárásbiró. Ep azért ama képesség, melynél fogva az em ber Önmagát folytonosan tökélyetesitheti, arra figyel mezteti őt: hogy az öntudatos öntökélyetesitést az er kölcsi kötelességek közé sorozza. Már pedig a mi er kölcsi kötelesség, azt lelkiismeretes buzgósággal kell teljesíteni. Azért is egy műveltségre törekvő embernek föl kell használnia mindazon módokat és eszközöket, melyek által az öntudattal járó öntökélyesitést megva lósíthatja ; nehogy úgy tegyen, mint egy olasz nemes, ki életében 14-szer verekedett meg azon kérdés mi att : ki nagyobb költö, Dante-e vagy Ariostó ? s mi dőn halálos ágyán gyéntatója szelíd szemrehányást tenne neki veszekedő természetéért, megvallá, hogy a nevezett 2 iró munkáit soha sem olvasta. Ámde az öntökélyetesitésnek temérdek módja van, melyeket bajos volna egy keretbe foglalni nagy halmaza miatt, azért itt csak egyet említünk meg a sok közül, melyet értekezésünk tárgyául is felvet tünk: a költők behatóbb és birálkodással párosított tanulmányozását. Nagyon sok példa tanúskodik a melleit, hogy az ilynemű tanulmányozás sohasem szűkölködik óhajtott eredmény nélkül. Horatius a görög költők tanulmá nyozása által lett a legclassicusabb római költő, Vir- gilius gyönyörű Aeneise nem születik, ha nem tanul mányozta volna Homerosnak örök becsű Iliasát és Odysseáját stb. Schliemann Henriket, a nagyon ala csony sorsból származott s önszorgalma által lett tu dóst Homér Iliásának olvasása ösztönözte ama nagy nevezetességű és a tudományra, megbecsülhetetlen ása tásokra, melyeket napjainkban Görögországban eszkö zöl. Vagy nézzünk néhány példát nemzetünknél. Ze- rinvári Zrínyi Miklós a görög és római classicusok, de leginkább Tasso Gerusalemme liberatája olvasása után teremtette Zrínyiászát, mely azért mégis ment minden utánzástól. Faludi főleg az olasz és spanyol irodalom tanulmányozása által nyerte azt a változatos, könnyed, tiszta és gördülékeny stylust, melyért kor társai „Magyar Cicerónak“ nevezték. Virág Benedek ben, a nemzeti lélek tüzes ébresztőjében, Ányos mun kái gyújtották meg a költői tüzet; majd aclassicusok behatása folytán ö teremtette meg nálunk horáci csín nal a bölcselőn és hősi ódát; méltán is nevezte el kora „magyar Horác“-nak. Avagy nem ragad meg bárkit is ama kellem és fönség, báj és erő, mely Berzsenyi ódáin elömlik? Pedig ez is tanulmányozás eredménye, a mennyiben az ö fiatal, vidám lelke a görögök felé repdes vissza. Kölcsey és Vörösmarty főleg az ó clas- sicusok, majd a többi irodalom hosszas és beható ta nulmányozása által emelték a magyar nyelvet a tető pontra, az főleg a prózában, ez a versben s kimutat ták müveikben, hogy a magyarnyelv a legzengzetesebb, a legerőteljesebb a görög és római nyelvek után. De végtelenre nyúlhatnának soraink a példákról, azért még csak egyet említünk meg. Petőfi, napjaink legün- nepeltebb költője, kit az iskolákból többször kicsap tak, majd katonának állt, majd szinészeskedett, csak is az által lett oly jeles költő, hogy oly roppant szor galommal tanulmányozta a hazai és a külföldi költö két. Lánglelkének ez adott tápot, ez adott helyes irányt, melylyel aztán genieje újat teremtett. Ámde, niucs beoltva mindenkinek leikébe a köl tői erő, tehetség isteni s adománya, így valaki olvashat bármennyi költői müvet, ha nincs rátermettsége a köl tészetre, soha sem lesz belőle költö; de azért, hogy a költői müvek beható olvasása elengedhetetlen kellék a műveltség megszerzésére és a szív nemesítésére, azt senki sem vonhatja kétségbe. „A költői müvek szárnyak,“ mondja Castelar, „me lyekkel az ipar és kereskedés világából, a hol lakunk, az eszmény végtelen egébe emelkedhetünk.“ Valóban a költői müvek kiragadnak bennünket az anyagiasság ból keblünket finom, gyengéd érzelmekkel töltik be, képzeletvilágunk felemelhedik, s mint Virág mondja: „A csillagokon túl aetheri szárnyon röpdös.“ (Folytatása következik.)
