Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-09 / 6. szám
az illető nép is használja, azokat újuk úgy, p. o. Paulo, Veronese stb. A többieket írjuk saját szokásunk szerint, a vezetéknevet elöl, a keresztnevet azután ; ha olyan keresztnév a magyarban is van, akkor azt le is fordítjuk, ha nincs, akkor változatlan hagyjuk. P. o. Thiers Adolf és Saccih Archangelo. A meghonosodott idegen neveket (17. §.) kivált ha magyarosan ejtjük ki, újuk magyarosan; pl. József, Lipcse, október, kritika, múzsa stb. Kötőjelt (28. §.) használunk a) kérdő*e szócskánál pl. ugy-e?; b) ha egyazon rag több szóra vonatkozik; p. o. arany-, ezüstért; — c) egyik-másik idegen szó és tulajdonnév képzése vagy ragozása esetében; pl. corneille-i; Muraival. d) különféle összetételeknél, jelesül: az igekötök ismétlődésekor; pl. bc-betekint; az ikerszóknál: ireg-forog, dcrrel- durral, egy-egy,öt-öt; ritka kapcsolatokban: kard-ki-kard; kétértelműség kikerülése végett: fa-ló és faló; hosszú és helynevi összeköttetésekben: épületfa szállítás, Buda-Pest. (Ha melléknevekké válnak, mellőzzük a kötőjelt; pl. szent- andrási.) Az összetételről (19. §.) a következőket kell megjegyeznünk. Két vagy több szó, ha valamely külön fogalom kifejezésére egyesül, összetett szóvá lesz. A szoros értelemben vett összetételnek, akár egyszerű akár többszörös (a mely kettőnél több szóból alakul), mindig csak két Összetételi tagja lehet: az előtag, határozó szó), és az utótag (alapszó), pl. hét-fő, gőzhajó-gyár-igazgató, közoktatás-ügy. A hosszú összetettet kötőjellel osztjuk eme két tagjára: rézedénygyár-igazgató, s nem rézedény gyár-igazgató. Ilyenkor azonban még jobb, ha a felette hosszú összetettet másféle, pl. jelzős vagy birtokviszonyos szerkezettel cseréljük fel, p. o. rázedény-gyári igazgató. Az olyan előtag, a melynek részei közt már van egy vagy több kötőjel, közvetlen fűződik az utótaghoz: vallás- és közoktatásügy, e, h. vallás- és közoktatás-ügy. Némelykor csak félreértés elkerü- végett használunk kötőjelt, pl. fa-ló. és faló. Az összetétel esetei. (20. §.) Az összetett szók három! osztályba sorozhatók. I. Az első osztályba esők előtagja jelző gyanánt áll; egyesülnek pedig e viszonynál fogva: a) a főnevek: pl. cserfa., magbuza, országút, hadnagy, földhitelintézet, Kisfaludy- Társaság, Deák-tér, Sugárút, Péterfia-utcza. Ha e kötőjeles összetettek melléknevekké válnak, elmarad a kötőjel: czeg- lédutczai. Ha azonban az összetett szavakban az előszó nem határozzaa másikat, azaz, ha azok nem szorosan'Vett összetettek: akkor a kötőjel megmarad: arad-temesvári (vasút). Összetettek még: faház, vasvilla, aranypénz stb, Az ilyeneket, különösen ha hosszúra nyúlnak, külön is választhatjuk, s ha egyike vagy másika az összetétel elemeinek összetett : akkor mindig külön Í3 választjuk; pl.: ezüst teríték, vagy-arany pecsétgyűrű (e. h. aranypecsótgyürü) stb. A mi 1 a nő és né szócskákkal való összetételt illeti, a -nö-vel 1 való összetettek p. o.^gró/hő, írónő stb. azt jelentik, hogy ! nöszemély az, a ki gróf vagy iró; a né-vei való összetettek p. o. grófné, lakatosné stb. meg áz(jelentik, hogy ^ az illető gróf vagy lakatos felesége. Föltétlenül hibásak ; azonban a nemi különbség kiemelését ezélzó olyan össze- * tettek, mint: elnöknö, felperesnö. Ilyenkor ugyis tudjuk, | hogy nőről van szó, s ennélfogva igy írjuk: Nagy Vilma £ elnök, vagy Kiss Borhála alperes stb. b) A főnév jel- 1 zöképen egyesül a melléknévvel. Ekkor ugyanis együtt- * véve harmadik szónak jelzőjévé lesznek: kőkemény, rózsapiros, január-havi, Mátyás-kori: melléknévvé vált névutóval: € föld-alatti, dunán-tuli. c) A melléknév (és rendes jelző tár- I sai: részesülő, névmás, számnévmás, számnév) szintúgy a ^ melléknévvel, miut jelző jelzője: lágymeleg, vakmerő stb. s A melléknevet és jelzötársait csak kivételkép lehet össze- I Írni, akkor t. i. ha az összeírás más értelmet kölcsönöz a s szónak, pl. három havi részlet és egy három-havi részlet, I két telkes gazda és kcttelkes gazda. Az u '« képzős mellék. 1? névi összetettek közül is azok Írandók össze, melyek vala- z mely állandó fogalmat fejeznek ki, mint: bőkezű, sajátkezű ® stb. Hasonlóképen a czimzések : Nagytekintetü, Fötiszteletü Ü stb. kötőjellel egybeírhatok az olyan műszók is, mint egyes-. ^ számi stb.; végre a kori, korbcli utóraggal birók. A hol az ^ olösorolt esetek fenn nem forognak, ott a különirás van helyén. 8 dj Egybeirandók a névmások, számnévmások és számnevek Í egymással, pl. enmagam, egymaga, háromennyi, külünirva: “ egy maga, három ennyi mást jelentenek, e) Egygyé alakul gj a melléknév és emlitett jelzötársai a főnévvel is: de csak u kivételesen, midőn együtvéve különös fogalmat támasztanak: * jólét, újév, közjog, kisbiró, Magyarország, Ivis-Kunság, eszem-iszom-ember. (Ez utolsó különös szerkezet, mert elő- e tagja igealak s mégis jelzői természetű.) Összeirandók az { ilyenek is: four, főrend, uriszék, lopótök, veröfény, itélöszék, kicsoda, micsoda, hányadrész. Sajátságos összetett: Miatyánk. Az ilyeneket iró toll, ivó viz stb. külön kell Írni, mert a részesülő csak oly jelzője a főnévnek, mint a melléknév. H. A másodosztályú összetettek rendszerint valamely viszonyrag beolvasztásával alakulnak egygyé. Ez összevont a: szókban az előtag nagyobbrészt birtokos; nem ritkán kiegé- k szító', lappangó tárgyeseti raggal; némelykor másféle szó- uj vonzati viszonyban is áll az utóraggal, Birtokos előtaggal: él agyrém, lábnyom (agy réme. láb nyoma), öufentartás (maga k; őniartása). A viszonyragok előállanak kivételesen az egyik, 'agj a másik tagban, némelykor mind a kettőben; felemás, ki ucsufía, asztnliin, urak-háza, atyafi és atyámfia (s nem atyáin bt aj.^Ha jelző nélkül állnak a mondatban, külön írhatók; g( I ha jelző előzi weg, a bennük rejlő egységes fogalom be :abalos kifejezése tekintetéből kötőjellel egyesitendők, pl. J lei rég várt nevemnapja, tartózkodó maguk-társa, központij sze- gények-háza, (központi szegények háza mást jelent.) Az előtagban lappangó esettel: önámító (magát ámító), favágó (fát vágó), mitévő (mi tévő). Tárgyeseti raggal I egybeírva, igy sommittevő, mittevö, ezek helytelenek. Másképen vonzott előtaggal (szintén lappangó ragokkal): műszer (műhöz való ezer), zsebkendő (zsebbe való kendő), önálló (magátol álló), különös alakulásuak: száműz, számkivet. A viszonyragjukat kivételesen megtartó összetettek közó tartoznak e sajátszerü alakulások is: szavahihető, eszement, továbbá: pori pte, szúrágta. Más ez: éjszak v. észak; más: éjtszaka, éjtszakának idején. Hl. A harmadik osztályba eső összetettek tagjai csupán i estik mint fogalmilag szorosan összefüggő, mondatban különben is együttjáró szók fűződnek egymáshoz. Ez összetettek előtagja többnyire ige* vagy nóvhatározó; némelykor név- vagy kötőszó. Egybe olvad e szerint: a) az ige- vagy névhatározó a vele járó igével, igenévvel, főnévvel, néha más névszóval is; pl. belép, kimegy, itt-létem, ott-laktom- ban, előszó, jótáll, tisztánejtés, nagyralátás, tudvalévő, tizenegy stb. b) Az igehatározókat és kötőszókat alkotó különféle beszódrészek, valamint maguk az együttjáró határozók és kötőszók is, pl. aznap, ezidén, sohanapj án, mégis, ugyanis, hamindjárt stb. c) Az ikerszók. Ezek összetett tagjai nem határozzák, csak nyomósitják egymást: bű-báj, hir-név, hire-neve, fő-fő, jött-ment, járó-kelő, helylyel közzel, éjjelnappal stb. A névelőnek (21. §.) s nélküli a és a mutató névmásnak a, e, alakjait (a mindemellett, mindamellett kivételével) külön Írjuk: a ház, a rét, a miatt, a ki, a melyik, a hol, a míg, a midőn stb. A számneveket (22. §.) az üzleti életben akármilyen hosszuk, egybe szokták írni. Másféle iratokban a következő szabályok követendők: I. Összeadás utján keletkező számcsoportban a) az egyesek nfindig együtt maradnak a tízesekkel: tizenegy, huszonhat; b) az egyesek és egyszerű tízesek (húsz harminca) a száz és ezer számokkal; a száz is az ezerrel pl. százegy, ezeregy, ezerszáz; c) magánálló csoportban, mihelyt két tagú tízesek járulnak a száz hoz és ezer-hez, vagy megfordítva, külön választjuk a magasabb számoktól az alsóbbakat: száz tizenöt, száz nyolezvanhárorn, kétszáz egy, egymillió egyaz egy számot képező ezres százas, tizes kerekszámokat igy Írjuk: ezer száz húsz. Megjegyzendő, hogy bárminő és bármekkora számnak is rendszerint csak összeadott tagjai oszlanak külön-külön csoportokra pl. évszámok: ezer háromszáz tizenegy. H. Sokszo- rozás utján keletkező csoportokban, a) együttmaradnak a csoport tagjai pl. kétezer, százhúszezer; b) a hosszabbra nyúló sörözőhöz kötőjellel csatoljuk a szorozottat pl. huszonhárom-ezer. c) az igen terjedelmes számnak fő tagjai külön álló osoportokra oszlanak. így: száz-ötvenezer háromszáz-negyvenkettő (150,342). A szórészeket a sor végén (24. §.) nem az elemzés, hanem a tagolás szerint választjuk el, tehát nem igy sokad al-om, hanem so ka-da-lom. A rövidítéseket az elválasztásnál ki kell egészíteni, igy ösz-sze. Hanghasonulásnál igy választjuk el a szavakat: galy-lyal. Minden hangzó külön szótagot képez ugyan, mindamellett az elválasztásnál a szók -ythmusára figyelni kell, pl. fia-im, s nem fi aim. Az összetételt tagjai szerint választjuk el: el-áraszt, atyánk-fia. Nagy kezdőbetűvel (2fe §.) Írjuk a szót I 1. a beszéd űején s versekben a sor elején; 2. pont után. 3. kettős iont után mikor idézet követi; pl. végszava ez volt: „Em- i-kezíél meg gyermekeimről.“ — De a saját előadásunkba zött idézeteknél nincs szükség nagy kezdő betűre. 4. Nagy kezdőbetűvel Írjuk a személyek neveit, az Isién, Szentlélek, tb. neveket, a tárgyi tulajdonneveket: Észak-Amerika, Li- mtvároo stb. Az intézetek neveit csak akkor Írjuk nagy »ctiivel, ha czimnevekül szerepelnek: Magyar Nemzeti Mu- ieum, — könyvek, folyóiratok stb. czimeit: Hunyadiak Kora, Szökött katona, Budapesti Szemle. A hónapok, napok és innepnapok nevei kis kezdő betűvel iratnak: január, hétfő, uisvét, sziutugy a tulajdonnevek is, ha melléknevekké letek : ketetindiai, nagyszótári. De a családnév és történeti zemélynév még ekkor is I magtartja nagy kezdőbetűjét: )rczy kert, Kis Jakab-féle stb. Tudományos sza :munkákon az osztályrend- család- és nemnevek nagy kezdő be- üvel iratnak; a fajnevek azbnban csak akkor, ha személy itán támadt az elnevezés. Nagy kezdővel Írjuk a megszó- itó czimneveket levelekben lés hivatalos iratokban: Cs. és Apostoli Kir. Felség! Szeretett Bátyám! De a megszóllitás s tiszteletczim nélkül egyszerűen érintett rang és hivatal is kezdővel írandó. bzámhiiber János. Különfélék. — kérünk lapunk tisztelt olvasóitól szives elnézést z iránt, hogy a tárczarovatot ezúttal teijedelmes vezérczik- ünkkel voltunk kénytelenek betölteni, Azonban jövőre egy gy tárgyánál, mint főleg nevelési becsénél fogva egyaránt rdekes beszély közlését kezdjük meg lapunk egyik mun* atársától. — Czáfolat. Megkerestettünk a következő czáfolat özzététele végett: A „Tolnamegyei Közlöny“ 5-ik számába „Halálozás“ felírással egy czikk jelent meg, mely en- ííu és családomat érint, e czikk írója csak is rósz akaratul egyik legjobb barátom .éjé főnököm irányában és kirné- tlenségböl a magam és családom irányában, közölhette e nem tudom minek mondható sorokat s bizonyára mélyen érzem a bántalmat, melyet azok által elérni akart. Kötelességemnek ismerem a nagyérdemű „Tolnamegyei közlöny“ olvasóinak tudomására hozni, miszerint Beszédes Géza főnököm és barátom a gyászünnepélytőli távollétét meleg résztvevő szavaival eléggé indokolta, miről ide csatolt levelének másolata fényes tanúságot tesz. Felkérem tehát t. szerkesztő urat, szíveskedjék jelen soraimat, úgy az ide csatolt levelet becses lapjában közölni, azon óhajjal, hogy bár adná az ég, miként sok oly jó őszinte barát és tisztitárssal dicsekedhetnék mindenki. Maradtam tisztelettel szerkesztő urnák Kajmád február 3 án kész szolgája Pleszay Antal. A csatolt levél a következőleg hangzik: Kedves barátom Plesz • ky ! A kegyetlen sors ismét a legmélyebb szomorúsággal sújtott téged és kedves családodat; fogadd kedves jó barátom a legöszintébb részvétünket az én és nőm részéről és ez alkalommal bocsánatot kérek, hogy e gyászos jeleneten részt nem vehettünk, miután úgy nőmre mint reám ily jelenet oly végtelenül hat, hogy átérzem azon apai fájdalmat, mely most téged kedves barátom ért. — A vigasztalás ily esetben elhangzik és nincs lény, ki képes volna e szomorúság és fájdalom legfelsőbb fokában a kedélyt csak némileg is megvigasztalni, erre nézve a legjobb vigasztaló az idő, mely a legmélyebb fájdalmakat is enyhiteni képes, elvesztetted kedves kis leányodat, de az emléke megmaradt, mellyel az idő lesz képes kedves jó barátomat és kedves családját kibékiteni, Fogadd újólag a legöszintébb részvétünket, melyek után maradtam őszinte igaz barátod Beszédes b. k. Tolna 1879. január hó 21-én. (Ismeretes lévén előttünk a mély családi bánat, mely Beszédes urat néhány év előtt egyi tlen fia elvesztésével sujtá, mi is a távol maradási okokat nem a közleményben foglalt irányban véltük feltalálhatóknak: hogy a közlemény, ennek daczára napvilágot látott, szolgáljon mentségül a forrás eddigi teljes megbízhatósága. A szerk.) — Egy csaló barangolja be megyénk több községét, megfordult már Fadd, Tolna, Bonyhád, Kiss-Dorogh, most legutóbb Gyula-Jovánczán és Igaron volt, hol rokonomnak öcsémnek, unokámnak s Apátbi gazdasági gyakornoknak, adta ki magát s több egyéntől hihető pénzt csalt ki azon ürügy alatt, hogy nekik gazdatiszti, irnoki, gazdaí állomást szerez, ajánló leveleket ir előttük, azokat postára küldi s engem azokkal elhalmoz, a könnyen hívők pedig folyamodványokat. bizonyítványaikat küldik azon jó reményben, hogy hivatalt, szolgálatot nyernek; az emlitett csaló többféle nevet használ, egyik helyen egyszerűen Lajos, máshol Polgár Lajos, Barta Lajos, Bohár Lajos stb. az utóbbi az ö valóságos neve, szabadságos katona, országos csaló, ki már I i,Pécsi Figyelő“ múlt évi 51. számában mint hírhedt tolvaj 3 csaló köröztetett, ezen egyén sem nem rokonom, sémái: m gyakornok, hanem országos szédelgő, kitől mindenkit óva inteni polgári kötelességemnek tartok. Egyszersmind aján- om őt a hatóságok figyelmébe. Garay Antal puszta-apáthi-i gazdatiszt. — A úzegzárcdi „kön} vés társaság“ helyiségében, nely a reform, iskolaszék részéről szives készséggel engedtetett e czélra át, múlt hó 19-én vasárnap délután az stenitisztélet végeztével igen látogatott előadás tartatott. Ez már a második volt. Érdekes és egyaránt meglepő jelenség volt látni, miként sorakoztak ifjak vének az előadó személye körül, figyelve annak majd minden mozdulatára. Az úri osztályból is ellátogattak egynéhányan a mondott döben, hogy fül és szemtanúi legyenek a társaság mükö- lésének. S valóban nem is sájnálhatták az erre szánt cse-. tely időt, mivel bizonyára ők is sok élvezetet és gyönyört utáltak értekezőknek igazán szép népies nyelven tartott slöadásában. Első alkalommal Borzsák Endre egyleti slnök ur értekezett a nyilvános felolvasások hasznáról és izek jelentőségeiről, kiváló gond és a népies irály kellékei elleinezték előadását, melynek hatása nem is maradt el. Jtóbbi alkalommal vagyis múlt hó 26-án vasárnap pedig íötvös Károly Lajos szék városi népnevelésügyünk törül magának maradandó érdemet szerzett ügyvéd ur mü- Lödött közre, ismertetvén Pestalóczi Henriknek L e n á r d és xertrud czimü hires munkáját (Zsengeri Samu fordításában) najd ezután a hazai nemzeti kisdednevelés ügyére tértát, is- oertetvén annak történeti fejlődését általános vonásokban, űeraelvén a kisdedóvodák szép jelentőségét és ezek kap- sán szóllott még Brunszwik Teréz magyar grófnőről, ki lökelö származása daczára nem átallott leereszkedni a nép- iöz, a védtelenül álló, elhagyott kisdedek érdekében síkra zállani és ez ügyben, mielőtt egész Európában mozgalom írnadt volna, megalapitá az első óvodát Budán a Krisztina árosban e század elején. Az előzmények után ítélve a táraságnak csak szép jövőt jósolunk; az érzék legalább nem iányzik ennek felkarolása iránt. Mint halljuk múlt vasár- ap délutánján is tartatott érdekes felolvasás, azonlfen erről izetes értesítést nem nyervén, annak csupán megemlítésére zoritkozhatunk. Felolvasásra bejelentették magukat: Pet- jvits György polg. iskolai tanító és Számháber János kis- ednevelö in-alt. Egyébkint ezennel ígérjük, hogy a ltöny- es társaságra, alkalmilag még visszatérünk, hogy róla tüzesebben ig szólhassunk, — „Mozogj ős az Isten is megsegít I“ — tartja a éldabeszéd és tartja mindenekfolött Baja város érdemes özönsége is. Nagy mozgalom indnlt meg városunkban — ja a „Kai. Néplap“ bajai rendes levelezője, kinek tudósi- íisát érdemesnek találjuk részünkről is az átvételre — s a íozgalom czélja nem kevesebb, mint az, hogy Bajától
