Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-19 / 3. szám

gyen s a rósz utak miatt ne kénytelenittessék egész őszön, télen és tavaszon át a pinczében és magtár­ban tartani; — mely idő alatt a kereskedő szükségletét azután idegen országban, hol a termény szállítható, szerzi be s a magyar ember sóhajtva kénytelen várni a vevőt, mely nagy költséggel előállított terményé­től értéke felének kifizetése után megszabadítja. Ügyeljen fel a népnevelési törvény keresztülvi­telére, mert elkoptatott, de azért mindig igaz frázis, hogy nemzetünk jövője műveltségi állapotától felté­telezted k. Támogassa a kormánynak a közegészségi vi­szony javítását czélzó jóakaratu törekvéseit, hogy a magyar faj azután ne csak fogyjon, hanem sza­porodjék is. Szóval tegyen meg mindent, ami jó s hagyjon el mindent, ami rósz. S ha minden bírót s annak minden választóját ily komoly törekvés lelkesít, akkor majd lesz a jó törvényeken kivül jó közigazgatás, olcsó törvényke­zés, nagyszerű fajszaporodás, drága búza, drága bor, művelt nép és a hosszú fenmaradás kellékeit méhé- ben hordozó —-------virágzó magyar állam ! A szegzárdi „Könyves társaság“ Szegzárd halad. Nem a gözmozdony gyorsaságával ugyan (gözmozdonyról példát sem vehetett, Báttaszéken re­kedt az), de „módjával“ mégis csak halad előre. Az uj esz­tendő uj művelődési tényezővel ajándékozta meg székváro­sunkat: társaság alakult iskolai és népkönyvtár alapítására, fentartására, ismeretterjesztő felolvasások és előadások tar­tására s a polgárok társas érintkezéséhez tisztes találkozási helyiség berendezésére. Az iskolai oktatás nem lesz ezentúl meddő, egyoldalú, a családok lelki épülése nem szorítkozik csupán a kalendárium és a ponyvairodalom olvasására, a társaság gyülhelye nem a korcsma, disznótor és' pinczeszer lesz többé: a szegzárdi „könyves társaság“ mind e hiányt pótolni, mind e bajt orvosolni hivatott. Elismerés az isko­laszéknek, mely a társaság helyiségéül egy tágas, berende­zett termet díjtalanul átengedett. Minthogy az egyleti ala­kulás oly helyes irányban és oly csekély anyagi eszközök­kel történt, hogy követése minden községben lehető s kí­vánatos: egyéb ismertetés helyett itt közöljük a társulat alapszabályait, — megjegyezvén, hogy Szegzárdon már több mint 100 tag támogatása biztosítja a kitűzött czél megkö­zelítését. I. FEJEZET. Czíni, czél, eszközök, !• §■ „Könyves társasági czímmel Szegzárdon egylet ala­kul, melynek czélja a szegzárdi ref. elemi iskola részéra könyvtárt szervezni és gyarapítani, mely egyúttal népkönyv­tárul is szolgáljon; czélja továbbá helyiségében ismeretter­jesztő társas érintkezésekre alkalmat szolgáltatni, felolvasá­sokat s előadásokat rendezni. 2. §. Az egylet által vásárolt könyvek, térképek, folyóira­tok és lapok, — melyek politikai pártirányuak nem lehet­nek — a szegzárdi ref. elemi iskola tulajdonát képezik s az által szabadon használhatók; de úgy az egjleti helyiség­ben, mint hazavive is használatára állnak egyszersmind a tagoknak és a könyvtár kellő gyarapodása után — ennek I javára fordítandó csekély díj mellett —- az egyleten kivül álló szegzárdi polgároknak is. II. FEJEZET. A tagokról. 3. §. A „Könyves társaság“ tagja lehet minden önjogu s fedhetlen egyén, ki az első alakuláskor tagsági ivén aláir, később pedig, ki a választmány által felvétetik és az alap­szabályokat tartalmazó anyakönyvbe nevét beírja. 4. §• A tagsági felvétel és aláírás 1 évre kötelez ; de ha az év végén a kilépési szándék be nem jelentetik, a következő évre is megujitottnak tekintetik. A tagsági év mindenkor január 1-töl számítandó. 5. §'. Évi tagdíj 1 írt o. é., mely két egyenlő félévi részlet­ben fizetendő le. 6. §. A tagok közgyűlésen választási és választhatási, szál­lási és szavazási joggal bírnak, lapokat az egyleti helyiség­ben, könyveket pedig haza vive is olvashatnak, a felolva­sásokban, előadásokban résztvehetnek és az egyleti helyi­ségben szabados minden foglalkozásnak s nemes időtöltés­nek részesei lehetnek. III. FEJEZET. Az egylet igazgatása. 7. §. A közgyűlés hatásköréhez tartozik: a választmány és tisztikar választása, pénztári számadások megvizsgálása, alap­szabályok módosítása, a felebbezett választmányi határoza­tok felülvizsgálása és a választmány évi jelentésének elin­tézése. 8. §. Rendes közgyűlés évenkint egyszer, rendkívüli annyi­szor tartatik, a hányszor az elnök, vagy a választmány, vagy húsz tag szükségesnek találja. — A közgyűlés ideje 7 nap előtt az egyleti helyiségben kifüggesztendő hirdet­ménnyel és a tagok külön meghívásával hozatik tudomásra. i 9. §. A közgyűlés határozatképes, ha 25 tag jelen van. A határozatok szótöbbségei hozatnak ; a szavazás 5 tag kívá­natéra elrendelendő; elnök döntő szavazattal bír. 10. §. A választmány áll: a tisztviselőkből és 5 választmányi tagból; határozatképességet 6 tag jelenléte állapítja meg. Az elnök döntő szavazattal bir. 1L §. A választmány hatáskörében áll: az egylet folyó ügyei­nek vezetése; tagok felvétele s esetleg kizárása, mi azon­ban indokolandó s a legközelebbi közgyűlésre felül birálha- tás végett mindig fölterjesztendő. Továbbá könyv és lap megrendelés, pénz kiutalványozás, szolga fogadás és a ne­tán felmerülő panaszok fölött elsőfokú határozás. 12. §. A tisztikar. Az elnök képviseli az egyletet kifelé, összehívja és vezeti a kqz- és választmányi gyűléseket s a határozatokat végrehajtja. Elnök akadályoztatása esetén teendőit a választmányi gyűléseken és harmadik személyek irányában az igazgató, a közgyűlésen pedig a választmány egyik megbízott tagja végzi. Az igazgató, ki egyszersmind a könyvtár őre, felügyel a házi rendre, szolgálatra s a lel­tár mellett kezelt egyl. vagyonra. A jegyző a gyűlések jegy­zőkönyveit vezeti, a kellő kiadványokat eszközli és a pénz­tárnokot ellenőrzi. A pénztárnok a bevételeket és kiadáso­kat felelősség mellett s a Választmány, illetőleg elnök utal­ványozásai szerint teljesíti, a tag- és olvasás díjakat beszedi a pénztár állásáról minden választmányi ülésen jelentést tesz, év végén pedig okmányolt számadást terjeszt a választmány utján a közgyűlés elé. IV. FEJEZET. Az egylet feloszlása. 13. §. Feloszlik a „Könyves társaság1* ha tagjainak száma 25-re olvad le és e czélból összehívott közgyűlés a felosz­latást elhatározza; vagy ha a tagok ’A-ed része közgyűlé­sen ily értelemben nyilatkozik. Feloszlás esetén a zárköz- gyűlés által 3 tagból álló átszámoló bizottság küldetik ki, mely hivatva lesz a könyvtárt a tulajdonos ref. iskolának korlátlan birtokába bocsátani, az egylet egyéb vagyonát el­árusítói, követeléseit behajtani, a befolyt készpénzt szintén a szegzárdi ref. iskola hatóságának az isk. könyvtár föntart- hatása czéljából átszolgáltatni és az egylet alapszabályait, anyakönyvet s hivatalos iratait megőrzésre a szegzárdi ref. lelkészi hivatalhoz átadni. 14. §. Az alapszabályok megváltoztatását s az egylet felosz­latását czélzó határozatok foganatosítás előtt a nagyméltó- ságu m. kir. belügyrainisterhez bemutatandók. Különfélék. — Az elöljáróság választása Szegzárdon szép rend­ben folyt le.. Eredménye a következő ; bírák: Nagy József Mizser, Praymayer József; tanácsosok: Angyal Ferencz, Cziráky J án o s, Gr ó sz Fér e n ez, S tein er Ignác z, Csárdás József és Török János. Hegybiró: Föglein János. Orvos: dr. Gájásy Lajos. Választott képviselőtestületi tagok: Grósz Ferencz, Békés Ist­ván, Frey János Hauszknecht, Baka András, Föglein János, Csárdás József, Lippieh István, Simon Rudolf, Csötönyi Pál, TörökJános Török és ifjú Majsay Józse f. — Az árviz roppant károkat tesz; — Faddon már 22 ház összedőlt. Az idő nagyon meghidegült, úgy hogy a hévmérő folyó évi január lö-én virradóra — 9 R.°-ot mutatott; ha a Duna újra zajlani k^zd s a Fadd alatti óriási jégtor­laszhoz még újabb jégtömeg csatlakozik, Tolnamegye be- láthatlan pusztításoknak néz eléje. — Öngyilkosság. Németh István faddi illetőségű le­gény, ki D. J. kir. alügyésznél inasi minőségben volt al­kalmazva. folyó évi jannár hó 13-án a reggeli órákban gaz­dája szobájában és revolverével azért, mert szolgálatából elbocsájtatott, agyonlőtte magát. Hullája orvosi bonezólás végett a Ferencz kórházba szállíttatott. — Egy lakodalom. Egy katonakötelezettségb'eh Siló fiatal polgárlegény megkérte egy szegzárdi gazdának fiatal leányát, azon kijelentéssel, hogy a nösülésre hatósági enge­déllyel bir. Már együtt volt a násznép, az illető lelkész teljes ornátusban már csak a hatósági engedélyt várta, hogy a fiatal párt összeadhassa; ez azonban késett s a foganatba vett utánnézés folytán a fiatal legény azon állítása, hogy már a szolgabirónál van az engedély, valótlanságnak bizo­nyult be, minek folytán a násznép úgy a mint jött, szépen hazament. Természetes, hogy a lelkész, ki félrevezettetett,— az örömapa, ki költekezett, — a menyasszony, ki férjhez akart menni s végre a násznép, mely más asztalánál vélt magának jó napot csinálni, az egész dologhoz nem vágtak valami örvendetes arezot! — Értesítés. Van szerencsém az orvosi segélyt igény­lőket értesíteni, hogy naponként délután 1-től 3 óráig díj nélkül adok orvosi tanácsot és rendelek. Szegzárdon, 1879. január 16-án. Dr. Gájásy Lajos, városi orvos. sága, koczkára van kitéve. Beatrix ezen ígérete, felajánlása és özekkel együtt járó fenyegetése, határozó befolyással volt további sorsára, mely maga magát megboszulva, keményen ítélt felette. VI. Zsigmond temploma zsúfolásig megtelt a királyválasz­tásra megjelent egyházi és világi főrendekkel Az ifjú Hu­nyadi részére Újlaki és Várdai szónokoltak elsőben is, fel­említvén mindketten azon jelenetet, midőn Beatrix előtt a király érzékeny beszéddel adta elő, miszerint a magyarok asszonyi uralkodást nem szeretnek elfogadni, de más felől, tapasztalhatta, hogy öt a nemzet személyesen sem szereti. Meg lehet, úgymond a haldokló király, hogy az ő kedvéért, ideig-óráig, elfogadná is a nemzet, de azután tőle bizonyára elfordulva, háborgatásával megkeserítené napjait, midőn az­tán a zaklatások súlya alatt kifáradva önként száműzné ma­gát balsorsával, melynek elébb-utóbb szánakozásra méltó áldozatául esnék vigasztalhatlanul. Kérte ennélfogva égre- földre, hogy engedje zúgolódás nélkül a koronát kedves fia Jánosnak, ki öt édes anyja gyanánt fogja tisztelni 1 minden időben és minden viszonyok közt iránta gyermeki szeretet­tel viseltetni. Különben is, ha tán gyermeke találna születni, ez esetben úgy is megfognak szűnni János fia jogai, ellen­kezőleg pedig, sokkal hálásabbnalf muíataudja magát emléke és családja iránt, mintha más idegén ,e{e/pct volna hajlandó boldogítani a korona bírásával. Ezen beszéd, mint vaJs-mi meny dörgés megrázkódtatta a tempiom falait és az ellenpár- ■ tiak elnémulására, hirtelen mint villám csatanása csak úgy dörgött mindenfelé az ifjú Hunyadi herczeg nevének feiki- álltása és többször ismételteivé repült ennek viszhangoztatása. j A válság ezen pillanatában, midőn sem egyik, sem má­sik fél nem akart volna engedni, a cselszövök tanácsában az végeztetett el, miszerint közmegegyezéssel válasszanak egy közbirót, kinek aztán Ítéletében minden kifogás nélkül mindenik fél tartozik megrfyugodni. A választás esett Zápo­lya István nádorra. Ebben megnyugodtak Hunyadi János pártfelei is, holott épen ez döntött választottjuk sorsa felett/ És ha e pillanatban lett volna az ifjú herczegnek egy Szi- lágyija, mint atyjának volt, bizonyossan sem ő sem hívei nem tántorittattak volna el idő nyerés által. De ismerve a körülményeket és viszonyokat, miszerint már István, atyja Zápolya Imrének is Mátyás király volt leghatalmasabb pártfogója, ki azt a leggazdagabb birtokosok egyikévé tvtte, ■ fiát pedig Istvánt a semmiségből kiemelve, bizalmával megajándékozta, kegyelmének legkitűnőbb jeleit halmozva reá, úgy nézték ennek iadandó véleményét, mint a melybe már előre is a legtökéleWsebb bizalmat vethetik, holott ez, mint a következés megmutatta, szivében a királynak ellen­sége, az ifjú herczegnek üldözője, a cselszövö ravasz Beatrix- nak pedig párthive volt J És ezen háládatlan föur, ki távol a külföldről egykedvüleg nézte, mint yillonganak egymással hazájában a főrendek, már ekkor Ulászlótól nagyszerű és gaz­dag birtokokkal megajándékoztatva, következő válasz adásával döntötte el a dolgot: „Olyap királyt kell — úgymond — ez idő szerint választani, kinek befolyásával, minden hudfoly- tatás elkerültessék vagy legalább, ellenségeink száma ke- vesedjék. Erre nézve legalkalmasabbnak látja, ha a cseh király választatik (el; mert a két erő egyesülvén egymással, minden |S§ meStámíldást azzal könnyen visz- sza lehet verni,** i . j Ezen nem várt vélemény adás, villám csapás volt a Hunyadi pártra és nem csak ott a helyszínén, hanem a Duna partjain is a neki busult magyarok, mint a vihartól felkorbácsolt tenger, háborogni kezdének, melynek zúgásá­ban, az-ellenkező rész nagyobb száma daczára is, kard mar­kolatjára csapva Újlaki herczeg, elkeseredésében ezen sza­vakban tört ki: akár élek, akár meghalok, de volt kedves királyom fia mellől el nem állok. Ezzel véleménytársival elhagyva a szóharcz csatáját, visszarepült a Rákosra, hol arra határozták magukat, hogy Buda várát odahagyva az ifjú Hunyadi herczeg társaságá­ban, ennek fejedelmi roppant kincseivel, melyeket hajókra és szekerekre pakoltak fel Tolnán keresztül Baranyába in­dulnak le. VH. A választott király melletti különböző szinezetü több­ség hirtelen magát tájékozni nem tudván a nagy tolongás­ban, maga is megdöbbent a Hunyadi pártiak eltávozásán, mely elöpostája volt oly dolognak, melyet kiki szeretett volna elkerülni. Ennélfogva a folyvást háborgó elemek le- csendesitése végett, Báthori Istvánt, Kinizsi Pált, más egyéb királyi pártiakkal teljhatalommal a Budán maradt főrendek Utánuk küldvén tekintélyes váltogatott sereggel, hogy az ifjú herczeg Hunyadit és társait, akár alku utján kibékítve vagy ha ez nem sikerülhetne, ütközetben is elfogva tartóz­tassák vissza feltett szándékában, ne hogy orvosolhatlan bajt okozván, a nagy többség hozzájárulása és beleegyezé­sével létrehozott intézmény felforgattatván, romokba dűljön 1 (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents