Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-06-01 / 22. szám
megtörtént és az — a mint az ide zárt hirdetésből látni méltóztatik, a folyó évi junius hó 1-ével megnyittatni fog. Czélja különösen az volna, hogy a szegényebb sorsuak pillanatnyi szükségletük fedezésére gyorsan és könnyen tör- leszthetö módon pénzhez jutván, fizetés képességüket fen- tarthassák és keserves keresményükkel ne hizlalják az emberi társadalom heréit. Hogy azonban ezen, csak szerény körülmények között és csekély tökével megindulandó vállalat megközelitendi-e a kitűzött czélt, (elérni egyelőre csupa lehetetlenség) az a létesítőknek önzetlen és rendithetlen elhatározása mellett még különösen attól is függ: hogy a vállalat menynyiben talál később gyámolitókra: és lesznek-e mások is, kik a czél üdvös voltának szem előtt tartásával, ilyes valamire mint úttörők szinte vállalkozni fognak. Ezeket akartam t. szerkesztő urnák tudomására hozni s a midőn felkérném, hogy a közlöttekböl azt, a mit jónak lát, becses lapjába felvenni szíveskedjék, kiváló tisztelettel vagyok t. szerkesztő urnák Faddon, 1879. május 28-án alázatos szolgája Krisztinkovich János. — Hirdetés. A helybeli postahivatalnál alolirott és érdektársaitól a folyó évi junius hó 1 -töl kezdve 5 frt, 10 írt, 15 irt és 20 frtnyi összegekben kölcsönök kaphatók a következő feltételek mellett: 1-ör. A kölcsönök csak törlesztésre és egyedül helybeli lakosoknak személyes hitelre adatnak és minden vasárnap délutáni 3 órakor a jelentkezés sorrendje szerint szolgáltatnak ki. 2-or. Az adóslevelet az adós vagy egyedül, vagy házastársa, avagy másokkal együttesen állitja ki, de ha kivántatnék, kezest is állítani tartozik. 3-or. A törlesztés egy éven át heti részletekben és igy 52 részletben történik; minden vasárnap délelőtti 9 órától délutáni 3 óráig alolirottnál a postahivatalban a kölcsönvett tökének 2Vi«%-tolija, igy tehát hetenkint 5 frt után 11 kr, 10 frt után 22 kr, 15 frt után 33 kr és 20 frt után 44 kr törlesztendő. 4-er. Az első részlet a kölcsön kiadásakor le- vonatik, az 52-ik részlet lefizetésével pedig a kölcsön le- törlesztettnek tekintetni és az adóslevél visszaadatni fog; a heti törlesztéseken kívül az adós semmi más járulékot sem fizet. 5-ör. A ki a részletfizetést elmulasztja, minden 11 kr után 1 kr. késedelmi kamatot fizet, ha pedig egymás után 4 részletfizetést mulaszt el és megintésre sem teljesiti kötelezettségét, (mely alatt egyénenkint 5 kr intésdij is értendő) egész hátralevő tartozása tőle birói utón behajtatni fog. 6-or. Jogában áll az adósnak a hátralevő tartozásból egyszerre több részletet vagy azt egészen is letörleszteni, ez esetben azonban valamely kamatbeszámitásra igényt nem tarthat. A kölcsönt nyerni óhajtók mai naptól fogva alolirottnál bármikor jelentkezhetnek. Faddon, 1879. május 28-án. Krisztinkovich Árpád. — A megyei ügyvédi karhoz. Az ügyvédség gyakorlatánál bebizonyult tény az, hogy sokszor a sok oldalú Írás késlelteti az ügyvédet a gyors eljárásban, mivel a több ívre menő kereset és mellékletek temérdek írást és időt vesznek igénybe; de sok helyen írnok sem találtatik, igy az ügyvéd felei várakozásának a legjobb akarat mellett sem tud megfelelni. Ezen segitendö a kutató ész talált fel oly szerkezetet, hogy egy iratot egyszer leírva 50—60 példányban lehet sokszorosítani, igy van a „hektograph polygraph“ mit Bécs produkált, és magyarországi ügyvédeknél már több helyen található is; nem akarom ezeket kicsinyiteni, de a czélnak nem felelnek meg, mert a hektographyáról az iratot csakis forró vízzel lehet levenni, a forró viz pedig az anyagot felolvasztja s igy hamar haszna vehetetlenné válik; a polygraphia pedig likacsossá, tehát ez is használhatlanná lesz, de erről is az irat levevés nehéz. En találtam fel egy szert, mely mindkettőnél jobban megfelel a czélnak, és azt „sokszorosító“ czim alatt ismertetem meg. Nem folyatták, marhák inát elmetélték,“ mondja egy ily tárgyú egykorú panaszlevél. A hova ért a várur keze, néha tudta, néha akarta is védeni azokat, kik neki ótalom fejében adóztak. Terhére vált ez a végvári hadnagyoknak; kerestek és csakhamar találtak is módot arra, hogy a jog szinével űzhették a rablást és zsarolást. Személyesen vagy levelével megkeresték a birtok távol — Pozsonyban, Nyitrán — lakó urát és bérbe vették tőle a birtokot. A foldesur bármi csekély összegért örömmel hajolt erre, mert jogfolytonosságban maradt, sértetlenné vált a kapocs közte és birtoka között, valószínűbbé lett a remény és könynyebbé a bizonyítás az uj uralomba vehetés esetére. Az ilyen haszonbérlési szerződés által jogot nyert katona ellen nem volt többé hatalom, mely megvédhette volna a falut, annál inkább, mert Horváth Márk, később Zrinyi Miklós, maguk is mértföldekre terjedő vidékeket kerítettek ily módon hatalmukká, árendáltak, pusztítottak még ez újabb jogezimen is egyaránt. Es igy a népet a törökön, a hatalmasabb várkapitányon kívül nemsokára egy harmadik, régi földesurának képviselője is zsarolta. Legérthetőbben a papi birtokok, u. m. a pécsi püspök, káptalan, szekszárdi, bátai, cikadori apátságok birtokai tüntetik fel ezen viszonyokat. Mindezen czimeket akkoron a pozsonyi, nyitrai káptalan-pap úgy kapta, mint a hogy most osztják az „in partibus infidelium“ fekvő püspökséget, vagy ma is még a czikadori, apari stb. apátságok . czimeit. Ezen urak pedig nagyon keresték a bérlőt, hátajmi, vegy inkább jövedelmi körükön kivül eső ama fa- ukra, melyekre nékik a czim jogot adott. való az, hogy százszor le lehet egyet venni, hanem csak 35—40-szer, de ennyire is vajmi kevésszer van szüksége az ügyvédnek. Feltalált szeremmeli bánásmód a következő: 1. Mindenekelőtt a külön tintába (ez a szerrel jár) mártott tiszta tollal a sokszorosítandó irat leiratik és megszáradni engedtetik. 2. Ha ez meg van, a Zink lemezbe levő anyag mielőtt az irat reá tétetik, hideg vízbe mártott szivacscsal végig húzandó, ezután az anyagra papiros tétetik, hogy kissé a túlzott nedvességet elvegye. 3. Ezután a leirt irat az a- nyagra fektetendő, s kézzel lassan végig simittatik, ez megtörténvén az anyagon egy perczig rajta hagyatik. 4. Egy perez után az anyagról levétetik és a tiszta papír teendő reá, melyre az irat levetetni szándékoltatik, ez is kézzel végig simittatván egy perczet sem várva levétetik; ez annyi szór történik a hányszor aá iratot levenni, illetve lemásolni óhajtjuk. 5. Ha levenni akarja az anyagról az iratot, mit azonnal teljesíteni kell, a szivacsot vízbe mártja és igen gyengén vele mosogatja, azonban a szivacs minél többször mártandó vízbe; arra pedig ügyelni kell, hogy mosás közben az anyag habot ne verjen; midőn lemosatott az irat, szivacscsal ismét szépen megtörlendö, s újra ismét használható. 6. Igaz, az anyag langyos és kissé melegebb vizzel hamarább lemosható, de e melegebb vizzeli lemosás után újra hideg vizes szivacscsal ismét jól lemosandó, mert ha ezt nem tesszük, az anyag a papiron marad, ezért jobb és czél- szerübb a hideg vizzeli lemosás. E „sokszorosítót“ én két kis üveg tinta és szivacscsal együtt 8 frt 50 krért adom; ha a lemezből kifogy az anyag 3 frtért megtöltöm, és szükség esetén bővebb utasítással mindig szolgálok. Ha tiszteit kartárs ur ily sokszorosítót megrendelni óhajt, akkor tessék hozzám fordulni s megrendelését 24 óra alatt, postai utánvét mellett pontosan teljesítem. Sokszorosítóm anyaga sokkal jobb mint a forgalomba hozottaké és más vegyületböl is áll. Vigyázva a kezeléssel az egyszeri megtöltés naponkénti használat mellet is fél évig eltart. E készleten az egy napi munkát igénylő írásokat két óra alatt lehet végezni. Jelen értesítés szintén az általam feltalált sokszoritón vetetett le. Honfiúi üdvözlettel maradok Pápán, 1879. május 15-én kartársa Szelestey Lajos, ügyvéd. — Nagy záporozások vannak mindenütt napirenden, így Szegzárdon folyó évi május 25-én délután 3 órakor valóságos felhőszakadás volt, mely a szegzárdi szőllőhegyek egy részén tetemes károkat okozott. A hegyekről leomló víztömeg behatolt a városba is és a budai-uteza egy részét elöntötte, magával vive mindent, mi útjába akadt. A pincze- beomlások hasonlólag divatba jöttek s alig van nap, hogy ilynemű károsodásokról újabb hírek ne érkeznének. Egész vidék van már, hol nem lát az ember egyebet düledezö présházak és behorpadt pinczéknél. Hej hol van abból az 1863-ik évi szárazságból egy darab! — Ilálanyilváiiítás, Mióta Magyarország cultur állammá kezd fejlődni, alig akad egy-egy falusi biró, ki a régi hagyományokhoz hü maradva, abban keresse feladatát, hogy meghagyjon mindent régi kipróbált alakjában. Ma már mindenik a közönség nagyobb igényjéhez alkalmazkodva, holmi újításokkal lép fel s ez által nem egy hozzám hasonló lénynek létét veszélyezteti. E tekintetben, mint tapasztalni kezdem, dicséretes kivételt képez Tolnamegye székvárosának érdemteljes elöljárósága, mely a közelében felhangzó gyi! hi! kiáltások által nem hagyja magát nyugalmából felzavartatni, miért is elérkezettnek vélem az időt magam és számos társaim nevében a nyilvánosság előtt is hálás köszönetemet nyilvánítani. Kelt Szegzárdon, 1879-ik évi caniculában. A László-utczai feneketlen pocséta. (Necrolog. A hálanyilvánitó megszűnt lenni! Felét elvitte a meleg déliszél; felét pedig betemettette egy jóakaró szomszéd A szerk.) Az enynyi felől zaklatott jobbágyak követsége nem ritkán útnak indúl, felkeresi egykori ura messze földön lakó unokáit és azon könyörög, ne adja többé bérbe őket és el fognak jönni évenkint anynyi földről is, hogy leróják pénzen megváltott jobbágyi tartozásaikat. — A mányokiak 1654-ben Pozsonyig mennek, Pécsi András kanonok, „pécsi prépost“’ czimet viselő úrhoz, mert „atyáiktól hallották, mikép Mányok a pécsi prépostsághoz tartozott és évenkint feljártak atyáik a pécsi préposthoz ajándékkal és ajándé- kos mányokiaknak neveztettek.“ De most már igen elszegényedtek a sok huza-vonás miatt és törvényes urukat kérik, vegye őket ótalmába, De ha nyomára jött a török vagy a végvári, hogy alattvalói „urat keresni“ voltak vagy épen távol lakó urai után pénzt vittek, azonnal „nyársossal fenyegettenek, karózták az embereket, rettenetes volt kino- zásuk.“ Hány és hányféle ura volt igy rövid idő alatt egy falunak, illetőleg hányfelé adózott, Decsen lakó „becsületes Török Gergely“ fogja nekünk elbeszélni, illetőleg Podhra- gyai István nyitrai kanonok és bátai apátnak, 1671-ben. „-------Parancsolta volt Nagyságod, hogy meglássam a mány okiakat, kinek és hogy hordják fel adójukat. Elmentem, megláttam és azok azt mondják, hogy valamig csak emlékeznek, azok papurnak adták adójukat. Úgy mondják, Nyit- rára is adtak már egyszer a papurnak; aztán hogy az megholt, Nagyszombatba estek papur számára, ki is az (Kis) Komáromi tiszttartó által bírta őket valami ideig. Aztán az pozsonyi Pécsi András kereste őket anynyi ideig, hogy föltalálván, elvette őket az tiszttartótól; aztán hogy ugyan meghalt Pécsi András pozsonyi pap, Méhes Pál ur kezébe estek, ez Beszprémben tette az tiszttartót urukká, és ekkor — Tánczoktatás. Makay Lajos Béla fővárosi ügyes táneztanitó városunkban egy 6 hétre terjedő táncztanfolya- mot nyit, melyben úgy felnőttek mint kisebb intézetbeli serdülő leánykák és fiuk számára naponkint egy órai oktatást ad; még pedig az intézetbeli növendékek részére az ovbdai nagyteremben, felnőttek részére pedig e czélra kiszemelt külön helyiségben. Minden egyes tanuló után tandíj fejében havonkint 4 frt fizetendő, bizonyára csekély összeg, mi által lehetővé van téve még a szegényebb sorsuak részéről is a tanulásban való részvétel. A tanórák este pont 6 órakor kezdődnek. Ismerve az illető tanítónak e téreni jártasságát s az oktatásnál követett könnyű s czélszerü rendszerét, öt egész nyugodtan ajánlhatjuk az érdekelt szülők és tánczkedvelök szives figyelmébe. Jelentkezhetni az ovodai épületben az esti órákban. Egyúttal megemlítjük azt is, hogy a fővárosban ez idő szerint divó s közkedveltségnek örvendő „három lépés keringö“-t (Drei Schritt) is szintén tanítani fogja. Kívánatra magán házaknál is tart tanórákat. — A dombóvári járási katli. néptanító egylet folyó évi junius 19-én a tamási-i kath. népiskola helyiségében tisztújító gyűlést fog tartani; melyre a. t. ez. .tagok sürgősen kéretnek megjelenni; annálisinkább, mivel akkor az egyletnek létkérdését és belszervezetét érintő ügyek, mint péld. az alapszabályok módosítása, a tagok új összeírásai a tagdíj hátralékok beszedésének elintézése s több fontos kérdés várnak elintézésre. Azon t. ez. tagokat és az egyletbe belépni szándékozókat, kik a gyűlésen megjelenni akadályozva lennének, tisztelettel felkérem, miszerint meg- nem jelenhetésük okát, illetőleg egyletbe belépési szándékukat, ha lehet a gyűlés napjára vagy gyűlés után azonnal — hacsak „levelezési lapon“ is — tudatni szíveskedjenek. Végre tisztelettel kérem a t. községi jegyző urakat, szíveskedjenek e közleményt hozó lapot községükbeli tanító társaimmal közölni, miért is köszönetemet előre kifejezem. Szántó, 1879. .május 26. Kutnyánszky József, az egylet ideiglenes elnöke. — Orgona szentelés! ünnepély. Pálfáról Írják nekünk. Unger Miklós és fia Endre orgonamüvész urak által szentegyházunk részére Mágocson készített és itt felállított uj orgonának ünnepélyes felszentelése ma délelőtti 10 órakor az isteni tisztelet kezdete előtt ment végbe. A felszen- telési szertartást Forster Ernő pápai kamarás és plébános ur személyesen végezte, mely megható egyházi szertartásra nem csak a helybeli és Rácz-Egresi uradalmi tiszt urak családostól megjelentek, de a kath. hívek nagy sokaságán kivül a protestáns felekezetű atyafiak is zsúfolásig megtolták Szentegyházunk szentelt falait. A beszentelést végző lelkész ur által uj orgona benső áhítatra gerjesztő hangjai mellett tartott ünnepélyes szent-mise végeztével Hajos Krizsán simontornyai hitszónok ur a szószékre lépvén, nagyhatású sz. beszédet tartott a rendkívüli nagyszámmal egy- begyült hallgatóság lelki épülésére. A 6 teljes változattal biró pedales elöljátszó orgona oly jeles szerkezetű mű, mely a templom, mint imahely méltóságának kitünően megfelel és melynek külseje és belszerkezete, úgy kellemes, tömör és erős hangja a szakértő birálókat úgy, mint a híveket egyaránt meglepte. Röviden: az egész műből kitetszik a művész urak lelkiismeretessége, pontossága és szakavatottsága. Báli István simontornyai fötanitó ur — mint a bíráló bizottság egyik kiváló szakavatott tagja — az egész müvet teljesen kifogástalannak nyilvánitá. Az új orgona összes készletével együtt Mágocsról hét hosszú kocsin lett ide szállitvu a kö*' vetkező derék kath. pálfai polgárok által: Nyíri István templom gondnok, ifj. Barkóczi József esküdt, Gyene István, Gyi- móthy József, Bárból Péter, Hunkár József és Barkóczi Jáoda hordták adójukat. Meghalván az Méhes Pál is, az tiszttartó kezében maradtak valami ideig. Ismét aztán az előbbi tiszttartójuk, az ki volt Kiskomáromban,' annak az felesége férjhez ment az sümegi porkolábhoz, ez pörlötte törvény által az veszprémi tiszttartótól őket és valami ideig két urat is tartottak, végre is az porkoláb kezébe estek.“ A relációt azért íratta magának a bátai apátur, mert most ő akarja megszerezni Mányokot. De így folytatja figyelmeztetését a tájékozott decsi ember: „Uraságod az sümegi porkolábtól tudakolja meg, mi okon birja az mányokiakat, mert az mányokiak is im ezen könyörögnek, hogy ott lássa meg uraságod elejét és utolját az dolognak és aztán úgy küldjön uraságod levelet reájuk, mert máskép azt költenék reájuk, hogy maguk keresik fel az uj urat és igy meg nem maradhatnának az régi ur előtt.“ Podhragyaynak terjedtebb aquirálási szándoka volt, azért igy informálja decsi Török Gergely a többi falvak állapotáról: „Szent-Mária, Széplak, Berekall, Borjád és Nádasd városa, ezek Keszthelybe adják az adójukat, de az bizonyos uruk Nagyszombatban lakik, hanem árendában adta el ükét Keszthelybe. Az mórágyiak az Vajda Istvánnak adóznak Beszprémbe, de az uruk Szent-Mártonban (Pannonhalma) lakik, de nem tudják, ha barát-e avagy pap.“ Ekkép referál még tudósítónk sok völgységi birtokról. (Érdemei teljes felismerésével hosszú leveléhez ily utóiratot csatol: „Tisztelendő és böcsületes uram, Uraságodtul ez munkámért kívánok egy süveget. Ezután is igyeközöm szivbéli szolgálattal.“) (Vége következik.)
