Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-06 / 14. szám

zelés és minden képzelhető mentöszer felhasználásának: mégis rövid, de rohamos betegség után jobb létre szende- ritette, — ezen csapás a minő fájdalmas, ép oly kellemet­len az intézetre nézve is, ennek vigaszául csak azt bátor­kodom felemlíteni, hogy unokámnak egy nénje 6 évvel ez­előtt a szülői házban ugyanez életkorban hasonló jelensé­gek közt rövid 40 órai szenvedés után szinte meghalt s igy tán családi bajnak volna nevezhető. Különben lelkem mé­lyében meg vagyok győződve, hogy az intézet tulajdonosai mint mindég, úgy utolsó betegségében is fáradhatatlanul a legfeláldozóbb ápolásban részesítették, de a temetkezés kö­rüli teendőkben is soha nem felejthető szives szolgálatokat tettek. Záradékul lelkem ösztönöz arra, hogy az igen tisz­telt Májer Antal urnák és mélyen tisztelt nejének Arlow Mária asszonynak szivbeli részvétükért, ritka önzetlen fára­dozásukért, továbbá unokám iránt tanusitott szivjóságukért és vele éreztetett ezernyi jótéteményükért itt nyíltan forró hálámat és végtelen köszönetemet ünnepélyesen kinyilat­koztassam. Báttaszéken, 1879. évi márczius hó 29-én. Gar- dik József, urod. tiszt. — A Szegzárd-tolnamcgyei nöegylet választmánya részéről megkerestettünk a következők közlése végett: A folyó évi april 2-án tartott műkedvelői előadás bevétele 252 írt, ebből kiadatott terem és egyéb j kiadásokra 65 frt 40 kr, tehát tiszta jövedem 186 írt 60 kr, mely összeg a szegedi árvíz­károsultaknak elküldetett. Felülfizettek : Perczel Dezső 3 írt 40 kr. Id. Ferdinand Antal 2 frt. Ifj. Ferdinand Antal 1 frt. Rajchich 60 kr. Föglein Mihályné 1 frt 40 kr. Kvassay 60 kr. Buday Józsefné 60 kr. Berger Simon 1 frt. N. N. 20 kr. Kramolin Emil 40 kr. Diczenty Pál 20 kr. N. N. 20 kr. Bocsor Antal 20 kr, Domoszlay 40 kr. Deutsch Zsiga 1 frt 20 kr, Petrovits 20 kr. Fördős Vilmos 20 kr. Mikó György 20 kr. Totth Károly 2 frt 20 kr. Kramer János 1 frt 20 kr. N. N. 20 kr. Gansei 1 frt. — Az elért szép ered­mény a közönség által a szerencsétlenek érdekében tanu­sitott áldozatkészségen kivül, a t. műkedvelők és a „Szeg- zárdi dalárdádnak az érdeme, kik is fogadják szives közre­működésükért köszönetünket. — Siiiioiitornyáról írják nekünk: Közeledvén a szé­kes-fehérvári orsz. kiállítás, nem mulaszthatom el tudatni, hogy ott Simontornya közönsége nemcsak mnti látogató, ha­nem mint kiállító is jelentékenyen képviselve lesz. Tudtommal már vagy 7 iparosunk jelenté be az általa kiállítandó ipar- czikket, melyek közül különösen megemlitendönek vélem ifjú Tanos János — az orsz. ipartársulat által ezüst érem és oklevéllel kitüntetett — asztalos által készített 3 ajtós pompás ü. n. franczia szekrényt, mely czélszerüsége és mü- értékeért bizonyosan fel fog tűnni; továbbá Blau J. szabó által készített, egy darab posztóból álló, varás nélküli mind­két felén viselhető s mindkét felén különböző vadas séta-ka­bátot. Terményeket valószínűleg csak a helybeli urodalom fog kiállítani. — Kegyadomány. A magas m. kir. vallás- és köz­oktatási minister ő excelentiája, a szegzárdi alap. urodalom- hoz tartozó Harcz községnek, az ottani plébánia régi épü­letének újbóli átalakítására a' szegzárdi kir. alap. uradalmi készletből 20 ezer faltéglának ingyenes kiadatását kegye­lemből engedélyezni méltóztatott. — Színészeink a legnyomoruságosabb helyzetben van­nak. A nöegylet által rendezett'műkedvelői előadások s a bekövetkező nagy hét egészen leszorítják őket a művészet és — — kenyérkereset teréről. Pedig a társulat megérde­melné a pártolást, mert tehetséges tagokkal rendelkezik. Lapunk legközelebbi számában a szereplőkről tüzetesebben nyilatkozunk. — Staurócky László az „általános uram báty ám“ megunta e „kohlmarkos“ világot s elvándorolt egy jobb ha­zába. Kiterejedt a részvét a kedves öreg urnák elhunyta fe­lett, kinek derült jó kedve s a fiatal nemzedékhez vonzó­dása általánosan ismert és kedvelt volt. De volt is népsze­rűsége s a szavajárása: „kohlmark,“ melyet sokat alkalma­zott, a székvárosban közmondássá vált. A halála alkalmá­ból kiadott gyászjelentés a következőleg hangzik: Stau­rócky Lajos gyógyszerészetían-hallgató legfájóbb szívvel je­lenti forrón szeretett édesatyjának Staurócky László hites gyógyszerésznek folyó hó 1-én délutáni 6 órakor éle­tének 65-ik évében hosszas szenvedés után végelgyengülés ben történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 3-án délután 4 órakor fognak a felsö-sirkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 4-én reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1879. évi april 2-án. Áldás és béke hamvaira! — Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A dalárda, melynek nagy pártolója volt, szinte megadta neki a végtisztességet. — Hirdetmény, 792.|1879. A magyar kir. államvas­utak szolgaszemélyzete számára folyó 1879. évi augusztus 1-töl 1882. évi augusztus 1-ig teijedö időtartam alatt szük­séges ruhanemüek, úgymint átillák, bundabéléses és bunda­bélés nélküli köpenyek, nadrágok, szűrök, zubbonyok és ka­bátok szállítására pályázat hirdettetett. A pályázók ajánlkoz­hatnak akár kész ruhák szállítására, akár a ruhák előállítá­sához kivántató felsökelmék (posztó és vászonnemüek) úgy bundabéllés szállítására, akár a ruhák elkészítésére. — Az ajánlatok a magy. kir. államvasutak vezértitkárságánál Bu­dapesten (Sugárút 82 sz. a.) folyó évi april 15-ig déli 12 óráig benyújtandók lévén, a válallkozni kívánók felhivatnak, miszerint annak bejelentése mellett, hogy készruhák, vagy kelmék szállítására, avagy csak munka teljesítésére akarnak-e ajánlkozni, az alulirt kereskedelmi és ipai’kamarához hala­déktalanul fordulni szíveskedjenek, hogy ez képes legyen nekik az őket illető részletes feltételeket tudomásukra adni. Sopron, 1879. márczius 31. A kereskedelmi és iparkamara. N yilttér.*) A Tolnamegyei Közlöny hasábjain már oly sok üdvös felszóllalás történt városunk közegészségi ügyében, de úgy *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. tapasztaljuk, hogy ezen üdvös felszólalások, kérések és jó tanácsok a mi városi tanácsunk s illetve egészségügyi rendőr­ségünk füléig nem szoktak eljutni; pedig csak az alig múlt időben felmerült és egész Európát felrázott pestis is elég ok volna ezen tárgy feletti szigora intézkedésre. Ha az ember a föutczán s főleg annak felső részén végig sétál, megütközve látja ott a néhány házból folyton kiömlő rondaságot, pedig ha a legtöbb házban ellehet azt mellőzni, miért ne lehetne azt azon néhány háznál is rend­őrileg eltiltatni? Avagy Kelecsenyi és Mikos uraknak sza­badalmuk van arra hogy az egész utcza sort dögleletes ron- dasággal eláraszthassák ? Az ember undorral járhat Csak az utczai járdán, mely egyedüli sétája a közönségnek, de ezek­nél sokkal szánandóbbak a szomszédok, kik ezen döglele­tes kiömlések miatt ablakaikon csak undorral nézhetnek ki, azokat friss üde levegő végett kinyitni éppen nem tanácsos, mert e helyett a ronda kiömlés által megrothadt bűzös pes- tises levegőt lehet csak beereszteni. Azt halljuk, hogy a kifolyatások tiltva vannak; de hát a tilalom úgy látszik nem minden városi polgárra szól egy formán. Felhivjuk tehát a városi orvos urat mind competens rendőri közeget, hogy ezen a visszaélésen gyökeresen se­gítsen s az illetőket személy válogatás nélkül szigorúan bün­tesse meg. Egy szegzárdi háztulajdonos. Paks, 1879. april 2-án. A „Tolnamegyei Közlöny“ tisztelt szerkesztőségének Szegzárdon. Mint becses lapja legutóbbi számában olvasható volt, Daróczy Tamás, Szeniczey Ákos és br. Jeszenszky István urak a tiszamelléki és szegedi árvízkárosultak javára hus- vét hétfőn, helyben bált rendeznek. Mint minden körülmé­nyek között, úgy ez alkalommal is megmutatták ez urak, hogy ők több és nagyobb embereknek tartják magukat azoknál, kiknek nincs czimeres pecsétjük. Mert máskülön­ben nem követtek volna a bál rendezésénél oly eljárást, mint a minő a XIX. században már a ritkaságok közé tartozik t. i. hogy a polgári osztályt és ezek közöl a legjobb módú­akat is, — kik adandó alkalommal több áldozatot szoktak a közjóért hozni mint nevezettek — egy-kettő kivételé­vel egészen mellőzték a meghívásnál. Ha családi vagy baráti körben akarnak szórakozni, ám jól van ahhoz semmi közünk, de ha ezt nyilvánosan teszik oly cziin alatt, mely országszerte általános rész­vétet kelt, akkor nem hagyhatjuk társadalmi állapotunk ily kinövését megrovás nélkül, azon reményben, hogy tisz­telt szerkesztő ur mint rendesen, úgy most is tért enged becses lapjában közérdekből történt eme felszóllalásnak. Földvári Autal. Hivatalos rész 1338. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Elekes József elmeháborodott Zalaszántó (zalamegyei) lakos a múlt évi szüreti idény alatt, a szülői házból eltá­vozván, azóta vissza nem tért. Személyleirása: 32 éves, hosszú arczu, magas, kissé hajlott termetű, setétgesztenyeszin hajú, világos kék szemű, rendes orrú és szájú. Köröztetése ezennel elrendeltetvén, feltalálása esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 18-án. Perczel Dezső, alispán. 1338- Tolnamegye alispánjától. Körözés. Hódmezővásárhelyen múlt évi octóber hó 22-én egy ismeretlen nevű, mintegy 21—23 éves tótajku hülye ifjú letartóztatván, az itteni kórházba szállíttatott. Ezen egyén, kitől a „Szarvas“ szón kivül egyebet kivenni nem lehetett, minthogy öreg bátyja tanyájáról jött, hosszas arczu és szőke, ruházata nyári barna szövetű felöltő, ing és gatya házi vá­szonból és kopott kötött szörsipkából áll. Nevezett egyénnek kiléte s illetősége felderítendő. Kelt Szegzárdon, 1878. évi márczius 18-án. Perczel Dezső, alispán. 1924> Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Szatmármegye Fehérgyarmat községéből adótartozásuk hátrahagyásával ismeretlen helyre távozott s alább megne­vezett egyének köröztetése ezennel elrendeltetvén, feltalálá­suk esetén tőlük az alább kitett összeg beszedendő: Fanenberger Bálint 8 frt 8 kr. Glück Lajos 4 frt 6 kr. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 23-án. Az alispán távollétében: : Papé Gyula, főjegyző. 1890. Tolnamegye alispánjától. alisp. Megsemmisités. Eisznakker Illés nagy-székelyi lakos nevére a n.-szé- kelyi jegyzöség által 1878. évi julius hó 8-án 530. jegyző­könyvi és 15543. alisp. szám alatt egy szőke szőrű fenn­álló szarvú, jobb fülére jegyes, 4 éves; és ugyanazon jegy­zöség által szintén akkor 531. jegyzőkönyvi és 15545. alis- páni szám alatt egy fennálló szarvú, szőke szőrű, 4 éves jegytelen tinóról kiállított jártatokat nevezett tulajdonos el­vesztvén, ezen jártatok hivatalból semmisnak nyilváníttatnak. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 23-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. 1922- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés, Beke István székesfehérvári lakostól folyó évi már- ozius hó 5-én éjjel egy sötét pej kancza, balczombján P. Gy, bélyeggel ellátott és egy világos pej heréit, jól táplált lovat ismeretlen tettesek ellopván, ezen lovak s a tettesek körözése elrendeltetik. Kelt Szegzárdon, 1879. évi ipároqius 23-án. Az alispán távollétében: Pépé Gyula, főjegyző. 1983v Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Grünvald Jakab nevű egyén, nejét és három kiskorú gyermekét 1878. évi julius hó vége felé Hunfalván a leg­nagyobb ínségben hátrahagyván, ismeretlen helyen kóborol. Vallása izraelita, kora 30—32 év, foglalkozása esöer- nyö készítő és pálinkafőző, hadkötelezettségi viszonyában honvédtizedes, születési és illetőségi helye szepesmegyei Hunfalu község, haja fekete, göndör, szakála és bajusza fe­kete, orra hegyes, de különben arányos. Szükség esetén fényképe megküldhető. Köröztetése ezennel elrendeltetvén, feltalálása esetén tartózkodási helye feljelentendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 26-án. Perczel Dezső, alispán. 1983. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés megszüntetés. Beszterczebányai illetőségű Kalaman József és neje szül. Vaczulcsjak Anna két kiskorú gyermekeiknek Mik- Iósfalván tett hátrahagyása miatt körözött egyének időköz­ben előkerülvén, a múlt évi 9339. szám alatt elrendelt kö­rözés a nevezett egyénekre vonatkozólag ezennel beszüntet- tetik. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 26-án. Perczel Dezső, alispán. 1983- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Selmeczbányai illetőségű Belló Antal, álnéven Zöm- laib Antal vagy Ludvig Antal csaló az országban utazgat és befurakodván egyes családokba viszonyaikat kipuhatolja, azután ezek rokonaihoz utazik, üdvözleteket és üzeneteket hoz azok nevében, lopott névjegyekre irt hamis kérelmek­kel 50 frtnyi kölcsönöket kér és azután eltűnik. A belgrádi cs. és kir. osztr. magyar volt főügynök- ségtöl kiállított, vagy alkalmasint annak nevében hamisított útlevele van, melyben mint herczeg Pálfy uradalmának igaz­gatója szerepel. Egy helyt a szepesi püspök uradalmi igazgatójának is adta ki magát, sőt rokonának is. Özvegy anyja Belló Fáni jelenleg is Selmeczbányában lakik,, de fiát számtalan csalásai miatt már régen megta­gadta. Gyanittatik, hogy nevezett csaló jelenleg valamely újabb álnév alatt Szatmár vagy Nagybánya vagy környékén tar­tózkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents