Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

frt. Spányi Antalné ruhanemű és 3 frt. Sass Istvánná 5 frt. Stankovicsné 27 frt 14 kr. Tengőd község ruhanemű és 12 frt 6 kr. Ujfalusy Imréné ő frt. Báró Wimmersperg Nán- dorné 18 frt 32 kr. Zichy Sándorné (Tabódról) ruhanemű. Összesen befolyt 1435 frt 21 kr, mely összegből ez ideig a mozgósitottak segélyre szorult családjai, a sebesültek s különösen a harcztéren elesettek özvegyei s árvái között 1017 frt 74 kr osztatott ki. Midőn ezen összegeknek átvé­telét az egylet válaszmánya elismerné, a szives gyűjtőknek s adakozóknak emberbaráti érzelmeik e nemes tanúsításá­ért köszönetét fejezi ki. Az „Egyesült Szegzárd-tolname- gyei nöegylet“ választmánya. N yilttér.*) Bölcske, 1879. márczius 11-én. A törvény rendelete szerint közzétett pályahirdetés ér­telmében folyó márczius hó 1-én tartatott meg községünk­ben a megürült első jegyzői hivatal választás utjáni betöl­tése; illetőleg — helyesen szólva — ekkor tette meg, min­den törvényes, igazságos és méltányos eljárást mellőzve, tek. Daróczy Tamás paksi szolgabiró ur Bölcske nagyköz­ség jegyzőjéül az ö előre kijelölt emberét Schmikli Mártont. De hadd beszéljenek a száraz tények: Hiteles tanukkal igazolhatólag pontban 9 órakor reg­gel indult ki D. T. szolgabiró ur Paks városából a mondott napon s 11 óra után Bölcskére érve, az összerendelt kép­viselő-testülettel a dologra tartozó komoly szót sem váltva, a már másfél óra óta hóban ázó, sárban gázoló s fáradt nép elé ily szavakkal lépett: „Azért rendeltem ide kigyelmeteket, hogy ma jegyzőt választunk. Pályázott 5 egyén; de ezek közül kettő me- gyénkhen nem képesített s igy nem választható; egy visz- szalépett és igy maradt csak két pályázó, u. m. Thaly De­zső ur Szegzárdról és Schmikli Márton ur a mostani má­sodjegyző. Thaly urat én nem ismerem, — kigyelmetek sem ismerik; Schmikli ur pedig már 13 éve hogy itt van, tehát ezennel őt erősítem meg a jegyzői hivatalban! Persze hogy lett erre óriási lárma, mert Schmikli ur­nák 200 embere ellen ott állt Thaly ur pártja, ennél sok­kal nagyobb számban képviselve! Szavazatot kért a Thaly *) A* ezen rovatban küldöttekért felelőséget nem vállal a szerk. párt kinnt. Szavazatot egy küldöttség a községházában. De a tek. szolgabiró ur, ki még most is a mogyorófa pálczás boldog korban képzeli magát s jelszava minden ügyben: „sic volo, sic jubeo“ — méltóztatott bedugni kegyes füleit az igazságért esdők rivalgása felett, kijött újólag a pandúr fedezet alatt s ekképen szólt: „Úgy látom, hogy a többség Schmikli Márton nevét emlegeti. — 0 a kendtek jegyzője, punktum! Persze, a tek. szolgabiró ur csak nem hagyhatta el nagyúri ebédjét, a melyre hiva volt, egy otromba néptömeg hitvány szavazgatásáért! Mit neki a nagy többségben levő választók kérelme, jogos követelése! Követelés? . . . ilyet ö nem ismer! Darócz a durva nép: csitt! ez az ő jel­szava. A jegyző Schmeiklirozzon a szolgabirónak, ez az első kötelessége; tehát első jegyző a Schmeikli, vagy Schmikli mindegy! Valóban szerettük volna tréfás gunyszavait e komoly ügyben teljesen mellőzni s szólni higgadtan a tárgyilagos igazság érdekében, — de „defficile est satyran non scribere“ az oly nevetségesen—-mert szembeszököleg — jogtalan és törvénytelen eljárás felett, minőt t. Daróczy Tamás ur az ismert alkalommal tanúsított. Neki ki kelle vala nyilvánítani a választó közönség előtt, hogy a két el­ejtett, egy vissza lépett pályázó törlésével: maradt még két pályázó, ezek között van jogosítva a nép választani. Ezt nem tette, hanem hivatalos hatalmával vissza élve, a külö­nös ajánlásnak egy részrehajlatlan tisztviselőhöz éppen nem illő — módját erősen alkalmazza, hivatalos pressiót gyako­rolt a választó közönségre. A többség szavazást sürgető jo­gos kívánalmát figyelmen kívül hagyta, még csak külön válni sem szólitá fel a pártokat, hogy a többséget ha szinte nagyjából is — mint mondani szokás — kivehesse; nemcsak, hanem, hogy a választó közönség a hivatalos hatalom ily eljárása ellen szavát fel sem emelhesse, befutott a tanács szo­bába s az öt követő és szavazást kérelmező választókat hi­deg hatalmával egyszerűen elutasította. Látszik az eddigiek igazság hű előadásából, miszerint a választás törvénytelen módon ejtetvén meg: tökélete­sen semmis. De most jövünk még afodologra. Schmikli ur az 1871. XVIH. t. ez. értelmében nem is volt kandidál­ható, annál kevésbé választható, — pardon! szolgabiróilag megtehető jegyzőnek; mert ama törvény világosan kimondja, hogy jegyzőkké — oklevél nélkül — csak azok választha­tók, kik eme törvény életbe léptetése előtt már legalább három évig mint rendes jegyzők működtek. Schmikli ur­nák oklevele nincs, — 1871-ben a bölcskei másodjegyzöség felállítva, rendezve nem volt, ő csak — mint teljesen isko­lázatlan, de | z s andárságban némi ügyességet nyert helybeli polgár fiú alkalmaztatott segédjegyzö gya­nánt amaz években és igy a törvény oklevelet elengedő ked­vezménye rája nézve épen nem alkalmazható. Az igazság belá­tása végett tartozunk annak kijelentésével, miszerint Schmikli ur még mai nap is — a választásról a ngs. alispáni hiva­talhoz referáló irata szerint a t. szolgabiró urnák — mint aljegyző van feltüntetve. Ha egyéb nem e körülmény is semmisnek nyilvánítja törvénytelen behelyezését, mit válasz­tásnak el nem ismerhetünk. Naponkénti a panasz, hogy a nép romlik és rohamo­san fogy a tisztelet a nép szivében a törvényes felsöbbség iránt. Videant consul es! . . . a nép nem oka ennek uraim! hanem oka az, kinek szép tere lévén a törvény szi­gorú korlátái közt való mozgás által, — a felsöbbség meg­ingatott tiszteletét helyre állítani, — ellenkezőleg ily nyílt törvénytelenséggel szabad kaput nyit a féktelenkedö hajla­moknak s magvát hinti a felsöbbség iránti még nagyobb tiszteletlenségnek, magvát hinti az egyes békés és törvény­szerető polgárok között eddig fenállott jó rend és áldott bé­kesség üdvtelen felfordulásának! Az alispáni hivatalhoz már be van nyújtva alázatos kérelme a nagy többséget képező választó polgároknak ez önkényes jegyző választás megsemmisítése ellen s hisz- szük, reméljük, sőt nagyságos alispán ur részrehajlatlan igazságszeretetét, törvénytiszteletét ismerve, biztosan tudjuk, hogy ügyünk nem bukott ügy s megyénk mélyen tisztelt főtisztviselöje nem fogja engedhetni az alantos közegei ál­tal bármi okból elkövetett törvénysértések helybenhagyását soha — I igy a jelen esetben sem; hanem igazságos sza­vával elfogja némitani, a törvénysértés miatt való éles fáj­dalommal eltölt szivünk keserű méltó panaszát s mi hama­rább megérnünk engedi ama boldog időt, midőn a megej­tendő uj választás után valódi öröm érzettel kiáltandjuk: él­jen Thaly Dezső, Bölcske nagyközség jegyzője! — Molnár Pál, Korsós János, Tar Sándor, Tar Péter, László János, G. Horváth Ferencz, Almásy Mihály, Albert Sándor, Szüts Sán­dor, T. Horváth József, Imre^István és társai. Hivatalos rész. 1163. Toíaamegje alispánjától. alisp. K ö r 0 l é i. Szűcs Józseféé szül. Horváth Katalin 60 éves koldus­asszony s dohánycsempész tartózkodási helye ismeretlen lé­vén, nyomoztatása ezennel elrendeltetik. Feltalálás esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius 6-án. Peresei Dezső, alispán. 1285. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Pintér Sándor, volt pálfai lakos, 25 éves, nős Marzsó Zsuzsával, dohánycsempész tartázkodási helye ismeretlen lé­vén, köröztetése ezennel elrendeltetik, feltalálása esetén je­lentés teendő. Kelt Szegzárdon 1879. évi márczius hó 9-én. Perczel Dezső, alispán. 1284- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Schán János, 37 éves, nős, 3 gyermek atyja, volt tek- lafalusi lakos dohánycsempész tartózkodási helye ismeret­len lévén, köröztetése ezennel elrendeltetik; feltalálása ese­tén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 9-én. Perczel Dezső, alispán. 1187- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Horváth István és Goldschmied Anna állítólag decsi lakosok és dohánycsempészek tartózkodási helye ismeretlen lévén, köröztetésök ezennel elrendeltetik, feltalálásuk esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon 1879. évi márczius hó 9-én. Perczel Dezső, alispán. 1182- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Abrisin Andria dohánycsempész tartózkodási helye is­meretlen lévén, köröztetése ezennel elrendeltetik, feltalálás esetén jelentés teendő. A nevezett 48 éves, legutóbb kanász volt Kácsfalun. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 6-án. Perczel Dezső, alispán. 1482. tolnamegye alispánjától. alisp. Értesítés A keleti marhavész állásáról. A folyó évi február hó 8-tól 15-ig beérkezett hivata­los jelentések szerint a marhavész ez idő szerinti állása kö­vetkező: 1) Magyarországon Szörénymegyei Szlatina köz­ségben megszűnt a vész. 2) A Slavon határőrvidéken uralg a zimonyi kerületben levő Dobanovce és Becmen községek­ben ; a gospiceri kerületben Smilján, Gospic és Divosek községekben; az alpazuanczikerületben Kreedin községben; újabban fellépett a vész Karlovitzon a péterváradi kerület­ben. Ellenben Horvát-Slavonország területe vészmentes. 3) Az osztrák tartományokban uralg a vész: a) Galicziában a brody-i kerületben levő hasonnevű vesztegintézetben; a borszezovi kerületben Boryszczovce községben; a rudki-i kerületben Novosiolki-ban; a Niskoi kerületben Niskó és Pyszniczán; a skálái kerületben aPod- voloszyska nevű vesztegintézetben; a cioszánovki kerületben Basznialovcza községben; a gribovi kerületben Ipniczavielka községben. b) Dalmátiában a macarscai kerületben levő Desne és Komin községekben; a sinj-i kerületben Otisic, Koljanc, Karacasica községekben; a cattaroi kerületben Naljesic Skaljari, Teodó községekben; a spalatoi kerületben Majko- kovic és Oaánjica községekben; az imoschi-i kerületben,. Riceci, Studenze községekben és végül a zárai kerületben Rastanc, Kremcina és Torzette községekben. Ellenben megszűnt a vész Dalmácziában a kozaczov- kai vesztegintézetben; a macarscai kerületben Vergorac községben; a sinj-i kerületben Turjake községben a catt'arói kerületben St.-Mates Ljesevicz községekben: a spalatói kerü­letben Bolcic Postinje községekben és az imoshi kerületben Rastovac községben. — A minister meghagyásából Reitz Frigyes s. k. ministeri tanácsos. — Perczel Dezső, alispán. 1596. alisp. Értesítés a heleti marhavész állásáról. A folyó évi február hó 15-töl 22-ig beérkezett hivata­los jelentések szerint a keleti marhavész állása következő: 1) Magyarország területe vészmentes. 2) A Slavon határőr­vidéken uralg a zimonyi kerületben levő Dobanovce és Bec­men községekben; a gospici kerületben Gospic, Divoseló, Bilaj és Bogdánié községekben; az altpazuanczi kerületben Kreedin községében és a péterváradi kerületben, Karlovicz városban. Ellenben Horvát Slavonország területe vészmentes. 3) Az osztrák tartományokban uralg:, a) Galicziában a brody-i kerületben levő hasonnevű vesztegintézetben; a borszezovi kerületben Boryszkovce községben; a rudki-i kerületben Novosiolki községben; a niskoi kerületben Nisko, Pisznicza, Kopki, Rudnik, Roziarnia községekben; a skaliti kerületben a Podvolocziszka nevű vesztegintézetben a cic- szanovi kerületben Basznialovcza, Lipsk községekben, a gry- " bovi kerületben Ipniczavielka községben; a kolbuszovi ke­rületben Ostrov, Vajdan, Krzondka és Kovorod községekben; a tansbrzegi kerületben Baranod, Folivbzki, Sziedliczany, Deba, Magnajov és Przevoz községekben; a mielczi kerület­ben Dombrovka, Zlotniki, Radomysl, Rydzod, Vadovice és Trzesnia községekben; a lancutikerületben Láncút községben. b) Dalmácziában a macarscai kerületben Desne és Ko­min községekben; a sinji kerületben Otisic, Koljane és Ka- rakasica községekben; a cattaroi kerületben Scaljari község­ben ; a spalatói kerületben Vranjser, Kasuni községekben; az imosehi-i kerületben Risica, Studence községekben és vé­gül a zárai kerületben Kremcina és Torzette községekben. 4. A magyar tengerparti vidéken Otocsaczczal szom- szomszédos több helységben a marhavész kiütött. — A mi­nister meghagyásából Reitz Frigyes s. k. ministeri tanácsos. Perczel Dezső, alispán. 1104 Tolnamegye alispánjától. alisp. Megsemmisítés. Az apari körjegyzőség által 1878. évben 73. j. k. sz. a. egy 136. 968 c. m. nagyságú sárgaszörü 9 éves heréit, hámos, orrán fehér vonással ellátott és hátulsó bal lábára kese lóról, — továbbá 74. jegyzőkönyvi sz. a. egy 126. 432 c. m. magasságú 9 éves, hámos, pej szőrű, heréit lóról Kuhl János nagyvejkei lakos mint eladó nevére kiállított lóleveleket nevezett tulajdonos elvesztvén, ezen járlatok hi­vatalból semmisnek nyilváníttatnak. Kelt Szegzárdon, 1879. márczius 11-én. Perczel Dezső, alispán. 117Q- Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Tanasits János volt terebezdi pusztai lakos dohány­csempész tartózkodási helye ismeretlen lévén, nyomoztatása ezennel elrendeltetik, feltalálás esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 11-én. Perczel Dezső, alispán. Tolnamegye alispánjától.

Next

/
Thumbnails
Contents