Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-09 / 10. szám

— Heti vásáraink a múlt hetekben egyáltalán nem örvendettek népességnek. Okát leginkább a pénztelenségben és rósz utakban találhatjuk. A vásári közönség alig pár ko­csi által van képviselve, míg a kirakodó sátrak is gyéreb­ben állittatnak fel. Iparosaink, kik megkuporgatott tökécské- jöket mesterséges áruczikkeikbe fektették be, inkább honn töltik el idejöket, semhogy a vásártéri nagy sarat ingyenbe gázolják. Helyesen teszik, maradjanak csak a töke és gya- lupad mellett, hisz vevők nem igen keresik őket, mindenki csak a legszükségesebbekre szorítkozik, a fényüzési czik- keknek meg plane alig van némi keletök. Füszerkereske- döink is telvék a sok panaszszal, nincsen nekik sem vá­sárló közönségük és igy a forgalom nagyon pang. Bizony nagy csapás az mi rajtunk, hogy közlekedési utaink any- nyira járhatlanok. Ez okozta a fuvarbérek roppant felszö­kését is. — Tolnán történt, hogy egy fiatal nöcseléd lámpás­tisztogatással foglalkozván, vigyázatlanságból az olajtartót leverte és ekként az olaj egész ruháját elönté.. Körülötte ez alkalommal épen legények álltak, kik észrevevén szegény­nek ily módoni károsodását, még dévajkodni kezdtek vele. „Gyutsuk fel öt, hadd világítson!“ — szólíalt fel az egyik. „Gyújtsuk fel!“ volt rája mindjárt többektől a válasz.Síire a jelenvoltak egyike rögtön zsebébe nyúl, onnan gyufatar­tóját elövevén, egy gyufát valóban meggyujt és azt a leány szabódása daczára ruhájához érteti. Nem múlik egy perez, a lány ruhája azonnal lángra gyűl, a tűz egyre több tápot nyervén, oly rohamosan kezdett égni, hogy annak teljes elnyomása csak akkor sikerült, midőn szegény az égési se­bek óriási fájdalma alatt úgyszólván földre roskadt. Felgyó­gyulásához kevés remény van. Az ügyet jelenleg a szeg- zárdi kir. járásbíróság tárgyalja, hol a föbünös most meg- érdemlett büntetését várja. — A cliinni látogató-jegyek legnagyobbak e nem­ben, a menynyiben már ezer év előtt is használatban vol­tak. A nagyság annak rangjától függ, a kinek küldetik. így egy angol lordnak, mint Anglia nagykövetének a peckingi király merő udvariasságból oly nagy visitkártyát küldött, hogy a gyakorlati lord egész falamiájának spanyolfalat ké­szíttethet belőle.-— A posta bél j egekre nézve több oldalról azon pa­nasz emeltetik, hogy azok enyvezése oly silány, mikép a papirosra alig lehet őket ráragasztani. Magunk is több Íz­ben tapasztaltuk ezt, különösen az ujságbélyegeknél, mely- lyel a hírlapot átövezö szalag ragasztatik össze s gyakran ez a körülmény is oka lehet a hirlap példányok elveszésé­nek. A postaigazgatóságnak állna módjában a bélyegeknek jobb ragaszanyaggal leendő ellátása iránt intézkedni. Fel- kérjük tehát a baj orvoslására. — Égj’ férj és feleség nem a legpéldásabb egyetér­tésben él együtt, el is váltak ezelőtt 15 évvel annak rendje és módja szerint. A tenger idő után azonban véletlenül ta­lálkozott a két ellentétes pólus és nem állhatták meg, hogy szó nélkül menjenek el egymás mellett. A kölcsönös felvi­lágosításnak az lett vége, hogy az életet ismét a maga ró- zsaszinében pillanták meg, ergo megkötötték a békét egész hátralevő élc-tökre s ma már együtt laknak. — Mint értesülve vagyunk a székvárosból is ké­szülnek néhányan iparosaink közöl a székes-fehérvári orssí kiállításra: igen helyesen van, az alkalmat fel kell hasz­nálni; a nemes törekvés ritkán szokott gyümölcs nélkül ma­radni. Bárcsak minél többen magukévá tennék ez ügyet, mely bizonj'ára több oldalról vetne világot iparosaink kor­szerű törekvéseire. — A mi rendeleteink. A chinai császár egy kerti sé­tája alkalmával megpillantja udvari bolondját, ki körmeinek segélyével itt-otc felhányja a porhanyó talajt; épen mintha valamit nagyon keresne. A császár nem adhatván magának e különös műtétről magyarázatot, oda megy hozzá s kérdi: „Barátom mit keressz ?“ Az fel sem tekintve, feleli: „Egyi­két ama számos rendeleteidnek, melyeket naponkint kiadsz.“ — Nem épen bolond felelet; megjárná biz az nálunk is. íme rá cadentia.-------Múlt hetekben történt, hogy a város egy ministeri leirat következtében ülésezett és azon határo­zatot hozta, hogy a lakosoknak szigorúan megtiltja az állati és növényi hulladékoknak a lakházak közötti szerte való el­hányását. A parancs valóban ki lett adva és ha nem csaló­dunk, plane egy városi rendőr még külön is hirdette élő szóval e szigorú rendeletet. Es mit gondolnak, uraim ? Meg lett-e tartva ez ? Ej! dehogy is lett megtartva. Magában a Széchenyi-utczában nem egy ház van, melynek udvari talaja valóságos mérget párologtat ki. A napokban alkalmunk volt az uradalom által bérbeadott és H—n kereskedő által kifo­gadott saroképület tárt kapuin betekinthetni és uramíia! sze­münk szánk elállt az ott látottakon. Valóban nem bírjuk fel­fogni, mint hanyagolhatja el valaki annyira a tisztaságot. A roppant gyorsasággal elvonuló ár nem alkothat szomorúbb, elhagyottabb képet, minőt ez nyújt. Talaja egészen posvá- nyos és mint rövid időn át szemléltük, mindenféle nyirok és ártalmas nedvképzödést tartalmaz. — Nem tudjuk, mi hátrányára lehetne a városnak, ha kiadott rendeletéit ponto­san ellenőrizné, illetve azok foganatba vételére több gondot fordítana. — De türelem! Nem messze már a pestis! Ad­dig is jó lesz meg tömjénfustözni. — A „Képzőművészeti Szemle,“ melyet Prém Jó­zsef szerkeszt, örvendetes pártolásnak örvend. A művészet iránti általános érdeklődés jele az, hogy e szakközlöny, melyről egy laptársunk jóakarólag jegyzé meg, hogy több előfizetőt óhajt számára, mint a hány munkatársa van, már most is fennállhat, sőt szerkesztője a közlöny gazdagítására is többet áldozhat. A harmadik számtól kezdve, mely a na­pokban jelen meg társlapja is lesz e szemlének, „Magyar Mű ipar“ czim alatt, mely szintén illustrátiókkal jelen meg. A két közlöny kiadását Zipser és König könyvkereske­dők (Víziváros, gróf Andrássy-féle palota) vállalták el, kik­hez az előfizetési pénzek is küldendők. A „Képzőművészeti Szemle“ előfizetési ára egész évre 4 frt; a „Magyar Müipar“-é 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. A „Képzőművészeti Szemle“ ed­digi előfizetői kedvezéskép a „Magyar Müipar“-t egy évre 2 írtért, félévre 1 írtért kaphatják. — Schlauch Lörincz szatmármegyei püspök Trefort ministerhez levelet intézett, melyben értesíti őt, hogy ö Fel­ségük ezüstmenyegzöjének alkalmából egyházmegyéje sze­gény néptanitóinek fölsegélésére a szatmári szé­keskáptalannál 10000 frtnyi alapítványt tett. Éljen a derék főpap, ki. helyesen megértvén a segélyre szoruló néptanítók sok helyütt valóban aggasztó helyzetét, ily módon kívánt ezen ritka és nagybecsű ünnepély emeléséhez járulni. Vajha még számos, ily nemesen érző főpappal áldaná meg hazán­kat a gondviselés. — A székes-fehérvári őrs/,, kiállítás megnyitásán május 1-én József föherczeg a kiállítás védnöke is jelen lesz. Hallomás szerint a király szintén meg fogja látogatni a kiállítást. — Rendes élet. Hajnalkor járt haza a gazdauram, melyért gyakran megpirongatt^öt a felesége, hogy miért él oly rendetlenül. „Anyjok lelkem ne haragudj — vála­szolt a férj dülöngözve — én nagyon „rendes életet" élek. Azután meg az írással tartok, mely azt mondja, hogy: aki minél kevesebbot alszik az éjszakából, az annál többet él.“ — A bonyhádi takarékpénztár 1878-ik évről veze­tett forgalmi-, mérleg- és jövödelmi kimutatásából közöljük a következő számokat: forgalom: 690014 frt 46 kr, tiszta- jövödelem: 9225 frt 54 kr, jótékony czélra adatott: 140 frt. — A helybeli polgári iskolánál az iskolaszéki ta­goknak 3 évre történt megválasztatásának határideje a folyó évben lejárván, az újabban ismét megalakult s tagjaiul be­választattak a következők: Albanich György, Angyal Fe- rencz, Bocsor Antal, Boda Vilmos, Borzsák Endre, Bóváry Ferencz, Csötönyi Pál Grunner, Ellmann Miklós, Eötvös K. Lajos jegyző, Fejős Imre, Fejős Károly, Föglein János, dr. Gájásy Lajos, Hayt Gábor, Kaczenbach Vinc/.e, Kamarás Fülöp, Keleesényi Ambró, Krammer János, Kramolin Emil, dr. Lévay Ignácz, Leopold Sándor, Mayer János, Mehr- verth Ignácz, Mikó György, Módly László, Nagy József. tf Orffy Lajos, Petrovics György, Praimayer József, dr. Sass István elnök, Schöner Imre, Séner János, dr. Szigeth Gá­bor alelnök, Takler József, Török Béla, Török János török, Stann Jakab, Ujfalusy Imre, Zsigmond Ferencz, Zsigmond János. — Az alakuló gyűlésről fölvett jegyzőkönyv I sö pontja szerint Nagy József községi bíró »üdvözli az iskola­széknek egybegyült tagjait s fölszólítja őket az esküt pótló I polgári fogadalomnak letételére, mit is azonnal teljes ünne­pélyességgel eszközölnek. H. Az uj iskolaszéknek megala­kulása következő módon megy végbe. Megválasztattak egy­hangúlag: elnöknek dr. Sass István, alelnöknek dr. Szigeth Gábor, pénztárnoknak Kamarás Fülöp és Módly László, gondnoknak Takler József, (ö azonban ebbeli tisztségéről közbejött akadályok folytán időközben leköszönvén, helyébe más fog megválasztatni), tiszteletbeli jegyzőnek a jegy­zőkönyvek eddig is pontos vezetésének elismeréséül Eötvös K. Lajos, működő jegyzőknek Krammer János, Török Béla és Petrovics György urak. IH. Az iskolaszéknek megala­kulása után ft. Mikó György ur meleg szavakban megem­lékezik Ellmann Miklós úrról, mint volt elnökről és kéri érdemeinek elismeréséül az uj iskolaszék részéről is a jegy- zökönyvőn köszönetét, mely indítvány általános' lelkesedés­sel elfogadtatik. IV. A pénztárnak átvételével s annak az uj pénztárnoknak való átadásával megbizattak dr. Szigeth Gábor és Török Béla urak. V. Az iskolalátogatók kijelölé­sére kiküldetik egy következő tagokból álló bizottság: Dr. Szigeth Gábor alelnök, Török Béla és Krammer János jegy­zők. A jegyzőkönyvet láttamozták: Dr. Szigeth Gábor, is­kolaszéki alelnök. Krammer János jegyző. — A zabliszt becse. Általában tudvalevő, hogy a zab­liszt megbecsülhetetlen egészséges, kedvelt tápszerét képezi háziállatainknak.1 Persze az már kevéssé ismeretes, hogy az • ember számára is tápláló ételül szolgálhat. Ennek oka nem a zabban, hanem azon eljárás hiányosságában rejlik, a mely- lyel a zablisztet a mag burkától elválasztjuk. — Liebig sze­rint a zab ép oly tápláló erővel bir, mint akár az ökörhus, de fölülmúlja ezt azon anyagrészekben, melyek az izom és csontok erösbitésére szolgálnak. — Forbes edenburgi tanár formaszerint megmérte azon egyetemi hallgatók mellkasát, mellük szélességét stb., kik Edinburgba jöttek az egyetemre a világ különböző részeiből és konstatálta, hogy a belgák a leggyöngébbek, utánuk következnek afrancziák és angolok, erősebbek az izlandiak, de a mi a test erejét illeti felülmul- hatlanok az északi izlandiak és a skótok. Pedig ez utób­biak gyermekkorukban oly ételekkel táplálkoznak, melyek nagyobb részben zabdarából és zablisztből áll. — Adományozás. Mészáros Sándor a m. kir. tenge­részeti hivatal iroda-igazgatója, közelébb Krammer János polg. iskolai igazgató úrhoz a vezetése alatti tanintézet szá­mára a következő ajándéktárgyakat küldötte el, u. m.: 2 drb nagyobb fajtu csiga (írómba), 11 drb kisebb csiga, 1 dol­phin fark, 1 drb összevart kutya hal, 1 drb tühal (száraz), 1 kis palamida (oczeáni), uszonya sastoll formájú alakban, 1 kis bandieru (zászló) hal, egy marokkal apró csiga, kígyó fejecskék és tryton(?) trombák; továbbá 2 üveg szeszben különböző tengeri állatkák és végül 18 drb füzetet magyar,- német-és-olasz nyelven, mint az öttani IrodaTciadványaít. Az adományozó az itt felsoroltakon kivül még- számos más ér­tékes tárgy elküldésére is vállalkozott. Mondanunk sem kell, hogy ilyetén gyűjtemények által mennyire könyitést nyer az iskolai oktatás. Szerkesztői üzenet. —- Tlibb bölcskei választó-polgárnak. A bölcskei jegyzővá- lusztásra vonatkozó közleményt csak úgy vehetjük fel lapunkba, ha előt­tünk maguk a nyilatkozók névszerint ismeretesek lesznek. Nyilttér/) Gyors posta, jön a pestis. Egy ministeri körrendelet érkezett az alispáni hivataltól olvashatlan litographia nyo­mattal, a mennyiben kivehető de nem olvasható, a pestisről szól, kelt Budapesten, 1879. február 5-én, Tisza m. k. kibo- csájtatott Szegzárdon február 12-én, a paksi szolgabirói hi­vatal február 26-án, a községi jegyzőhöz márczius 3-án, az illető felekhez márczius 5-én, tehát éppen egy hónap kel­lett arra, hogy megértsük ha megérthetnénk, hogy mit te­gyünk ha jön a pestis, egy holnap alatt Astrachánból is ide érkezhetett volna, akár a pestis akár a rendelet. a—a. *) *) Az e rovatban kőzlőttekért felelősséget nem vállal a szerk. Hivatalos rész. 1165^ Tolnainegye alispánjától. alisp. V-i; Körözés. Erdélyi József dohány csempésznek tartózkodási helye smeretlen lévén köröztetése ezennel elrendeltetik, feltalás esetén jelentés teendő. Erdélyi József pásztor, nős Cséplő Terézzel 50 évos ezelőtt Bükösdön tartózkodott. Kelt Szegzárdon 1879. évi márczius hó 6-án. Perczel Dezső, alispán 1164- Tolnamegye alispánjától alisp. Körözés. Hosszú Török Katalin állítólag kisvejkei lakos dohány- csempész tartózkodási helye ismeretlen lévén, köröztetése eznnel elrendeltetik. Feltalálás esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 6-án. Perczel Dezső, alispán. n66- Toluamegye alispánjától. alisp. Körözés. Huszár Vendel dohánycsempésznek tartózkodási helye ismeretlen lévén köröztetése ezennel elrendeltetik. Feltalása esetén jelentés teendő. A nevezett egyén 63 éves, nős Hor­váth Rózával, utolsó tartózkodási helye yolt Belleg. Kelt Szegzárdon 1879. évi márczius hó 8-én. Perczel Dezső, alispán. 1445- Tolnamegye alispánjától. alisp. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi ministeriumnak folyó évi február hó 3-án 1801. sz. a. kelt magas leirata alapján ezennel közhírré tétetik, miszerint O császári ki­rályi apostoli Felsége 1878. november hó 2-ról kelt legfel­sőbb elhatározásával legkegyelmesebben elrendelni méltóz­tatott, hogy az összes hadcsapatok tartalékos katonáinak időszaki fegyvergyakorlatai az 1879. év folyama alatt nem fognak megtartatni. Kelt Szegzárdon, 1879. évi február 22-én. Az alispán távollétében Papé Gyula, főjegyző. 1595. Tolnamegye alispánjátó alisp. Körözés. Kapunovics Károly városi csendbiztos Szabadka város tanáasa által e város részéről a Boszniába kiküldött foga­tokra leendő felügyelettel megbizatván, ottani működése al­kalmával bizonyos Szubeczky Ferencz fogat felügyelőtől összesen 987 frt 80 krnyi fuvardíjat vett át oly czélból, hogy a kérdéses fuvardíjakat, miután Szubeczky Boszniá­ból eltávozott, a felügyeletére bízott fuvarosoknak ossza ki.

Next

/
Thumbnails
Contents