Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-19 / 42. szám
lom és munkaügye.«ség emelésének; névszerint a lakási és öltözéki csinosságnak micsoda befolyása lehetne erre; menynyiben lehetne és volna szükséges mindenik irányban hatni a gazdasági tudományoknak az elemi iskolákban taníttatása által és e taníttatásnak mily irányúnak és terjedelműnek kellene lenni; gazdasági, munkásegyletek alakítása hasznos, kívánatos volna-e s mily módozattal, mily eredmény volna várható. Ki kellene terjeszkednem annak tárgyalására is, hogy határ- s egyéb viszonyaink miként kedvezményezik vagy h'átráuyolják a gazdasági munkaerő-szükségletet; különösen micsoda befolyással vannak erre közlekedési s útviszonyaink. Meg kellene ismertetnem, hogy a közvetlen gyakorlatban micsoda módok kinálkoznak és az ország különböző vidékein micsoda módok használtatnak a gazdaság körül szükséges munkaerő kiállításának biztosítására és könnyítésére. Sőt még azt is megvitatás alá kellene vennem, hogy az általános katonakötelezettség micsoda befolyással van a gazdasági munkaerőre s lehetne-e s mikép az abból származó hátrányokat enyhíteni; — azután ugyanerre micsoda befolyással vannak a szükség nélkül nagyon elszaporodott országos vásárok stb. stb. Egész lánczolata sorakozik ide a beható kérdéseknek. Természetesnek fogja azonban találni a tisztelt értekezlet, ha bármily érdekes és tanulságos lehetne is ezen s hasonló kérdések megvitatása s ezúttal ily nagy kör. felfogásától tartózkodom. A rendelkezésre álló idő rövidsége követeli ezt; melynélfogva csak két közvetlen gyakorlati és önállólag is igen fontos kérdést terjesztek ezúttal a tisztelt értekezlet beható megvitatása alá. Ez a következő: 1. Micsoda gépek, mily viszonyok közt és mily mértékben bírnak fontossággal a gazdasági munkaerő pótlására? 2. Telepítés utján mily módozattal és mily eredménynyel volna a gazdasági munkaerő czélszerü- leg szaporítható? Az első kérdést illetőleg. Hogy mily roppant munkaerő fekszik a gépekben ? meggyőző tanúságot ad az iránt az ipar és a közlekedési eszközök óriási elöhaladása. Ezek nagyban termelő s olcsodó árak mellett nagy eredményt szolgáltató versenyképességének alapja nem a kézi, hanem a gépmunkaerö. Az ipar körül különösen a kézi munkaerő szükséglete nemcsak nem emelkedett a termelés arányában, sőt apadt és a gépek tökéletesedésének 8 használatának, terjedésnek örvend. A gépekben az okszerű gazda részére is kimerithet- len munkaerő kínálkozik és a versenyképes elöhaladás fő- tényezője mai viszonyaink közt már a mezőgazdaságban is tagadhatlanul a gépek használatában keresendő és találgató fel., Közéig. az idő a gazdaságban is, a mi az iparnál már beállott, hogy a csak kézzel dolgozó kisipar ki nem állja a géppel dolgozó nagyiparral a versenyt. Ezt mindjobban kezdik átlátni magyar gazdáink is s a gépek használata a rendezettebb urasági és jobb bérleti gazdaságokban csakugyan dicséretesen gyarapodó terjedésnek örvend. A gépek átalában kétfélékre különböztethetők, u. m : munkatökéletesitökre és munkaerő- s költségkímélőkre. Itt főkép ez utóbbiakról van szó. Három kérdést teszek fel: a) micsoda gépek tartoznak első sorban a munkaerő- s költség-kimélök közé, b) mi akadályozza ezek terjedését, c) hasznos és kívánatos elterjedésök mikép volna eszközölhető ? Véleményem szerint első sorban ide számíthatók: a kapáló és töltögető ekék s a hasonló gépek, — a széna- gyűjtő, a kaszáló és arató, azután a cséplőgépek. Mindezek közt a kapáló és töltögető ekék mondhatók talán, nem ugyan legnagyobb, — de legáltalánosabb fontos- ságuaknak és pedig különösen azért, mert mérsékelt áruknál fogva kis és nagy gazdaságokban egyaránt megszerezhetők és használhatók volnának, és épen azon gazdaság munkánál, a kapálásnál nyújtanának megkimélést, a mely a közönséges gazdasági munkák közül, alkalmasint országszerte legtöbb kézi munkaerőt vesz igénybe. Ugyanis ezek egészen czélszerüen használhatók a kukoricza és burgonya mivelésénél, a mely kettőnek összes kapásnövényeink közt országszerte a legnagyobb terjedtsége van; de használhatók a paszuly-, borsó-, bab- és répaféléknél is, amelyek szintén sok helyen nagy terjedtségüek már, még nagyobb terjedésük pedig hasznos és kívánatos volna. A nagyterjedelmü szőlőművelés hasonlókép ide sorolható. Az elöhaladott külföld csakugyan mindezek mivelésénél használja is már és pedig jó sikerrel a géperőt. Magyarország túl a dunai részén, s egyébütt többféle, kivált a németség közt, szintén terjed apránként e használat. Még a szőlőművelésnél is próbálgatják némelyek. Legnagyobb terjedettsége van ennek hazánkban Versecz vidékén, ahol a köznép közül is sokan ekével mivelik szőlőiket. Az Ermelléken .szintén van már egy pár szőlőeke. — Azonban egészben véve a kapáló gépeknek megérdemlett gyakorlatuk még sehol sines. Különösen nincs az alföldi nagy pusztaságokat lakó nép között, ahol pedig legtöbb hasznuk lehetne. Népünk megszokásán s a szükséges gyakorlati ügyesség hiányán kívül, föakadálya nálunk a kapáló és töltögető ekék használásának, a föld megmivelésének minősége. Ezek mindenesetre a földnek tiszta mivelósben tartását, azután azt igénylik, hogy a vetés elég szélesközü és egyones-soru legyen. Gazos, gyökeres, taraczkos földben és girbe-gurba- soru vetés mellett ezek használhatlanok; mert ilyen helyen megtorkollik, gazzal, gyökérrel megtelik a kapáló és töltögető eke s összehúzza a földet, kivált ha kelleténél nedvesebb is az; az egyetlen sorokból pedig a mivelés alatt álló növényt is kiszaggatja. Szőlőt szintén csak úgy lehet ekével mivelni, ha annak sorai elég, t. i. legalább 3 láb szélesek és egyenesek, azok közt vetemény nem termesz- tetik, a mi jó szőlőben különben is átalában hiba, sem pedig ott fák nem aggatnak. Nagyhajlásu vagy meredek hegyek csak felülről lefelé, vagy keresztbe mivelhetök ekével Az is akadályozza az efféle mivelést, ha a tőkék bujtás által egyik sorból a másikba áthuzatnak, a mely miatt a hatja alatt keresztülnyuló gyökerek alá kerülvén az eke, széttépi azokat, sőt gyakran az egész tökét is ráfordítja. Ezenkép aggat a szölövesszöknek egyik sorból a másikba átkötözése. Egyébiránt mihelyt a föld alkalmas mivelés alatt áll: a kapáló és töltögető eke által begyakorlott munkásokkal és minden ekéhez egy ló segitségével, a különben egyenlő mennyiségű munka végzéséhez szükséges kézi napszám kétharmadát meglehet kímélni, vagyis két ember, egy lóve- zetö gyerköczczel s egy lóval kilencz napszámos munkáját végzi. Es ez jelöli ennek fontosságát, kivált ott, a hol a sokkal nagyobb számú kézi munkást messziről kell nagy utánjárással és időveszteséggel összekeriteni. Nagyobb gazdaságokban a kapáló ekék helyett, a gépek ajánlhatók, melyeknek áruk ugyan nagyobb: de több sort is mivelvén egyszerre, még jobban kímélik a munkaerőt. (Folytatjuk.) A királyi törvényszék köréből. A. szegzárdi e. f. kir. törvényszéknél a lefolyt héten érdemlegesen következő perek adattak elő: Bünperek október hó 13-án. 1303. Herdlein Lajos csalással vádolt bajai lakos bünperében végtárgyalás Ítélettel. 1533. Széles József, Széles Józsefné szül. Maráczi Juliánná, Polonyi János rágalmazás és hamis vádaskodással vádolt mindannyian bedeghi lakosok elleni bünperében végtárgyalás Ítélettel. 1503. Dora Varga József és Dora Varga János könnyű testi sértés és veszélyes fenyegetéssel vádolt döbröközi lakosok bünperében végtárgyalás ítélettel. 1469. Szániel Fe- rencz és neje született Reinhard Terézia csalással vádolt báttaszéki lakosok elleni bünperben felvett végtárgyalási jegyzőkönyv határozattal. 3054. Schiller Anna Mária özv. Pothné izményi lakos kuruzsolás folytán ember és gyermek öléssel vádoltnak bünperében végtárgyalási jegyzőkönyv határozattal. 3147. Kolompár Róza, Juli és Burgovits Anna lopással vádolt és fogva levők elleni bünperben a kir. táblai Ítélet kihirdetése. 3286. Bankos Elek és neje. Tóth Mária veszélyes fenyegetéssel vádolt duna-szent-györgyi lakosok elleni bünperben kir. táblai ítélet kihirdetése. 3262. Dolgos Mihály talált pénz elsajátításával vádolc ozorai lakos bünperében a kir. táblai Ítélet kihirdetése. Polgáriperek. Október hó 16-án. 141. 7250. Pepper Sámuel felperesnek, Tóth Mihály alperes elleni pere. 142. 7284. Koch János felperesnek, Fay János alperes elleni kisebb polgári pere. 143. 7345. Fritz Adámné felperesnek, Konya Mihályné alperes elleni kisebb polgári pere. Különfélék. — A budapest-zimonyi vasút ügyével Tolnamegyének folyó évi október 14-én megtartott közgyűlése tüzetesen foglalkozott s határozatilag kimondta: hogy a buda- pest-zimonyi vasútnak a Duna jobb partján vezetését nemcsak forgalmi, kereskedelmi és nemzetgazdászati, hanem az újabb keleti alakulások folytán politikai tekintetekből s ezek mellett még három vasútnak forgalomképessé tétele czéljából országos és hadászati szempontokból is kívánatosnak tartja és ezen óhajtásának kifejezéséül, úgy az országgyűlés képviselöházához, valamint a közmunka és közlekedési minister úrhoz kérvényt intéz, melyben a törvényhozó-testület és közlekedési minister ur arra kéretnek fel, hogy a budapest-zimonyi vasút irányának megállapitása tárgyában a Duna jobbparti irány tanulmányozása előtt határozat ne hozassék ; meglevén Tolnamegye közönsége győződve, hogy a jobbparti vonal tanulmányozása, a fentebb már kiemelt tekintetek, elfogulatlan mérlegelése mellett, ugyanezen jobbparti vonal mellett fog hathatós érveket napfényre hozni. A kérvény benyújtására küldöttség alakíttatott s vezetésére főispán ur kéretett fel. A küldöttség tagjaiul megválasztatott:Perczel Dezső, Kramolin Emil, Ellmann Miklós, Péchy J ó z 3 e f, Leopold Sándor, Goldberger Mór, Báró Rudnyánsz- ky Iván, gróf Apponyi Sándor, grófSzéche- nyi Sándor, Fördös Vilmos, Georgievich Pál, Sztankovánszky János, br. Jeszenszky Kálmán, Nagy István, Nagy László, idősb Szévald Mór, Szigeth Gábor, Düry Zsig- mond, Szeniczey Fereno.a, Perozel Lajos, Totth Ö dön, P^p Lajos, Sohleining Károly, Rapsz Béla, Daróozy Tamás, Simoncsics Béla, Freund Ármin, Nagy József, Besz édes Géza, Bernrieder László, Bernrieder József, Knór Nándor, Bezerédj Pál. Ugyanez alkalommal alakított szükebb bizottság tagjaiul megválasztalak: Perczel Dezső, Ellmanu Miklós, Boda Vilmos, Szigeth Gábor, Leopold Sándor, Döry Dénes, Fertig Sándor, Sztankovánszky János és Sebők Kálmán. — Szolgabirói székhelyváltoztatás. Tolnamegye közgyűlése a simontornyai járás szolgabirói hivatalának 1880. január 1-én Gyünkről Högyészre leendő áthelyezését elrendelte. — Megyei tisztiválasztások. A folyó hó 14. és 15-én megtartott’megyei közgyűlés Kurcz Vilmos megyei má- sodjegyzöt a dombóvári járás szolgabirói segédjévé választotta meg s ugyanazt főispán ur t. szolgabiróvá nevezteti. Megválasztatott továbbá másodjegyzövé: Madarász Elemért. aljegyző; főispán ur által továbbá kineveztettek: báró Rudnyánszky Iván t. szolgabiróvá: Piringer József t. járásorvossá; Varga Lajos t. árvaszéki jegyzővé. — Képviselőválasztási mozgalmak. A Perczel Béla lemondása folytán megürült képviselői állás választás utján leendő betöltése tárgyában a mozgalmak már megindultak. Hets Károly ügyvéd, mint független negyvennyolczas párti és Pap Lajos kir. ügyész, mint a szabadelvű párt jelöltje, programmjukat már közrebocsájtották. — A szüret a folyó évi október 15-én beállott esőzés folytán .igen kellemetlen megszakítást szenvedett, Az eső, mely egész éjen át szakadatlan tartott, mindenesetre a még be nem szedett termést, mint mennyiség, mint minőség tekintetében károsan befolyásolja. Egyébiránt szárító szél bekövetkezte még sokat jóvá tehet. Egészben véve azt lehet mondani, hogy a termés fele már szárazon s az időjárás mostohasága ellen biztosítva van. Szerencse, hogy a képviselő-testületben a szüret idejére nézve a kö- zép irány vergődött érvényre, mert ellenkező esetben most Szegzárd egész termése, a mi egy és fél millió frt értéket képvisel, koczkán állana. A mi az idei szegzárdi bor minőségét illeti, arra nézve ha csak minden előjel nem csal, már most ki lehet mondani, hogy igen jó, sok helyen kitűnő lesz. A szőllőszemek kifej- lődöttok voltak s festékanyaggal gazdagon el voltak látva. A jó vörösbor egyik kelléke: a s z i n, tehát mindenesetre meglesz. A must nagy czukoranyaggal volt ellátva s általunk eszközölt mérések alapján állíthatjuk, hogy az jobb helyeken Oechsle Araometerén 83—98 fokot mutatott, a mi a Sachorometer 20—23 fokának felel meg. Kétségtelen tehát, hogy a bor szeszes és sok helyen édes lesz. S igy nincs más kívánni valónk, mint hogy a bor keresett is legyen s akkor meglesz, a mit a szöllősgazda kíván: lesz sok, jó és drága bor. — Eljegyzés. Gje'yer Ádám Paks derék és képzett kántora a napokban váltott jegyet a szép és kedves Diczenty Betti kisasszonnyal. — Bucsu-szó. A törvénykezési pályára szándékolt lépésem következtében Tolnamegye völgységi járásában viselt segédszolgabirói állásomról lemondván, a megyéből, hosszabb időre eltávoztam. Távozásomkor nem lehetvén szerencsés minden egyes jó barátom és ismerősömtől elbúcsúzni, azt ez utón találtam jónak teljesíteni. Ehhezképest alkalmat veszek magamnak egy kedves kötelesség lerovására: midőn a csekélységem iránt tanúsított baráti szeretet és jó indulatért hálás köszönetemet nyilvánítom abbeli kijelentésem mellett, hogy a Tolnamegyében eltöltött 8 évre mindenkor a legkedvesebben fogok visszaemlékezni. — Legyen szabad tolnamegyei jó barátaimat és ismerőseimet arra tisztelettel felkérni, hogy nagyrabeesültjóindulatokban továbbra is megtartani méltóztassanak. Sz-Fehérvár, 1879. október 14-én. Papp Gábor. — Vásártartási engedély. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister ur T e v e 1 községnek megengedte, hogy a folyó évi szeptember 29-én meg nem tartathatott országos vásár helyett, folyó évi október hó 27-én pótvásárt tarthasson. Hivatalos rész. 7228. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Zsellér József öcsényi molnár folyó évi szeptember hó 4-én Gemenczben egy 7—9 év közötti gyermek hullát fogott ki a Dunából. A hulla, melyen a megejtett hivatalos orvosi vizsgálat szerint a külső erőszak semmi nyomai sem látszottak, Ocsény községben el is temettetett s minthogy kiléte még ma sem tudatik, a személy azonosság megállapitása szempontjából leírása közzététetik. Személyleirása: arcza felismerhető nem volt, nagysága 116 cm. ruházata állott szürkésnek látszó, apró kocz- kás gyapot, rövid felöltőből, balról kívül mellzsebbel — ugyan olyan szövetű térdnadrágból, jobb felén oldal-zsebbel, — finom fehér ingből, hímzett betéttel és kézelővel, barna falu, kék zsávolyos, kötött pamut harisnyából és félviselt czugos topányból. Kelt Szegzárdon, 1879. október hó 10-én. Az alispán távol létében: Papé Gyula, főjegyző. IJL 1
