Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-05 / 40. szám

A felelet az volt: lntöjelül tevém ezt. Mert ha anyám nem hallgatta volna szívesen, midőn még mint iskola8 gyermek lopott apróságokkal haza jőve azt elbeszéltem neki, ha e helyett vérig vert volna, nem állnék most a bitófa alatt.

Ott a családban kell, hogy sok tekintetben javulás történjék. A tények logikája kérlelhetetlen — mondá nagy Kossuthunk. A rósz házi nevelés logikája is kérlelhetlen. A család azon szent templom, hol a gyermek az anya édes ölében tanulja meg istent félni, embertársait szeretni és minden jót követni. „A nő hivatásában a családban — mondja Castelar — van valami a pap, próféta, orvos, művész feladatából s ezek együtt véve képezik az anya felséges hivatását.“ Nagy, igen nagy befolyást gyakorolhatnak az anyák gyermekeik jövendő életére, mint ezt Goethe is .elismeri, mondván:

„Vom Vater hab’ ich die Statur,

Des Leben ernstes Führen.

Vom Mütterchen die froh’ Natur,

Und Lusst zum fabuliren.“

i *

* *

Tükördarabok ezek, néhol szomorú képeket mutatván. Vajha mindinkább örvendetes képekké válnának.

E.

Figyelmeztetés a kisbirtokosok országos földhitelintézetének ügyében.

Még be nem fejeztetett intézetünk alakulása. Az elnökség, igazgatóság és felügyelő bizottság még majd csak a folyó évi október 19-ére összebivott közgyűlésen fog megalakulni, és már is találkoznak lelkiismeretlen ámitók, a kik aj nagy közönségnek jóhiszeműségét saját önző czél- jaikra akarják felhasználni és kizsarolni. Biztos tudomásunkra esett, hogy a közgyűlési szavazatok és meghatalmazások összegyűjtésének czéljából különféle ügynökök utazzák be az országot, kik közül némelyek elég vakmerők magukat a létesitő bizottság megbízottjaiként mutatni be. Ennélfogva köztudomásra hozzuk, hogy a létesítő bizottság semmiféle ilyes ügynököket sem hatalmazott fel; és ha mégis ilyenek valahol jelentkeznének és magukat hatalmazványokkal igazolni kívánnák, úgy tudomásul venni kérjük, hogy ezeknek birtokába csak visszaélés által jutottak. A létesítő bizottság csak a legérdemessebb alapítók közül kórt fel vidékenkint helyből némelyeket, hogy azoknak, a kik tanácsért fordulnak hozzájuk, kellő tájékozást és felvilágosítást adni szíveskedjenek. Figyelmeztetjük tehát a t. alapítókat, hogy afféle utazgató ügynökök iránt kellő óvatossággal viseltessenek és ha valami felvilágositásra lenne szükségük, ez iránt közvetlen ide Budapestre, a létesítő bizottsághoz vagy a vidékenkint felkart bizalmi férfiainkhoz fordulni méltóztassanak, a kiknek utján fogják rendes körleveleinket is kapni. A visszaélések mérvére nézve íme egy rövid kivonat: valami Berger Vilmos körleveléből, ki állítólag Budapesten, Váczikörut 68 sz. a. lakik. E körlevélben azt állítja, hogy ö ezen intézetnek kinevezett ügynöke meg van hatalmazva paraszt gazdáknáli 83/«%-os kölcsönöket szerezni, továbbá állítja, hogy mivel az igazgatóságnál és tit— Még azt hozzá tehetem, hogy jól őrizzék kigyelmetek a nyájat s ha a farkast látják, jól védelmezzék a pásztorlánykát.

Lidiké befejezvén mondatát elszaladt s az utánna bámuló két öreg már csak távolról hallhatá csengő szép hangját a mint tovább dalolt.

— Istenemre mondom, hogy megmaradok állításom mellett — kezdé újra a beszédet András apó — mégis Péterhez fog menni.

— En meg fogadok, hogy Palit választja.

— De ugyan István gazda, hát nem látta volna kigy elmed, hogy mily szépen mosolygott Péter nevének föl- emlitésekor?

f

— Es kigyelmed András apó, nem vette volna észre, hogyan kacsintott a Pali nevire?

— No jó! hát fogadjunk rá, hogy melyikönk lesz a nyertes ?

— Legyen, nem bánom .!. Egy jó ebédbe a hegyen.

— Áll a fogadás.

S annak megkötése jeléül István gazda hatalmas kezét András apó tenyerébe csapva a szokásos kézszoritással erősítették meg a fogadást. Azonban mindannak daczára még mindig disputáltak a vőlegény választása fölött, míg csak a faluba be nem értek.

Ez a kis Lidiké pedig, a kinek, miként ö maga is mondotta volt, hogy az egész helység apja és anyja neki, a legszebb leány volt az egész Sárközben. Szerették a szépségéért és mi tagadás benne, nagyra becsülték a jóságáért. Vidám, kedves és szélid, erőltetés nélkül is nyájas volt mindenkihez s azért szerette is mindenki. De legtöbbet tartottak reá az asszonyok, mert oly erős akaratú volt, hogy nem hagyta egy könnyen eltántorítani fejecskéjét. Nem kellett öt őrizni soha. Sőt még az ellensége sem tudott más

kórságnál nagy pártfogásban részesül s mivel alapító is (20 frtot befizetett;) hát neki az utak a gyors sikerhez mindig nyitva állanak, minélfogva a hozzá beküldött folyamodványok úgy intéztetnek el, hogy a kért kölcsönpénz 8 nap alatt az illetőnek már kezében is van, míg a ki nem hozzá küldi folyamodványát, az 4—6 hónapig is várhat s utoljára is elutasittatik. Hogy pedig a készpénz készletek máshova ki ne kölcsönöztessenek, sietős jelentkezésre hívja fel a kisbirtokosokat.

Minthogy pedig a létesítendő intézetnek igazgatósága még nincs, ennélfogva a még csak megalakulandó intézet kölcsönöket nem adhat, a majdan megválasztandó igazgatóság ügynöknek senkit sem állíthatott fel, pártfogásban senkit sem részesíthet, kamatot még nem állapíthatott stb. Ónként értetődik, hogy az illetőknek állításai képtelenséget tartalmaznak, de tekintve, hogy ezek a közönséges tájékozatlanságra vannak számítva, tekintve az összefüggést és czélzatot, azok kézzelfogható csalási kísérletet képeznek, melyre a kir. ügyészségnek szives figyelmét felhívni kötelességünknek tartjuk. Az érintett körlevél egy lithographi- rozott példánya kezünkben van.

Felhivjuk egyúttal a t. közönséget, hogy az ilyen Berger Vilmos-féle ámitóknak hitelt ne adjon, azokkal ne érintkezzék, hanem csalási kísérleteiket bejelenteni, körleveleiket törvényes elbánh’atás végett a létesítő bizottsághoz beküldeni sziveskedjék.

A kisbirtokosok országos földhitelintézetét létesitő bizottságnak irodavezető tagjai.

A királyi törvényszék köréből.

A szegzárdi e. f. kir. törvényszéknél a lefolyt héten érdemlegesen a következő perek adattak elő: Bünperek. Szeptember 29-én. 1331. ,1879. Kerzsák József birói zártöréssel vádolt felsö-ireghi lakos elleni bünperben végtárgyalás, — mi ítélethozatallal befejeztetett. 1381. Vilii József sikkasztással vádolt várdombi lakos elleni bünperben végtárgyalás, — mi ítélettel befejeztetett. 2476. Hetesi Mihály döbröközi, Taba György faddi lakosok tolvajlással vádoltak elleni bünperben végtárgyalás, — mi Ítélettel befejeztetett. 850. Legifjabb Szintai János hamis okirat és csalással vádolt madocsai lakos bünperében végtárgyalás, — mi Ítélettel befejeztetett. 986. Özvegy Hága Ádámné hamis es- küvéssel vádolt szegzárdi lakos büDperében végtárgyalás, — mi ítélettel befejeztetett. Szeptember 30-án. 3051. Sántha István, Raics Gyula sikkasztás és csalással vádolt szegzárdi lakosok bünperében a vegtárgyalás elnapoltatott. 3169. Sárközi István bünperében a harmadbirósági Ítélet kihirdetésével a végrehajtás ellene azonnal foganatosíttatott. Október 3-án. 2659. Ifj. Bitter Antal, Keserű Horváth József és társai tömeges verekedéssel vádolt faddi lakosok elleni bünperben vád alá helyezés'mellett végtárgyalás. 2129. Prajda Ferencz és társai hamis tanuszerzés és hamis esküvéssel vádolt d.-földvári lakosok bünperében végtárgyalás. 1666. Pap Pál sütevény pusztai, Simon Pál igazabban Paczoi József tamási és Szakályos József felső-ireghi lakosok — súlyos testi sértéssel vádoltak bünperében végtárgyalás. 2957. Mayer János betöréses tolvajlással vádolt székes-fehérvári lakos és letartóztatott fegyencz elleni bünperben végtárgyalás. 3057. Jagicza István csalás, sikkasztás és hamis okirat készítéssel vádolt volt tolnai jegyző jelenleg budapesti lakos bünperében legfőbb itélőszéki Ítélet kihirdetése. 3007. Mányok Vendel bünperében kir. táblai ítélet kihirdetése

hibát reá fogni, minthogy sokat nevetett és hogy egész nap is az egy szál reggeli ruhájában maradt, pedig nem volt rászorulva. Ezen hibákat ugyan szívből megbocsátották neki, mert ezek mellett szorgalmas, szives és jótékony volt a legnagyobb mértékben. Sőt ha valahol szó volt róla, még a tiszteletes ur is védelmezte, mert azt szokta volt mondani : ki az, a kinek hibái nem volnának ?

Lidiké már ötödik éve óta árva volt. Nem sok időre születése után elveszítette édes anyját, apját pedig mikor a nagy tűz volt. A szegény ember föláldozta az életét, hogy megmenthesse a falut s akkor azt mondá:

— Ha meghalok, leányomat kigyelmeteknek hagyom.

És a szegény ember azon merészségéért, hogy ö majd meggátolja a tűz tovább terjedését — még azon időben nem voltak szervezve a tűzoltó-egyletek — és a nagy szél az egész helység elhamvasztásával fenyegetett, tehát egész erejével iparkodott a megmenthetöt menteni. De szomorúan lakolt, mert a bőszült elem, mintegy magát az emberi merészségért megboszulandó, ötét ölte meg.

Mindazon családok, kiknek vagyonát megmenteni iparkodott, jó szívvel fogadták a hagyatékot és magukat gondolták megbecsülni azzal, ha azt a kis árvát, a kinek se fűje se borja nem maradt, jól fölnevelik és gondját viselve szeretik.

Úgy határozták el, hogy minden évben egy hónapot töltsön egy-egy háznál és pedig azon családoknál, kik a falu leggazdagabb birtokosai voltak. A tiszteletes ur is elvállalta az oktatást és Lidiké a legszebb előmenetel tanúsításával hálálta meg fáradtságát.

Már 10 éves korában a legnagyobb bibliából tudott olvasni. Úgy irt mint akár a sekrestyés és oly szépen ki tudta hímezni a párták, fökötők és ingujjakat, hogy azt hihették volna, miszerint egy tündér kezei varázsolták munkáira a szépen elhelyezett virágokat.

tolvajlással vádolt szakcsi lakos ellen. 3056. Szkrekó György súlyos testi sértéssel vádolt agárdi lakos elleni bünperben a kir. Curiai Ítéletnek kihirdetése. Polgári perek. Október 2-án. 6978. Deixler Györgyné felperesnek Deixler András és neje alperes ellen 1100 frt töke és járulékai iránti pere. 6980. Ujfalusy Imre mint Hahn Sándor csöd- perügyelöjének M. H. Engel bécsi czég kereskedelmi biztosítási ügybeni kifogásai. 6983. Csirke Zsigmondné felperesnek Tafner János alperes elleni kisebb polgári pere. 6984. Arnold Sebestyénné felperesnek Arnold János alperes elleni kisebb polgári pere. 6979. Fördös Vilmos tolnamegyei tiszti ügyésznek mint kk. Gyimóthy István gondnokának Klézli József és neje ellen örökség iránti keresete. 7068. Czintula József felperesnek, Deutsch Ignácz alperes ellen szerződé* betöltése iránti pere.

Különfélék.

— Garny szobor és a műkedvelők összeszerzésé- nek nehéz mivolta. Nem tudok, mond az egyik; nem lehet feleli a másik. Pedig ezen négy szó az, a melyeknek értelmét a világ összes szótáraiból ki kellene törölni s a magyar nyelvből végkép kifeledni. Mert nem csupán Göthe azon hires mondatára hivatkozunk: Wer was ernstlich will, kann auch, was er will.“ Hanem az eszes akaratttal bíró ember mellett — ki ha akar ? sok mindent elérhet — utalunk az oly gyenge állatkára, mint a kis madár, mely soha kinem fogyva türelméből, addig működik, mig czélját eléri; tisszer elpusztítjuk fészkét, mindég újabb szorgalommal, fáradhatlanul — habár máshelyen, de még is —> felépiti. És igy nem ismeri a „nem tudok“ vagy „nem lehet“ szavak azon értelmét, mely a „nem akarok“-ban nyilvánul. És most azon kérelemmel fordulunk föntnevezett költőnk szülővárosának ifjú, szép hölgyeihez, hogy gondoljanak a németek nagy költőjének idézett mondatára] s annak nagy eszméjétől áthatva, iparkodjanak a természet adományait szorgalmuk által fejleszteni. De egyúttal gondoljanak arra is, hogy a műkedvelő előadások által nem csupán a jótékonyság czéljait mozdítják elő, hanem azonkívül még embertársaiknak néhány élvezetes órát is szereznek tehetségeik bemutatásával.

A szegzárdi dalárda köréből. Steiner Lajos a szegzárdi dalárda tehetséges tenoristája és jegyzője, miután szülővárosából hosszabb időre eltávozott, ez utóbbi állásáról leköszönt. Sajnáljuk távozását s azon reményben élünk, hogy a helyen, melyet oly kiválóan betöltött, nemsokára ismét üdvözölhetjük.

A szegzárdi gőzhajó állomás másodrendű gőzhajó állomássá léptettetett elő. Az élénk forgalom, mely rövid idő alatt kifejlődött s mely még messze van tetőpontjától, tette ezen intézkedést szükségessé.

ftzegzárdon a szüret folyó hó 6-án fogja kezdetét venni, A szőlős gazdák két szélső áramlata közt, azok közt t. i. kik minden áron várni s kik minden áron szedni akarnak, a rendes súrlódás ezúttal is kifejlődött s okozta hogy a képviselőtestület, mely ez ügyben határozatot szokott hozni, igen bölcsen, a középutat választotta.

— Kerge időjárás. Lapunk múlt számában említett s a szőlők fejlődésének anyira kedvező időjárás, átcsapott épen ellenkezőjébe. Hétfő óta esős, kellemetlen s hideg borongós idő van folytonosan. A tömött szöllőfürtök

15 éves korában a helység lakosai elhatározták, hogy meg fogják kezdeni Lidiké nászhozományának összeadását. Mindenki adott neki valamit. Még a legszegényebb is egykét tyúkot, néhány tojást; a vagyonosabbak lisztet, burgonyát, vagy egy borjut; a gazdagok pedig egy-egy darab földet, pénzt vagy valamely házi állatot. A pénzen aztán vettek neki egy kis házat, kertecskét és a beruházásról is gondoskodtak, ugyannyira, hogy midőn a nászhozomány összeadása be volt fejezve, még inkább kitűnt, hogy mily nagyon szeretik Lidikét, mert a falu népességéhez arányitva oly sokat kapott, miszerint gazdag leánynak volt mondható.

Azonban a gazdag hozomány sem változtatott semmit sem rajta, sem pedig a népekhez való viszonyán. Ezentúl is csak úgy szerették benne a gazdag leányt, mint annak előtte a kis árvát s ö is ép úgy nevezte a férfiakat és nőket, mint mindég szokta volt tenni: urambátyám és asszony- néném.

Feltűnő szép volt és minthogy szíve érzelmei ajkai őszinteségében nyilatkoztak, tehát sokkal inkább bővelkedett az öt szerető bátyám és urambátyámokban mint bárki más. De azért vidámsága sohasem gátolta szerény és szemérmesnek lenni. Bizonyos alkalmakkor, ha ittas férfiak tréfálkozni akartak vele, oly szelíd tartózkodással, illeme- sen tudta őket visszatartani, hogy senkit sem haragított meg soha.

— Olyan az ö lelke — szokta volt mondani a tiszteletes ur — mint a tejbe mártott kalács; és mivel az én kis galambomnak csőre és karmai is vannak, tehát jobb őt föl sem borzalni, nehogy csípjen és karmoljon (Folytatása követketkezik.)