Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-14 / 37. szám

harmadfel ora alatt szállítják az utasokat Szegzárdra s iszo­nyú követelésekkel lépnek tel. Ha a hatóságoknál nincs meg a kellő erély, hogy ezen gyalázatos állapotokon miha­marabb segítsenek, úgy a közönségnek kell kezébe venni az ügyet, mert Szegzárd közönsége csak nem engedi meg, hogy egypár telhetetlen ember kapzsisága az utazó közön­séget Szegzárd tói elriassza. — Nyilvános köszönet. A szegzárdi alapnevelési egylet által a helybeli kisdedovó intézet javára folyó évi szeptember hó 8-án tartott tánczvigalom alkalmával, felül- íizettek: br. Augusz Antalné 3 frt. Georgievits Pál 5 frt. Ft. Mikó György 1 frt. N. N. 1 frt. N. N. 20 kr. Abaffy Gyula 2 frt. Papp Gábor 80 kr. Miután ezen szives adomá­nyokat nyugtatjuk, fogadják a nemes szivü adakozók a kisde­dek részéről is hálás köszönetük nyilvánítását. A rendezőség. — Aggházy és lltibcr urak pécsi hangversenyéről a „Pécsi Figyelő“ a következőleg nyilatkozik: A „Rudol- phinum“ javára tartott hangversenye a „Pécsi Dalárdának“ a jelen év legszebb műélvezetei közé sorozandó. Két jeles hazai művészünk tette azt nevezetessé: Aggházy zongora­művész és Huber Jenő hegedűs. Közönség, noha a páho­lyok elvoltak látva s a zártszékek sem maradtak üresen, nem nagy számmal volt jelen. S ezt azért állítjuk és fejezzük igy ki, mert nem láttunk elegendő élénkséget a színházban s mert nem volt mozgalom és zsúfoltság sem földszinten, sem a karzaton. Azt szerettük volna egyszóval, hogy na­gyobb legyen az érdekeltség a magyar művészek iránt oly városban, a mely művészeti hajlamairól és mükedvelöségé- ről oly annyira hirt szeret adni. Hanem azt hiszszük, — hogy bevezetésnek ennyi is elég. Megnyitotta ez élvezetes estélyt a „Pécsi dalárda,“ még pedig Huber „Édes lány­kám“ kezdetű férfikarának előadásával. E számon kivül még egy volt részére fentartva, magában foglalván Storch Antal „A hajós imája“ czimü férfikarát. Mind a két müvet szép készültséggel adta elő e jeles testület s mind az ár­nyalatokra, mind pedig a különböző mozgalmakra oly gon­dot fordított, hogy a müvek tartalmát és szépségét teljesen kifejezte, olvadékonysággal és erővel dolgozott s valóban élvezetes volt hallani mint csoportosultak a különböző össz- hangzatok, mint váltak szét és egyesültek megint. Minden­felé és minden irányban csupa dal és ének, ami kétségkí­vül a részletek legjelentéktelenebb szakának is már előre biztositá kiválóságát, ami ismét maga után vonta azt, hogy a jelenvoltak a dalárdát zajosan megtapsolák és karnagyát is kihíták. A vendégművészek csekély kivétellel együtt játsztak. A hegedűnek kíséretre van szüksége s Aggházy volt az, ki ezt következetesen eszközölte. S igy a „Danse Macabre“-n és a „Romance“-on valamint „Eroicán“ kivül, melyeket Aggházy egyedül mutatott be, mindig együtt ta­láltuk-őket. Mindkét művész még teljes ifjúságban ápolja hangszerét, azonban midkettö annyira behatolt annak tit­kaiba, hogy előadásukat bevégzettnek, tökéletesnek mond­hatni. — Ezzel természetesen nem mondtunk rendkívülit; mert mai napság az előadó művészet nagyon árva dolog s a ki csupán csak arra szorítkozik, rosszul vetette meg ágyát. Álljon bármint a dolog, tény, hogy mind Huber, mind pe­dig Aggházy komoly értelemben vett művészek, akiket meghallgatni nagyon is érdemes. Mindjárt a Goldmark-féle „Suite“ előadásával arról tanúskodtak,'hogynem akarnak kül­sőségekkel,'nem ragyogványnyal dicsőséget aratni, hanem' va­lódi tartalomra törekednek, mely gondolatnak és szívnek egyaránt élvezetet ad, a melynek azonban csak erő és elő­adási ügyesség adhatja meg savát, borsát. A közönség mél­tányolva is e szép igyekezetei tapsokkal és kihívásokkal jutalmazta. Éneklőleg, finomul adta elő Huber Chopin „Nocturne“-jét és merész fogásokkal, — mindenütt kerek- dedséggel játszta a Vieuxteinps Souvenir de „Beauchamps“- ját melyben a tremolok és stacatok, az arpeggió és össze­tett futamok egész raját nagy biztossággal győzte le és széphangzattal vette körül a legkényesebb technikai külső­ségeket. Igazi magyar zamattal fejezte ki érzelmeit a ma­gyar ábrándban, melyben a „Cserebogár“ panaszos dalát oly szivrehatólag hallottuk. Végül a „Repülj fecském“ és „Rá- kóczy“ dallamában Reményit oly hűséggel mintázta le, hogy minden izében e régi jeles művészünket véltük hallani. Agg­házy a „Danse Macabre“-t Liszt átiratában erővel és kitartó egyöntetűséggel adta elő. Egyik dicséretre méltó tulajdona e fiatal művésznek a nyugalom és higgadtság, a melynek köszönheti, hogy a Schumann egyszerű kis romance-ába is egész odaadással önthette bele a legédesebb dalt. S aki zon­gorán igy tud dalolni, s általában annyi érdeklöséggel, nemes kifejezéssel játszik, — nem közönséges művész. S ezt mond­hatjuk Huberröl is. Kívánjuk tehát, hogy a hir és szerencse szárnya rohamosan hordja a legszebb tájak felé s mindket­tőt a jól megérdemlett nyugodt révbe vezesse mihamarább. — A szegzárdi halpiacz a polgári iskola rajz- és tornahelyiségei mellett tartatik meg minden szerdán és szom­baton. A káromkodó kofák képzelhető minő kedves hátterét képezik a múzsák templomában előforduló komoly foglal­kozásoknak. Tán ha iskolaszékünk foglalkoznék ez ügygyei, sikerülne neki a polgári iskolát ezen calamitástól megsza­badjam. — Halálozás. A megyének egy nagyobb szerepet játszott tagja múlt ki a napokban Duna-Szent-Györgyön. A kiadott gyászjelentést ime itt közöljük: Ifjabb tagyosi Csapó Vilmos, cs. k. kamarás szomorodott szívvel jelenti saját valamint hitvese szül: Karlovszky Irma és fiuk Ele- mér-Dánicl; úgyszintén nővérei: Erzsébet, ennek férje Sand- rineli Oreszt, cs. k.- őrnagy és gyermekeik Hugó és Rozália; továbbá Johanna férj. széplaki báró P. Horváthné és leányai Vilma és Róza ; végre a boldogult egyetlen testvére Csapó Emilia nevében, — szeretett atyjának idősb tagyosi Csapó Vilmos ez. honvéd-ezredes úrnak, folyó hó 3-án Duna- Szt.-Györgyön életének 81-ik évében végelgyengülés által bekövetkezett elhunytát. A boldogult tetemei folyó hó 6-án d. u. 4 órakor fognak a tengeliczi családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni; engesztelő-szentmise áldozatok pe­dig a tengeliczi és bar ácsi kápolnákban a Mindenhatónak bemutattatni. Közép-Tengelicz, 1879. évi szeptember 4 én. Béke hamvaira! — Rablók Somogybán. Egyik közelebbi éjszaka — Írja a „Somogy“ — két fegyveres haramia tört rá a Ka­posvár közelében fekvő töröcskei erdőszélenioláliczigányokra. Az egyik kunyhó lakója egy südöt lopott, hihetőleg ennek a szagára mentek a rablók, hogy kifosszák a koldusokat, kik félig-meddig úgyis alamizsnából élnek. A mint a hara­miák ráütöttek az alvó czigányokra, a sátrakban zaj lett a kiugráltak a dadék, hogy magukat védelmezzék könyörgée- sel. Az egyik haramia, a mint a kunyhó lakója kiugrott, rásütötte fegyverét s agyonlőtte azt, a többiek rémülések közt húzták magukat buvhelyeikbe. A kunyhó belseje össze­vissza volt hányva, de a rablók mitsem találtak s megold­ták a kereket a holdvilágos éjben. Az agyonlőtt teknős czigány ismert alak volt a székvárosban; sokszor járta a házakat teknöket árulva, cserélve liszt és egyéb élele­mért, könyörögve „egy kis szivardarabért!“ Midőn másnap a törvényszéki orvos bonczolás végett megjelent, szivszag- gató volt látni a halottat körülsiró czigánycsapatot, kik meztelen testeikkel fedezték, könnyel elárasztották a sze­retett szomszéd sátor vérben ázott sötét alakját. Alig volt rá valaha eset nálunk, hogy rablók oláhezigányokra törtek volna, plane gyilkossági szándékkal. A haramiákat nyo­mozzák a foglyárok. — A szegzárdi önkéntes tűzoltó egylet zászla- jara — Ágoston Károlyné, br. Wimmersperg Adrienne és Buday Róza gyüjtöivén következők adakoztak: (Folytatás.) Ferdinand Józsefné 50 kr. Dr. Diczenty 1 frt. Leicht Róza 1 frt. Czann Pálné 50 kr. Mautner Nina 1 frt. Perczel Sán- dorné 1 frt. Lauschmann Ferenczné 120 kr. Lengyel Ig- náczné 10 kr. Szilvek Ferenczné 20 kr. N. N. 20 kr. Kaj- szer Erzsébet 20 kr. Czenner Károlyné 1 frt. Szűcs Károly 1 frt. Pataky László 50 kr. Vendt István 1 frt. Biróy Béla 1 frt. Kelemen Ákos 1 frt. Hajpál Sándor 1 frt. N. N. 1 frt. Boda Vilmosné 5 frt. Pápay István mözsi 50 kr. Je­szenszky Ákosné 80 kr. Horváth Kálmán 1 frt. Bien Már­tonná 50 kr. Nagy József 50 kr. Mehrwerth Ignácz 1 frt. Ujfalusy Imréné 1 frt. Rausz Béláné 1 frt. Halmayné 1 frt. Dór Erzsébet 40 kr. Koszorú Józsefné 10 kr. Dr. Lévay Ignácz 1 frt. Burián 2 frt. Sebők 2 frt. Kalivoda Jánosné 50 kr. Lippich István 2 frt. Schn eiderbauern é 1 frt. Kál­mán Jánosné 1 frt. Laskó Gyuláné 1 frt. Komáromy Gyu- láné 1 frt. Angyal Gáborné 50 kr. Babits Mihályné 50 kr. Özv. báró Augusz Antalné 5 frt. Báró Wimmersperg Nán- dorné 5 frt. Halassy 1 frt. Mehrverth Ferencz 1 frt. Novák Mór 50 kr. Dr. Trajber József 1 frt. Módly Lászlóné 1 frt. Krammer Ármin 30 kr. Patits Emma 1 frt. Török Béláné 1 frt. Oszoly Ferenczné 20 krajezár. Steiner Adolfné 1 frt. Straszky Károly 20 kr. Schneider Ádám 50 kr. Thiringer Emma 50 kr. Ludvig József 1 frt. Radek József 20 kr. Tausig Lotti 20 kr. Kiégi Sándorné 50 kr. Körösi Józsefné 50 kr. László Jánosné 30 kr. Etl Jánosné 30 kr. Diczenty Gyuláné 50 kr. Bach Eleonóra 20 kr. Háry Edéné 1 frt. Untermüller Alajosné 50 kr. Nouvier Alajosné 30 kr. Mayer Jánosné 50 kr. Babos Teréz 50 kr. Schneiderbauer 60 kr. Debulay Antal 50 kr. Kopacsekné 1 frt. Németh Györgyné 30 kr. Ullmann Lipótné 20 kr. Császár Istvánná 20 kr. Kis Rozália 50 kr. Schön Ármin 40 kr. Hauk Antal 1 frt. Günsz 10 kr. Weisz 10 kr. Salamon 40 kr. Müller Katalin 20 kr. Fahrner Josefa 30 kr. Bien Ármin 50 kr. Diamant Mór 10 kr. Vilhelm Edéné 1 frt. Szabó Lajosné 30 kr. Zsigmond Ferenczné 30 kr. Özv. Saliczné 20 kr. Door Anna 20 kr. Jilk Lászlóné 50 kr. Imberl Ferenczné 20 kr. Wagner Ferencz 60 kr. Raics Gyuláné 1 frt. (Folytatjuk.) t Hivatalos rész. alisp. K ö r 0 z é s. Folyó évi julius hó 4-én a Sióból Medina mellett egy körülbelül 50 éves közép termetűnél valamivel nagyobb jól táplált, erős, izmos, széles vállu, sűrű vöröses ősz hajú férfi hullája fogatott ki. — Minden ruha nélkül találtatván hihetőleg fürdés alkalmával fuladt a vízbe. — Valószinüleg izraelita volt. Kelt Szegzárdon, 1879. szeptember 4-én. Perczel Dezső, alispán. 6732. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Galatzban lakó, görögszármazásu Paisi Gersasim nevű magánzó lakásán folyó évi julius 21-én megfojtva találtatott. Ezen bűntett elkövetésével bizonyos Vasilin Nikolai és Petracki Boblea, másként (Boboru) nevű egyének vádoltatnak. Ugyanazok gyilkosság elkövetése után pénz és érték­papírokat is raboltak. Nyomoztatásuk alkalmával megtudatott, hogy az egyik gyilkos, Vasilin Nikolai, folyó év juliiis hó 21-én az ita- kanyi vaspálya állomáson és Suczava városában megfordult, ugyanaz tehát bűntársával együtt, hamis útlevelekkel ellátva valószinüleg az osztrák-magyar-monarhiába utazott. Vasilin Nikolai 29 éves, hosszas arczu, magas termetű barna hajú, ritka szakálu, gyapjú szövetű felsökabátot és sötétszinü nadrágot visel. Petracki Boblea vagy Boboru 32 éves, közép termetű; jó növésű, sárgás arezszinü, szakála beretvált, haja barna, bajsza rövid, tömött, tartása kissé hajlott, járása hintáié; európai öltözetet visel, fején kalap, gyakran sapka is van. Az elrabolt értékpapírok számai következők: Bukarest város kötvényeiből: 6566, 6567, 6655, 6656, 6657, 6659,6660, 6661,6662,6663, 6664, 6665, 6666, 6667, 6668, 6669, 6670,6671, 6672,6673, 6674, 6675, 6676, 6677, 6678, 6679,6680,6681,6682,6683, 6684, 6685, 6687, 6688, 6689, számok. — Továbbá ugyan­azon városnak sorsolási kötvényei: Serie 1011 Nr. 46. Serie 4015 Nr. 49. „ 2273 | 90. „ 2328 „ 25 és 37. I 3098 „ 4. „ A nevezett egyének köröztetése oly hozzáadással ren - deltetik el, hogy feltalálása esetén biztos őrizet alatt a legközelebbi királyi ügyészségnek adandók át, s erről ide jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi szeptember 5-én. Perczel Dezső, alispán. 3647. Tolnaniegye alispánjától­alisp. Körözés. Esztergommegye közigazgatási börtöneiben letartóz­tatva volt Kovancsák (vagy Chovancsák) Verona tartózko­dási helye ismeretlen lévén, köröztetése ezennel elrendelte­tik. — Feltalálása esetén az utána felmerült 88 kr rabélel­mezési költség beszedendő, esetleg szabályszerű szegény­ségi bizonyítványa felterjesztendő. Kelt Szegzárdon, 1879. szeptember 6-án. Pei •czel Dezső, alispán. 6666. Toluamegyc alispánjától. alisp. Körözés. Nyári János (veszprémmegyei) alsó-iszkázi juhászboj­tár falkája között az alsó-iszkázi nyiresben 2 drb. csipké­zett fülű, jobb fülére lóher bélyegü göböly ürü találtatott, melyek az elővizsgálat adatai szerint lopottaknak mutatkoz­ván :köröztetésük ezennel elrendeltetik. Az űrök S.-Vásárhelyen őriztetnek. — Kelt Szegzárdon, 1879. évi szeptember 6-án. Perczel Dezső, alispán. 6804. Tolnamegye alispánjától. alisp. Megsemmisítés. Baglyas József duna- földvári lakos, mint eladó ésBu- gyinka János szintén duna-földvári lakos mint vevő ne­vére a duna-fÖldvári jegyzöség által 1878. évi augusztus hó 3-án 250. sz. a. egy 7 éves, hámos, heréit, pej lóról kiál­lított lólevelet tulajdonosa elvesztvén, ezen járlat hivatalból semmisnek nyivánittatik. Kelt Szegzárdon, 1879. évi szeptember 6-án. Perczel Dezső, alispán. 6760. , Tolnamegye alispánjától. alisp. Megsemmisítés. Kajdi Mártonná tamási-i lakos, mint eladó és Kári Mi­hály tamási-i lakos, mint vevő nevére a tamási-i jegyzöség által 1878. évi szeptember hó 20-án 693 sz. a. egy 15 mar­kos, 12 éves, hámos, sötétpej, kancza lóról kiállított lóleve­let tulajdonosa elvesztvén, ezen járlat hivatalból semmis­nek nyilvánittatik. Kelt Szegzárdon, 1879. évi szeptember 6-án. Perczel Dezső, alispán. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. 6591. Tolnamegye alispánjától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents