Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-14 / 37. szám
37. szám. Szegzárd, 1879. vasárnap szeptember 14-én. Hetedik évfolyam. megjeleli: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, liirdelmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. ; .J Előfizetési Arak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 ,, 50 ,, Egyes szám ára . — — 10 ,, Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Dulánszky Nándor. A természet örök rendjén alapuló emberi társadalom válfozhatatlan szervezete írja elő, — az ős alkotó erő által létrehozott törvények kérlelhetetlen vas szigora akarja úgy, hogy az emberek földi élete nem lehet egyenlő; sorsuk nem lehet azonos. A jogegyenlőség magasztos elve bizonyos ponton kivihetetlenné válik ; a földi lét sorsosai vagyoni állásának egyenlősitésére irányzott törekvések a kivitel stádiumának egy viszonlagos fokán valósithat- lan ábránddá sülyednek alá. Azért mig az, emberi társadalom létezik, mig a nagy mindenség kis porszeme: a föld égi pályáját futja, mindég lesznek, kik embertársaiknál nagyobb jogkörrel fognak birni, kik az anyagi jólét nagyobb ^okával fognak rendelkezni. Szóval az emberek állásra, vagyonra nézve egyenlők sohasem lesznek. A bölcs alkotó azonban midőn törvényeit lé- tesité, midőn egyes kiválasztottál részére azok által földi előnyöket állapított meg, egyúttal gondoskodott oly eszközről, mely létesiti, hogy legyenek az emberek közt olyanok is, kik azt nem kizárólag magok részökre tartják fenn. Adott az embernek érző szivet s emberbaráti érzelmeket. Az állapotok fentvázolt változhatlanságánál fogva mindég szerencse, ha a gondviselés a hatalmat, vagyont oly egyének kezébe teszi le, kik azzal embertársaik javára tudnak élni; kiknél a földi lét javadalmai csak arra szolgáló eszközök, hogy a természeti törvények által létesített látszólagos igazságtalanságokat enyhítsék, hogy a sors által nekik adott előnyöket niinél szélesebb körre kiterjesszék. A gondviselés ily kiválasztottja megyénk, illetőleg egyházkerületünk főpasztora: Dulánszky N án dór! A sors őt magas polezra helyezé; százezrek lelki gondozását bízta rá; — az'anyagi jólét kiváló fokára emelte. f is Es ő ezen előnyökkel ágy él, mint az érző szív és emberbaráti érzelmek törvényei előírják. Kötelességismerő papja templomban; szelíd, nyájas, leereszkedő embef azon kívül; — hatalmának fényjét nem dobáljajzemkápráztatólag a vele érintkezőre, hanem tudományosan müveit lelkének élesztő körébe vonja s szi^óságának elragadó sugaraival fonja körül. S igy hódit az állásnak, melyet betölt, hódit a vallásnak, melyet képvisel, i Állá sának jöyödelnaei Áfcagyrészben közvagyont-! képviselnek. A merre megy, a jótékonyság erényét oly mérvben gyakorolja, mint a mint kész hívei lelki gondozását fáradhatlanul eszközölni. Siet letörölni a szenvedők könyjeit egyik kézzel, hogy másikkal a jótékony egyletek nemes czél- jait adományokkal segítse elő. íme egy, nem a szolgai hízelgéstől mondóit kép, a mai corrumpált anyagi korban vigaztalásul mindazoknak, kik nem úsznak az áramlattal s kiknek böcsliletes lelkét a haladás szép eszméjével importált mindinkább terjedő erkölcsi sülyedés rémképei háborgatják. íme egy virányos váz Magyarország hazafias aggodalmaktól telitett sivatagjában! A rövid 24 óra, mit Tolnamegye székvárosárosában töltött, ily véleményt állapított meg róla. Nem azért jött tehát kizárólag, mint ezt a mi mélyen tisztelt prépostunk rámondott felköszöntésében állitá, hogy kötelességét teljesítse; — nem is azért jött kizárólag, mint ezt püspökünk feleletében hangsulyozá, hogy híveit kivánta megismerni, hanem eljött, hogy mindazok szivét, kik vele érintkeztek, maradandóan meghódítsa. Bartinai. Tanügyi rovat. Iskolai év kezdetén volnánk, ha ugyan annak lehet nevezni, mert nálunk annyi a tanév kezdete a hány iskola van. Sokféle iskoláink közül csupán kettő tartja meg a rendes és törvényszabta szünidőt t. i. a polgári fiú- és felső leányiskola és a Mayer-féle magánintézet. Az izraeliták akkor végzik a tanévet, mikor máshol kezdik, más hitfeleke- zetnél meg nagyon is sok szünidőt adnak mint pl. a rom. kath. népiskoláknál. Ennek okát azonban a helyi viszonyok közt kell keresnünk s épen ez a pont az, melyre különösen hivjuk föl ez alkalommal az érdekeltek figyelmét. A központi rom. kath. 4 oszt. fitauoda mint tudjuk, meglehetősen van berendezve, vannak tanszerei, minden osztályt külön egy tanító vezet és mégis általános a panasz, hogy a kívánt eredményt nem lehet elérni. Mi ennek okát egyedül abban találjuk, hogy az egyes osztályok részint túl vannak tömve tankötelesekkel, részint pedig — és a mi legfőbb baj — a szülök nem rendes időben íratják be gyermekeiket. Hogyan lehetne ott rendes tanításról szó is, hol az uj tanulók egész éven át egyenkint szállin- kóznak az iskolába. Ebből láthatjuk, hogy a tanítás előmenetelére leginkább zavarólag hatnak a polgárok gyermekei rendetlen iskolába való járásukkal és pedig nyáron a munka miatt, télen a hiányos öltözék és nagy távolság miatt. Tekintve már most azt, hogy a nevezett iskolában a tankötelesek sokasága túlhaladja a törvényes számot, nézetünk az volna, hogy állitson föl a hitközség az alsó-városban ott a kórház körül különösen a polgárok gyermekei számára egy iskolát, hová azok télen is a zord időben köny- nyebben eljárhatnak, mint ide föl. A központban maradnáTÁRGZA. Vilhelm a szegzárdi erényes apát. Történelmi rajz. Csuthy Zsigmonditól. VI. Salamon tapasztalva, hogy gonosz szándékát Geiza észrevette, nem csak, hanem annak elejét venni is igyekezik, az által, hogy Lászlót Morva- és Muszka-, Lampertet pedig Lengyelországba kiildé segítségért, midőn látná, hogy gyilkos feltételében, alattomban nem boldogulhat: nyilván támadta meg Geizát és mielőtt a segéd csapatok megérkeztek volna a szabolcsi térségen Balmazújváros és Hajdu- Dorog vidékén megtámadva vele megütközött. Vilhelm apát hűség és háladatból nem mulasztá el értesiteni kegyelt fejedelmi urát Salamon nagy hadi erejéről, kérve Geizát és rimánkodva tanácslá, miután most már bizonyos volt előtte három tábornokának gyalázatos hitszegése, hogy mielőtt a segédcsapatok László testvégével megérkeznének, csak magát védve ügyes mozdulatok által a mennyire lehet kerülje a nyílt ütközetet. De Geiza folytonosan üldöztetve a nyílt csata elfogadására kénysze- rittetett. Könnyű volt a királynak Geizát legyőzni; mert seregének csak negyed része maradt meg mellette, a többi a három hitetlen tábornokkal, Salamon táborába a titkos kötés szerint általment. De mivel Salamon katonái mit sem tudtak a titkos cselszövényröl, mely Vid és a Geiza három hűtlen tábornoka közt jött létre, midőn a szemtelen árulók hozzájuk közelítettek volna, erős csapataikkal rájuk csapva tévedésből, igen sokat közülök Petrud és Bikással együtt levágtak és csak kevesen maradtak meg életben. Bár mind ott vesztek volna a hitvány gyazemberek, — mintThuróczi krónikájában felkiált, — kik urokat és jóltevöjüket gyalázatosán elárulták! VIL A csatát vesztett Geiza Salamontól üldöztetve átkelt a Tiszán és a váczi rengeteg erdőségbe menekült. Itt bujdosott vele kedves apátja is, ki első volt szerencsés neki hirülvinni, hogy közeledik hozzá László, Lamperttel együtt, kik a morvái fejedelemmel, Csehországból és a Lengyel- földről nagy hadat hoznak vala magukkal. A három testvér találkozása a váczi magas hegyek árnyékában igen megindító érzékeny látvány volt Geiza a mint meglátta öcscseit, a fenyegető veszedelem miatt, mely szive érzelmeit fogva tartotta és a hirtelen felmerült öröm között, ugyany- nyira megindult szivében, hogy a sirás és könyhullatás miatt nem szólhatva, kisirt szemekkel vetette magát László karjai közzé, majd csillapulván fájdalmai, rebegö ajakkal beszóló öcscseinek a király hitetlenségét, zsarnok kegyetlenségét és az életére törő veszedelmet, melyből csak alig szabadulhatott ki. — Kedves bátyám! — úgymond --az erősebb lelkű László, dolgaink, akár ellenkezők, akár szerencsések legyenek azok, egyaránt Isten kezébe vannak letéve és ámbár némely dolgok származnak a közelebb levő okoktól, mint például, úgy látszik, hogy a világosság származik a naptól, a meleg a tüztől, a fák leveleinek ingása a széltől: mindazon által még is azt kell mondanunk, hogy Isten akaratja nélkül nem történhetik semmi. így már mindazok, melyek eddig történtek velünk, a mi megpróbáltatásunkra bocsátá Isten ránk. És mi ebben bízva fogjuk felemelni fegyverünket hadakozásra a szent ügyért, ö ád nekünk erőt, hogy ellenségünket leküzdve, üldözőink előtt győzelmesen állhassunk meg. Vesd ki a csüggedést szivedből, úgy rémlik előttem, hogy midöu seregem előtt lovagoltam volna, egy láthatatlan kéz a magasból koronát tett volna fejedre. Mienk a győzelem, Isten is úgy akarja, hogy tied legyen az ország! Ezzel mindenik fél tűzessen készült a döntő ütközetre. Ernyei, mielőtt Salamon kimozdult volna föhadi szállásáról, még egyszer a béke olajágát forgatta a király előtt, mig ellenben Vid a hadakozás fáklyáját lobogtatva, a királyt az ütközetre tüzelte, azzal ámitván Salamont, hogy Geiza katonái, inkább csak kaszások és aratókból állanak. Ezt hallván Ernyei sírva fakadt és zokogva jegyzé meg: nagyon félő uram királyom! hogy midőn a honfiak atyádfiai har- czában egymás vérét fogják kiontani, azok a kaszások és aratóknak csúfolt Geiza katonái úgy le fogják seregedet kaszálni, hogy azt tiz ez,er villás sem fogja tudni felgyüjt- heni és csak Isten tudja mi lessz belölünk. De hasztalan volt a nemes Ernyei bölcs beszéde, mert inkább hallgatott a király Vidre és táborát kevés idő alatt a Rákosra vezette. A herczegek ellenben a segéd vitéz csehekkel Czinkotánál állapodtak meg, figyelve Salamon serege mozdulatira. Már csak a mogyoródi magaslatok választók el egymástól a két tábort, melyeken túl a király seregének dárdái csillám lot
