Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-05 / 18. szám

szabad méltatása és folebbezés elintézése ex actis, vagy uj tárgyalás alapján képezik a vita tárgyát olyformán, hogy egyfelől a régi fölfogás szerint pártolják az írásbeliséget, törvényes bizonyítási elméletet és a pereknek irományszeríi felülvizsgálását, — másrészről a modernebb felfogás szerint a közvetlenséget és szóbeliséget, bizonyítékok szabad méltatását és fölebbezést a főtörvényszék előtti uj tárgyalással.

Ezen tétel bebizonyítására, hogy t. i. a tárgyalás, bizonyítás és felebbezés rendszere, melyek minden perrend alaposzlopait képezik, a perjogban ösz- szefüggő kérdések, hivatkozhatom az egész perjogi irodalomra. De erre X. ur azt felelhetné, hogy ez az illető irók egyéni nézete. Hivatkozom tehát törvényekre és életbelépendő törvényjavaslatokra.

A magyar perrend, az 1868. LIV. t. czikk az írásbeliségen alapul és következetes benne, hogy törvényes bizonyítási elméletet állít fel és a felebbe- zéseket ex actis intézteti el. Föntebb már megjegyeztem azt is, hogy a mi kis szóbeliséget a 117. §. a sommás perekre rendel, a törvényes bizonyítási elméleten és az irományszerü felebbezésen szenvedett hajótörést nálunk is, épen úgy mint Ausztriában és hogy e szerint egész gyakorlati perrendünkben az írásbeliség, a törvényes bizonyítási elmélet és a felebbezések irományszerü felülvizsgálása az uralkodó rendszer.

A másik rendszerre példát nyújt a német birodalmi uj perrend, melynek 119., 128., 259. és 487. §§-ai szóbeli közvetlen eljárást, a bizonyítékok szabad mérlegelését rendelik és a felebbezett ügy a felebbezés egész terjedelmében újra tárgyaltatik, uj támadást, uj védelmet és uj bizonyítékokat fogadnak el.

Az osztrák javaslat lényegesen a német birodalmi törvény nyomán készült, hi ven követeli nemcsak az intézményekben, hanem igen gyakran a kifejezésekben is, habár természetesen az osztrák javaslat szerzője sem állotta meg, hogy egyetmást máskép ne csináljon.

Ezen törvényben és illetőleg javaslatban a közvetlen szóbeliség van elfogadva és ennélfogva el van fogadva az is, a mi azzal jár: a bizonyítékok szabad méltatása és a felebbezett ügyek uj tárgyalása.

Mit feleljek már most a névtelen czikkezőnek azon állítására, miszerint: „a bizonyítási elmélet és a jogorvoslati rendszer két különböző dolog, melyek nem állnak oly szoros kapcsolatban,“ mint én azt tévesen vélem?

Hiszen különböző dolognak, tagadhatatlanul különböző dolog a kettő, épen úgy, mint a hogy az ingatlan javak nemesi vagy nem nemesi különbségének a vagyonjogban való eltörlése és a személyek törvényelőtti egyenlőségének decretálása két különböző dolog. A kettő azonban mégis együtt jár; mert egyrészt mindkettő ugyanazon eszmének másmás oldalról való nyilvánulása és mert másrészt egyik a másik nélkül nem volna teljes, sőt hasznavehető sem. Ha az egyik a másik nélkül, pl. javak különféleségének eltörlése törvény előtti egyenlőség

nélkül hozatik be; úgy a behozott egyik intézmény is eltesped, nem lévén meg természetkivánta környezete, vagy pedig önmaga megteremti az életéhez szükséges társintézményt.

Fönnebb már kimutattam, hogy jelenlegi perrendünkben a sommás eljárás szóbelisége szükséges társintézményeit létesíteni képes nem volt és hogy ugyanazért a megkivántató légkör és környezet hiányában elfajult, a létező társintézményekhez képest alakult át.

Azt hiszem, bebizonyítottam, hogy szóbeli eljárással a bizonyitékok szabad méltatása és a felebbezett ügyeknek uj tárgyalás alapján való felülvizsgálása jár.

Tessék már most elképzelni, ha minden pert felebbezui lehet, hogyan roskadnak össze a főtörvényszékek a munka halmaza alatt. Ha ugyan képes az igazságügyi kormányzat annyi főtörvényszéket állitani, a mennyi korlátlan felebbezési jog és ily eljárás mellett távolról is szükséges. '

Mi marad ezen rendszer mellett hátra más, mint a felebbezés jogát megszorítani és ezzel a felebbezések számát okszerűen apasztani. A német birodalmi perrend 555, §-a azt rendeli, hogy bizonyos pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolgok avagy értékpapírok iránti követelés, ha a kereseti jog alapjául szolgáló tények okmányokkal bizonyittatnak, tehát kötelezvény s más hasonló van, okiratos-per (Urkunden prozess) utján érvényesíthető, az ezen perben hozott ítélet egyéb jogok fentartásával hozatik és perorvoslat s végrehajtás dolgában végérvényes ítéletnek tekintetik.

Ezzel az adóssági perek legnagyobb része a felebbezéstől meg van fosztva.

így a világos perek elől, melyekben a biró ritkábban ejt hibát a felebbezés útja el lévén zárva, a perorvoslatokkal járó munka és idő meg van takarítva azon ügyek számára, a melyek azt igénylik.

A törvényes bizonyítási elmélet ily nehézségekkel nem jár; mert a felső biró csak kész aktákat olvas át és azok alapján mond ítéletet, a mi tudvalevőleg gyorsabban megy mint a tanuk, szakértők kihallgatása, szemle megtartása stb.

Azután meg tévedésnek mondja X. ur azon állításomat, miszerint a községi biróság Ítélete a já- rásbiróságlioz felebbezhető.

A már előadottak után talán helyesnek fog elismertetni, ha azt mondom, hogy felebbezés azon törvényengedte perorvoslat, melylyel az alsóbb biró sérelmesnek vélt határozatával már eldöntött ügy, rendszerint, re integra felsőbb biró elé vitetik újabb megvizsgálás és ítélettel, való ellátás végett. Újra tárgyalj a-e a felső biró az ügyet és újra veszi-e fel a bizonyítékokat, vagy az alsó bíróságnál készített irományok alapján itél-e, e mellett egészen közönyös a dolog. Ez a felebbezés mivoltán nem változtat, ép oly keveset, mint az elnevezés. Az osztrák perrend például, mely a mienkkel azonos alapokon nyugszik, nem ismer másod-bírósági ítélet elmegmagyarázni, vájjon a jóslat jó, vagy rósz? Nekem jó volt

...............2 hatosért.

Ah

!! egy spanyol gitana! Minden elfogultság nélkül a legeredetibb jelmezzel, szép termet s a fényes jelmezt még inkább emelő szép szemek és hajzattal. Kellemes és mindenesetre jövedelmező foglalkozása volt . . . pezsgőt és szivart árult. Apropos! Pezsgő és őszinteség, hogy illik ez össze.

Nagyon szépen. Én magam tapaszt............pardon, csak

hallo

ttam, hogy nagyon megoldja a nyelveket s ezekkel (mint a betanított szajkóval) elrecitáltatja a szív húrjain re- citativ elpengetett cavatinákat. Egyszóval a pezsgöivás eredménye: őszinteség és...............halványság.

De most már elég a nézésből, mert.............éhes vagyok. Egy kis — ép oly kedves és szép, mint gyors — „Phantasie“ segélyével e részben is kielégittetvén, újra a figyelmes néző lettem.

Egyszerre kelepeléshez hasonló zaj hallatszik, s mi volt az ? . | . megmozdult minden női kebel, mert az asztalok kihordása után a táncz vette kezdetét s folyt jó kedvvel mintegy reggeli 5 óráig; a mikor fáradtan, de édes emlékekkel távozott mindenki az .... ágyba, mert tudta, hogy estére is szól még a csöndes.

Csakugyan estveli ‘A9 órakor majdnem teljes számmal ismét együtt voltunk (!!) s páratlan jó kedvvel és kitartással tánczoltunk mintegy reggeli 'A7 óráig.............bocsánat

nem mindnyájan, csak akik végig ott maradtak................

frakkban.

Egy csókra termett kis.............kéz volt oly szives a

kö

vetkező névsort leírva, rendelkezésemre bocsátani. Jelmezben voltak: Gál Irmina k. a; (Spanyol gitana), Gál CIotilde k. a. (Franczia phantasie), Radány Blanka k. a. (chinai nő), Radány Gizella k. a. (czigány leány), Gregus Angelia k. a. (Finum Rózsi), Ivanovits Anna k. a. (magyar leány), Császár Emma k. a. (czigány leány), Császár Leona k. a. (halász leány), Kovácsics Mariska k. a. (kertész leány), Latinovics Katicza k. a. (pásztor leány), Ivanovics Anna k. a. (spanyol), Állaga Flóra k. a. (Futtatás), Spiczer Elvira k. a. (Carmen), Spiczer Olga k. a. (iV!argaréta), Epstein Adél k. a. (arató- leány), Bozsek Ilkák. a. (vadász),Lővyné (Phantasie), Vi- rághné (chinai), Túri Mariska k. a. (aratóleány), Horváth Juliska k. a. (Pierette). Lederer Valerie k. a. (Diana.)

De mindenesetre ép annyira emelték az est fényét és kedélyességét, mint az elősorolt jelmezes urhőlgyek, az idegen — de jelmez nélküli hölgyek is u. m. a szép és kedves Somogyi Lajosné, Jankovics Gyuláné, Pilaszanovits An- talné, Jurkovits Ottmárné, Császár Péterné, Kulumcsics Gyu- riné s többen.

Megjegyzem még, hogy két jeles hazánkfia is szeren- eséltette az estélyt és pedig Irányi Dániel képviselő, ki több napok óta vendégszerető házáról általán ismert képviselőtársának Gál Péter urnák vendége és Baja város köztisztelet és szeretetben álló képviselője, Tóth Kálmán ur.

Hí

Hí Hí

A lelkesült szavak hatását kipuhatolandó, a szálláscsináló körültekint s bámulva tapasztalja, hogy a bajai közvacsorára készülő s honmaradt hat hős előfogai 98 centiméterre nyúltak meg. Apollo-Adoníg.

leni felebbezést, hanem rendes vagy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet; de azért ez a felülvizsgálati kérelem ugyanaz, mint a mi felebbezésünk.

Lássuk már most az 1877. XXJI. t. ez. 25-ik §-át. Erről azonban jövő czikkemben.

Különfélék.

— Nyilvános köszönet. Szegzárd n.-község érdemes bírája Stann Jakab ur folyó hó 12-én iskolánk javára hozzám 2 frt szóval két o. é. frt bírságot juttatott; melyért midőn a fenti összeget e lapok utján ezúttal nyugtázom, fogadja ezennel az igen tisztelt biró ur általam, a szegzárdi izr. iskolaszéknek elismerő köszönetét. Szegzárd 1878. april 17-én. Dr. Lévay Ignácz, iskolaszéki elnök.

— A Kajmádon april 27-én megtartott népiskolai vizsgáról ezeket írják nekünk Tolnáról: ha dicséretre méltó tulajdonság az, ha valaki a gondviseléstől neki ajándékozott adományokat a haza javára és az emberiség mivelödésére forditandó, különösen a népnevelésre hoz áldozatokat; nem csekélyebb elismerést érdemel az, a ki az elődjétől alapított jó intézetet fentartja; ennél fogva méltánylandó her- czeg Maurokordatos urnák a tolnai urodalom jelenlegi birtokosának abbeli intézkedése, hogy néhai báróSina Simon hazánkfia által alapított népnevelési intézetet Kaj- mádon tovább is fentartani rendelte ; ezen iskolában a vizsga folyó hó 27-én tartatott meg Péchy József prépost ur elnöklete alatt, melynél a 42 tanoncz jó feleleteiből nemcsak Deutschmann János tanítónak buzgalma, hanem az is fényesen kitűnt, hogy Pleszky Antal e pusztának vezető gazdatisztje a cselédek közt ép úgy tud intézkedni, hogy e puszta tündököl rendezettségére, jövedelmezőségére és szépségére nézve; és a cselédek csemetéi is éber gondozás alatt tartatnak általa, hogy midőn a szülök a napi munkában fáradoznak, gyermekeik jó nevelés- és oktatás által jó keresztényekkké, hasznos polgárokká nevelődjenek. A vizsga jól sikerülése elismeréséül a jelenvolt számos vendég pénzt tett össze, mely az ajándék-képekkel együtt a gyermekek közt serkentésül kiosztatott.

—: Színészei. A Szegzárdon működő színtársulat folyó évi april 27-én „A megmérgezett nagybácsi“ czimü vígjátékot s a „XXII. Cactus“ czimü operette-et adta elő. Kétségtelen, hogy Csóka színtársulatának ez volt eddig a legsikerültebb napja. Az előadás oly összevágó, minden részletben tökéletes volt, hogy még a legsetétebb szemüvegen néző kriticus is megelégedettséggel távozhatott. Vihary a mily találóan jellemezte szerepe kezdetén a phlegmaticus orvost ép oly emelkedettséggel állitá elénk a tetetett szerelemféltés hevélyét. Tőkés Emília routinirt színésznő, minden szerepbe beletalálja magát, a szeszélyes hölgyecske szerepében is otthon volt; ellene mai szereplése alkalmából csak égy megjegyzésünk van s ez nem játékát, hanem ö 1 tözetét érinti. A színész tehetségének mértéke a hatás, melyet előidézni képez s igy a külsőségeket sem szabad szem elől tévesztenie, felhívjuk azért figyelmét ruhájának azon részére, mely válpereczóvel átellenben foglal helyet. Várkövy akisvárosi birtokost ügyesen személyesité, csakhogy egy kissé nagyon is „pógárosan“ volt öltözve. Az „Operette“ a capitá- lis ostobaságok e geniálisan összeállított zagyvaléka élénk derültségben tartá mindvégig a közönséget s ebben főrésze van Breznay Geizának, ki oly tehetséges szinész, minőt a vidéki szinpadok ritkán mutatnak fel. A comicum, melyet mai szerepében (Fickus) előállított, a. művészet minden kellékeivel birt s csak üdvözöljük Csóka igazgatót, hogy társulata jóhimevét Breznayhoz hasonló tehetségek szerződtetésével iparkodik emelni. B. K a n t a y Teréz és Ligethi Katalin kifogástalan énekükkel s utóbbi Ízletes öltözetével tűntek ki. Örömmel állapítjuk meg, hogy T o 1 n a y rekedtsége már a múlt idő hagyományai közé tartozik s szép magas csengő hangja érvényesiti magát. Egy csinos uj szinpadi alak is jelent meg a láthatáron ez alkalommal N é m e t h y Etelka személyében, róla azonban egyelőre még csak ennyit mondhatunk. Vasárnap april 28-án a „Toloncz“ került színre. Breznay ismét művészileg állitá elénk az öreg vándorlegényt, tehetségének sokoldalúságát mutatva be. Comicumának rendkívüli értéket kölcsönöz, bogy sohag^m sülyed a bohóczkodásig, mindvégig fentmarad a magasabb régiókban. Breznaynét mai'szerepléséből meg nem Ítélhetjük, róla más alkalommal fogunk szóllni. Leövey Ilka jól játszott s mint mindég, úgy ez alkalommal is csinos pirouetteket vágott, T o 1 n a y a darabban előforduló népdalokat hatással énekelte. Kantay Teréz kitünően játszott és énekelt; Vihary ezúttal is kifogástalan zsidó volt. A közönség mindkét előadás alkalmával zajosan tapsolta meg a szereplőket s többeket a kihívás megtiszteltetésében részesített. April 30-án „A kékszakálu herczeg“ adatott. Egy újabb kerekded, sikerült s a legkényesebb müigényeknek is megfelelő előadás. Mindennap egy újabb támpont, mely megerősíti azon, a Csóka társulat első fellépésekor kimondott nézetünket, hogy az egyike a vidéki legjobb társulatoknak. Ez a nap Tolnay napja volt. A kékszakálu herczeg szerepében annyi bravourt, kitartást tanúsított, hogy neki tulajdonkép ez volt első szereplése, melyben szép tehetsegét a maga teljében bemutatá. Breznay újabb alakítása Bobech király szerepében semmivel sem maradt hátrább, elődeinél. Breznaynénak ismét kis szerepköre volt s kiváló öltözete által tűnt ki. Kantay Teréz mint Hermina—FIeu-