Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-10 / 6. szám

azért, mert még a legközelebbi szomszédságunkban levő pusztákra sem lehetett utazni; azért sem, mivel magában a városban az ünnep végett el nem lapátolt hótól egyik utczá- ból a másikba is csak életveszélylyel lehetett jutni. Hanem foképen azért, mert több napig pósta nem érkezett. Első pillanatra ez nem volna valami nagy baj, de ha tekintetbe vesszük, hogy három álló napig nem tudtuk, hogy elfogad­ta-e 0 Felsége az Auersperg ministerium lemondását, vagy sem ? Hogy mit csinál az árviz, áradt-e a Duna vize a fő­városban, vagy apadt? Végre, hogy a keleti kérdés melyik stádiumban van? Hogy pedig e 3 dolog mibenlétének nem tudása szörnyű baj, azt a legközönyösebb természetű filisz- teus is be fogja ismerni. Valahányszor kiváncsian közele - dénk a postahivatalhoz, már messziről láttuk a stereotyp : „pósta nem érkezett“ felírást; mely ismétlődő esemény egy becsületes csizmadiát annyira dühbe hozott, hogy felkiáltott: „Ezen rendetlenségek csuka posta él hete ti ensége ál­tal történhetnek!“ Mintha a pósta igazgatósága tehetne ar­ról, hogy havazik és hogy a vasutak menete meg. van gá­tolva. E napokban voltam a póstán egy jelenetnek tanúja, mely megérdemli,.,hogy ^feljegyeztessék. Egy .pusztabeli. .ko-, csis t. i. reggel 8 órakor, a mikor a hivatal kinyittatott, be­köszöntött apóstára, miután az udvarban tovább egy órá­nál várakozott volna. Minek jön ide már 7 órakor, midőn jól tudja, hogy csak 8-kor kezdődik a hivatal ? kérdezé tőle B. póstaadministrator, mire a kocsis .igy válaszolt: „Urasá- gom rám parancsolt, hogy mindjárt jöjjek ide, pedig mond­tam neki, hogy 8 óra előtt a teins hivatalnok ur be nem veszi az embert!“ Szegény hivatalnokok! Nem elég, hogy egész napon a dohány és egyéb parfumokat kell be­venniük, utoljára még az embereket is in natura lesznek kénytelenek megemészteni. Aztán mondja valaki, hogy D.- Földvár kisváros; úgy tánczolunk, vigadunk és danolunk, mint az ország fővárosa! Hogyis ne, midőn az egy szom­batestén 4 felé volt a mulatság! Az első volt az özv. Mül­ler Jánosné urhölgy házában tartott gyermekestély, a hol a nagy számban megjelent közönség, a szives háziasszony ál­tal előzékenyen fogadtatva, kedélyesen mulatott éjfélig. Azu­tán volt a „Szarvas“ vendéglő nagytermében az itt időző Schönberger Dávid tánezmester ur által rendezett tánezpró- ba, hol a boldog szülök s a még boldogabb gyermekek ki­világos kivirraddg örültek. A harmadik mulatság volt a Schmützberger vendéglőjében tartott társasvacsora és bál, a hol 1 írtért lehetett enni, inni és tánczolni estétől reggelig; („Mein Liebchen, was willst du noch mehr?“) ezen mulat­sághoz a legnagyobb contingenst állította az iparos osztály. Végre volt Nagy Imre korcsmájában is bál, melynek szin­tén számos látogatója akadt. Vasárnapon, f. hó 3-án tarta­tott az „Olvasó Kör“ tánczvigalma, mely az értelmiségtől és a föidraives osztálytól egyaránt látogatott volt, mintha csak az Egalité uralma és az örök béke korszaka jött vol­na, boldogítva a földre, úgy szűnt meg ezen bálon minden állás és rangkülönbség. Láttuk ott táuczolni a kereskedőt a parasztleánnyal, az ügyvédet a szolgálóval, a hivatalnokot a szakácsnéval, a gözhajókapitányt a szobaleánnyal stb. stb. A legszebb leány, tehát a bálkirályné volt egy Francis nevű ex-szolgáló; nekem legalább az tetszett legjobban. De nevét nem tudván, fordultam egy polgárhoz, e kérdéssel: „Hogy hívják a bálkirálynét é I hol szolgál?“ Mire amaz válaszolt: „Most már nem szógál sehol sem, csak otthon van szüleinél.“-------j— — A | hó 9-én tartandó casinó­bá lra buzgón készül a szép világ; ezen tánczvigalom ígér­kezik in puncto elegantiae a régi d.-földvári casinóbálok hírnevét visszaállítani. A tűzoltók is szándékoznak farsang utolján még egy bált rendezni a$on~reményben, hogy a kö­zönség ezt is úgy fogja pártolni, mint az elsőt. Földvár s a muse! este a bálok, nappal az esküvők és lakodalmak sza­kadatlan sora tartja a lakosságot farsangi örömben és izga­tottságban. A templomba kocsikázó lakodalmasok pisztolya­ikkal oly rengeteg lövöldözést visznek véghez, hogy a sze­gény, tűzoltók minden perezben ijedve és megrémülve ro­hannak az utczára, attól tartva, hogy tűz van. Valóban saj­nálatos, hogy Bernsdorfer Antal derék városi biránk, ki működését oly sokat Ígérő erélylyel kezdette meg, midőn az ostorcsattogatás és pisztolylövöldözés ellen szigorú rende­leteket sikeresen bocsátott ki, most meg büntetlenül en­gedi, hogy a bor- és az örömtől ittasok világos nappal a bé- keszeretö polgárik..és föképen a. gyengébb idegzetü.jbölgyek füleire ily merényletet gyakóroljanak. Mert az öröm máskép is nyilatkozhatik, mint lövöldözéssel s ezen rósz szokás be­szüntetése által a bíró az értelmiséget hálára kötelezné maga iránt. A képviselőválasztási mozgalmak is megkezdőd­tek’ már városunkban.' (Elég jókor. A szerk.) Az olvasókör bálja alkalmával egybegyült száöios választók egyhangúlag kikiáltották Nagy János apát-plebános urat korelnöknek és felkérték, hogy hívja egybe a választókat egy értekezletre, melyen a képviselőjelölt iránt történjék a megállapodás. Ta­nulva az eddigi kárakon és kiindulva a „Cicero pro domo sua“ igazmondásból, fog józan lakosságunk alkalmasint oly képviselő jelöltet választani, ki mint helybeli lakos hatható­san védendi érdekeinket! — A farsang Tamásiban. Tamásiból Írják nekünk: a vig élet gyönyörködtető órái köszöntöttek be hozzánk is e hó 2-án, egy — az itteni tüzoltóegylet pénztára javára rendezett, bárha csak szükebbkörü — de igen élvezezetesen lefolyt tánczestélylyel. A résztvevő életvidor leánykáknak szin- vegyületben pompásan váltakozóit s igy gyönyörű öszhangu koszorúja, a résztvevők mindegyikét külön-külön bálkirály­néul tüntette fel. Tánczosokban Ssem volt hiány s innen úgy hisszük, hogy — reggeli 6 órakor — szétoszlott hölgyeink megelégedettséggel s jó emlékkel távoztak; hinni lehet ezt,, és pedig csaknem biztosan azon okból is, — megtörtént do­log, — hogy az estély egyik kedves jelensége, más napon, esti lámpáját, a legsavanyubb eczettel töltötte fel, (gondol­hatnánk azt is, talán azért, hogy: édes érzelmek mellett minden savanyúságot elégessen ? ---------de bíz az nem égett).-N o-de Tamásinak-széles körben*- ismert jó hírnevű mulatsá­gai rósz eredményeket nem is szülhetnek; ugyanezért, kü­lönösen feli kell hivni, a vidék közönségének figyelmét, ugyanitt a „miklÓ6várk--.vadászkajStély Termeiben jövő mar- czius hó 2-án, a török^üzvegyek„és árváksegélyezése czéljá- ból tartandó tánczvigalomra,,meIy'a rendezőség részéről eddig tett intézkedésekből következtetve, szép és bő élvezeteket nyúj­tani ígérkezik. Ha csak lehet ott legyünk! és ott leszünk! — Jótékony adomány. Cziráky Gusztáv ur a Mucsi- ból neki utánnézési díj fejében küldött 1 irtot a szegzárdi önkéntes tornász és tűzoltó-egyletnek adományozta s azt a parancsnoksághoz küldé; mely adományt midőn a parancs­nokság köszönettel nyugtázná, egyszersmind lapunk utján ki­jelenti, hogy azt a tűzoltó pénztárba, beszolgáltatta. ­— Tánczvigalom. A simony tornyai fiatalság folyó évi február hó 16-án a török sebesültek javára zártkörű tánez- mulatságot rendez. A rendezőség mindent elkövet, hogy a bál — hasonlólag az előbbi években tartottakhoz — jól si­kerüljön. Ez alkalommal, Radios Bernát székes-fejérvári ze­nekara fog közreműködni; felkéretnek mind azok, kik meg­hívó jegyre igényt-tarthatnak és még ilyet nem kaptak, an­nak kiszolgáltatása iránt a rendezőséghez fordulni. — Érdekes statistikai adat. A Bécsben megjelenő „Feuerwehr Zeitungéban olvassuk a következő adatokat, melyek tudata hazánk viszonyaira tán nem marad minden utóhatás nélkül. A német birodalomban van összesen 5985 tűzoltó-egylet s a 13644 tűzoltó gépet 531485 egyén kezeli. Ausztriában pedig van 6884 tűzoltó egylet. A tagok száma 590982; gép áll rendelkezésükre: 16741. — Hirdetmény. A magyarországi kiállítási tárgyak elöleges bírálatára vonatkozó szabályzat 12-ik §-a értelmé­ben a vidéki biráló bizottságok feladatukat 1878-ik évi ja­nuár hó 10-ig kell, hogy befejezzék, mely naptól fogva elöbirá- latnak a vidéken nincs már helye. Ezen szabály folytán mind azon kiállítási tárgyak, melyek az előbirálaf alól fel nem mentvék, ezentál kivétel nélkül az országos központi bizott­ság által fognak elöbiráltatni. Minthogy Uraságod bejelentett kiállitmányait mindeddig sem valamely vidéki bizottságnak, sem pedig nekünk be nem küldötte, sürgősen felkérjük, Szí­veskedjék intézkedni, hogy tárgyai legkésőbb folyó évi február hó 104g az osztrák állam-vasuttársulat indóházá- ban levő raktárunkhoz czinaezve, Budapestre érkezzenek, mert ellenkező esetben azokat többé át nem vehetnök, és Uraságod még azon esetre is, ha tárgyait saját költségén és saját veszélyére utólagosan Párisba küldené, biztosítva nin­csen, váljon elkésve érkezett kiállitmányai a bizottság által el fognak-e fogadtatni. Azon nem várt esetben, hogy Urasá­god killitási szándékáról visszalépne, elvárjuk hazafiságától, miszerint ezt velünk azonnal köglendi, és ez ál­tal nekünk alkalmat nyujtand az- Önnek fentartott hely fe­lett másképen intézkedni. Budapest, 1878. január 24. A 1878-ki párisi közkiállitás magyar országos központi bizott­sága: Gróf Szapáry Gyula, elnök. Rakovszky István. ■ titkár. — Az I. Magyar keriészgazdnszati ügynökség Freund Adolf D. magkereskedésnek (Budapest Józseftér 12.) mai kiadásunk egy részéhez csatolt képes fö-magárjegyzé- kére van szerencsénk olvasó közönségünket különösen figyel­meztetni. E ezég jó hírnevénél fogva a különös ajánlatra nem volna ugyan szükség, de a gazdaközönség érdekébén czélszerünek tartjuk felemlíteni, hogy a nevezett ezég éve­ken át tanúsított megbízhatósága és csupán valódi csiraké­pes magvak szálitása által tette üzletkörének nagyszerű emelkedését lehetővé. Hivatalos rész. 917. Tolnaniegye alispáujától. alisp. A nayyrriéltóságu m. kir. pénzüggministeriumnak az időleges házadó-mentesség iránti igények bejelentésére megállapított határidő tárgyában a kir. adófelügy élők­höz és adóhivatalokhoz 1877-ik évi január hó 20-án 61189. sz. a. intézeti rendelete. A házadó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban levő, az 1875. évi XXIII. t. ez. 1. §-a által továbbra is érvényben tartott szabályok, illetőleg a pénz­ügyi szabályok n. füzetének 73. §-a értelmében az, ki az 1868; évi XXII. t. ez. 23—25. §-aiban szabályozott adó- mentességre igényt tart, köteles ezt az illető szolgabirónál, városi tanácsnál, adóhivatalnál, vagy az 1876. évi XV. t. ez. 1. Évának második bekezdése. értelmében .a kir. adófel- ügyelőnél szorgalmazni, még pedig minden bevégzett épü­let vagy osztályra nézve az épités bevégzése napjától szá- mitandó hat hét alatt és minden esetre az épület vagy lak­osztálynak használatba vétele előtt, — mulasztás esetében abbeli igénye megszűnvén. Az imént említett szabályrendeletben kitűzött bejelentési határidő elmulasztásának elnézése iránt beérkezett felfolya­modványok számának nagymérvbeni felszaporodása már a múlt időkben is tapasztaltatván, az 1872. évi martius 21-én 14295. sz. a. kiadott pénzügyministeri körrendelettel az ösz- szes királyi pénzügyigazgatóságok, mint azon időben az egye­nes adóügyekre nézve illetékes közegek utasittattak, hogy a szóban forgó szabályrendeletnek az illető közigazgatási ha­tóságok utján a, városi s egyéb községekben leendő köz­hírré tételét eszközöljék. Ezen intézkedés azonban a ezélzott eredményre nem vezetett, a mennyiben a fennemlitett bejelentési határidő meg nem tartásának elnézését tárgyazó felfolyamodványok száma azóta is nemcsak nem csökkent, hanem még inkább szapo­rodott, mely körülményből méltán következtethető, hogy az az érdekelt közönségek, illetölegtaz építkező házbirtokosok a kérdéses szabályrendeletnek kellő tudomására még eddi- gelé sem jutottak. Ennélfogva egy felöl a kérdéses szabályrendeletnek jövőbeni teljes érvényesítése és szoros alkalmazása tekinte­téből s hogy másrészről minden* érdekelt adóköteles félnek azon szabályrendelet- tartalmáról kellő tudomás szerzésére kielégítő alkalom nyújtatván, ez által a szabályrendeletileg megállapított bejelentési határidő elmulasztását illetőleg fel­hozható mindennemű mentségeknek, kifogásoknak, és fel­folyamodásoknak jövőre eleje vétessék, — oda utasítottam egyenként és összesen az ország valamennyi törvényható­ságát, hogy a fennjelzett szabályrendeletnek a működésük területéhez tartozó összes városi, és egyéb községekben a lehető legnagyobb elterjedést biztositó módon leendő köz- hirré tétele iránt haladéktalanul ^intézkedjenek. ..FeUmtahnazoip, egyszersmind a töryéftybatpságí>k köz- igazgatási bizottságait, hogy a fennebbi szabályrendelet jö­vőbeni szoros alkalmazásának érdekében a bejelentési ha­táridő elmulasztásának elnézésére és az adómentesség utóla­gos engedélyezésére irányzandó felfolyamodványokat egyéb­ként méltánylást érdemlő esetekben is, csak akkor vehetik tekintetbe, ha azok a folyó évi april hó végéig beadatnak. Az ezen határidő leforgása után beadandó minden hason- nemü felfolyamoványok, bármily körülmények vagy mentsé­gek legyenek is azokban, a történt késedelemre nézve fel­hozva, többé figyelembe vehetők nem lévén, feltétlenül el- utasitandók. Éhez képest egyúttal kötelességévé teszem valamennyi kir. adófelügyelönek: hogy oly ebetekben, melyekben a tör­vényhatóság közigazgatási bizottsága a folyó évi april vé­géig megállapított kivételes és kedvezményes határidőn túl benyújtott folyamodványra netán még valamely félnek a be­jelentési határidő elmulasztásának elnézését, illetőleg az adó- mentességet engedélyezné, a fellebbezést azonnal jelentse be s az illető ügyet az 1876. évi XV. t. ez. 7. §-a értelmében a bizottság utján a pénzügyministerhez terjessze föl. Végül megjegyzem: hogy a jelen körrendeletem köz­hírré tételére hivatott összes magyarországi törvényhatósá­gokat felhívtam, hogy az alattas törvényhatósági és községi közegeket a kihirdetés megtörténtére vonatkozó bizonylatok­nak az illető kir. adófelügyelöhöz leendő beküldésére uta­sítsák. — Budapesten 1878. január 20-án. — A másolat hi­teléül Budapesten 1878. január 23-án Pauer s. k. Kelt Szegzárdon 1878. évi február hó 6-án. Perczel Dezső alispán. Tolnavármcffye alispúujától. alisp, . T; k. ü r ü l é s. Gömör és Kishont t. e. megyék alispáni hivatalának 187-7. évi 'deezember hó 26-án kelt átirata folytán, a követ­kező hadkötelesek felhivatnak, hogy az 1878. évi sorozás alkalmából mint I-sö korosztálybeliek, hadkötelezettségüknek eleget teendők, azon szolgabirói hivatalnál jelentkezzenek, melynek hatósági körében tartózkodnak. Hadköteles születési vallása: állása: atyjának vagy neve: helye: anyjának neve Bari Kálmán, R.-Szombath, r.-cath. czigány, Bohó Lajos, - „ | Kovács Mihály, 1 | cseléd, Kolenka Lajos, „ ágost. „ Pohankay József, A.-Pokorágy, r. cath. napsz. Réti Sámuel, R.-Szombath, ref. cseléd, Sváridler Márton, Tamásfalva, ágost. „ Szabó Lajos, R.-Szombath, ref. „ Várady F. Zoltán, j | | színész Vojtek József, Kokova „ napsz. Kelt Szegzárdon, 1878. január hó 25-én. Perczel Dezső, alispán. Mihály. J ózsef. Juliánná. Mária.' Mihály. Juliánná. Mária. J ulianna. Ferencz. József.

Next

/
Thumbnails
Contents