Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-15 / 50. szám

kivirradtig, 6 óra után már csak az erősebb nem leven mindamellett képviselve. Egyszóval el lehet mondani, hogy jó mulatság volt, habár egy kissé többe került is a csalá­doknak, mint a közönséges tánczvrgalmak. • — üitróiné-FJItcnschütz .Mari, városunk szülötte mennyire kedvencze az aradi közönségnek, mutatja követ­kező színházi szemle, melyet az „Alföld“ czimü lapból ve­szünk át: Csütörtökön ünnep volt a színházban, milyenhez hasonlóra régóta nem emlékeznek a színház látogatói. D i t- róiné-nak volt jutalomjátéka s a színház minden zugában megtelt. Harmademeleti zártszékek s páholyok is elegáns közönség által voltak elfoglalva s boldog volt, a ki ilyen helyhez is juthatott a tolongásban, mely egész nap folyton tartott a pénztárnál és melyhez hasonló csak a színház meg­nyitásakor lehetett. A „N ők isko 1 áj á“-t adták Moliére- töl és ezen, bár „klasszikus“ darabnak elismert, de megle­hetős unalmas s a közönség modern Ízlésének nem egészen megfelelő vígjáték nálunk még talán soha olyan közönség előtt nem adatott, mint csütörkön. A mint Ditróiné, kinek mindjárt a darab elején van jelenése, a szinpadra lépett, kezdetét vette a tüntetés és kitüntetés. Viharos taps üdvö­zölte a jutalmazott művésznőt, kinek lábaihoz legalább öt­ven kisebb-nagyobb virág-csokor és három gyönyörű ko­szorú repült. Egyike ezeknek babér-koszorú tiszta fehér sza­laggal, ezen felírással: „Ditróinénak az araai ifjúság“ ; má­sika rózsaszin-kék szalaggal és az „aradi közönség“ felirat­tal; a harmadik kék-fehér szalaggal s „aradi tisztelői“ fel­írást viselte. Ezzel egyidejűleg egy piros szalagocskával át­kötött göngy is repült a szinpadra, mely fehér atlaszra nyo- matot üdvözlő verset s az előadásnak szintén atlaszra nyomatott emlék szinlapját tartalmazta. A karzatról a közön­ség közé szórták az üdvözlő verseket, a zsinórpadról pedig virágeső hullott alá a meghatottságtól könnyező kis mű­vésznőre, valóban kertté varázsolván a kerti diszleteket. A vers szövege következő: Nagyon nehéz a színész végzete, Lekötve csüng ő egy rövid bilincsen; Ez a jelen. Csak erre számolhat, Mert a jövöhez semmi köze nincsen. Ha a jelennek biztos fövényébe Le nem bocsátá hire horgonyát, Elmegy nevével az idők hajója Es menni fog az örökléten át. Ezen jelennek fényét élvezed már S kicsiny habár a kör, mely most művészi Éltet lehellő játékodra néz: Hatalmadat köztünk mindenki érzi............. .Sj. Jíár nqjfl gztfleftél boldogabb hazában, Hol érdeknek kedvezőbb az ég: Dicsőségednek fényes ragyogása Szerény körünkben örök lánggal ég. Légy üdvözölve azért általunk, Kiknek szerencse nézni Tégedet, S megtestesülve látni általad Mindazt, mi szép, jó és nemes lehet. Üdvözlünk tiszta szívből, lelkesen; — Hirt, kincset úgy sem adhatunk — Sze r e t etün kn e k zálogát bírod: Légy még nagyobb, maradj mienk, ez óhajunk. Perezekig tartott, mig elcsendesedett a taps és üdv-ria- dal, melyet alig tudott megköszönni a szerény művésznő, ki némajátékkal mutatá, hogy nem tudja meghálálni e sze- retetet, a mi természetesen újabb tapsra inditá a közönséget, mely az est folyamán még számtalanszor hívta öt a lámpák elé. Az előadás valóban jó volt s várakozáson felül sikerült. A Szász Károly által fordított1 gyönyörű nyelvezetű szöveg mellett a szereplők gyors, összevágó és élénk játéka s mi szintén fö — szereptudása —- a rigorózus igényeket is ki­elégíthető. Ditróiné az együgyüségben nevelt leányt ter­mészetesen s utánozhatlan kedvességgel játszta, Mátray de la Souch urat élénk arczjátéka s indulatkifejezéseinek helyes alkalmazása által tette kiválóvá, bár nem kis érde­méül tulajdonítandó, hogy ő volt úgyszólván egyedüli, kinél a rímek nem tűntek elő, a mi az előadás rovására egy-két kisebb szereplőnél volt az eset. Ditrói hévvel adta a sze­relmes fiatalembert, mig Kassay és Mátray né az egy- ügyü paraszt cselédekben folytonos derültséget keltettek s dicséretre tették magukat érdemesekké. Az est fénypontja azonban — bocsánat Moliere s Moliere-párolók! — a máso­dik darab: egy kis magánjelenet volt, melyben Ditróiné, egy tulajdonkép legerősebb oldalát képező szerepet kapott; egy naiv leánykát, ki a mama által eldugott jegygyűrűt ke­resvén, mialatt keresi, egymást érik agyacskájában a gon­dolatok: mint lesz, ha férjhez ment, mit csinál férjével mint dédelgeti unokáit stb. ha megöregszik. A kis magán- jelenetet, mint halljuk, Ditrói ez alkalomra irta nejének, ki meglehetett a hatással, melyet férje müve az ö játéka segélyével aratott, elégedve. Oly kedves és mesterkéletlen volt e kis könnyed darabban, hogy elfeledtük, miszerint színpadi alakítással s nem egy kis leány önkényt jövő gon­dolatmenetével van dolgunk. Legnagyobb hatást tett, mikor az öreg nagymamát és a szakácskodást, gazdaaszonykodást produkálta, bár a közönség több jelenete után tört ki tap­sokban. — Konyhádról írják nekünk. A völgységi járásban a mozgósítottak és sebesültek fölsegélyezése czéljából ala­kult központi bizottság bevégezvén működését, a közönség jogos várakozásának akarok eleget tenni, midőn a bizottság működéséről és a gyűjtött nagylelkű adományokról t. szer­kesztő ur engedelmével e lapok hasábjain nyilvánosan is beszámolok. Alig érkezett meg szeptember végén az alis- páni hivatalos felhívás,- Simoncsics Béla járási szolgabiró ur a jó ügy érdekében vele született ügybuzgósággal és erélylyel azonnal mozgásba hozta járása összes erkölcsi gépezetét, mindenekelőtt pedig Bonyhád nagyközség elöljá­róságát oda utasította, hogy az egész segélyezési ügy ren­dezésére és vezetésére egy központi bizottság alakításáról gondoskodjék. A bizottság mindjárt másnap a községházá­nál tartott gyűlésben választás utján következőleg alakult: elnök: ifj. Bencze István, alelnök: Reder János, jegyző: Lunova János, pénztárnok: Rein János, raktárnokok: Engel Miksa, Reiz Jakab és Schvetz Antal, bizottsági tagok a fen­tebbieken kívül: Boros István, Drescher Rezső, Fellner Jó­zsef, Jung Jakab, Kallupka János, id. Kreska János, Graf József, Friedenthal Saul, Liczenburger Ferencz, id. Märcz József, Pfeifer Ferdinand. Reinvald Henrik, Stern Miksa Till János, Volf József és a napos esküdtek. A megneve­zetteken kívül voltak még néhányan megválasztva, de ezek a választást magán körülményeiknél fogva el nem fogad­hatták. Az igy megalakult központi bizottság legelső ülésén határozatilag kimondta, hogy intézkedési jogot csak a bony­hádi gyűjteményekre nézve fog gyakorolni, mig a járás vi­dékei adományaira vonatkozólag a közvetitö, illetőleg elszál­lító szerepére vállalkozik. Az egyes tagok öt részre feloszt­ván maguk között az egész várost, személyesen, élő szóval, a járás szolgabirája pedig a körjegyzőkhöz intézett körleve­leiben iparkodtak a közönségre hatni és az emberbarátokat az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlatára megnyerni, sőt a bizottságon kívül álló egyesek is mintegy versenyez­tek a nemes czél előmozditásában. E helyütt mind a bizott­ság, mind a segélyezettek nevébén legöszintébb hálával kell megemlékeznem Simoncsics Béláné ö nagyságáról, a magyar honleányok valódi példányképéröl, ki egyszerű el­nöki felszóllítás folytán a szent ügy iránt nemcsak maga lelkesült, hanem nemes lelkesültségében társaságába kérvén meg ifj. Perczel Berta urhölgyet, az egyes családokat a zord esős idő daczára saját tűzhelyeiken személyesen kereste fel és a járásban megalakult központi segélyzö bizottság czél- jainak. előmozdítására azon varázserővel, mely csak a külső bájjal dicsekvöjSzellemi fölényeknek szokott tulajdonuk lenni, buzdította, lelkesítette. A hölgyvilág részéről érdeklődésűk és becses adományaik által még kiváló elismerést vivtak ki maguknak-Pózner Józsefné, Kiss Lajosné, Bekk Józsefné, két Viliingemé, Ellbogen Fülöpné, Kramolini Sarolta, Traj- ber Anna és Kallupka Viktória prhölgyek. Mig a szépnem különösen a sebesültek javára érvényesítette üdvös-befolyá­sát, addig a bizottság tagjai körülményeikhez képest min­dent elkövettek, hogy a mozgósítottak hátrahagyott és ínséggel küzdő családjai a küszöbön álló télen át a szükséges élelmi sze­rekkel elegendöképen el legyenek látva. A férfiak részéről a segélyezettek kiváló hálájára tették magukat érdemesekké: Reder János alelnök, ki azonkívül, hogy mint községi biró a község összes szolgaszemélyzetét a segélyező bizott­ság szabad rendelkezésére bocsátotta, a gyűjtött szép meny- nyiségü gabonanemet saját malmában ingyen tisztogattatta és őröltette meg, Lunova János bizottsági jegyző, ki bokros elfoglaltsága daczára a jegyzői tisztet kiváló szorga­lommal és béketüréssel viselte, Engel Miksa raktárnok, ki a kellemetlen raktári ténykedéseknél tiszttársait is ren­desen helyettesíteni szives volt. Nem hagyhatom végül kü­lönös megemlékezés nélkül Kallupka János bizottsági tagot sem, ki habár az alakulás alkalmával a tagságon kí­vül semmiféle más hivatalt vállalni nem akart, a működés folyamában mégis rendkívüli ügybuzgóságánál fogva hely- lyel-közzel mindegyik tisztviselő kötelességeit szives volt teljesíteni. Hol hölgyek és férfiak között oly nemes verseny és érdeklődés nyilvánul, mint ez itt Bonyhádon észlelhető volt, ott az üdvös működés megbénítására czélzó egyes ki­csinyes akadékoskodások és gyanúsítások megszégyenülve önmaguktól oszlanak szét. Fogadják a nagylelkű emberba­rátok még egyszer mind a segélyzö bizottság, mind a segé­lyezettek nevében nyilvánított legöszintébb köszönetét 1 Szer kesztő ur pedig engedje meg, hogy a többi megyebeli se­gélyező bizottságok példájaként a völgységi járásban be­gyült adományokat becses lapja hasábjain mi is nyilvánosba nyugtatványozhassuk. Bonyhádi gyűjtés. I. Simoncsics Bé­láné ivén: WillingerFerenczné 1 csomag tépés, 3 ing, 2 alsó­nadrág, 1 kalap, 6 pár harisnya, 8 sebkötö és vászonne- müek. Illési kisasszonyok organtin, szelvények és 1 csomag vászondarabok. Scháádt Jánosné 2 alsónadrág, 2 ing és 2 pár harisnya. Obláth Berta 2 alsónadrág, 2 ing és 3 pár harisnya. Burger Lipótné 2 sipka, 12 drb. sál, 2 gyapoting és I nadrág. Engl P. Hermann és fia, 1 vég ujvászon (10 röf.) Beck Józsefné 4 hosszú sebkötö, 54 kendő, 2 alsónadrág, 2 ing, csomag vászondarab, 1 csomag tépés és | pár harisnya. Posner kir. járásbiróné, 1 pár papucs, 2 vánkoscziha, 2 al­sónadrág, 2 ing, 7 kendő, 6 pár harisnya, 1 sebkötő, 1 tö­rölköző. Halász Gézáné l alsónadrág és vászondarabok. Kramoliny Sarolta 6 ing, 1 vörös alsó gyapotnadrág, 5 pár harisnya, organtin szelvények, vászondarabok és tépés. Mül­ler Karolina 2 alsónadrág és vászondarabok. Traiber Anna 1 csomag tépés, 8 pár harisnya, 12 drb. kendő, 3 ing, 3 alsónadrág és vászondarabok. Simoncsics Béláné 9 ing, 2 alsónadrág, 5 pár harisnya és 1 pár papucs. Pirkner Kon- rádné 5 pár harisnya, 3 ing, 2 alsónadrág, 1 vánkoscziha, 1 lepedő. Hesz Mátyásné l kendő, 2 fejkötő 1 ing, vászon nemű és 1 csomag tépés. Perczel Hermine és Berta 1 csőm. tépés, 4 pár harisnya és vászondarabok. Jagitza Károlyné 1 ing, 1 alsónadrág 1 csomag tépés és vászondarabok. Mar- hauzer Imréné 1 ing és vászondarabok. Göth Antalné 2 pár harisnya, és 2 alsónadrág, 2 ing. Kiss Lajosné 6 sebkötö 9 drb. vászonharisnya, 6 kendő, 6 vánkoscziha, 18 pár haris­nya 6 törölköző, 1 köteg hársfahéj. Diczenty Ignáczné 1 ing, 1 alsónadrág, 1 kalap, 1 felsönadrág, 1 felöltő, 1 pár harisnya, 1 hálósipka. Streicher Benőné 2 alsónadrág, 2 ing. Lovászy Jánosné 3 ing, 2 pár harisnya, 1 sál, vászondara­bok. Willinger Mártonná, 1 sapka, 3 ing, sarpil, 1 csomag vászonnemü, 50 sebkötö, 2 mellény, 4 nyakkendő. Perczel Emilia és Berta 12 sebkötő, 12 háromsarkú kendő és vá­szon. Rokkenstein Anna 5 pár harisnya, 2 ing, 1 alsónad­rág, 1 csomag vászon, 1 piké rékli. Weber Magdolna 3 ing, 2 alsónadrág és vászondarabok. Kallupka Victoria 1 lepedő, 1 vánkoscziha, 3 pár vászon harisnya, 5 sebkötö, 4 ing, 2 alsónadrág, vászondarabok és organtin szelvények. Bonyhádi izr. népiskola 1 csomag tépés. Ellbogen Johanna 11 vászon sapka, 11 sebkötö, 17 nyakkendő, 3 gyapoting és vászon­darabok. Engl Sámuel 1 drb. parpuet. — A magyar kisbirtokosok számára létesítendő országos földhitelegyesiilet ügyében kormányilag kikül­dött vegyes bizottság e napokban letárgyalta az egyesület alapszabályait s az annak kiváltságait tartalmazó törvény­javaslati tervezetet. A .munkálatok — mint értesülünk — már legközelebb a kormány elé fognak terjesztetni, mely | most már remélhetőleg a jövő hó elején fogja a törvényja­vaslatot törvényhozási tárgyalás czéljából a parlament elé terjeszteni. — Az athleta-klub ügyében, melyről lapunk egyik utóbbi számában tettünk említést, folyó hó 5-én az óvoda nagy termében értekezlet tartatván, a jelenvoltak részéről kimondatott, hogy annak végleges megalakítása a jövő ta­vaszra halasztassék el, azon döntő oknál fogva, hogy ez időre már remélhető lészen a helybeli polgári iskolai nyári tornahelyiségnek az iskolaszék részéről tervbe vett beren­dezése és fölszerelése. Azonban mégis, nehogy az eszme, ezen várakozás folytán, népszerűségéből veszítsen, sőt ellen­kezőleg nyerjen valamit, határoztatott, hogy a tél folyamán heti három órán (és pedig kedd, csötörtök, szombaton min­dig esti fél hat órakor) az említett helyiségben rendes ösz- szejövetelt tartanak és ez alkalommal a testgyakorlást an­nak elemi részeméi kezdik meg, nem hagyván figyelmen kí­vül a vivás, korcsolyázás és távgyaloglás körébe tartozó is­mereteket sem. Az összejövetel „Magán társas tornakor“ czim alatt történik. A befizetendő díj valóban oly csekély, hogy bizonnyára senkit sem fog az a belépéstől visszatar­tani. A testgyakorlás szükségségének érzete úgyszólván az egész világon már viszhangra talált. Európa minden müveit államában széles elterjedtségben űzetik. S főleg nagy ha­szonnal jár ez a hivatalnokokra nézve, kik folytonos ülésre lé­vén kárhoztatva, a szabad mozgás előnyeit nem élvezhetik. Szerkesztői üzenet. A „Somogy“ tek. szerkesztőjének. Mindkét ügyben eljárunk s leg­közelebb értesítést küldünk. Szívélyes üdvözletünk. Hivatalos rész. 8939■ Tolnamegye alispánjától I alisp. KOrőzés. Hollman Ferencz csehországi sludeneczi illetőségű 1834. született és a 68 ik számú gyalog sorezredbeli tartalékos őr­mester a folyó évben foganatosított részleges mozgósitás al­kalmával tettleges szolgálatra behivatván, ezredénél nem je­lent meg s állítólag a magyar korona országaiban valamely póstahivatalnál van alkalmazásban. Nevezettnek köröztetése oly hozzáadással rendeltetik el, hQgy feltalálása esetén a leg­közelebbi katonai vagy honvéd állomás parancsnokságához kísértetendő és erről ide jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1878. deozember 2-én. Perczel Dezső, alispán. 8857. Tolnamegye alispánjától. alisp. K. 0 r ö % é s. Dimik Francziska 12 éves hajadon duna-földvári la­kos és dohánycsempész tartózkodási helye ismeretlen lévén, köröztetése elrendeltetik, feltalálása esetén tartózkodási he­lye bejelentendő. Kelt Szegzárdon, 1878. évi november 25-én. Perczel Dezső, alispán Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos.

Next

/
Thumbnails
Contents