Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-03 / 5. szám
Majd aztán humoristieus érzelmek között ballagnak haza felé mindketten; póbálgatván, hogy melyik ház fal^ áll erősebben. Otthon a tekintetes asszony szinte nem alszik. 0 is jócskán bevett a humorból. Ne tessék félre érteni: nem a vad humorból; hanem a szelid humorból: t. i. a tejes kávéból, Szelid humor a tejes kávé; szelid de veszedelmes! .Szép állat az asszonyi állat:1 szép és-weszedelmes. Arany pohárban méreg ital! . . . . És a tejes kávé? .... Porczellán csószébea pletyka ital, melyet az asszony iszik meg és a férjnek jut ki belőle a fekete leves! . Tessék csak megfigyelni egy hölgy társaságot a kávé uzsonna előtt! Mily higgadt, mily közönyös hangon foly a társalgás. — Ugyan édes Mariskám! mond csak: hol vetted ezt az elegáns tarneau ruhát? — A Pistám hozatta Bécsből. Nézd itt van az árjegyzék: Joseph Taubeur auch in Wien-Neubau. Kirchengasse. — Hát te édes Vilmám hol vetted ezt a szép bareget ? Bizonyosan Kuzmiknál rendelted meg! ?-—Jaj lelkeim! hallgassatok! Az uram nem is tudja! Azt hiszi, hogy a mamától kaptam; pedig a konyhapénzböl szorítottam ki; meg a czukron kávén spóroltam egy kicsit. Nézzétek: itt van a zsebemben a preiscourant: Franz Ho- rovitz Wien. Stadt Schulerstrasse Nr. 3. Fabriks-Lager von schwarzen und'farbigen Lüster, Ripsen, Cachemirs und allen Gattungen Kleiderstoffen in den modernsten Dessins, Barége in allen Farben. Csak Írjatok fel: mindjárt jő egy csomó: Muster ohne Werth! — Igaz! kedves Emmikém, tegnap hallottam, hogy kedves kis Jankád a szarnál’, — hurutban szenved. Vagy akarom mondani: szamár-hurutban szenved. — Isten ments! Az akart ugyan lenni; hanem dr. Pi- lula szerencsésen elejét vette. Aztán meg: tegnap a Lizi szakácsné elsózta a levest; a Böske szolgáló eltörte á kávés'ibriket : a- schuster nagyra szabta a czipöt ; a szabó elrontotta a pompás szövetet v . . stb. stb. stb. ■ ' ■ Aztán egyszer csak, felhozzák a kávé készletet. Lerakják az asztalra. De nem úgy ám kérem alássan mint más közönséges asztali készletet. Hanem felállítják a csészéket egymás mellé, egy sorjába; mert igy diktálja ezt a bon-tón. Teszem azt: hat, hét csésze egy sorjába felállitva: egész egy ágyú üteg; még pedig Uhatius! Felettük áll az amazon -— fő tüzér: a házi asszony; és tolt sorjába mindegyikbe: először fekete kávét: ez a folyékony puskapor; azután a tejet: ez meg a folyékony fojtás. Aztán kiosztatnak a töltények. Csend és hallgatás, melyet csak I humor és a vajas líiflrtzélíct'érintkezésének kellemes hullámzása zavar még'; egybevegyülve az ezüst kanál és porczellán csésze testvéries csókolózásával. Nincs semmi zaj ! Nincs semmi nesz! Azt gondolná az ember, hogy nem is asszonyok vannak együtt. De ime mégis! Szó hallatszik!-- Tessék édes Nellikém még egy csészével! — Csókollak édes! mór kettővel ittam; pedig otthon csak egygyel szoktam! — Juliskám a tied tán gyenge? Szaporítsd meg egy kis feketével! '-'"fSp Világért sem édes Rózám! Az erős kávétól nem tudok aludni; pedig az éjjel nyugodni szeretnék; mert holnap reggel nagy mosásba akarok kezdetni. Aztán lassanként kezd működni a szelid humor. He- vülnek az arezok; peregnek a nyelvek; egyszerre csak három beszél: és mégis mind a hat megérti egymást! És aztán csudálatos dolgok hozatnak köztudomásra! Teszem azt: Mafiai ur még most sem tudja, hogy feleségének —- a szép Ernesztianek — a joggyakornok már félesz- tendö óta kurizál. Hogy Csapodáry úrtól el akar válni a felesége: mert észre vette, hogy férje a kerítésen keresztül a szomszéd Méukü zsidó Sáli leányával csókolózott. Hogy Hajlongi urat ott hagyta a menyasszonya; hogy Malvin kisasszony vőlegénye nem bácskai földesül’ — a mint vallja — hanem bukott marhakereskedő stb. stb. De ezeknél még fontosabb eseményekről is lerántatik a titokzatos lepel. Nevezetesen: a casinoban igen csinos kell- nerin van: s innét magyarázható meg egynémely áhitatos férjnek ujságolvasási szenvedélye. A nagy vendéglőben estenként igen fain torok történnek; s férjem uraimék nemcsak hogy túlságosan kwaterkázgatinik, hanem hébe-hóba még luuzsikáltatják is magukat;,és Ferkó prímást annyira elkényeztették, hogy öt írton alul nem is lehet vele szóba állni egy nótáért. A demokrata körben pedig nemcsak hogy isznak és az ország törvényes alkotmánya ellen conspirálnaji i hanem — szörnyűség még mondani is — ferblist játszanak egy írt vizivel. A tekintetes asszonynak mindez tudomására jővén; képzelhető, hogy milyen humorral várja —a vacsoráról rég elkésett — humorosan haza bífilagó féríét, Nyilat^pzik ftztán mind a két hüwor; a szelid is, meg | vad is egy érzékeny családi jelenetben. Máspap reggel a tekintetes ur orrán angol flastrom van; a tekintetes asszony nefelejts szemei olyan vörösesfor- mák; a nagy álló tükör pedig megunva területi épségét: tört darabjaival ott nyugszik a padlón több hasonló módon „törökék“-hez ment kávéscsésze és theáskanna siralmas szömszédságában. Es az nagyon természetes dolog. A tekintetes ur az este kissé képfm jött haza. A folyosón akkorra már elaludván a lámpa: a setétben beleütötte az orrát az ajtószárfába. A zajra a tekintetes asszony sietett lámpát gyújtani: s vér letlenül valami a szemébe esett. Az általános ijedelem közepette pedig a Bijon kutya ázinte coűfusioba jővén: neki ugrott a nagy tükörnek s feldöntötte azt az etager-al együtt. Meg van a kár: de hát ki tehet róla! (Vége következik. Vidéki 'levél.' Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjában volt már említés téve a városunkban megalakult önkéntes tűzoltó-egyletről ób megválasztott tiszti karáról, engedje meg a felhozottakhoz pótlólag még a következőket megemlítenem. Működő tagjaink száma sl tisztikarral együtt 150, pártoló ■ tagjaink száma 100, kik évenkint 3 frt tagdíjjal járulnak az egylet anyagi támogatásához, az alapszabályok értelmében egyszer és mindenkorba fizetendő 50 frt összeggel pedig alapitó tagjaink közé léptek eddig hárman, névszerint mélt. id. Szevald Mór, főtiszt. Nagy János apát plébános, és Dr. Sántha Ferencz urak. Működő tagjaink közül 18 fő- és altiszt, 24 mászó, 12 rendőr, 94 szivattyús és 4 kürtös. Fecskendőnk vau teljes felszerelésben 6 darab — nem számítva a várostól átvett s különböző pontokon felállított tartalék fecskendőket — ezek közül kettő egészen uj, négy pedig újra átalakított. Felszerelés és ruházatra fordított kiadásunk eddig, közel 3000 frtuf tesz ki. Elismeréssel kell nyilatkoznunk a tisztelt vái’osi képviselő-testületről, egyletünk gyarapítására nyújtott nagy mérvű anyagi segélyezéséért, előmozdításunk és védelmünkre hozott szükséges rendszabályotokért, megköuyit\ én nemes feladatunk sikeres betölthetését az által is, hogy alkalmas helyiséget adott a város tulajdonát tevő és központon fekvő telken az állandó őrszolgálat- és szertárunknak; éá dicsérettel kell felemlítenünk az ügybuzgalmat, melyet érdekünkben városunk bírája t. Bernsdorfer Antal ur fejt ki, készséggel igyekezvén a hozott rendszabályzatokat életbe léptetni s teljesítetni. Alkalmat - veszek ezúttal még első nyilvános fellépésünk sikeréről, vagyis a f. hó 19-én saját javunkra rendezett tűzoltó bálról is rövid tudósítást közölni. Már jó eleve kedvező fogadtatásban részesült a tartandó tánczvigalom megpendített eszméje, s igy az óhaj gyorsan elhatározássá s tetté vált. Hogy a tiszta jövedelem minél jobban biztosítva legyen, s a szünóra fűszeréül, a bál tombolával köttetett össze, megbízott tagok által kérvén fel az áldozatkész polgárságát s főkőp a. nemeskeblü hölgyeket nyeremény-tárgyak beküldésére, s ifjú egyletünk kérelme nem reménylett meghallgatásra talált. Vetélkedve nyújtá mindenki ajándokát, s alig két heti rövid időköz allatt 206 darab szebbnél szebb s értékes tárgynak, tulnyomólag kézimunkának voltunk birtokában, a bál estéjén pedig osztálykülönbség nélkül jelent meg közönségünk a tűzoltó szei’ek és jelvényekkel diszitett teremben, mely ez éjen át a testvérísülés s egyenlőség nemes eszméjének élő képét tárta elénk. 9 órakor a megjelentek száma már meghaladta a háromszázát. A külön teremben elhelyezett tombola vezetését Rcitter József főparancsnok s ifjú Szevald Mór egyleti elnök urak segédkezése mellett tek. dr. Hevesy Gyuláné úrnő s Hőké Józsa kisasszony vállalták el, s fárasztó és élénk figyelmet kívánó feladatukat oly kitartás és szeretetreméltó buzgalommal teljesiték és oldották meg, hogy az ez utón kivívott siker oroszlán része nekik köszönhető. Elismerés illeti meg a sorsjegyek, illetve utalványok elárusitására felkért tk. Hegedűs Sándor né és Steiner Fü- löpné úrnő, és Falvai Antonia, Ida, Gruber Vilma, Győri Paula, Bernsdorfer Nina, Hevesi Mari, Mólnál’ Jusztin, Pollitzer Malvin, Szerafin és Gizella, Temmer Mari és Nina kisasszonyokat is. kik elleuállhatlanul kedves üzérkedésükkel a kibocsátott 1500 darab 10 kros sorsjegyet még a szünóra előtt elárusítók, s ujabbi 500 darab utánpótlandó volt. Az egyenruhában megjelent tűzoltók ez alatt a táncz- teremben, hivatásukkal ellenkezőleg éleszték a tüzet, s a jókedv lobogó lángját csak a mosolygó nap sugarainál siké- rült eloltani. Bevételünk, beléptidíjak után........... 235 írt 20 kr. „ felülfizetésekben ... . , 57 60 „ „ tombolajövedelem , . . . . 190 „ 60 „ Összesen 483 frt 40 kr. melyből a kiadást leszámítva, tiszta jövedelmünk közel négyszáz forintot tesz ki. Az anyagi haszon mellett megbecsülhetlen az itju egylet irányában tanúsított osztatlan rokonszenv bátorító nyilatkozata s midőn mindkettőért a résztvevőknek, úgy a nyereménytárgyakat küldő közönségnek és a közreműködő kedves női világnak egyletünk nevében őszinte köszönetét nyilvánítok, azon óhajjal végzem soraimat : „adja az ég, hogy’ működésünkre minél kevesebbszer legyen szükség, de annál tovább éljen és virágozzék egyletünk.“ Maradtam kitűnő tisztelettel Dunafóldvár, 1878. január 22-én. Rálkay László, egyl. titkár. Különfélék. — Újdonság! rovatunk, 6 nap óta még a szomszéd községekből sem jővén semmiféle tudósításunk, felette gyéren ütött ki I igy kénytelenek vagyunk a hiányt szellemdiis munkatársunk Rhadamantus egyik sikeres felolvasásának közlésével pótolni. — Bonyhádi Perczél Sándor temetése a közönség nagy részvéte mellett ment végbe s daczára a zordon időnek, a szegzárdi dalárda két darabot énekelt. A délelőtti órákban érkezett távirat Perczel Béla igazságügyminister úrtól, ki testvérje temetésére a fővárosból ■ elutazott, hogy a vonat Kanizsán megakadt 1 e miatt se Szegzárdra se visz- sza Budapestre nem mehet. — Helyreigazítás. A szegzárdi tornász és tűzoltó-egylet tisztújító közgyűléséről lapunkban megjelent közleményben tévesen volt Raics Gyula ur választmányi tagkép felemlítve, helyette Rausz Béla ur választatott meg. Mely téves közleményt ezennel helyreigazítjuk. — A hózivatar, mely folyó évi január 25-ón nagymennyiségű hóeséssel vette kezdetét s 3 napon át irtózatos orkán kíséretében dühöngött, a közlekedést egészen me»- akasztotta. Négy napon át se újság se levél nem érkezett hozzánk s beláthatlan, hogy mennyi idő alatt válik lehetségessé a százakra menő hófuvátokat eltávolítani, ámbár a közlekedés helyreállításán, midőn e sorokat iijuk (január 29-én) nagy munkaerő dolgozik. — A soproni kereskedelmi és iparkanira 1877. deczember hó 17-én tartott rendes közös üléséről felvett jegyzőkönyvből közöljük a következőket, mely bortermelő Közönségünket érdekelni fogja. A napirend XI-dik tárgya. 1946. Flandorífer Ignácz, bor-nagykereskedő ezégnek indítványa, az nj vám-tarifa tárgyában. Ezen indítvány tartalma következő: A birodalom, mindkét felében, a magyar országgyűlésen és az osztrák birodalmi tanácsban legközelebb előterjesztett általános osztrák-magyar vám-tarifa gazdászati viszonyainkra nézve oly fontosságú és azok jövő alakulását illetőleg oly határozó, hogy einem mulaszthatom, a kamara figyelmét különösen egy, hazánkat legközelebb érintő pontra a borvámra irányozni. Az illető előteijesztésben mondatik: miszerint a magas kormány az uj vámtételek megállapításánál azon álláspontot foglalta el, bogy a „status quo“ rendszerint fenntartasson és hogy ettől csak ott tért el, hol hathatósan oltalomnak szüksége a váltóztatást mellőzhetlenül megkívánta, vagy hol vám-technikai tekintetből megváltoztatott osztályzás szükségeltetett, vagy végre a hol az állami bevételnek a a vámjövedékböli szaporítására való tekintet túlnyomó volt. Áttekintve az uj vám-tarifát, a termények közt tagadhatlanul a bor van legérzékenyebben sújtva. Tisztelt kamara! Évtizedek óta Magyarország borkereskedői és termelőink igyekvése oda van irányozva, hogy az ország borainak kivitelt szerezzenek. Roppant idő és pénzbeli áldozattal, valamint szorgalommal látjuk a borkereskedőket a verseny sorompójába lépni és a kivitelt az utolsó 20 év alatt Németországgal folytatott vámértekezéseknél a borvámok kölcsönös leszállítására irányzott törekvéssel elömozdi- tani. Sőt mi. azon reményt neveltük, hogy kormányunk az uj vámügyi tárgyalásoknál még további kedvezményeket fog kivívni, és ime nem csak minden reményünktől megfosztat- tunk, hanem azon alapos aggodalmat is kell nevelnünk, hogy a sok fáradalommal létesített üzletet végkép elvesztjük. A cse' kélyebb s olcsóbb boroknak kivitele, mit leginkább kell óhajtanunk, hogy a külföldről országunkba pénz folyjon, eddig sem sikerülhetett, mivel olcsó és könyü boraink az eddigi méter-mázsánkénti 16 marknyi vámot és vasutainknak magas vitelbéreit' einem bírhatták. Ha már most az általános vámtarifa tervezete szerint a németországi beviteli vám hordókban szállított borokért 16 markról 24 márkra és a palaczk- ban szállított borokért, melyek után méter-mázsánként szinte 16 márk fizettetett, 40 márkra emeltetik, akkor felesleges annak bizonyitgatása, miszerint méltán félő, hogy Németországba eszközlött borkereskedésünk lenni megszűnt. Magyarországot, ezen földmivelési, tehát tisztán termelő államot ez annál súlyosabban éri, mivel egyes megyék népességének nagy része a szölömivelésböl él és a belföldi fogyasztás nem oly nagy, hogy ennek jövedelméből az adó fizethető legyen;' millióknak létele tehát kérdésben forog. Különben azon reményt nevelem, hogy a magas kormány, mely a fenyegető veszélyt maga is ismerni fogja, semmit nem mulasztand, hogy Németországgal a borokat illetőleg a korábbiakkal hasonló vámtételeket fog megállapítani: a kamarát pedig felhívom, miszerint a magas ministeriumhoz ily értelemben felterjesztést intézni szíveskedjék. Ezen indítvánnyal egyidejűleg olvastatott kamarai kültag kismartoni Wolf Adolf urnák ugyanazon ügyre vonatkozó beadványa. A kamara az uj vámtarifa feletti véleményét beható felterjesztésben a magas ministeriumnalc tudomására hozni és abban különösen azon véleményeket hangsúlyozni határozta, mely a tervezett vámfelemelés folytán bortermelésünket fe- nyegetné. Szerkesztői üzenetek. — Sch. J. urnák Budapesten. A levelet tárgyánál! fbgra nem közölhetjük; kérjük más irányban becses tudósítását. — V. E. nrnak Nyitrán. A dalárda él s uralkodik s a közlemény idejét múlta f kérjük egyébiránt szives tudósítását.
