Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-18 / 33. szám
33. szám. Szegzárd, vasárnap 1878. augusztus 18-án. Hatodik évfolyam. Megjeleli: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza I 72. szám, hova a* előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanit! kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, a|tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt —\ kr. Félévre . . . ... 2 „ 50 „ Egyes szám ára . — -— 10 „ Szerkesztő lakába: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intéZendök.' Hirdetési dijak jutányosán szü- ■ mittatnnk. ’ Hőgyész, 1878. augusztus hóban*) Aratásunk bevégezve és a gabona betakarítva lévén, a termés eredmény, mennyi és minőségre igen I különböző, nem nagy kiterjedésű vidéken is. Átlag termés kát. holdanként búzából 7—13 hektoliter, 74, 76, 80 klg. Rozs 6—10 hektoliter. Árpa 9—15 hektoliter 59—63 klg. szemben ; a zab keresztben lévén, az eredményről nem irhatok. Megye és országszerte a búzák üszögtől lépettek, még pedig sok helyen azL egész termés több felerészben üszkös. A búza üszög fellépése, úgy annak j keletkezéséről igen elágazó a gazda közönség véleménye. Vannak a gazdák közt többen, kik az üszög keletkezését föltétlenül a talaj és az időjárás viszor nyai öszműködéséből származtatják, magát a búza-J üszköt nem tekintik a jövő termés elüszkösödésére káros befolyásúnak, mert azt mondják: üszkös magból is lesz egészen tiszta üszög nélküli búza! Lehet, —= mert a természet játéka é tekintetben is tehet kivételt s igy a búzának páczolását fölöslegesnek tartják és rigy vannak meggyőződve, hogy a búza magva valami üszkös ragálytól lepetik meg s az üszög ekként fejlődik a búza kalászban. Ha e vélemény állana, úgy az üszög ellen nem volnánk képesek búzáinkat megvédeni s ezen való*) E czikk talán inkább szaklapban foglalhatna helyet, tekintve azonban, hogy a vetés évad közeledik, időszerűnek tartottuk gazdáink ügyeimét a mezei gazdaság e ezikkben leirt újabb ellenségére lapunkban is felhívni. A szerk. ban országos calamitás, búzaterméseinket a végpusztulással fenyegetné, — szerencse, hogy ez egészen másként van; — mert sikerült többeknek e csapástól búza terméseiket megérni. Saját 10 évi gyakorlatom is ilyenről tanúskodik s az idei évben is az urodalmi búzák az üszögtől szinte megóva maradtak. Eljárásunk következő. Vetőmagnak csakis a lehetőleg tökéletes, tiszta és a legsúlyosabb mag leszf választva. Választó rostán 3—4-szer megrostálva, mz egész vetőmag kék, galiczkő oldatban áztatva él pedig minden 3 hektoliter vetőmagra 110 deka, Vagyis öt osztrák mérőre' 1 bécsi font kék gáliczkő porrá törve, annyi melegvízben föloldatik, mennyi a : gálicz hígítók föloldására szükséges. A mag kádba tétetik. A szükséges kmennyiség a kék gálicz oldatból reá öntetik; a kádra niég annyi tiszta viz jön, hogy a mag mennyiséget legalább 12—14 cm. befödjp. A kád tartalma most szorgosan lapáttal egész apaijáig jól fölkevertetik. A viz fölszihére' hSzöfTfilö'^ toKös Tconnyii mag fölöző rostával a lehetőleg tisztán eltávolittatik. Ezen műtét óránkint lesz ismételve, és csakis 8—10 óra elforgása után lesz a vetőmag a kádból kivéve. Ez legkönnyebben füz-kosarakba tehető, honnan a viz gyorsan leszivárog. A mag azután egy-két óráig pony- vány kiterítve, a levegőn megszikkad és padláson vékonyan elteregettetik. — Ily kezelés után a mag 12—24 óra múlva géppel is elvethető, és a legmelegebb szeptemberi napokban sem fog csírázni, szorgalmas megforgatás után. Ez eljárást követem a tavaszi búza és árpával. TÁRCZA. A rögtönző és családja. Bcszély. Irta: Bartinai. I. A rögtönző. A világosi fegyverletételt követő ősz rendkívül kellemetlen emléket hagyott maga után. Alig múlt el szeptember hava, már a nap elbújt ködös fátyolába s hónapokon át nem mutatta magát. A földig érő tartós ködöket naponként eső váltotta fel, mely a nyomott hangulatot egész az elviselhet- lenségig fökozá. Egy ily korán elsötétülő novemberi nap délutánján egy két lótól vont fakó szekér ballagott végig egyik aldunai magyar város döczögös kövezetén. A rongyos fehér szűrbe ta- karódzó kocsis vaczogó fogakkal szidta rosszul táplált lovait, melyek daczára a sűrűn rájok hulló ostorcsapásoknak, minduntalan lépésre fogták a dolgot. A hideg eső sűrű csep- pekben, mindenen áthatva, szakadatlan folytonosságban hullt alá s elbontva a föld felületét, az utakon egész folyammá változott. A minden részében sárral bőven borított kocsiban négy emberi $lak foglalt helyet, kopott ruháit lehetőleg összevonva, hogy magukat a nedvességtől oltalmazzák. Hátul jobbról egy őszbe borult gyenge testalkatú halvány arczu férfi ült s kimerültén önmegadással várta aper- czet, mely czélja elérésével az ut nyomorúságait megszünteti. Mellette foglalt helyet egy még hajdani szépsége romjaiban is feltűnést okozó 30 éves hölgy, félig megtört nagy fekete szemeivel szenvtelenül tekintve a tarka vegyülékben lassan fel és eltünedező, néptelennek, látszó házakra. Elüttök két kis angyal, két kis leányka ült dideregve. Az egyik szőke, a másik barna. A jobbra ülő fekete szemű alig 4 éves leányka örökké nyugtalankodott s egyátalán nem akart a rongyos pakrócz alatt megmaradni, melyet az óvó szülői figyelem terített fölébe. Az idősebbik ábrándos kék szemekkel, tán egy évvel idősebb, türelemmel viselte sorsát, csak néha szóllalva meg s kérdezve: anyám! még sem érünk oda?-— Itt vagyunk már, — szófiait meg anyja vigasztaláskép — csak egy kicsit várjatok! Csakugyan erre a kocsi megállapodottá vendéglő előtt; mire kezdetét vette a kínos törekvés, mely elő szokott állni, midőn arról van szó, hogy egy magas oldallal ellátott kocsiról, melyen nincs fel és lehágó, a földre kell jutni. A kis Anna — igy nevezték a fiatalabb leánykát — átmászott az oldalon s ha anyja el nem kapja, leveti magát a földre. Természetes, hogy kellő dorgálásban részesült, de hogy az eset ne ismétlődjék, a haragos kocsis az anya felszóllí- tására leemelte öt a kocsiról s keresztül vive a rengeteg sáron, a vendéglő emeleti lépcsöházának alján helyezte el. Utánna leszállt a beteges kinézésű férfi s lesegité a mellette ülő hölgyet, majd a kocsin maradt kis leánykát emelé le s kifizetve a kocsist az elösietö pinezérre rákiáltott: — Csak hamar jó meleg szobát! A pinezér szakértő szemekkel vette vizsgálat alá az egy bőröndből álló úti málhát s ebből kifolyólag egy kisebb udvari szobát nyitott fel, kiadva az utasítást a házi szolgának, hogy azonnal befütsön. Egy óra múlva szerény vacsoránál ült a megérkezett család s mig a felmelegült szobában az arezukon mutatkozó csüggetegség tűnni kezdett, az anya nemsokára a padlózaton berendezett ágyba fekteté gyönyörű gyermekeit, de előbb mindkét gyermek a bevett szokás szerint térdre borulva, kissé selypesen, de érthetően mondá el a „miatyánkat“ s midőn ezt elvégezték, imádságuk záradékát anyjuk elömon- dása után, igy fejezték be: Nagyobb gazdaságban ezen páczolás pár nappal előbb kezdendő, hogy elegendő készlettel rendelkezzünk. A múlt évben ezen leirt eljárástól annyiban tértünk el, bogy igenis bízva mag búzáink tisztaságában, (pedig a között is volt itt-ott üszög) a páczo- lást 8 —10 óra helyett 4 — 5 óráig eszközöltük, minek az lett eredménye: hogy e rövid idő alatt a kék gálicz oldat nem semmisíthette meg a vetőmagban itt-ott létező üszög spórákat, — mit nem vizsgálva ez által ez évben keletkezett ugyan búzáinkban magüszög; de csak elvétve, és a sarjhajtásokból eredő kalászban, a felső vagy anya kalászban igen csekély számban volt üszög. Átvizsgálva az urodalom ösz- szes búza tábláit — 1200 hold — ebből két gazdaságban, mindkettő fensikoii fekvő, az egyik tábla 60, a másik 50 hold lévén, ezen két táblában volt mintegy 3—5% üszög, de itt is íenginkább a sarj- hajtásu kalászokban mutatkozott. |j || A többi búza táblák (lapon, fensikon, lejtőkön, tehát különböző fekvésű mély és magasabb helyeken) egész átlagban egy töredék °/0 üszögtől voltak meglepve s most, a cséplőgépekből kikerült búzában keresni kell az üszköt. Az urodalom búza súly átlaga hektoliterenként 79 kiló. A legkésőbbi buzavetést 6 holdnyit nem páczol- hattam. Ezen nenr páczolt vetésben sem volt több üszög mint a páczoltakban. 1874-ik évben a mag- buzát nem páczoltuk kék gáliczoldatban, csak egy-c szerűen rostán, kádban kéz között jól megmosat,tűk — Mindenható örök ur Isten, ki e világot alkotád s ki oly végbetetlen nagy és hatalmas vagy, őrizz meg bennünket s azt is, ki szerencsétlenségünknek oka, minden bajtól ! Add vissza atyánk egészségét. Amen! Az atya szomorú lemondással szemléié a megható jelenetet, azután homlokon csókolva a vele levő hölgyet, ezen szavakkal: , i — Ma megint rósz napom van! tért nyugalomra. Egy félóra múlva üdítő boldog álom szállt a szeren-; Csétlen család tagjaira: melyből csak a hajnal szürkülete-; kor bekövetkezett zajra ébredtek fel. A kis Anna volt az első, ki toroktátva kiabált ennivalóért s mig az anya a hozatott tejjel ellátá gyermekeit, azalatt a férfi a bőröndből nagy darab vöröspapirosokat, pléhböl kivágott bötüket és fekete festéket vett elő s nem-. sokára kezei közül gyarló kiállítású falragaszok kerültek ki, mely eken óriási bötükkel volt olvasható: hogy a maga nemében páratlan improvisator, Keng-Jow Tamás, ki egész Európában immár nagy hirre vergődött, ma, vagyis 1849. november 25-én a nagyvendéglö termében előadást tart. Felkéretik a tisztelt közönség, hogy számos látogatással tisztelje meg az előadást, mert páratlan tehetségnek lesz szemlélője. Keng-Tow Tamás képes bármely a közönség részéről mondott tétel vagy szó felett a tudományosság színvonalán álló értekezést rögtönözni. Bemeneti díj 50 kr. Kezdete 7 órakor. Mig a falragaszok készültek, a szép hölgy a szomorúság és sajnálkozás vegyes érzésével látszott férje minden mozdulatát kisérni, maga Keng-Tow Tamás, —> mert hisz már tudjuk nevét — a fékezhetlen undorral végzé foglalkozását s nagyot sóhajtott, midőn munkájával kész volt. Alig hogy a falragaszok a házi szolga művészi közreműködése folytán az utczasarkokon megjelentek, már a közönség mindenfelé az újonnan érkezett esodavendégröl beszélt.
