Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-07-09 / 28. szám
kok: a már fenebbi időből előnyösen ismert* B á gy oni „Előítélet nélküli ember“ ez. hetilap szerkesztője szerepében. Játéka — mint mindig — jeles, orgánuma még szebb, erősebb, -mint évekkel előbb, szerepét jól tudja, súgóra alig van s^k^ge.^% ágfb'y^Pater~Maüs Jeásúítá' széripébéíi' szintén teljes mérvben kielégít^ a közönséget, -r-- igen szép alakitó ftehetség, könnyed játékos, jó színész. A nők közül S aághy- néi.é? Ác,p. Lvma. voltak,, ezúttal az; érdekesebb alakok, jól .játszottak. A,,;darab maga. — egy pár sikerült, hely kivételével,;^-; n.em sokati ér..—; rtA falu rp ssz a“ hires, nevezetes népszínmű, ki ne ismerné ?. Aki ily szerencsétlen volna: ajánljuk, neki jövőre ennek, megnézését, — mert Tóth Ede ■'irta, ez elég kezesség- .Pe jól Í9 játszották. Finum Rózsit ■Nikó l^ina szokott ügyes játékjával ad,ta, szépen énekelt-; *:Göpc[ör ^ándor szerepében, Kplo;zsvári ,teljesen otthon yolt, |Szép magas , tenor hangja tiszta, csengő,, érzelmes',, csodálatos ellentétéül beszédének,., mely fátyolozott. K. jó népszínműi ,alak, sokra viheti,, még, fiatal ember,,;Grpnosz Pistát a baktert S aágh y. tökéletesen-adta, pompás, és, hálás szelepe ez. neki. Ács Irm;a .Róris szerepében; mpst. is jól játszott; Sátki Tercsit Saághy né adta,kieíégitöleg.. „A kintornás család“ igen jól sikerült, daczára, hogy némelyek ; szerepeiket nem: igpn ;tudták; a már ismert jelesb alakokon ■kívül itt; egy .újjal ismerkedtünk meg Jámbori személyében, ki Samu inas szerepét szép sikerrel_ adta. AJkppsisok ; Lukacsi, Pap, Szigeti szintén jól fogták fel j,ól. ad- IpÉIszerepeket. Megjegyzésünk é darabnál az, hogy a falusi polgár és mesterember-féle leányok 'sehol sem szoktak -nagyúri díszben *és'kivágott divatos ruhában járni, mint ezt •a „kintornászában látnunk kellett; i Máskép öltözve, a darab m,ég máskép'sikerülendett! „Az élet színfalai“ fran- czia vígjáték 5 felvonásban; jó, de nem magyar népszínmű, vannak benne kaczágtató részletek, nem szűkölködik bonyodalom nélkül; de két ember jobbat is írhatott volna. Nagyon franezíá,: ez a legfőbb hibája, mit elárult az- is, hogy a játékosok némelyike ugyancsak bakalázott egyes frarczia szók kiejtésénél. A darab főbb szereplői: Bágyoni, Nikó Lina, Ács Irma, Tőrök, Lukácsi helyeiket jó sikerről mégállták. „Iskariót“ tragoedia 5 felvonásban, Várady Antaltól. Kiváncsiak voltunk ezen — előttünk még ismeretlen tragoedia — megismerésére s többé nem vagyunk azok. A mű nyelvezete remeknek mondható, nagyszerű gondolatok itt-ott, szép, tiszta költői nyelven (többnyire rimtelen jambusok) írva ; az előadás is meglehetősen sikerült, még sem elégitette ki a közönséget. E darabban tévedni nem szabad s csak egy „s“ kötszónak „és“-sé változtatása — s más ily mondat és szótanilag csekélység — lerontja a költészet zománczát, erö- telenné, hatástalanná teszi a kifejezést. E hibától pedig nem volt ment „Iskariót“ előadása. Az alap eszme nem uj, sőt nagyon régi, a kér. gyermek is tudja a bibliából, de uj — szerintünk — ama felfogás, mely, Judás árulását nem csak a pénz és hatalomra vágyás, a vezérszerepet vinni akarás bűnös indulatára alapítja; — mint1 Renan szerint is valóban történt, — hanem ezenkívül még az idvezitö iránti szerelem féltést, Mária Magdolnának quasi az általi elcsábítását is okul veszi a bűnös cselekmény végrehajtásához. Szerintünk van ezer és ezer tárgy, igensok szép, nagy, igaz és magasztos eszme a színi feldolgozásra — s épen ezért Judást hös- ködtetni a színpadon, — az emberiség annyi milliónak örök eszmény képét szini előadás tárgyául használni fel, — lerántani a legmagasb, idvezitö eszmét az égiek honából mintegy a durva föld porába, helytelen, tilos. Az előadás egyébként — mondánk — jól sikerült, Bágyoni, Saághy, Saághyné szépen játszottak. Ajánljuk a szintársálatot- közönségünk figyelme és pártfogásába j mert általában véve jeles tagokból áll az, igényeinket teljesen kielégíthetik. Hiszen eddig még e tekintetben'nem is lehet nagy panasz, közönség — közép számmal — mindig volt s reméljük: lesz is. De panasza van a közönségnek az arena melletti széna kazal miatt mely a férfiaknak lehetlenné teszi a világ minden arénájában szabados szivarozást, á nőknek pedig arézukbá hordja a szel a széna szálakat, .mikor neki tetszik. Dej ez közrend ellenes is, mert ahol annyi mindenféle ember össze seregük, egy véletlenül eldobott szivar darab vagy gyufaszál miatt is könyen nagy veszély lehet. Ajánljuk onnan elhordását az illetők figyelmébe; mint szintén az arena tető deszkáinak összébb- eresztését is, nehogy egy jöhető zápor alkalmával — újólag nyakunk közé»csorogjon az ég sűrű harmatja, mint múltkor a. „Kintornásában. Operettet még eddig nem láttunk, szeretnénk már ezt is színre kerülve látni, mert úgy vesszük észre hogy hanganyag van elég, csakjgyekezet kell. — Bekfildetett szerkesztőségünkhöz mutatványul End- rödi Sándor sajtó alatt levő költeményeinek pár darabja, verset közölni azonban elvünk elleni lévén, mindössze is annyit tehetünk, miszerint említett müvet ajánljuk az irodalom pártoló közönség figyelmébe. Megérdemü a píártfogást. Szerkesztői üzenetek. —- Bábaparti urnák. Örülünk az” érdeklődésnek,’ de czikkének tartalma már a mait számban közölve volt s^ igy^az olvasó közönséget e dolgokkal tovább nem untathatják; de meg*különben is ily nemű kéziratoknak jelenleg egész halmazával birunkjs’nincs helyünk ily hosszabb közleményre. Máskor, mással 1 — — — A „TizenOt év“ semmi uj eszmét nem tartalmaz, nem közölhető. — S. K. nrnak. Jönni fog. — Szemfülesnek és a többi kéziratok küldőinek. Hőké L. ur mostani hosszabb tárczája”egy időre tért nem enged közleményeiknek — türelem 1 Hivatalos rész. % 4891;.-r rs; Tolnavármegye alispánjától. alÍS P. .'7 ■:«. <*;•• C C $ $ fi ■ Körö.aés. A nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumnak f. ju- jlíus 8-án 24363. sz.' a. kelt intézvénye szerint Nyíregyháza városában f. é. május 5-én. elhalt Kuru.cz • János nevű koldusnál egy a Dévay családot illetö nemesi levél találtatott, fnely Lipót király idejében 1663-ban kelt és Hevesmegye közgyűlése előtt: áz 1665’. évben lett kihirdetve. Törzsként fellevélben Dévay János és neje Csapó Erzsébet és ezeknek gyermekei: János és Sára,, úgy e nemességet. szerző testvéré DevayPáTés nejeOsapo Katalin és ezeknek fia Dévay Pál vannak megnevez ve. Keli; Szegzárdon, 1877. június 17-én. Perczel Dezső alispán.-■ Tolnavármegye alispánjától. afí'sp”. '”' K O r ö z é s. A Párisban lévő cs. és kir. magyar osztrák nagykövetségnek.értesítése szerint egy idő. . óta kereskedösegédek, pmczérek^kézmüyesek és munkások nagyszámban mennek ki az osztrák magyar monarchiából Párisba azon téves feltevésben, hogy ottv a világkiállítás alkalmából könnyen fognak munkát találni, mi azonban csalódás, minthogy Párisban mind: szakbeli munkás elégségese számban található és e mi- Mt idegeneknek,kivált ha a nyelvét nem bírják, nemcsak .keresetre ííincs kilátásuk, hanem a legnagyobb nélkülözésekét kénytelenek szenvedni és végre:; hazájukba ismét visz- szatérni. ’ j» J. Sem 'a cs. és kir. nagy követség, sem a cs. és kir. föügynökség, sem végre .az osztrák magyar segély-egylet, mely csak' a Párisban letelepedett osztrák magyar alattvalók számáréi alapittatotb^és kizárólag tagjainak önkénytes adakozásaira van -utalva, nincs azon helyzetben, hogy az ;öjy nagy számba^, oda étkező honfiakat segélyezhetné. ( Tekintettel =a felhösíott körűiményeki’é szükséges, hogy aizon magyar aláttyalók, kik munkakeresés; végett Párisba Szándékoznak utazni, a dolog mibenlétéről féívilágositassa- tíak és szándékuk kivitelétől visszatartassanak: mert a szükséges fentartási költség nélkül'-Párisban azon veszélynek .vannak kitéve, ikogy at,hatóság; velük mint csavargókkal bánnak el. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 49-én. Perczel Dezső alispán. í#88i. Tolnamegyé alispánjától. : ;,alisp. KOrOzés megszüntetés. Bares belyéSebbea- Zlatoblavekv Teréz ürményi illetőségű egyén időközben elfogatván, a f. é. april 13-án 2814. :|j& a. elrendelt körözés beszüntettetik. Kelt Szegzárdon, 1877. juniuS. 19-én. Perczel Dezső alispán. .4976. Tolnamegyc alispánjától. ; alisp, Megsemmisítés. : Lj Kraji^ö József, bonyhádi lakos egy 16 éves fekete hó- lyegtélen 15 " markos kanoza lóról a bonyhádi körjegyzőség áltaL 1876. májús 2-án 99. jkvi. szT ”á7 saját nevére, mint vevő és Kohn Ignácz szinte bonyhádi lakos mint eladó nevére kiállított lólevelét elvesztvén, ezen j árlat hivatalból semmisnek nyilvánittatik. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 19-én. Perczel Dezső alispán. bodorszörü jegytelen l'A éves ártány, egy fehér simaszörü, kurtafarku 'A éves, nyakán mindkét felőFboklyos ártány- malacz ellopatott. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 21-én. Perczel Dezső alispán. 4977. Tolnavármegye alispánjától. Körözés. Ferger Mihály szegzárdi lakosnak egy 136. cm. magas, 10 éves, setét pej, jegy és bélyeg nélküli‘heréit, úgy egy 8 éves, világos pej, dús serényü, csillagos homloku bélyeg nélküli heréit lova, a közíegelöröl f. é. junius 14-én reggelre minden nyom nélkül eltűnt. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 19-én. Perczel Dezső, alispán.-aIisp Tolnavármegye alispánjától. Körözés. Molnár János nagydorogi m. kir. postamesternek egy 9 éves2125. ctm. magasjpejJkancza/^baL oldalán A. I. bé- lyegü és egy setét ptj, kancza,®jegytelen lova f. é. junius hó 1-én a^legelöröl nyomtalanul eltűnt. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 22-én. Perezel Dezső alispán. 4989.-f Tolnamegye alispánjától. alisp. Megsemmisítés. jfA teveli jegyzöség által f. é. május 17-én 226. sz. a. Neszter Fülöp teveli lakos mint eladó és Lakos István csász- tai lakos mint vevő nevére egy 135 cm. nagyságú, deres- szőrű, 20. éves kancza lóról kiállított lólevelet nevezett vevő elvesztvén, ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 19-én. Perczel Dezső alispán. 5093. alisp. Tolnamegye alispánjától. Körözés Bodo Ferencz déghi (veszprémmegyei)"születésü,from. kath. 33 éves’nőtlen czigány, ki-az utóbbi időben mint téglavető Simontornyán tartózkodott, ■ dohányjövedéki kihágás miatt eütéltetvén, jelenlegi tartózkodási helye felderítendő. Kelt Szegzárdon,91877. junius 23-án. Peresei Dezső alispán. 822. sz. bftö. 1877. 5045. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Alsónána községben f. é. junius hó 13-án egy két éves setét pej, hátulsó bal lábára kese, kancza csikó találtatván, Bőnyhád községházánál elhelyeztetett; s a mennyiben tulajdonosa időközben nem jelentkeznék, f. é. julius hó 3-án Bony- hádon el fog árvereztetni. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 21-én. Perczel Dezső alispán. 5044. Tolnamegye alispánjától. alisp. Kö r özén. A pécsi pénzügyi igazgatóságnak f. é. junius 14-én 17081. sz. a. kelt megkeresése folytán dohányjövedéki kihágás miatt elmarasztalt Reichberger János volt csötörtök- helyi lakosnak tartózkodási helye kinyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 25-én. Perczel Dezső, alispán. 5053. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés. Folyó évi junius hó 11-én a gyula-jovánczai erdő legelőről, Rebek József főerdész tulajdonát képező egy db. bodor fehérszörü l'A éves jegytelen kan, továbbáRimanóczy Ede tulajdonát képező egy fehér bodorszörü 1 'A éves jegytelen ártány, végre Sztvapati György tulajdonához tartozó, egy szennyes szőrű, fecske farkú l'A éves göhe, egy db. fehér Nyomozólevél. TolvajlássaPvádoIt bukóval Petru Hereján^ Moiszeszk illető község elöljáróság jelentése szerintjtartózkodási helyé- röFBukováról megszökvén; és jelen"[holléte’"[nem tudatván köröztetéseJelrendeltetik*■'és a hazai’[törvényhatóság és kir. bíróságok felkéretnek nevezett vádlottat hatóságuk^területén felkerestetni t és feltalálás esetében ezen kir. törvényszékhez bekisértetni. Személyleirása: Bukovai Moiszeszk Petrul Hereján^ kora 33. Vallása: görögkath. Állapota: nőtlen. Születési^ helye : Harói. Lakhelye : Bukova. Illetősége: Hunyadmegye. Foglalkozása: nap- számos.^Testalkatás: középszerüÁNagyságaj középszerű. Ar- cza: szőke. Arczszine:ífehér. Haja: gesztenye’szinü. Homloka: rendes. Szemöldei: sárgásak. Szeme: kék. Orra: szabályos. Szája: rendes. Fogai: elöl felső részén egy hiányzik. Szakálla: sárga. Bajusza: sárgá. Állai: rendes. Különös ismertető jegyei: nincs. Nyelve: román. Öltözete: 1. Suba. 2. Harisnya. 3. Bocskor. 4. Ing. 5. Lábravaló és 6. Sapka. A dévai kir. törvényszéknek 1877. évi junius hó 13-án tartott üléséből. Gerendi Pap József s. k. kir. t. b. Kémendy s. k. jegyző. A dévai kir. bünfenyitö törvényszéknek megkeresése folytán közhírré tétetik. Kelt Szegzárdon, 1877. évi junius hó 23-án.. Perczel Dezső alispán. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos.
